Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 94. szám

tis/ioü 'ilvas^^yezt a két ki­tűnő főpapját, hogysein ne sietne a leg- élsÖ gratulálók között őszinte szeren- csekiváuatát kifejezni. MOZAIK. Az esztergomi szép asszonyok jÓ- téktny congressust tartottak szent Er­zsébet p;itrónájuk napján István bácsi szalonjaiban. Egy szép asszony szives volt niele- giben tudósítani róla, hogy a népkonyha ügyét egy kicsit elodázták. Nem is jó ezekben a háborús idők­ben ilyen nagyon drága thétnáha fogni, mert mióta a bulgárnők is belefolynak a balkáni világtörténetbe, azóta retten­tően felszökkent a főzőkanalak ára. * U. i. Úgy értesülünk különben, hogy a jótékony egyesület szép tagjai töké­letes fegyverszünetet kötöttek s még jótékony czólokra se tánczolnak a jövő esztendei farsangon. * Tisza Kálmán uralkodásának tizedik évfordulóját Esztergom városa is üd­vözli. Nagyot fog pislantani rá a komor generális, mert Esztergomban már nem egyszor Pórul járt a kormánypárt zász­laja. De liát tíz esztendő alatt sok csoda történhetik. A hitetlenek száma fogy- ton fogy s a Tamásokból hűséges prose* liták lesznek. Esztergom városának üdvözletéhez csak gratulálnunk lehet, Az igaz, hogy Tisza Kálmán tiz esztendős uralkodása alatt vesztettünk legtöbbet., de mutas­sak meg, hogy nagyon sokat remény­iünk a legközelebbi következő tíz esz­tendő alatt. A mi üdvözletünk mindenesetre na­gyon jól fog esni a geniális 41 hun fér­fiúnak, mert több az udvariasságnál s kevesebb a rajongásnál. Azután pedig nem is rendelte meg senki. Azért vagyunk vele olyan nagyra. * Valóságos balkáni háború fejlődött ki a csütörtöki városi közgyűlésen. A théma az a kitűnő esztergomi tüzelőfa volt, melyet a téli oiiatyánk- ban mindennapi kényéinek emlegetnek a hívek. Tehetnek is róla a szegénykék, hogy az esztergomi fáért annyira fáznak. Hát nem baj az, mikor a város ér­dekeiért vesznek össze a város atyái. A városnak mindig van belőle va­lami baszna. Ha egyél) nem, hát annyi bizonyo­san, hogy a város fa kamrájára ezentúl nagyobb lakatot s kisebb ajtót fogunk csináltatni. AUCITN. A nőkről s a nőknek. (Egy háromszáz esztendő* magyar könyvből, a Salamon és Markalf históriájából.) Ahol az embereknek fülei vannak, ott pörlekedések is vannak. Ahol S"k asszonynépek vannak, ott sok példa­beszédek is vannak. * A jó asszonyi állal szép ékességére és gyönyörűségére vagyon az ő urának. * A szép és tökéletes asszony állatot minden drága marhánál drágábbnak kell becsülni. * A mord, haragos asszonyi állat, a füst meg a likas tál igen nagy kár az ember házában. * Ha szereted azt, aki utál, elveszted szerelmedet. * Mikor hántásodra van a feleséged, semmit se félj tőle. * A* ember semniitse higyjen az asszonyembernek. Városi közgyűlés. (november 19 és 20-án.) A jövő évre szóló városi költségve tés tárgyalása csakis két délelőttit vett ■ igénybe. Azoknak a fieves liarczoknak j melyek a múltban nem csekély keserű ; ségét más részt nem csekély mulatsá­gét is szereztek alig maradt meg, még- csak a nyoma is. Olvassák a költség tés tételeit szép szaporasággal, s ha itt ott felmerül egy hang, hát azis csak arra való hogy a többség agyon­hallgassa, aztán „gyerünk tovább“ s azzal készen van a jövő évi költség vetés. Jóformán csodálkozni sem lehet ezeken a szelíd tárgyalásokon, mert hát a tanács oly szörnyű részlegességgel ál- litja egybe a köllsógvetésf, hogy még azt a szeget i« megtalálja benne a kép­viselő melyet Mányoki ver a városi ló hörmébe. ! Csupán egy tárgy maradt még meg, mely minden 'öllségvetés tárgyalása alkalmával viharos perczeket szokott előidézni, és ez a faváltság. Az a száz és ezerfelé irányuló érdek seliogv sein ■ tud oly alapra találni mely mindannyi- i nak biztos támaszul szolgálhatna. Az ki korán röggel szeret felkelni, meg majálist, tud csapni magának a faki­vágásból annak sehogysnm ízlik hogy neki a „Fortuna“ asszony jelölje ki a féját, a másik ki maga ugyan kínéin m»*het, hanem azért a kiküldött meg bízott emberével szintén jó fát akar magának vál'atni. Az ebből származó zsörtölődést akarta volna az erdőmester részéről beadott véletnényes jelentés megszüntetni, hanem az meg olyan hangon volt megírva, meg az irálya olyan világtalan volt, hogy a város atyái alig bírták belőle kiokoskodni a valót. Támadt belőle egy kis hurcz és háború s a végén kisült, hogy legjobb csak a régi rendszert megtartani. Két nevezetes momentumot azönban mégsem lehet a két nap tartott köz­gyűléstől megtagadni, az egyik, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves minisztersége alkalmából üdvözlő feli rat intéztet ni határozfalottt a másik, bogy a jövő évi szükségletet felül múlja a 100 ezer forintot. A kétnapi közgyűlés lelolyása kö­vetkezőleg történt : Ke/nényfi János h. polgármester d. e. 9 órakor nem éppen nagy számú képviselők jelenlétében az ülést meg­nyitván, a napirendre térés előtt Maiina Lm jós (mérsékelt) indítványozta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 éves minisztersége alkalmából üdvözlő felirat iutéztessék. Egyhaugulag elfő gad tat ott. Ezzel a napirendre került a dolog s a költségvetés tárgya Itatott, s az ek­ként állapit,futott meg. A) S z ü k s é g 1 e t. 1. Tisztviselők fizetésére 12500 frt. E tételnél Milanovies Antal képvi­selő azt indítványozta, hogy a közgyü- tés által választott tisztviselőknek te­kintettel csekély fizetésükre lakbéril- let mén j állapíttassák meg. Elvettetett. 2. 3. hiv szolga egy nyom­dász bérére .... 1296 — 3. Ezek ruházatára . . . 178.90 4. Hivatalok tisztogatására 20.— II. Kegyúri kiadások. 5. Lelkész s egyházi sze­mélyzet fizetése . . . 1763 76 6. Termesztménvekre . . 500.— III. Egészségügyi. 7. Ti r/.ti orvosok s bába fizetésére..................... 825.— 8. 4 sírásó bére és ruházatára 416.— 9. Temető kertész bérére . 120.— IV. Közoktatás. 10. Reál tanárok fizetésére 4862.— 11. Elemitauitók „ 7865.— 12 Iskolaszolga ós fütő bére 290.— 13. Tan fennek tisztogatására 200.— 14 Tanszerek beszerzésére 301.96 15. Tornatanitó fizetésére 360.— 16. Tornaszerekre , . . 20.— 17. Ösztöndíjakra . . . 5.88 Ennél a czimnél dr. Fehér Gyula plébános próbálta meg a szereucsét az elemi tanítók részére 4 éves korpót- lékotinditványozváu megszavaztatni. El­veti etet, t. 18. Nyug és kegydijakra . 2622.— V. Gazdasági kiadás. 19. Gazda fizetésére . . 500.— 20. 4 kocsis bérére . 800.— 21. Ezek ruházatára . . 46.— 22. lermesztmónyek beszer­zésére 1089.36 (Folyt, kör.) Jótékony egyesületünk köz­gyűlése. (Not. 19.) A sok áldást terjesztő Jótékony 'egyesület védő szentje gz. Erzsébet napján meleg részvét mellett tartá meg közgyűlésit. Jelen voltak a nótagok körül: Krup- lanicz Kálmánná, Bírtál RezsŐné, Mé­száros Károlyné, Rédly Gyulánó, Ru­dolf Miliályué, Kaan, Jánosné, Hamar Árpáduó, Havasy Itnróné, Szilva Ig- náczué, Frey Ferenczné, Rencz Mi­hály né, Mtjer Jánosné, Budáné, Szvo- koda Romáimé. Pan/.ierynó, Palkovich Alajosáé, Vándoráé, Tónayné, Tillraauu Fmi, Feichtinger Ernőnó, Felsenburg Károlyné és Gyulánó, Tiefeuthálnó, Schvarczné úrhölgyeK, s az úri tagok közül Palkovich Viktor alelnOk, Pará­nyi Béla pénztárnok, Hamar Árpid, Földváry István, Ferenczy György, Frey Ferencz urak. Majer István püspök elnöki évi je­lentését felöl vasvári, majd a péztárnok számadását előterjesztvén, kitűnt, hogy a bevétel a következő volt: az egye­sület lelkes véduöke Ő Eminentiája ré­széről 300 frt a főkáptalan kezelése alatti alapítványból 178 ft 37 kr. Az esztergomi takarók pénztár 20 ft » párkányi 25 ft a kereskedelmi s ipar. elő't századok létesítenek. Az alkotmányos Magyarország a műveltségnek oly áldozatot hozott ez épületekben, melyek hosszú szá­zadokon át hirdetui fogják szellemét. E tevékenységek körében Thza Kálmán, ki az egész kormány ólén állt, nem gya­korolt közvetlen befolyást. De szellemének 8 politikájának hatása bizonynyal részt kér­het az érdemből, a mivel kitűnő munka­társai, a Tréfortok, PJchvek, az Ordódyalc, a báró Kemények, a Széchenyiek örökítet­tek meg nevüket az ország történetében. S a nagy mű, az országos kiállítás, melyen Magya rország bemutatta haladását: bizony- nyál azt is hirdető, hogy — nem nézve pártszempontokra — az a tiz éves, öntu­datos, kitartó munka, mit sok áldozattal folytattunk, termett nemes és sikeres gyü­mölcsöket. De Tisza Kálmán tülajdonképen vett szakmiuisteri tevékenysége is nagy munkát végzett. Első művei egyike az egészségügyi törvény volt, mely — ha egyszer teljesen végre hajtható lesz — a legdrágábbat fogja megmenteni az országnak : fi d most sok­szor elpazarolt életét. A közigazgatási bi­zottságok létesítése összeköttetést teremtett az állami adminisztratió közegei s a me­gyei önkormányzat tényezői közt. A keret, melyet igy létesített, bizonyára a legalkal­masabb lesz, hogy tért foglalhasson az igazi önkormányzati ellenőr,lödés szelleme, ha majd be fog következni, a mit ma már jobbára kikerülhetetlennek tart mindenki, az állami adminisztratió, a mely javítói fogja az önkormányzatban ma még észlel­hető hibákat, visszaéléseket Nagy lépés volt e téren a javítás feló * köztisztviselők kvalifikáczióiáról szóló törvény létesítése, mely az értelmiségnek s a műveltségnek megadta a maga jogait. A tisztviselők sor­sát javitá a nyugdíjtörvény is, mely — bár a pénzügyi tároza keretében — szin­tén az egész kormányzatra kiterjedőleg or­vosolt sok jogos sérelmet. S a miuistereluök működését még nem is említők. A főrendi ház reformja, a mi oly rég meg oldatlanul volt a törvényho­zás előtt, általa létesült. S általa, tevé­kenységének sokoldalúsága által, létesültek a magyar politikai és társadalmi élet szám­talan jelentékeny vívmányai. Szeged meg­mentése és újraépítése a magyar ministe- relnöknek kiváló gondja volt. Nem volt áldozat és munka nagy, a mit meg ne té­tetett volna, hogy az alföld metropolisa méltó legyen az uralkodó ismert szavához. É-< a fővarosban ? Mennyi köszönhető Tisza Kálmánnak. A nemzeti színház gazdag do­tálása, kiegészítése, mindennel fölszerelése annak köszönhető, hogy a miniszter, kit művészi ügyekben érzéketlenségről szoktak vádolni, minden igényt, a mit jól megvá­lasztott közegei ez intézetre nézve emeltek, sietett vagy az ország eszközeivel kiolégit.ni, vagy legfelsőbb helyen kielégítésre ajánlani. Tiz éve annak éqen, hogy a magyar nem­zeti szinház nem ismeri a pénzügyi zavarok és szükölködés fogalmát. S főiépült a díszes operaház, azon mnni- ficzencziából, a melyet a koronától szintén a magyar miniszterelnök eszközölt ki a magyar főváros emelésére. S lehették már alapjait a hatalmas országháznak, imly év­tized múlva hird'ti a magyar korona és a magyar alkotmány egyesült érdekeit, de hirdetni fogja azon férfiú bizalmát is az alkotmányos elmében, ki a magyar állam hivatott tényezőit — nem könnyű időkben — arra hangolni tudta, hogy ily hatalmas építmény létesítésével örökítsék meg az állam föuállísa óvzredes emlékéül — a mag var alkotmányosságot. És politikájának gondja kiterjedt min­denre, a mi a magyar állam erősödését, nem kockáztatott fejlődését előmozdítható. Élete e tiz éven át nem a magáé volt, hanem a közügyé s majd ha eljő ideje, hogy részletesen megírják történetét, kon­statálni fogják, hogy államférfit, ki többet, kitartóbban s öntiidatosaboau dolgozott a hazáink, mint ő, vajmi keveset mutat föl történetünk. A magyar alkotmányosságnak kevés volt igazibb hive ez ország államférfid közül, mint az, kinek életét röviden vázolták e sorok. Királyát, hazáját egyforma hiveu szolgálta ; meggyőződése szerint, mely sok másokéval ellenkezett, de hazá|a törvényeit mindig megtartva, az alkotmányosság nagy alap gondolataihoz mindig ragaszkodva. Hizája nem is volt hálátlan iránta. Mint minden aktiv, kivált hatalmon levő állam­férfi iránt sokszor felhangzott iránta is el­lenfeleinek elitélő szava ; de a közvélemény arra is talált számtalan módot, hogy kife­jezze ragaszkodását s nagyrabecsülését iránta, ki minden téren előbbre tudta vinni nemzetét. Igazi értékét a jövő fogja meg mondhatni. Addig megdöuthetetlen csak az a tény marad, hogy hazája alkotmányos törvény hozása hosszú tíz éven kereszti)! benne látta e nemzet ieghivatottabb veze­tőjét. 8 ezt — a nemzet kisebbítése nél­kül — nem lehet kicsinyeim senuiuek. Hazája bizalma mellett élvezte a korona bizalmát is. Meleg, férfias, kitüntető az a ragaszkodás, melyet személyéhez a koronás király tanúsít. 1880. óta a szent István rend nagy keresztjét viseli. S az üdvözlő irat, melylyel belügyminisztersége tiz éves fordulóján az uralkodó kitüntető, a legme­legebbek egyike, minőt király valaha irt. Tisza Kálmán ma 55 éves, s igy azon korban van, mely mán még nagy tevékeny­ség vár az államiéi fiókra. Hízója közéleté­ben 3oká nagy szerep vár még rá g akái a kormány élén, akár más poziczióban, min­denesetre egyike lesz mindig hazája vezér­szellemeinek. Azoknak a vezérszellemeknek, a kik ua- gyokat alkotnak, mert mindig, minden kö­rülmények közt: teljesítik kötelességüket. VISI IMRE. A fÖkStÖ. (Mutatvány Q youiai Zsigmond Almaiból.) Gyöugyökkel hímzett, gyönyörű kis valami. Ei.íl hahváuy rózsaszínű szalaggal, mely helyre csokorba van kötve. Formája tet­szetős ; szövetje meg olyan fiuom, mint a patyolat. * Igéző pongyola ömlik el rajta. Világos­kék hálóköulöse összhangban van kissé ha- lavány arc/.ával. Fekete haja a melynek pedig minden szála olyan akaratos, csomóba van szedve s szépen felfűzve. Uiry hívja azt a magyar ember, hogy kouty. Éw mégis a

Next

/
Oldalképek
Tartalom