Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 8. szám
egyszersmind oly férfiak! a helyezzék bi- zndalmukat, kikben az ártelem mellett az akarat is megvan arra, miszerint hivatásukat teljesíteni fogják. Városunk iparosai és kereskedő1' azon előnyOs helyzetben vannak, hogy nemcsak a városi tanács, hanem a helyben székelő szolgalmai hivatal mellé is 20 iparhatósági megbízottat választanak Kétszeres komolysággal kell tehát különösen ezen utóbbi megbízottak választását eszközölni, mert a szolgabiró ság melle választott iparhatósági meg bízottaknak nemcsak az lesz hivatásuk, hogy a megye területén lakó iparosok érdekeit előmozdítsák, hanem a mi log tontosabh, hogy a megyéién lakó ipa rosok érdekét városunk iparos érdeké vei összeg < ztetni tud ók. Ez az, a mi a jövő feladatát kell, hogy képezze és ha ez valóban elére- lik, hogv a megye összes iparosai belátva mindezeket közös erővel, közö egyetértéssel fognak munkálkodni, úgy bizonyára a törvény szelleme a gyakorlati életben megvalósul s városunk és megyénk ipara fel fog virágozni. Orvosi levél. (Építsünk iskolát görvélyes gyermekek részére a havasokon.) (Dr.Sz.M.) Világosság és levegő az élet első alapfeltételei. Mentül több, mentül jobb az athmosphaeriluis lég, annál egészségesebb s ellontállóbb a test s*ritkább a betegség. Egy bizonyos magasságban az emberi lakhelyektől a levegő ment minden fertőző anyagoktól. Ily magasságig el nem jut az emberek és állatok kigőzölgése, vagy erjedő anyagok bomlási terményei, Itt a talaj >s szűz, hiányzanak benne az oly szomorú jelentőségre vergődött ba- czillusok, bacteriák, micrococcok. Vize kristály, levegője üde és tiszta s a górcső alatt már 1000 méter magasságban bacteriumok nyomát sem találjuk, pe dig ugyanekkor a nagyobb városokutcza levegőjéből vett próbánál egy négyszög milliméteren 20—50 ezeret mutat ki a vizsgálat. A inig benne élünk-raoz- guuk, észre sem vesszük, hogy minden légvételnél ezernyi ily büeteriumot magunkba szivünk. De ha folmegyiink egy több száz méterrel magasabb hegycsúcsra, akkor látjuk csak, mily vastag köd és füstrétegbo van borítva a város. Ez a culturális gŐzróteg optikai tükre annak a piszoknak, mtly a talajban fekszik s mely ugyanily arányban mételyezi meg az ivóvizet is. galább nem komorult volna úgy el mosolygó arca! Ez a hölgy... no, ez a hölgy volt az 6... legkedvesebb — udvarhölgye. G. Rajnáid látta ezt és sietett azonnal degvigasztalui : — Nem ez az felség, lelkemra nem. Ennek azurkík harisnyája van, azé pedig bu- zavirágsziu-kék volt. Nyolczvan mázsás teher szakadt le s király kebléről, Tovább segítette nyeregbe a hölgyeket. A búza-virág kék harisnya, nem mutatkozott sehol. Már csak egy hölgy volt hátra s mikor ez isa nyeregbe ült, ruhája fellebbent kevéssé sszerabeötlött a...buzavirágszinü-kék selyem harisnya ! Mohó ölömmel súgta oda a vicomte : — Ez az felség, biztosan tudom. Ugyan az a parányi láb, ugyan az a buzavirágsziuü- kék selyem harisnya ! Szánakozó mosoly jelent meg Lajos ajkain e szavakra s részvétes sóhajjal mondta: — Szegény vicomte ! Csak most jutott eszébe G. Rajnáid vi- comtenak a hölgy arcára tekinteni. — Szemeik találkoztak... mintha villám sújtotta volna, úgy tántorgott hátra... Tulajdon kedves felesége volt! Szegény vicomte ! K. ALFONS. Egészséges ember, rendes feilen (állási képességgel ezen combinált támadással szemben is sokáig meg bir élni, kivált ha az év legrosszabb szakát, a forró nyarat a hegyek közt tölti. De beteges szülőktől eredő gyermekek az esőtek legnagyobb részében nem képesek ki- állaui a küzdelmet az alhmospliaericus és teiluricus hatányok ellen, a miliónyi bacterium, mind megannyi parasila a szegények vérében, táplálkozási rendellenességeket szül, melyek végeredményben görvéljkrót — serofulát — s később tiidővészt okoznak. A görvély- és gümőkor az emberiség leírvészesebb ostorai. Sem a cholera, sem a pestis nem követelnek együttvéve annyi áldozatot, mint o két betegség. A 20 ik korévet megközelítő és meghaladó ifjúság soraiból minden harmadik halálozást a scrofulas tüdővész okozza. Budapesten egymagában 4000 ember hal meg évenként tüdővészben, Németországban 200,000, Angliában 500,000 lélek, a mi átlag fél százalékát teszi ki az egész emberiségnek. A giimőkór a görvélykórnak iker testvére, egy és ugyanazon betegség, mely Janus ábrá/atfal az ember kora és egyéniségű szerint majd a scrophula, majd a tuberculosis képében mutatkozik. A legtöbb tüdővész scrophuloticus tüdőgyuladásból fejlődik. Satnya, rosszul táplált, görvélyes gyermekek folyton ki vannak téve azon veszélynek, hogy későbbi éveikben gü- mőkórosak lesznek, de a jól táplált serophulások sem veszítik el végkép a hajlamot hozzá. Szemmel kell tehát őket is tartani. S miből állnak azon módok és eszközök, melyek segítségével beteges szülők gyermekeinél a hajlamot a görvélyre és gümőkórraksle lehet küzdeni. A gyermekeknek alkalmat kell arra nyújtani, hogy tiszta havasi lev-gŐben oly életviszonyok közzé helyeztessenek, a mely viszonyok közt a váiképződós náluk jobb irányt vesz s jobban minősített vérrel helyesebben táplálják boteges hajlamú szerveiket, másrészt meg az élénkebb anyagcsere által a satnya elemeket kiküszöbölik. Erre évek kellenek. Már pedig a gyermekeket 6 éves korukban a legtöbb esetben iskolába küldik, még rosszabb levegőre, mint a minő az utczán van. Arról kell tehát, gondoskodnunk, hogy az iskola oly helyen legyen, a hol a beteges hajlamú gyér inekek a reájuk nézve életfeltételt képező klimatikus előnyöket az iskolázással összeköthetik. Fel kell velők mennünk a havasok tiszta levegőjébe. Itt kell iskolát emelni görvélyes gyermekek részére, valamint olyanok számára, a kiknek egyik-másik szülője tüdővészben halt el, vagy korábbi éveiben maga is görvélyes volt, még ha a vele született bajiam nem is mutat látható jeleket. A gyermekek szervezete szerint lobot ne az egyik iskolát 2000 láb magas ágban például Felkán (Balaton vidéke) felállítani, a másikat 3000 1 áb magasságban a Tátra egyik védettebb pontján. Az emberi ész idő múltán le fogja győzni a görvély kórt is, a minthogy legyőzte, vagy megtörte a középkor számos járványait. A görvély kór csökkenésével a gü- mőkór is kevosbedni fog. Ez eszme terjesztői az emberiség leg nagyobb jótevői lesznek. Hadd melengesse őket a jótékonyság éltető tüze Megyei közgyűlés. (1885. jan. 21.) — Folytatás. — Az idő rövidsógo és helyszűke n iatt múltkori számunkból kimaradt értesítés többi részét következőkben közöljük ol vasóinkkal : i Mailáth György főispán szokott elegánsával üdvözli a bekövetkezett uj év alkalmából a megye közönségét s kéri annak hivatalos eljárása, közben további készséges támogatását s egyúttal megemlékezve azon nagymérvű veszteségről mely az egyházat, a társadalmat és a tudományt Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát elhalálozásával érte, ne- i vezett emlékének jkönyvi megörökítését jkéri s a megye közönsége részvétét a pannonhalmi főapátsággal szemben részvét irat által indítványozza kifejeztetni, a mi a közhelyesléssel fogadott indítvány értelmében meg is fog történni, 1 Mailáth főispán üdvözlő szavairaKrup- buiicz alispán válaszolt s biztosította őt a megye közönsége általános rokonszen véről. A sok mindenféle községi számadás és költségvetés között legjobban meglepett bennünket Farszky Pál bátorkoszi volt jegyző özvegyének kérvénye, ki a jegyzői nyugdíjalapból már félév óta nem képes nyugdiját megkapni, minek az alispáni jelentés szerint az az oka, bogy a felhasználható kamatok elégtelensége mellett a községi és körjegyzők tartozásaikkal hátralékban van Inak, ngy annyira, hogy a község által | fizetendő hátralékokkal együtt 1329 5t 93 kr maradt régi tartozásként befizetetlenül, minek következtében a szol- gabirák az eddigi községi hátralékok azonnali behajtására, a jegyzők Hátralékéit illetőleg pedig a befizetési részletek idejére vonatkozó javas!,,t'é'elre lettek utasítva, mivel azoknak egyszerre való befizetése a jegyzők anyagi helyzetének megrontása nélkül lehetetlenség volna. Hogy a hátralékok jövőre fel ne szaporodhassanak, kimondotta a közgyűlés a behajlással foglalkozó községi bírák vagyoni felelősségét is. Az érdekesebb mozzanatok közül meg- einlitondőnek tartjuk még a különböző bizottságok kiegészítését, mely következőleg történt : 1) A megyei tiszti nyugdíj alap ig. 1 választmányába 85., 86. és 87. évekre i Majer István, Reviczky Gábor, Andrássy ! Gyula, Gangéi János. 2. Az állandó 1 választmányba 85. és 86. évekre Su- !jánszky Antal, Reviczky Gábor, Hübsch] Károly. 3. A kijelölő válazz,talányba Mészáros Károly. 4. Az igazoló választmányba 85. évre Luczenbacher István. 5. A bíráló választmányba 85. és 86. évekre Mattyasovszky Lajos. 6. A statistical bizottságba Frey Ferencz. 7. A | jegyzőszignrló bizottságim 85., 86. 87. évekre Niodcrman Pál, Mattyasovszky Kálmán. 8. Az egészségügyi bizottság ha 85. és 86. évekre Reviczky Győző. !10. A közigazgatási bizottságba 85. évre Frey Ferencz választattak meg. Egyesületi élet. (A bátorkeszi kaszinó kőig) ülése) Főt, Meisormatin Ignác/, bátorkeszi plébános, mint a bátorkeszi polgári olvasó-kör elnöke, a 18-án tartott közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg : Mélyen tisztelt közgyűlés ! Mindenekelőtt hazafias örömmel iid vöziöm a bátorkoszi polgári olvasó körnek, a mai közgyűlésre összeseregletl nagytekintetű tagjait, kik megjelenő sökkel megmutatni akarták, hogy élénk érdetlődéssol viseltetnek azon egyesület iránt, melynek a magyar nyelv s szellem terjesztésével vógczólja a józan műveltség s kultúra megerősödése, meg- izmosodása, mindnyájunk közös óhaja lévén, hogy hitben erős, erkölcseikor és polgári erényeiben tiszta, érzelmei ben hazahű nemzedék lépjen porainkra s haladjon a higgadt műveltség s kultúra ösvényén erővel, hatalommal szá zadról századra. És épen azért mindig örvendetes reáu ! nézve is azon nap, melyen önök közi tisztelt polgár- és tagtársaim, megjelenhetek. J Mert ha a müveit körökben való- í megfordulhatás a természeténél és ren- ! bekötésénél fogva társas életre hivatott j emberre nézve már magában véve is ; élvezet: mennyivel nagyobb és fokozottabb élvezet az oly körben való részf- vehetés, melynek tagjai kölcsönös nagyrabecsülés, lekötelező udvariasság, becsületes jellem, felekezeti türelmesség és emberbaráti szeretet jeles tulajdo-. Juliinál fogva a köztiszteletre való jogosultságnak oly becses kellékeivel bir- ! mák ! Már pedig, tisztelt közgyűlés ! 1 szerénytelenség nélkül merem állítani, hogy egyesületünk kezdet óta égésé mostanáig J mindenkor oly polgári el meket választott és fogadott kebeléi) kik valamint erkölcsi értékűknél fogva, becsületére válnak bármely nemes czélra 'alakult társulatnak, úgy tir.zta polgári jellemökre való tekintetből a köztiszteletnek is mindannyian méltó tárgyai Nehogy pedig — úgymond tovább — tisztelt közgyűlés ! állításom miatt a hízelgés gyanújába essem, akár mint némileg érdekelt fél, a hiúság vádját vonjam magamra : ám szóljon helyettem a magyar állambölcsek fejedelme, Deák Ferencz, ki ide vonatkozóing ezt mondja: „Korunkban csak azon nemzetnek van biztos jövendője, moly komolyan törekszik az általános műveltség színvonalára emelkedni s azon előre haladni.“ „A valódi műveltség pedig egy jeles honi Írónk szerint, — test, kedély, lélek és szellem tehetségei egyforma és öszhaugzó kifejléséből és kiműveléséből áll.“ (Jósika Julia, Pályavezető 361.) Ha tehát az embert minden viszonyaiban tájékozó eszmék összeségében ált a valódi polgárosultság és műveltség. (Pollák, Böjti conferentiai beszéd 1866. Pestj és tegyük hozzá a műveltség becses ajándékára főleg a társaság s társulás révén juthatunk el, mely fon - tartja a szellem hajlékonyságát, az élez könnyűségét (Schlegel A. W.) önként következik, hogy azon lelkes hazafiak, j lánglelkű honpolgárok kik az egyesü- j leti élet utján olvasmány, társalgás és szórakozás által komolyan törekszenek I az általános pallérozottság és miivel t- ! ség szín vonalára emelkedni s azon előre haladni — anyagi áldozatok árán is, — a legdrágább ajándékra a kultúra s polgárosultságra tévén szert, nem lehetnek, mint az értelmiség képviselői, la köztiszteletnek méltatlan tárgyai! És t. közgyűlés ily érdemes férfiak* körében lehetni, volök polgári olvasó körünk érdekei fölött üdvös eszmecse- |rét szőni, tanulmány és tapasztalásszülte ! ismereteik közlésében gyönyörködhetni a helyes irányú vitatkozás, társalgás-s ekként aközművelődés szent ügye iránti hő lelkesedésükben velők érozhetni, minden jó, nemes és szép iránti érzelme- jikben velők együtt buzoghatni és láncolhatni: hogy no volna örömélvezet reám nézve, ki magam is részint mint hitelemző, népnevelő és lelkész, részint mint iskolaszéki elnök és igazgató éltem javát a nevelés és közművelődés üdvös terjesztésében töltöttem! j Midőn tehát t. uraim mai találkozásunk és közgyűlési érintkezésünk felett ! őszintén érzett hazafias örömmel ismétel ten kifejezést adni sietnék, egyúttal t. tag és polgártársaimat még egyszer szívélyesen üdvözlöm és a közgyűlést ezennel megnyitottunk nyilvánitom. A szépen átgondolt, szónoki lendfl- lőttel előadott megnyitó elnöki beszédet a közgyűlés számtalanszor megéljenezte. | A közgyűlés tárgy.oroznia az ig. vál. • által következő 10 pontban volt megállapítva : j 1) Elnöki megnyitó boszéd, 2) »• legutóbbi közgyűlés jkvénok felolvasás*
