Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 69. szám
Esztergom VII. évfolyam 65. szám! Csütörtök, 1885. augusztus 27-én. ESZTERGOM es Városi s megyei érdekeink közlönye. Mkg.iki.enik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre .................................................... . 6 Trt — f él évre....................................................................3,— negyedévre.............................................1 . 50 Egy széni Ára 7 kr UrSZERKESZTŐSÉG: ^>Z«ä.T-yfclNA-UTCA 317. hovii i» li.p szeli<>iiiL részét illeti! közlemények kiildendSk. KIADÓHIVATAL: ^SzÉCHENl-TBR Iiotií n liivafnlos s a magiul li inle tóitok, a nyiltidriie szánt Itflji- leinények, elölizetési pénzek és veclíimáKsok inté/.emiölc. VIDÉKÉ HIRDETÉS EK. TT!VATAI.OS IIIIM)Kl'l'ÍSKK : 1 szótól 100 szóig — fi t 75 In. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—200-ig . 2 „ 25 „ Ílélyegilíj .20 kr. M A 0 A N1111? I) ET ES Ifi K iiiegiillapoilÚR szerint lehető legjutfiiiyosnbhau k(iv,ültetnek. NYIÍiTTRIt sora 20 Kr Esztergom aug. 26. Ha nekem az Óbuda - esztergomi ós a torbágy - esztergomi vasutak között szabadon választanom lehetne, én minden habozás nélkül az előbbit választanám, ámbár a torbágyi iránynak sem megvetendő előnye az, hogy egy oly hatalmas vasúti vállalathoz csatlakoznék, amilyen a Magyar kir. államvasutak hálózata, mely nem szorul arra, hogy egy szegény helyi érdekli vasútat kizsákmányoljon és azon tömeges áruforgalomért, melyet ezen szárny- vasuttól nyerne, képes volna annak átviteli forgalmát vitelből* kedvezményekkel megkönnyiteni. E mellett a dunántúli megyékbe irányuló téliéi szállítmányoknak nem kellene a fővárost 16 kilometer hosszú Ívben megkerülniük és a fővárosnak mindkét része egyenlő könnyen volna Esztergom vidékéről kőszénnel ellátható. Ezen előnyök azonban a kormány kedvező hajlamától függnek, melyre a közi. minister úr nyilatkozata után alig van kilátás. De az ó-bndn-esztergomi vonal már önmagától bírná ezen előnyök nagy részét, melyeknek megadása vagy elvonása nem függne senkinek kedély- hangulatától. Az osztrák magyar állam- lainvasútnak pedig a hozzá való csatlakozás érdekében áll, 'annak támogatására tehát számítani lehet. Azután meg az esztergomi szénnek a fővároson túl, az alföldön alig van sok keresni Valója, mert annak szénfogyasztásán a salgó-tarjáni, pécsi, oraviczai és pet- rozseni szénbányák osztoznak meg. A dunántúli megyék szénszállítmányaira nézve pedig a gyílrüvasút vitelbér többlete kiegyenlittetnék azon díjtöbblet által, amibe a szénnek a pesti malomnegyedbe való szállítása Kelenföldről kerülne. Ezen irány mellett szóllanak a közi. minister úr és a vidéki érdekeltség rokonszenvei is. Akadálya csupán a ministertanács azon határozata, mely a gőzkomp általi összeköttetést ellenezte. Ezt kell tehát megváltóztatni s a bonyolult kérdés minden irányban kielégítőig lesz megoldható. Fontos olvi indokai ezen határozatnak nem lehetnek, mert hiszen az Osztrák magyar ál lám vasúthoz való csatlakozást és a gőzkomp általi összeköttetést maga a közlekedési minister úr tervezte, annak mellőzésére tehát nem közforgalmi, — hanem csupán oly indokoknak lehetett befolyniok, melyek azóta a tényleges viszonyokkal szemben minden jelentőségüket elvesztették. Az engedményesek térjenek vissza tehát eredeti tervükhöz, fölebbezzék a rosszul informált ministertanács határozatát a jobban informálandó ministertanács elé s azon hathatós befolyásokkal, melyek eddig rendelkezésükre állottak, eszközöljék ki előbbi határozatának megváltoztatását. Nekik ezen irányra elsőbbségük van, és mi nem irigyeljük tőlük a vállalati nyereményt, melyet több évi fáradozásaikkal és pénzáldozataikkal megérdemeltek, de végezzenek gyorsan, mert mi tovább már nem várhatunk, úgy is olég sokai»; útját állták ezen reánk nézve életkérdés megoldásának. A mi- nislertan ácsnak is be kell látnia, hogy nem szabhat oly követelményeket egy általa anyagilag nem segély- zetfc helyi érdekű vasút elé, melyeknek az megfelelni nem képes, — ha csak annak létrejöttét gátolni nora akarja. Ha pedig az engedélyesek tervüket megváltoztatni nem akarják, vagy azt keresztül vinni nem képesek, akkor álljanak félre s ne akadályozzák az érdekeltséget abban, hogy önmagán úgy ahogy épen lehet, önerejéből segíthessen. Ekkor megkíséreljük azt magunk és ha ez nem sikerül, akkor nem marad más hátra, mint a torbágy esztergomi vonal kiépítése, mely vonal a kormány jóakaró méltányossága mellett a közforgalom követelményeinek és a főváros, valamint Esztergom és a bányatelepek érdekeinek szintúgy mogfelel. . Áttérve most ezon vasúti tervnek .kiviteli módozataira, mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy annak létesítésénél csupán azon alapelvek lehetnek irányadók, melyeket a közmunka- és közlekedési minister úr a közlekedési tanács első ülésének megnyitásakor mondott jeles beszédében megállapított. Ezek az önsegély, a szigorú takarékesság s ennél fogva minden alapítási nyereség kizárása és a vasút építésének és ügyvitelének az érdé- kéltség ellenőrzése alá helyezése. A torbágy-leányvár-esztergomi vonal kiépítése mint máso 1 rendű vasúté az eddig tett tanulmányok szerint a forgalmi felszereléssel együtt kilómé te - ronkint 50,073 forintjával számítva, mintegy 1,950,000 írtba kerülne ; minthogy azonImn annak kisajátításainál és építésénél a helyi érdekű vasúinkról szóIló 1880. évi 31. törv.- czik érteiinébon jelentékeny megtakarítások eszközölhető le, ennélfogva azoknak leszámításával ezen pálya, a fen, tebbi összes mellékvonalakkal együtt- — de forgalmi felszerelés nélkül, — takarékos ügyvitel és solid vállalkozás mellett legfülleb 1*5 millió forint költséggel kiépíthető leend. Az építési tőke beszerzési módozatait illetőleg a most hivatkozott törvény 14- §-ában megengedtetik, hogy az engedélyokmányban mogál lapított alaptőkének V5 vészéigjelzálogi bokeb- léssel biztosítandó elsőbbségi kötvények, esetleg további '|5 részéig elsőbbségi részvények bocsájthatók ki, melyeknek mindegyike után 60j0 kamat fizetendő s a tőke 90 évi részletekben törlesztendő, az építési tőkének többi részo erejéig törzsrészvények áMitondók ki, melyek után a fennmaradó nyeremény osztaléka fizettetik. Az építési költségekhez hozzájárulni tartoznak a hivatkozott törvény szerint: a zsámbéki kincstári- és az állam kezelése alatt levő vallás-alapit- vány, csoluoki és telki apátsági uradalmai, hozzá járulhatnak az érdeklett nagybirtokosok és fővárosi iparvállalatok, továbbá a törvényhatóságok 3 évi közmunkával és a közmunka alapból 10 évi segélyezéssel a községek 10 évre kiterjedő kamatbiztositással vagy másnemű segélyezéssel és e czélból kölcsönöket is vehetnek fel. A vállalatnak minden ílgvlotei bélyeg és illetékmentesek ós jövedelmei 30 évig adómentesek azon esotbon, ha addig a befektetett tőke 6°/0 kamatjánál magasabbra nem emelkednek. . Az^EsstsrgQin ésVidéke“ tárcája. SZIKLA E3ES. — Carmen Sylva beszélje. — A r,zép Panna büszke volt, nagyon büsz- á ke. Nem hiába volt az a kék, nagy, fekete 8 szeme, merészen hajló szemeidéi és sas 0 orra. Ajkai nem éppen kicsinyek, hanem 8 szép metszésnek és ha beszélt vagy neve- ) tett: azok alól csak úgy villogott az a b dupla gyöngyfogsor. Hajfonatai, mint a ko- v róna, úgy ültek homlokán, — és ha igy, á könnyed léptekkel, felemelt fővel haladt vájj gig a falun, mosolyogva mondogatták az 9 emberek : a herczegnő. Hanem Paunának büszkesége, alig hogy TTamást meglátta, egyszerre oda lett, Ez az ifjú megtette neki. Szívesen el- KÍhnllgatá szavait, ha a Héráról*) beszélt. HHa valaki tréfából az ifjú nevét említette 1 oolőtte : tüzes pirosság futotta el nrczát s ca gúnyolódó kedvét a tréfától, egy találó aszóval vette el. Tamás sorsát, mikor megtudták, liog.y Pannával jegyben jár, rnin.edenki irigyelte. Kiütött a háború. Tamásnak is el kelőiéit mennie és seregével a Duna mellé vo- mnulnia. Panna a világ előtt elpalástolta íiskönyeit, titokban ám szabad folyást enge- síiett azoknak ; tőle senki sem merte kér*) Román nemzeti tán-ez. dezui : bánatának mi az oka ? É<* éu istenem ! miden lii• e járt, hogy az első összeütközés megtörtént: meg kellett támaszkodnia, bogy az ijedtség miatt ne rogygyék össze eszméletlenül. E naptól fogva kerülte őt az álom, egész éjeken át égve hagyta a gyertyát, hogy annak világa oszlassa el a visioit, melyek Tamását sebekkel borítva, haldokolva, avagy már mint halottat hozták eleje. Egy szomorú estén, ágya szé'én, egészen felöltözködve ült anélkül, hogy észrevette volna azon alakot, mely házakhoz férkőzött és az ablakon át benézett. Ab, ő nem tudta : miiven szép volt e pillanatban, amint nagy szemei — ábrándozva feledve a világot, — tekintettek maguk elé és apró kezei olyan meghatóau fogták át térdeit. Hirtelen lassú kopogá.st hall az ablaki ól. Szegény, remegő leány ijedt kiáltással fordította fejét az ablak felé, tekintete mintha a sötétséget akarta volna keresztül fúrni, ügy tetszik neki, mintha az ablaka előtt Tamását látta volna s utáua e szavakat hallaná: — Panna, kedves Panna, kérlek, jöjj ki ! Én vagyok í Tamásod ! Panna ki ment. vőlegénye karjai nyaka körül fonódjak. De ő visszataszította azt és igy szólt : — Mi ? Te volnál az valóban ?! — Panna, nem látod gyűrűdet és nyakamban a szent képet, melyet te adtál. Tovább nem maríidhattam a türelmetlenségtől. Szivem ide hajtott, hogy megtudjam : gondolsz-e még reám ? — Ki engedte meg, hogy a sereget elhagyjad ? — Senki. Én ! — Senki? és te itt vagy? A háborúnak tehát vége van ? — Oh nem, még folyvást tart,liánéra én hozzád szöktem szerelmünk miatt! Panna keserűen nevetett. — És azt gondolod te, hogy egy szökött katona maradhat az én vőlegényem ? Távozz ! Nem akarlak látni ! — Patina, ez az a szerelem, melyet te nekem fogadtál ? Te a halálba küldesz engem, vesztembe ? — Eredj ahova akarsz, de tudd meg : soh’sem leszek olyan ember felesége, akit gyávasága miatt megvetnem kellene ! — Panna, te mást szeretsz ! — Nem, Tamás, te vagy az egyetlen, kit szeretek. Éjjeiinet átvirrasztgattam, —- reád gondolva. Nem is álmodtam, hogy téged gyávának lássalak ! Panna ezen szavaknál kezébe rejtette arczát és hangosan zokogott. — Azt hittem szívesen látsz és elrejtesz üldözőim elől. — Oh, ez gyalázat ! kiáltá a leány. — Jaj nekem, hogy jegyesed vagyok. Elébb elég a Buceg sziklaorma, mint éu a te feleséged^ leszek ! — És éu —■ kiáltá Tamás — én esküszöm : Nem látsz engem máskép’ viszont, mint megsebezve vagy halottam Ebben a pillanatban a fiatalok egymás arczába tekintettek. Az esthoiuályban szemeik szikráztak a szenvedélytől. Hirtelen veres fény lángolt fel felettölc. ügy tetscett, mintha az ég izzó-tengerbe merült volna — és midőn tekintetüket mindketten a magasba irányozták, látták, hogy a Buceg erdős szikla'csucsa ég. A jegyesek meglepetve állottak. A tuzféuy mindinkább terjedt, végre hatalmas tiizoszlop emelkedett az ég felé csillagokat okádva. A szomszéd házak ablakai egymásután nyíltak meg, a nép ijedten luirrogatott egymásra : — Az erdő ég ! A begy ég ! — A kutyák szűkültek, a kakasok kukorékoltak. Ekkor Panna váilonvagadta az ifjút, s őt magától el taszítván, szólt : — Eredj! Menekülj, rejtsd el magad, ha nem akarod azt, hogy a szégyen öljön meg! Evvel vissza ment a szobába, elzárta maga után az ajtót, elfujta a gyertyát. Remegő szívvel látta Tamást, a házak árnyékában tovaineuekűlui ; aztán kibámult az éjbe, az emberekkel mit sem törődve, kik bírták, hogy csodálja a látványt. Ezen naptól fogva Panna kerülte a világot ; ajkai, egykor oly üdék és beszédesek, nem mosolyogtak többé ! — Némán végezte dolgát, közben olykor annyira fáradtnak érezte magát, hogy a patak partjára kellett leülni és égő homlokát a hűs nedvvel hűsítenie. Egyszersmind el-el merengett alakja tükörképén, amint ott hintázott az a hullámokon, vagy ábrándozva ég felé vetette tekintetét, hogy ijedten rezzenjen össze ha az a Buceg begy csúcsát érte. A faluban beszélgetni kezdték, hogy Tamást otthon látták. Egyik-másik a tűzfé-
