Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 69. szám

A pálp üzletvitolo a tényleg felmerülő költségek megtérítése mellett., a Magyar királyi államvasutak ra átruházható.

A pálya jövedelmezőségére vonatkozó egészen meghízható részletes adatok eddigeló hiányzanak ugyan, azonban a helyi viszonyokat ismerő érdekeltség nem lehet ké ségben a felől, hogy a jelenleg művelés alatt álló köszéubányák termelése, mely évenkint mintegy 700,000 métermázsát tészen, a könnyebb és olcsóbb közlekedés foly tán egy óv alatt 2 millió mótormázsá- Ta könnyen felemelhető, kivált ha tekintetbe veszszdk, bogy a Pesti kőszénhánya és téglagyár társulat kőszén* hányáiban — hivatalos adatok szerint — 10 millió raótermázsa szén van fejtésre előkészítve, továbbá hogy Budapestnek évi szénfogyasztása a 6 millió mótermázsát meghaladja, és hogy a fővároson kívül még négy vasút u. m. a Magyar kir. államvasutak budapest- brucki és zimonyi vonalai, továbbá a Déli vasat, a Magyar nyugoti- és a Gfyőr-ebonfuit vasutak, melyeknek évi szónfogyaszlása 1*5 millió méter mázsát tészen, valamint az általuk befutott nagykiterjftdésii és tüzelőben nagyrészt szegény vidékek tüzelő szükségletüket az esztorgom vidéki köszéubányák- j ból jó minőségű és olcsó szénnel fog-! ják elláthatni. Einollett azonban a vi-j dékttek 12 Q métfölduyi kiterjedésű kószéutoriiiotéu uj köszéubányák keletkezése is várható.

A kőszénen kívül a többi bánya ég ipar tcrnékek, úgy mint márvány, mii- és épttlotkő, járdakő, czemont és kövérmósz, tégla és üveg quarz továbbá épület- és tűzifa, gabona, bor, sör, szesz, hízott marha és sortós, l.szt, só. élelmi czikkek, ruházati ős gazdasági kellékek és egyébb áruk évi forgalma egy millió mótermá/.sára, — a személyforgalom pedig az összes állomásokon 50.000 személyre túlzás nélkül számítható, minthogy a tervezett vasat úgy a szállítás gyorsaságában, valamint olcsó vitelbérekben a Dunagőzhajózás- sal a versenyt bizonyára kiállandja.

Ezen adatok egybe vételével, — jeles földiák Schvarzell Sándor budapesti kir. múegyetemi tanár urnák ezen szárnyvonal lövedelmezőségét tárgyazó

számítás a szorint a torbágy-esztergomi vonalnak nyers bevételei következőleg volnának előirányozhat,ők ;

a) a rendes forgalom ból, — a 8 kilómé ternyi bánya vasutak leszámításával, — 59 kilometer után

2870 írtjával .... 169,330*—

b) a kőszén forgalomból 2 millió métennázsa után átlag 36 kilométer távolságra , tonnakilométerenkiut 2 krjával . , . 144,000* —

összesen : 3 13,330* —

Meg kell itt jegyeznem, hogy az állomási lakosság mint forgalmi tényező csupán 14*981 lélekszámmal vau felvéve, holott az Tokod, Táth és Nyerges- újfalu, továbbá Esztergom mellékközségeivel együtt 21,513 at tészen, az utób' bi községek népességének azonban — a szab. Dupn- 1 gőzhajózási társulat ver*

’ senyére való tekintettel,

— csupán fele vétetett fel.

Mely bevételi összegből leszúrni tan dók :

1) az 50 °|0-kal számított forgalmi és pálya fen tartási költségek 156,665* —

2) a 600,000 írt el- sőbségi kötvények 6°|0 kamatai és kisorsolás utjáni

Ezen számításnak alapossága folől minden kételyeket eloszlathat azon tapasztalati tény, hogy az Arad kőrös völgyi vasút, mely a tervezett vonalnál sokkal kevesebb forgalmi tényo zőkkel rendelkezik, — részvényeseinek több óv óta rendesen 10 —12 száza lék nyeremény osztalékot ad

A tervezett pálya vitelbéreinek megái lap itása a Magyar kir. államvasutakkal kötendő egyezménytől függ, mely egyezménynek az államvusútak vitel- bér tételeinek mérséklésére is ki keilend terjeszkednie. A vitel bérek maximuma egyébiránt az engedély-okmányban is mog fog határoztatui.

tőke törlesztése u százalékkal 37,500*—

3) A 900,000 forint értékű részvényeknek kisorsolás utjáni töke törlesztése '|4 s/ázl. 2250*—

196,415*

116,615 —

Ebből levonva a 25 százalékkal számítolt igazgatási költségeket és tartalékalapot ........................ 29,228*75

M

aradna a 900,000 bt

értékű részvényekre oszta- __

l

ókul ........................

v

agyis 9 75 százalék.

BURÁNY JÁNOS,

vasúti bizottsági elnök.

Szőlővészünk.

Esztergom, aug 26.

87,686 25

Mely összeg a termelés és a forgalom fejlőbósévol még emelkedhetek.

nyébeu mintha fel is ismerte volua és úgy tetszett: hangját is hallotta a Pannáéval együtt. To'akodó emberek ez érdemben meg is kérdezték Pannát 8 ez, remegve, félelemtől gyöngyöző homlokkal, raondá :

— Hát azon estén, midőn a hegy égett, Dem volt csendesség és setóteég énnálam ?

Nem sokára az a hír járt a faluban, hogy nagy csatát vívtak. Pauna, midőn ennek neszét vette, hazasietett: kis kuko- riczakenyeret, a néhány uborkát tevén a keszkenőbe, eltávozott. Anyjának azt mondta:!

— Ne légy nyugtalan anyám, nemsokára visszajövök.

Az estszürkillet bizonytalan kettős világításában, letarol tan terült el a csatatér. Ezer meg ezer halott borította be a főidet. Itt egy kimúló paripa hőrgőtt, ott egy másik sántítva és lehorgasztott fejjel biczegett a téren. A sereg a tűz körül táborozott, a katonák elaludtak, — és senkisera hallotta a sebesültek nyögését, a haldoklók sóhaját — a csateteren. Egy női alak járkál csak — a halál gazdag aratását szemlélve; Panna az, ki kutatva keresi Tamást.

Közben leszállt az éj, a halvány hold odaszórta sugárit a síkra. Panna fáradhat- lan a keresésben ; uéha letérdel, itt egy haldokló fejét szorítja kehiéhez, ott egy kiszenvedett halvány arczára ejti könnyeit

— és miudenikén keresi a szent képet, meg a gyűrűt, talán valamelyiken megtalálja !

Időnként halkan szó) : Tamás, Tamás!

— Gyakran kap is tikászul — egy*egy

sóhajt. Mindannyiszor szomorúan horgász- j tolta le fejét: mert a sebesült kinek enyhítő italt nyújtott, nem Tamás volt. Már hajnalodul kezdett, a hold elhalványult Ekkor P.mna valamit felcsikfémlani látott. Közeledett, előtte csaknem élettel öl fe- ( küdt egy férfi, kezeivel görcsösen UjeBtoar- kolva valamit, ami nyakábau lógott. Panna njegigiuérte gyűrűjét. ' ,

— Tamás ! — Odaugrott s könnyeivel

áztatta a vérázott, alig felismerhető arezot. Elájult, de csakhamar összeszedte magát. Látta, hogy kedvese mindkét szemein és orráu tátongó seb vonul keresztül. Sebét kimosta, piros vér patakzott ki belőle.

Hála istennek ólt! Üdítette ct, ajkait vérrel nedvesité, sebét bekötötte. Végre Tamás felsóbajtott, felemelte kezét, megtapogatta Panna arczát és rebegó : ■

— Panna, hagyj itt meghalni ; hisz vak vagyok ; mi keresni valóm vau még e földön ?

— Nem, nem ! — kiáltá Panna. Te drága vőlegényem vagy — s ha az ég megsegít, én nem sokára nőd leszek.

Hosszú, kinos hetek múltak el e nap óta, hetek, melyek alatt Panua nem távozott a sebesült ágyától, kit éjjel-nappal teljes odaadással ápolt.

Egy napon két vándor érkezett a faluba: egy vak katonaviselt ember, a becsülefeke- resztjével mellén, mellette egy fiatal lány ment, ki kézeu fogva vezette 6a örömmel mondá az eleje jövőknek : Ez az óu vőlegényem ! Bátor hős, mit a becsület jele bizonyít mellén.

— És arczán! — tette hozzá Tamás.

A lakodalomra nagy határból sereglettek össze és mind Pannát becsmérelték, hogy vak férjet választott. Az azonban örömsugárzó arczczal moudá :

— Én büszke vagyok rá, hogy ily bátor férjem van. Hál’isten elég erős vagyok, hogy kettő helyett dolgozzam.

A hegycsúcson, melyet égni láttak, rajtaszáradt e név: Sziklaégés.,, vadászok és pásztorok, kik megmászták — esküsznek, hogy sziklázata szénné égett.

(—i —f.) A pliylloxéra kártékony pusztításáról akár állandó rovatban is szólhatnánk, ha az a lassú munka, melyet pusztulásunkra végez, oly el szomoritó nőm lenne. Jobb hát ha minél kevesebbszer emlékezünk meg róla s ha mentői ritkábban figyelmeztetjük szőlősgazdáinkat kipusztulásukra.

Az István ünnepen itt járt miniszteri kiküldött megvizsgálván a phylloxe rás kőaljai szőlőt, azt találta, hogy a pusztító rovar fejlődési viszonyaiban a harmadfokú képződés constatálható.

A külső ismérvek azonban, melyek a tőke gyökén rágódó állatok jeienló tót bizonyossá teszik : a kiküldött biztos bámulatára teljesen hiányoztak.

Ezek a külső ismérvek nem egyebek, mint korcs halvány-sárga dudo*

r.dások az egyes gyökszálakon.

Azt mondja a kiküldött, hogy a szimptómák ezen úgyszólván teljes hiányát a rovarok fellépése mellett csak Pécsett tapasztalta, mihez járul azon körülmény is, hogy a tőkék külsőleg erőteljességet árulnak el, holott a gyökök a pusztító féreg áldozataivá lőnek.

Erre nézve a kiküldött miniszteri biztos azt jegyzi meg, hogy a tőkének ez az ellenállási képessége csak ideiglenes s a rohamos hanyatlás annál hamarabb be f g következni.

Más dűlőket is megtekintett a miniszteri biztos, minek szomorú eredmó- ményoként constatálható, hogy az úgynevezett „Kerek berek“ szőlőkből Ho- , lop Ferencz és négy társa szőlőtnlaj- jdonosok szőlőinek útszóli részei szintén meg vannak erősen támadva, a mi !nrra enged következtetni, hogy ide kosarak által hurczolták he szőlővidé- künk meghonosodott pusztítóját, a phy- loxérát.

tétlenséggel s a szánalmas együgyűseggel.

Az utolsó fővárosi journal ista is, a kit csuk tavai csaptak ki a pápai főiskola középső osztályaiból, azon kezdi, bogy a „vidéki“ emberekről naiv kar- czolatokat pingál s mentői ostobább PeIo«keikot csinál belőlünk, annál nagyobb bámul ói vannak.

Azt persze nem igen veszik észro, hogy az irodalom s különösen a napisajtó gyökerei a jó vidéki humustól kapnak olyan hatalmas koronát a hogy a kiállítást a magyar vidék rajongása menti meg, s nem a tízezer ingyenjegyes fővárosi látogató, a ki blazirtau nézi végig a Peleskoiket.

A vidéki borbélyeongressusok ósszer- kesztő-értekezletek tehát nem valók egyébre, mint arra, hogy tölteléket nyújtsanak a városligeti tfludérváros számára.

Vidéki iróuak lenni nagy szerencsétlenség. A vidék uem született egyébre, mint arra, hogy a fővárosi óriások terményére pretinmeráljon, s lrogy bűz. góu adakozzék, ra'kor* a hiúságok hiú, sága val imi „szent czólt“ kezdeményez.

Addig mig ez a felfogás uralkodik, legjobb lesz csak incognitóban maradni s nem csinálni leleplezéseket a vidéki sajtó sebeiről.

Elég szomorú, hogy az egész magyar vidék uem követel tisztességes sajtót: érdekei számára ; de szomorúbb, hogy a fővárosi irodalom néhány svihák vállalatból s aljas vidéki lapból átaláno-- sitja ítéletét azokra a lapokra is, melyeket tisztességes emberek csinálnak..

Ilyen viszonyok között nincs hangulat s nem lehet kodvoző levegő a vidéki sajtó érdekeinok feszegetésón.

Mondhattak a congressusou fényes bombasztokat, föleregetbettek a banket-, teken Szent István birodalmának egére ragyogó rakétákat, éltethették a hazát, Kárpátoktól Adriáig: de addig mig

Magyarország vidékén akárki gyógyít*; hat orvosi diploma nélkül, akárki vód-l bet és támadhat ügyvédi oklevél nélj kül vagyis mig kellő intelligontia nótJ kfll, akárki is fölcsaphat vidéki lap< szerkesztőnek: addig vidéki Írónak lem ni nem nagy szerencse s a kontárod többségével vidéki szerkesztő congress sust tartani meddő törekvés.

S&SJ&SZ.

Esztergom ismeretlen régiségeit

Esztergomi levél

(a vidéki lapszerkesztők congressusához.)

HABER SAMU.

Blavet ur, a kedélyes Parisis, a fran- cziák hódító hadjáratáról Magyarországon igen érdekes tárczákat ir a Figaróba. A Figaró publicuina olyan bizarr nézetekkel foglalkozik velünk, a czi- gányok országával, hogy Blavet ur sem találja elég opportunusuak a tamásko- dókat kapaczitálui s egész komolyan tudósítja a francai« világot arról, hogy egy dobsinai diszebéd után valódi magyar specziálitáskéut — bajuszpedrőt szolgáltak fel.

A milyen makacs az előítélet, olyan követelő a valótlanságok egész komoly föltálálásával szemben.

Ilyen előítéletek uralkodnak a fővárosi irodalomban a magyar vidéki irodalomról is.

Ez a szó „vidéki“ teljesen siuoym a beata simplicitással, a jámbor télié* I

Ha az ország régiségeinek szereim esés főkutatója Torma Károly úr tűéi ná, hogy Esztergom mennyire gazdagi nak ígérkezik az itten eszközölt ássg tások után nyerendő leletek szerzésében akkor bizonynyal megindítaná a mozo galmat arra. hogy Esztergom uómele helyei fel kutatassanak.

így pl. a nép nyelvén ismert „dögö vermek“ tája volna első sorban mege tekintendő, ahol a homokhordó széki resek nem egyszer akadnak holt teej tekre, melyek a harczias korban t«i jes fegyverzettel fél- vagy ölnyi méllé ségben pihennek. Találtak és találntu itt lovas csontvázakat, meglehetős t> lovag felszereléssel eltemetve.

Vannak még számos oly épületni mok, melyek némi ásatás után egéó^ épületcsoportokat tüntetnének fel. Ijl pl Barátkutnál Pretner József földbí nagyon nehezen szántható, mert a ti laj alatt egy régi kolostor nyomm láthatók. Közel elhunyt Tóth Józsik egyik földje is takar a régi korra exe lókeztető érdekes maiadványokát.

A régészeti kougressus a kögőnséti figyelmét a régi sirdombokra és ép»q< letmaradványokra kiválólug felhívta a; épen azért azok, kik ily fajta romon halmok, s egyéb régiségeket tartli