Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 5. szám
katonai pót.adó alapból 'líirtént uíalv:1- nyozása ra vonatkozói ag. 25. Választási elnöki jelentések a megyei I. II. III. választó kerületek és a XVIÍ-ik választó kerület I-sŐ alkerü- letóbeii 1884. évi nov. hó 80-án megejtett megyei t.vhatósági bizottsági tag- váiasztások eredményéről. 26. Számvevői jelentés Kensz János volt szígyörgymezei jegyző Özvegyének nyugdíjaztatása érdekében beadott kérvényére vonatkozólag. 27. Az esztergomi járási szolgabiró jelentése, mellyel a Szttamás községe által a sztgyörgymezei templomtól temetkezési czélra megvásárolt ingatlanra vonatkozó adás-vevési szerződést jóváhagyás végett bemutatja. 28. A m. számvevőség jelentése Sey- ler József epöli birtokos s káptalani gazdatisztnek az ottani könnyelmű községi gazdálkodás megakadályozása iránt, beadott kérvényére vonatkozólag. 29. Ugyanannak véleményes jelentése Nana község 18S4. évi sz. Mihály napjától 188 5. évi január hó 1-ig terjedő időszakra Nagy József által haszonbérelt korcsmái látási jogáért nevezett által meggondolatlanul ígért 200 frt 50 krnak 100 ft bérösszegre való leszállítását s a kérdéses jog ujabbi bérbeadását elrendelő képviselőtestületi határozatot illetőleg. 30. A párkányi járás szolgaid fájának 4693-84. sz. a. kelt jelentése, melylyel a községi vágóhídon szedendő vágatási dijakra vonatkozó Bátor kész községi képviselőtestületi határozatot jóváhagyás czéljáhól beterjeszti. 31. Barta Endre megyei főszám vevőnek jelentése az adókönyvecskék átvizsgálása alkalmával Piszke községben felfedezett hiányoknak kik által leendő megtéri lésére vonatkozólag. 32. A m. kpti árvaszéknek 7340-84. sz. a. kelt jelentése, mellyel a néhai Szabó Mária férj. ifj. Pap István né pi- lismaróthi volt lakos 23 frt 15 krt levő s Kamocsay László volt m. főpénztárunk által elidegenített hagyatékának s 1864. évtől számítandó 4 százalékos kamatainak az esztergomi járási tartalék alapból leendő megtérítéséi a szokásos módon eszközöltetni kéri. 33. A m. számvevőségnek Esztergom sz. irir. város, Síi tlő, Piszke, Baj na, Mogyorós, Tokod, Tát li, Nagy-Bén v, Kis-Bóny, Kanra, Kőhidgyarmat, Kémeiül és Faruad községek 1885. évi költségvetésére vonatkozó vélemények jelentései. I 34. A helybeli kir. állami mérnök j hivalaIns jelentése az 1885. évi köz- ; munkaköl tsógvetés és tervezet beterjesztése lárgyábau. IV. Kérvények. 35. líéya. Tivadar muzslai lakos kér vénye a reá illetéktelenül kirótt közmunka r á 11 s,á g 1 (drat as a. ! á rgy ában. V Levelezések. 36. Esztergom megye közigazgatási bizottságának 1884. évi octóber 14-én 572. sz. a. kelt átirata, melyben oly szabályrendelet megalkotását v é 1 e m ó nyezi, hogy a községek lakosai ti Itassanak el azon eddig gyakorlott szokás tói, miszerint széna vagy szalma kazlakat házaik udvarán tartsák. 37. Az országos magyar gazdasági egyesület 1884. évi augusztus havában 2069. sz. a. kelt körlevele az iskolai takarékpénztárak felállítása és kezelése körül érdemeket szerzett tanítók jutalmazása iránt. 38. Zempléni megye közönségének 1881. deczember 16-án 193. sz. a. kelt átirata mellyel a tvhatóságoknak a. felső házba.! képvi sel tetőse iránt a képviselő- és főrendiházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. És egyéb, időközben beérkező s sürgős elintézést igénylő tárgyak. Esztergom, 1885. évi január hó 6-án. KRUPLANICZ KÁLMÁN kir. tanácsos, alispán. Kilő nő mulatságomul szolgált össze olvasni azokat a páholyokat, melyekben hatnál kevesebben ültek s kisvárosi nyájassággal köszöntgettek egymásnak. A páliolybeli etikettről szó se volt. Kiha;lás, behajlás, kaczaj, sngás és laza fesztelenség mindenfelé. A csinnadratta a csodálatos zenekar ban egyszerre c ak meghatót,tabban kezd bömbölni. A vasfüggöny fel és le vonul s a régi jámbor német darab komolyan elkezdődik. Egy seu timen tál i s kis szomszéd nőm a támlásszékbeu minden előkészületet meglett a rikítóbb jelenetek kiállására. Két illatos ken does kéj is kirakott, külön mind a két szeme számára. Es kilépett Gfeistinger Mária. Valóságos Mária. Egy pazarul el hi zott, bámulatos hangniodiilátióval szavaló hölgy, a ki még olykor kecsesen is hainiskodik, habár az ifjúság már régebben elbúcsúzott tőle, mint a karcsúság. Kezdetben nagyon elégedetlen voltam. A Tékozlót adták, de Gfeistinger Mária nem igen lékozolta művészetét. Hanem mikor később az asztalos kedélyes feleségét, a tőrül metszett- kedélyes mamát mutatta be, azzal a bécsi miliinári termettel, a milyet csak Zimándi tudott festeni a tisztelt képviselőháziéin s azzal a csodál;!,tos orgánummal, a milyenhez fogható nincsen, akkor már majdnem viharosan tapsoltam. Gfeistinger Mária elemében volt. Gfeistingor Máriát játszin. AUCUN. Vaskalaposok találtak fel és a közmondások közt is legkevésbé szereti azt, a mely így hangzik: Legjobb az egyenes út ! Inkább azt a másikat tartja szem előtt, hogy „minden út Rómába vezet,“ úgy okoskodván, hogy akár. az üllői akár akerepesi útról vagya császár- fürdőből indulj elvégre mégis csak ki ér a váczi utczán akár Bizayval, Verulami Bacoval, akár Pliaedrával, akár Napóleonnal, akár a szingálokkal kezdi meg csevegését végre mégis csak oda lyukad ki, a hová akar. Mert mit tegyen a szegény csevegő, a kinek öt-hat kutya nyelvet apró betűkkel kell tele Írnia, ha | fejében az eszmének parányi csirája sincsen, ha egyátálán nincs mondani valója! A ezé!lalan kerü’getésekkol legalább fogy a tér és a hoszu lére eresztés fogasának megvan az a haszna is, hogy ételnek látszik a íiig — leves. Bocsánatot kérek, hogy én is ily tárgyamhoz nem tartozó dolgokat darálok, mert hiszen eleve kijelentettem, hogy nem vagyok „szellemes csevegő.“ Nos hát az egyszer én is ez irodalmi kérészek hibájába estem, nincs mondani valóin.| Tárgyam [soványsága az oka, nem én. Az uj esztendőről akarok elrnól- ked ni. Hát mi az uj esztendő'? Folytatása a réginek- Minden úgy lesz a mint volt ’ a nevek változnak, a lényeg maradAz emberek uj reményekkel kezdik, régi csalódásokkal végzik, Uj jövevények lépnek a világba uj. küzdelmekre, a fáradlak lefekiisznek örök pihenésre. Az éhség és a szerelem tovább fogja hajtani az emberiség millióit; a gyáva tömeg meg fog hajolni a siker előtt,- az élelmes zörgetó'uek megnyílik a boldogulás ajtaja s a szerényt és egyenes lelkűt vissza kerge tik a kutya ólba. A régi unalmas elcsépelt, a világ kezdete óta nyikorgó nóta vigasztalan refrénjével ; Alles schon da gewesen ! íme csak ennyi mondani valóm vau ez év elején. Mondtam hogy tárgyam rendkívül sovány és sokért nem adnám, ha csevegő zsurnuüsláink tehetségével bírnék, — és semmivel hasábokat tudnék teleirni zamatos és keresett magyar stílben adomákkal, idézetekkel, szójátékokkal, tájszókkal fűszerezve. Még megérném, hogy népszerű ember válnék belőlem és konkurrencziáfc csinálnék... no nem akaróin megmondani, hogy kiknek, mert sokan vannak ők, annyian, mint az ég madarai, n tenger homokszemei. Még aztán hálátlanság is volna azokat a jó lelkű csevegőket bántanom. Mi poéták jóltevőinknek tekinthetjük őket. mint az üresség és [eszmétlenség vili ámbár Tóit. Mert a kinek életében nem volt egy gondolata sem, a kinek a fejében eszme, szivében érzelem, akkorka van, mint az i betűn a pont, az ;ma már nem rigmusokat kántál, (mint hajdan) ha nem cseveg. Isten szaporítsa meg tehát a csevegők számát, hadd hulljon a férgese és- tisztuljon a költők járdája. Azért is midőn Arany Jánossal azt kívánom : Adjon Isten, a mi nincs. Ez uj esztendőben... Hozzágondolom, szaporítsa a csevegőket is és újítson a lapokban mentül több teret csevegésekre, mert ha nem Írhatnak szellemes karczolatokat, okvetlenül verset fognak Írni. Quod dous avertat ! REVICZKY GYULA. Esztergomi levél. (Az Arénából.)^ Mire bekopogtat hozzánk a magyar Thá- lia addigra u német műkedvelői előadások éget érnek. A czifr a unnál ól megtilt e Fővárosi levél. (A német színházból ) A német színháznak már nem lehet nagy jövőt jósolni. Még egy generátió s a színpadot magyarra fordítják. Do Geistinger Mária nem léphet föl másutt Budapesten, mint a Gyapju-iit- czában. Már pedig nekem Greistinger Máriát legalább még egyszer az életben látnom kell. Elmentem hát a német színházba. A Gryapju-ufezában már hat órakor óriási skandalumok mulattatták a tfi milliósén várakozó közönséget. A magasságbeli elemek szörnyű tolongást vittek végbe, a mi egy-kót vékonyabb sikoj után Ítélve nem is eshetett egész rosszul. Végre beözönlött a közönség, mely nemcsak odaküu magasztalta magyarul a kiváló német művésznői, hanem még a pénztárosokat is magyarul szidta össze, hogy nem akadt már alkalmas státió. Magyarul csendül itt minden egész a súgóig, a ki egyedüli oka, hogy a német színházban még németül locsognak. Ev eleién. (Csevegés.) Ha „szellemes csevegő“ volnék, a mi hál’ Isten nem vagyok, azzal kezd hetném czikkemet, hogy például elbeszélnék egy adomát, az oly kegyesen portuált Bizay életéből vagy elmon danám, hogy a legújabb állítások sze rint a Shakespeare neve alatt ismeretes drámákat nem a sfratfordi mészáros fia, hanem Verularni B.ico irta, vagy pedig felvetném a, kérdést, igaz-e, hogy Tur- gonvev a niltIpákkal rokonszenvezett. Kezdhetném igy is : Mikor a nagy Napoleon oroszországi hadjáratára indult... vagy pedig mint Sarah Bernhardt. . avagy : Én is megnéztem a szolgálókat, mikor Budapesten jártak... Mert a szellemes csevegőnél a. leg első szabály, hogy előadásában lehető nagy vargabetűket kanyaritsnn s men lül később és váratlanabbal fogjon tár. gyálioz. Az „in médiás res“ nála elavult szabály, melyet holmi nevetséges Gyakran a ruha — irondja KarrAlphons — bogy a divat uek hódol jón, a helyett, bogy a női test kecses, szép görbületeit és hullámzásait követné, egészen megváltoztatja formáját s természetellenesekké teszi. Ha egy islésesen öltözködő asszony este olyan alkatúnak találná magát, mint a milyennek feltűnni akarna naphosszat, szeretem Ilinui, hogy úgy őt másnap reggel egészen kényeinek árjában elázoltan találnám. És mégis adivat zsarnokságának oly köny- nyen engedelmeskednek ! Igen azt a mentséget hozzák fel, hiszen a többség igy hordja, mi nem akarunk kivételt tenni. Ez etiquette elleni illetlenség volua ! Furcsa felfogás! De ha tudnak annyiféle euquéte-et tartani, gyíilésezzenek ez ügyben is, lépjenek sorompóba az egészség s az ép test erdőkében ! Tiltakozzanak a divat túlzás ellen, hiszen t dnak uralkodni ! Hát a mellkas nem szenveá-e az erős fűzésnél? A miloi Venusnál a mellkas szélessége rendes helyén, az aljánál mutatkozik ; inig a miederesnél legszűkebb ; minthogy ennél az alsó bordaporcok elsatnyultak s ez által a mellkas szflkebbé vált. A. mellkas eltorzításának következményei, ne bigyjük, hogy csak egy életre hatnak ki, hanem azokuuk meszebb kiható következményei vaunak. A természet összes élő lényei között egy általános törvény uralkodik, melyet a társadalom, sajnos, nem nem ismer eléggé s igy nem képes annak nagy fontosságát kellőleg méltányolni . Ezen törvény nem más, mint az átöröklés törvénve. A természeti adományok ujabbkori vívmánya ez, mely röviden azt mondja ki, hogy az ősök jellegeit az utódok is öröklik. Nem csak vagyont, gazdaságot, tarka nagy címereket lehet örökölni, hanem szűk — mellkast iz. A több századon keresztül eszközölt fűzés divata mindinkább kisebbre és kisebbre szorította a mellkast, mig végre ezen jelleg az emberiség nagy részében általánossá kezd válni. Méltán szomorú jelenség, melyet a katonai sorozó bizottság statisztikája tüntet fel, a mely a mellbőségre vonatkozik. Nem akarom azt a szerencséidén várost megnevezni a hol 57 százalék]ára a katona-kötelezetteknek az „untauglich“ bélyegét nyomták rá, még pedig a szűkmellűség miatt. Napjainkban gyakran halljuk azon lesújtó és elszomorító megjegyzéseket, hogy az emberi test alkata hanyatlik; és mily ritka a hosszú életű egyének, mily gyakori a mell- bajosok száma. Ha mindezeknek végokát kutat juk, legtöbb esetben az eltorzított mellkasban találjuk, melyre az erős fűzés alkalmas, de sivár talajt nyújt. Azonban kijelentem, párisi állapotokról van szó. Nem főj tilalom el végre magainban azt a kis kíváncsiságot, hogy meg ne kérdjem, mi történi volna akkor ha pl a jogtudósok a büntető kódexbe oly paragraphust iktattak volna, mely szerint minden nagyobb vétségfi delyqiíenst, a meMbőségben pl 10 éven keresztül 5--7 cmnyi üsszeszoritás ra Ítéltek vohri? Azt hiszem, egész művelt Európa méltán fellázadhatott volna e drákói törvény ellen. Azonban mily nagy szerencse, hogy nálunk aszűk fűző divata nincs annyira elterjedve mint Francziaországban, mert oly túlzásokat, minők Paris és London hölgyeinél előfordulnak, j nálunk — dicséretünkre legyen mondva — 1 v nem találunk. Sót azt sem lehet tagadni, hogy a kapcsos fűző mostani alakjában a régitől sok- tekintetben különbözik. A több oldalról történt felszólalásokat a fűzőgyárosok kénytelenek voltak figyelembe; venni s a fűzőn javítani. De ez korántsem elég, mert ennél is megmaradt az összeszoritás, csuk a fűző kezelése lett uj, amennyiben gyorsabban fel - vehetik s gyorsabban letehetik. Csak akkor fog a fűző divata javulni s kevésbé ártalmas lenni, hogy azon részeket, melyeket befed, nem szorítja össze s ezáltal a szervek szabad működéseinek gátul uem szolgál, Addig is mig ez teljesen valósul, méltán hirdetheti a hamburgi m iád er- el len es társaság Boilard szavait, melyek ekként hangzanak : „Ha már a divat legyőzi az észt, ám hordjanak fűzőt, de ne használják azt — prés gyanánt!“ Bocsánat — párisi állapotokról volt szó t Dr, PERÉNYI JÓZSEF.
