Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 5. szám
síerfi nyári Színház lesz, a kényelmes pattok helyett megint beállítják a kiapadókat, de akkor á színpadon valamivel nagyobb műélvezet fog teremni, mint odalent az ülőhelyeken. , Itt az ideje hát, hogy a németi műkedvelői előadások meseszerűen átvarázsolt csarnokáról még idejekorán megemlékezzem Esztergomi leveleink közt. Különben lejárom magamat. . A közös hadsereg tisztikarának tagiai varosunkban mégjegy-két év óta igen kellemes fusiót csináltak városunk előkelőségével s ennek legtöbb hasznát vallja a társadalmi élet, mely valamivel elevenebb lett. A tisztikar elismerésreméltó áldozatkészséggel átalakította az egész belső arénát. Nagyobb kényelem még nem uralkodott benne. Pompásabb zene még nem csendült a különös csarnokban. De zsúfoltabb közönség sem igen járta. Szóval igen vonzó keretül .szolgál a legszebb esztergomi képnek. Az oldalerkélyek legérdekesebb páholya a Kiiustler-Loge, Ide kerülök elykor, csupa sympathiábóí, mert mikor a színészet fogadójává lett az arena, akkor éu mindig épen a Künstler-Loge alatt ültem a helyzet magaslatán. A színpad nagyon kicsi, de uagyoo mö- kedves. Épen műkedvelőknek való, a kik ugvse szoktak nagy léptekkel dolgozni. Apró bohózatok, kaczagtató burleszkek, vagy bo- hózatos vígjátékok vaunak napirenden s azokat azután eljátszálc egyforma érdemmel. A publicum hálásan tapsol s a \idam műkedvelők egyformán ki vannak tüntetve. Nagyon érdekes látvány, mikor Mais daliás alakjai, a kiknek olyan pompásan illik a kesékbe a kivont kard s a kik el\ai. parancsoló hangon tudnak beszélni, a színpadon vígjátéki alakokká vá'uak s lágyán suttogva esküdnek szerelmet. ”Az eddigi előadások kivétel nélkül tetszenek. Úgy folynak a szelepek, mint a na- piparancsolatok s olyan összevágó minden mozdulat, mint egy legfelsőbb elismerésre számitó hadgyakorlat. Csak a súgó nem árulta el eddig, hogy neki is vau egy kis részé az esték sikei eiben. Nagyon szerényen súg, mert 'egtöbb- ször semmi szükség sincsen rája. És ez hallhatóan fáj neki. De a közönség pompásan ^ mulat s az ■egészséges nevetést méü' egészségesebb mozdulatok is követik. Az előadások alakjai ugyanis a közönség legszebb tagjai közé elegyednek s akkor azután megered a tánc/, és Tliália kisasz- •szouy ábrándos mosollyal lej ti a seclisschrit- tet a chili kés Terpsichore mellett. s&sérmi. Kruesz élete. A ravatalon fekvő nagy halott élettörté” toetét rövideden a következő adatokban mutatjuk be olvasóinknak. Soproumegyébeu, Völgyfalván született 1819 jun. 21-éu Első iskolázása odahaza, későbbi deákoskodása Győrött volt, honnan 1835-ben lépett a bencések rendjébe. Négy év múlva Bakonybélbeu a uagyszellemü •Guzmicli Izidor befolyása alá kerül, ki a fiatal tauárnövendékbe eszményi gondolkozást tudott fejleszteni. 1843-ban szentelték föl s innen kezdve életpályája a nyilvános életé. Első tanári sikereitPozsonyban aratta 1843- ban és 48-ban, hol hazafias és mély ludo- mányu előadásai rendkívüli hatást keltettek. 1850-ben inár mint tekintélyes természettudós a pannonhalmi növendéket oktatja. Irodalmi működése s külóuösen vegytani Ssméreteiuek szóban és Írásban való nagyszabású terjesztése innen kezdődik. A ritka tevékenységű férfiút 1861-beu a helytartótanács a pozsonyi gymnasium igaz- 1 gatójává nevezte k'. 1 Ez állásában tetőzte be azokat az érdé- j meket, melyek alapján rendtársai őt osztatlan bizalommal 1865-ben főapáttá választották. A megérdemlett kitüntetések innen kezdve £ 'egymásután következtek. De Kruesz tévé- ; kenysége nem pihentető kikötőt, hanem uj j tért talált buzgó munkássága számára a fényes állásban. Ott látjuk Őt a bencések tizennégy száza- ^ dós jubileumán eluökölni ; ott látjuk a Ier- t mészetvizsgálók győri nagy gvüléséu, a hol a olyan tartalmas elnöki tevékenységet fejtett ], ki; ott látjuk őt 1878 óta az akadémia , tiszteletbeli tagjai közt; ett látjuk az egyetem százados jubileuma alkalmával a tisz- c teletbeli bittudorok sorában és 1881-ben a A királyi bizalom belső titkos tanácsossá avatja, j. Hatvanöt éves korában halt meg. Teme- p tése ma reggel kilenc órakor lesz, Pauuou- halmáu. Hamvát az általa oly nagy áldó-1 S xafckészséggel restaurált székesegyház krip-if tájába temetik. h Hogy kit gyászolunk benne, azt lapunk élén mondjuk el. Itt még csak annyit akarunk el mond ni. mennyi a részvét koszorújának szalagjára elfér, hogy : Esztergom hálája virraszt az ő emléke fölött 1 A nőkről s a nőknek. Svéd Krisztinának Parisban tartózkodása alatt a legyezők kezdtek divatozni. Több udvari hölgy kérdést tőn, imgengedtetik-e nekik is, hogy legyezőt hordjanak. „Azt hiszem felesleges volna ez engedetem, t.i különben is eléggé felfuvalkodottak vagytok s elég szelet csináltok. * Ugyan ő egyszer elragadtatva szemlélte Borniesnek az igazságot ábrázoló szobrát Rómában. Egy cardinulis közeledőit. hozzá és jgy szólt.: csodálom azuii; liercz'-gnőt, ki mint a koronázott fők-; nól ritkaság, az igazságot szereti. A királyné hirtelen válaszolt: de az igazság sincs mindig márványból. * ! Kevéssel Königsberg város bevétele , 1 előtt, W. grófnő K. tábornokkal szökve elutazott. Az ágyuk dörgése s fegyverek rópegása mindinkább közeledek a sebesen haladó ki utóhoz. A tábornok perezenkiut nyugtalanabb lön s gyakrabban tekintett ki a hintó ablakon az elhagyott város felé. — Ugyan tábornok üljön csendesen, hova tekintgot!1 minduntalan? U érdé a tábornok ulitárs- i nője. „Oh istenem, de a. fraueziák, ha utolérnek a fraueziák“ válaszolt remegve a tábornok. — Ha utolérnek a fran- 1 cziák, folytatá a bátor nő, két ven asz-, szunyt fognak kézrekeriteni. I * j ■ Mi különbség van köztem és egy óra-' közt — kérdé egy nipon Mai no her- j ezegnő Poliguac marquisnői. — Asz-1 szonyom, az óra az órákat mutalja s ön mellett az ember elfelejti azokat. j1 * f II. Katalin orosz czáruő idejében egy 1 szép udvarhölgy el akarván titkolni a " világ előtt, hogy álhajat visel, egy ^ jobbágyát- fodrásszá képeztette, kivel; aztán hajfodrázatát mindennap rendbe j ( hozatta, de hogy a titkot el no árai-! hassa, kalitkában tartotta.----------- . H ÍREK. , — A prímás a királynál. Valii lányszor Simor prímás a király színe 1 3ló járul, nagy egyházpolitikai kérdé- s sek forognak szőnyegen. Simor herczeg- e prímás nem szokott politizálni a szó íözönséges értelmében, más főpapoknak v 3ugedi át a beavatkozást az állam k igyeibe : de, ha nagy elvi kérdések sJ1 így háza érdekei megkívánják, vissza- a mnultságából kilép, s egész sulylyal v selekszik. Nem szereti elhagyni Esz- u ergomot, kerüli a kormány nyal a sur- 1 ódást és az érintkezést., ha Budapestre eljön, nevezetes okának kell lenni min- 1 lig. Minapjában ismét Budapesten járt. t — A királynál volt egy óráig, v kmnyey látogatását fogadta egy órán If t, Tisza miniszterelnökét azután, s mi b tor dolgát végezte, befogatott. A ki- is áncsiság nem tudott meg egyebet o üláőségeknél Korunkban politikai ti n ok nem létezik ; a királyi palotából s n miniszteri szobákból suttogva szárnyra tv élnék a hírek, s berepülnek a szer- sí esztőségok ablakain. Így kezdi a Bu te apesti Hírlap vasárnapi vezérczikkét. k li nem vagyunk politikai lap, nem g smertethetjük tehát egyébként a nagy v( eltűnést keltett vezérczikket mint b chlagworíjaiban. A herczegprimás a L irondiház reformjának sorsára döntő j d. epéseket tett. A czimze-tes püspökök ál minden valószinűség szerint nem fognak kimaradni a főrendiházból A szegényebb sorsú alpapság jövedelmeinek javítása iránt. Trefort miniszter törvény javaslata már a király asztalán fekszik. Ő Felségo u miniszter felterjesztését át adta a herczegprimásnak, hogy járuljon hozzá módosításaival. Sirossmayer dinkóvári püspök hazafiat- lan tizei inéi is szőnyegen forogtak. Ő Felsége a herczegprimás beavatkozását, (érte ki, nehogy kénytelen legyen királyi apostoli hatalmával élni. Nemso- <ara meg fogjuk látni, hogy herczeg- 3rimásunk legutóbbi budai útja milyen jolitikai eredményeket terem. — Harczegprimásunk ezer forint- iái az országos iparművészeti társaság ilapító tagjai közé lépett. — Hazafias czélokra. A Nógrádi Lapok legközelebb múlt számában olvassuk : Simor János herczegprimás urj i hon ti közönség által a Szondi-cmlókre * ryüjtött háromezer forintot nem vette génybe s a műemlék összes liarmincz- ezer forintnyi költségeit maga fedezte. A barom ezer forintot a casino iiuza- ias c/.élok előmozdítására fogja felliasz- íalui. A hazafias cxól nem egyéb, mint i „Szondi-Siinor“ elnevezésű háromezer forintos alapítvány kamataiból az idegen nyelvű hontmegyei falvakban log- 3zebl) sikerrel működő magyar népta- íitók segélyezése. — kruesz temetésének szertartása i következő lesz: Kruesz totemeit a sz. .stváu kápolnában szentelik bo a a székesegyházban teszik ravatalra, a hol a úgy requiem is fog tartatni. Ezután Másodszor bőszen telik a holttestet s a sírboltba helyezik. A kápolnából a szó- (esegybázba a szerzetesek viszik az ipát holttestét, innen a sírboltba, az ipátsági tisztviselők. Részvétiratot küldtek József főherczeg, Klotild Mária őliorczegiiők. (A főherceget a teineté mn Nyáry báró altábornagy fogja képviselni), Koburg Ferdinand, főherczeg, Cisza, Fauler, Haynald, Sainassa, Gan- gelbauer bibornok, a pápai nímcius, b. Síyáry altábornagy, Rónay Jácint címzetes püspök, Pauer fehérvári, Hidassy szombat helyi, Duláns/ky pécsi, Peitler Ta-ci, Sclmstor kassai püspökök. Kuncz isarnai, Kaczvinezky jászói prépost Si* non mosonyi főispán, Batthyány főis- )án, GryŐry Teréz grófnő, a skót bensők és kegyes re ndü ok főnökei, stb. — Kinevezés. Merz János kir. mér- H'ik ur, a helybeli kir. államépitészeti íivatal főnöke, kir. főmérnökké nevez-j etett ki. Őszintén gratulálunk előlép- efésehez, melyet fáradliatlan tevékenyégé és szakértelménél fogva meg is rdemelt. Deputátio, A főapát temetésén árosunk külön küldöttség által lesz ép visel ve. Ezen küldöttség tagjai Sar- ay Ede kapitány, Dr. Földváry István 1 ügyész és Dóczy Fereucz városi kóp- iselő. A város a kegyelet adóját igen léltóan rótta Io s Esztergom hálájának élekemelőeu adott kifejezést. Dalestély, A dal- és zeuekedve- j '-egyesület jan. 21-én a Fürdő nagy ormében dalestélyt rendez, melynek rö- ■d ének részleteit hosszú táucz követi. 1 z a vigalom vau hivatva az idén elite i ál gyanánt szamba kerülni. Pedig nem báli, hanem hangverseny'! jellegű lesz. 1 — Halálozás. C ukáss László több s int egy évi kínos szenvedés után teg- ap délelőtt elhunyt. A halál inegvál- 1 )ja volt szenvedéseinek. A mélyen j íjtott családnak őszinte részvétünket 1 jezzilk ki s a korai sírra a megemlé- t e/és koszorúját tesszük le. A kiadott I yászjelentés igy szól : Fájdalmas szív- 1 il jelentjük az összes rokonság neve- k ?n, hogy Zetényi és Lóczy Csukáss s ászló kir. nyug. adótiszt f. hó 14-én r e. egy negyed 11-kor, hosszú és a Ihatatos szenvedés után huszoukilencz 1 s "l éves korában s boldog házasságra negyedik évében jobb léire szón derül t A boldogultat a Kaan-féle öregutcai (277. számú) házból, jau. 16 áu d. u. fél 4 órakor fogják a kir. városi sirkeVtb" örök nyugiilomra eltemetni. Hosszú és kínos küzdelmet vívott a hullái»!, ingyen áldás emlékezetén s örök enyhülése korai sírjában. Kelt Esztergomban, 1885. jan. 14 ón. Zetényi és Lócziözv. Csukáss Lászlódé szül. Kaan Etelka neje ; Etelka és örzsike gyormekei ; Csukáss Péter atyja ; Csukáss Imro bátyja ; Szalay Lydia sógornője ; Csu- káss Julia férjezett Garzó Jánosuó, nővére ; Garzó János sógora ; Kaan János, ipa ; Kaan Teréz, napa ós gyermekei János, Károly ás Gáza. — Párkáoyi műkedvelők. A párkányi dilettánsok szombaton este kétjfkis magyar vígjátékot mutatnak be a Halier féle kávóház helyiségében. Jótékony ezé Íról van szó, a mennyiben a rendezőség a szegények számára adja a tiszta jövedelmet s igy a műkedvelők előadásának pártfogását ajánljuk szives közönségünk figyelmébe, —- Kérdés. Hát magyar műkedvelők nincsenek Esztergomban ? Ezt a kérdést fűzik a lapok az esztergomi műkedvelői előadásokról beküldött tudósításokhoz. Vannak, de nagyuehezen hódíthatok meg csak egy estély ro is. Ez a mi válaszunk. Innét van azután, hogy az arénában a színpadról nem han- gozliatik magyar szó, mert műkedvelőink nem óhajtanak a magyar szellem terjesztésére föllépni. Pedig ők lennének hivatva az areuabeli német előadásokat ellensúlyozni. — Csigaposta A következő panaszt küldték be hozzánk, melyet tisztelettől ajánlunk az illető póstaközegeknek: Te- kintotes Szerkesztő ur ! Lehetetlen már tovább elhallgatni azt a botrányos posta közlekedési, mely Esztergom és Uj- Szuny között vau. Ugyanis a vasárnap, (bizonyára korán reggel) feladott lap. csak kedden érkezik kézhez s ez most már negyedszer történik igy. Vájjon mi ennek az oka? kiváló tisztelettel Csém, u. p. Uj Szőny jan. 13. Wimmer Kálmán. — Hulla. Kenyérmező mellett tegnapelőtt ogy ismeretlen hullát találtak, mellen az erőszakos halálnak semmi nyoma sem látszott. Tegnap bonczolták föl. Valószínűleg bányamunkás volt. Farsangi naptár. Az idei farsang nem fest szép reményeket. Még a rendes mulatságok is sorra elmaradnak^ igy például a tiszti Kraeuzchen, a ea- sinói bál s a Zenei Kör tánezostélyo az idei farsangi naptárban nem lesz emlegetve. Az evidentiában tartott ez idei meddő farsangi vigalmak eddigeló a következők : Jan. 21-éu dalegyesületi es-' tély a Fürdő termeiben, jau. 31-én az 31vasi - kör vigalma saját helyiségeiben, führ. 1 -ón iparosok bálja a Fürdő nagy termében, führ. 16-án farsangzáró uiu- atságul dal- ós zenei-estély a Hadin ger-fóle egyesületi helyiségben. Közbe s esik még egy areilai estély. A szörny igényű olvasóra bízzuk a rendki- ’ill nehéz összeadást. Mi alig bírnánk eirni a számművelefc különös ereduié- íyót,- Régiségeket (régi pénzeket ós könyveket) szívesen megvásárol lapunk zerkesztője. — Kruesz Krizosztom haláláról a, következő gyászjelentést kaptuk : A lannoubalmi sz.-beuedek-rend legmé- yebb fájdalommal jelenti szeretve tiszelt Főnökének, a legjobb Atyának lágy méltóságú ós Fótisz telendő Kruesz uizosztom Jánosnak, a Szont-Márton itvalló püspökről nevezett pannonhalmi z. Boneilek-rendi főapátság Főpászmának, ennek s a magyar az korona Iá tartozó ugyunezenrendü összes apát- égők Főapátjámik s örökös elnökének
