Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 7. szám
A ! 11 «1L! ;i ->. 111 r-'i a ki mogint c-nik szúr a; óit wszii el az ip-nms vng\ kereskedő, mert mm tudja, hogy mii leérjen, mivel gyakran a'/t. hiszi, hogy a ltol jolth a mód, olt jobban is meg kell sarczolni a megrendelő*. Es ez igen téves alap, ez önámitás, merla tömegesebb megrendelések ezáltal elmaradnak. Kijelentette végül a horezogprimás, hogy a helyi kereskedésnek csak úgy lesz jövője, lia'szolid és becsületes ipar kodás mellett jiem csigázza túl az ára kát, hogy o miatt a megrendelők ne legyenek kénytelenek a helyi kereskedést mellőzni. A szerényebb igényű becsületes iparkodás ugyan lassabban, de biztosabban meghozza a maga gyümölcseit, melyek azután annál édesebbek, mert meg is vannak érdemelve. Saroa iKji í:vcí. YI. Farsangi hangulatban van a világ szine java. | A társadalmi ólet kihat a hivatalos életre is s egyformán mindenütt el kezd uralkodni a farsangi hangulat. Kezdjük csak az utezán. A séták valóságos sokadalon niá változnak, a divatkereskedések szokatlan látogatottságnak örvendenek, nagy és kis mamák, szeretetreméltó és szivto-) lenül fösvény nénikék végig sortirozzák a legújabb készleieket, a nő- szabók lázas sietséggel dolgoznak s a férjek) és papák philosophiai nyugalommal adják meg magukat. A gavallérok hódi tó hadjáratra indulnak s occupálnak boszniai kínok nél-i k ü 1. , < Az eh-rő bálba lépők édes titkos sej-; telemmel telve tudakozódnak óráiul-ji órára az események felől s minden: l járat, gondolat, iuegrend"lés, levél vagy : I szóváltás teli van farsangi hangulattal. 1 Minden mellékes ilyenkor. i A mi nagyon is komoly dolog, az l kiál 1 hata Lián. I A mi igen is puritán, az szellem-'t télen. j t A mi máskor kiválóság, az most < auachronismus. |s A mi egyébkor rendes táplálkozása j < a siellemuok, irodalom, műrészét vagy d tudomány, az unalmas. s Csak Carnevál lierczeg a kedves, a 1 izelleiues, a helyénvaló, <\ szereteti**- r méltó. A ki nem áldoz neki, az a mi 1 gusztusunk szerint unalmas ember, sőt 1 oppona'o ein!.er, kin 11halai lan. A napilapokból legmohóbban olvas suk a, báli tudósításokat meg a. divat tárczákat;. A uapiésemények közt leginkább beszélünk a múlt és jövő bálokról. Hát még a farsangi plinnlnsia! Az csinál ám azután még csak hatalmas várakat a rózsaszínű felhőkben. Nem lehetne összeolvasni hetek alatt, hogy mennyi combinatió s összeegyez teles kerül szóba.. Bohókás világ, boliókás hangulat, boiiókás emberek. Es mégis szükség van reájuk. Az élet komolysága olrideguiílenó s olzorditaná nemcsak szivünket, de ajkunkat is, ha azok a kedves bohóságok egy kicsit ki nem zökkentenének a minden napi kerékvágásból. Gaston. Megyei közgyűlés. — 1884. január 21-én. — Székhelyi Mai lát li György cs kir- kamarás, főispán, mint a megyei tör vény hatósági bizottság elnöke az ülést pontban d. e. 10 órakor megnyitotta- A politikai élet illőbb lefolyt változatos eseményei megszokott ügyes seggel való megemlítése helyett ma csupán a bizottság közepes számmal umg jelent tagjait üdvözölte a legnagyobb szívélyességgel, mire a közgyűlés bele kezdett az elébe vezérelt ügyek tárgyalásé ha. Legelsőben a kormányrendéi etek kerültek ismertetés alá, mivel tárgyalásukra már előzetesen vett alispáni ntézkedésok következtében szükség nem volt s a közgyűlés csak ezen intéz kelések tudomásul vételére szorítkozott. Ilyenek voltak s megyei szükségle- okre vonatkozó 1884. évi köllségve- óst jóváhagyó bel ügy éri rendelet, A íözmunka min islernek az utbiztosi ál omások betöltési módját meghatóroió endelete, mely szerint minden t'vlia- óságban az eddig fennállott gyakorlat vövetondő. A Nagy Béi.y községi hiva alos és gazdasági fuvarozások megválására vonatkozó jóváhagyott határozat lien a hg. Pálffy Miklós féle batorkc zi uradalom által beadott fellebbezést lutasitó belügyéri rendelet. A lionré- elmi miniszternek az uj béke elhelyezés zerint a város és megye területén el- elyezendő kalonaőrség mennyiségét és :i i Hűségét (egy gyalogsági ezredtörzs iá rom gj a log zászlóaljjal és egy zarz- óalj kiegészítő keretével) ludat') s ogyszersmiud az Esztergomban építendő katonai laktanya épilési torvének megáilapi.ásáni hivatott küldöttség mega la ki Hatására vonatkozó reude lote. A belügy miniszternek a esendői ség működésének megkezdéséi e s a törvény- hatósági rendőrség megszüntetésére vo- o,a tkozó rendelete. Ugyancsak ennek a hírlap biztosítékok tárgyában kelt, isme retes intézkedése. Ismét a belügymiuisz- lernek azon órtesitvéuye, hogy az 1883. X. t. c. által kereseti adómentességben részesített napszámosok községi adóval sem rovathatnak meg. A pénzügyminiszternek a katonai pótadót 1884. év folyamán Esztergom megyét illetőleg 1 ' 703 fi t 48 krban megállapító rou delete. A földm. ipar- és keresk mi niszternek a házalást Esztergom sz. kir. váró-’, Szenttamás, Szentgyörgymező és Víziváros területére nézve betiltó rou- delete. A közlekedési miniszternek érle silése, hogy a Budapestről Esztergomba vezetendő vasútvonalra Majtliónyi és órdoktársai részére adott előmunkálati engedély fél évre meghosszabhitiatott. Az alispáni intézkedések egytől-egyig Iudonwmul vétetnek Egyik legfontosabb tárgyát azonban Mészáros Károly azon indítványa képezte, miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy a megyei tisztviselők és segédszemé I y z e t nyugdíjazta!, ásá ró I, valamint ezek özvegyei és árvái ellátásáról más törvényhatóságok példájára önkorul á n y - zali utón gondoskodni akar s ezen határozatának keresztül vitelére küldjön ki egy bizottságot, moly ez ügyben egy részletes szabályzatot dolgozzon ki s azt további elhatározás végeit még a legközelebbi rendes közgyűlésnek mutassa be. A közhelyesléssel fogadott indítvány értelmében a szabályrendelet elkészítésére az indítvány értőiméin n Mészáros Károly elnöklete alatt Andrásy János megyei főj égj ző és Burány János küldetett ki. Lélekemelő pillanat volt, midőn Su jáuszky Antal főszékesegyházi kanonok a tisztviselői nyugdíj alaptőkéjének gyarapítására 300 frtot ajánlott föl a maga részéről, mely in ómban megéljen zett nemes tett hisszük, hogy több lelkes követőre is fog találni. A közmunka ügy, a törvényiül fósá, gok ez idő szerint legaulonomabb joga is tárgyalás alá került s Forster János, Boronkay Lajos és többek állal folyta főtt eszmecsere után a bemulatott és az állandó választmány által elfogadott költségvetésok és tervezetek elfogadtattak, az állandó választ mányi vélemény azon része azonban, mely az úti biztosok részére lótartási átalány kép 200 —200 frtot oly feltétel mellett javasol * felvétetni, hogy csak akkor idassók ki az illetőknek, ha azok lovat tartanak, mint gyakorlati nehézségek miatt kivihetetlen, akkép módosíttatott, hogy azon összeg az úti bizto sok részére nem mintjótartási, deanint úti átalány lesz folyóvá téve. A sok fontos és kevésbé fontos levelezések közül * Nyílra ’ vármegye^kö- zöiií égének a tüzkárbiztositások ,/illami- nsilása érdekében pártolás végett megküldött átirata képezte leginkább érdeklődés tárgyát, mely ügyben Forster János szólalt fel eredménnyel,Na menynyiben az a szakosztályok és állandó választmány véleménye ellenire pártolta tűi fog. A közgazdasági állapotot híven elő- tnutot5 beszédből közöljük a következőket, ; Mindenki előtt tudva van, úgymond, hogy állami háztartásainkhoz az adók nem elégségesek, mert évről-évre húsz millióra menő hiány mutatkozik s ez mindannyiszor drága kölcsönnel pótol tátik. Magyarország külön adóssága az egyszer száz milliót márjs meghaladja. melyhez hozzá véve a quot.a/sze- >'iiiti adósságot,* ezeknek kamatjai 60— 90 millióra emelkednek. Innét van, hogy a terhes földadók leszállítása helyett akaratlanul is azoknak felemelése kívántatik, mert a nélkül az államháztartás nem ál Ihatna* fenn. Ezen szomorú állapot, mely inár mindenkinek gondoskodása táigyát képezi, arra indítja szólót, hogy az állami jövedelmek más módon való emeléséről gondolkozzék. S azt. hiszi, erre igen alkalmas Imi no a tüzkárbiz- tosilási egyesület államiaHtása, annál inkább is, mert a biztositó társaságok legtöbbje külföldi, így a biztosítási ügyletekből származó haszon. mely most kivándorol, az országnak tartatnék vissza, de másfelől a biztosítóknak is hasznára lenne, mert a status bizonyosan nem volna irányukban oly szűkkel) ű, mint a külföldi intézetek, melyek a kereseteket későn vizsgálva meg a kárbecslést nem csak felülote- ;eu teljesít telik, [ de még előlegeket sem adnak, ha nun a helyett egy j előzetes nyilatkozatot, erőszakólnak ki, 'melynek alapján a kárt szenvedett biztositól minden törvényes jogorvoslattól lemondatják s csak ezután szolgáltaiig ki részére a roppant mértékben leszá— Signora — mondá az érkezett, — a hír kegyedről valót beszélt. Ön o férfiút szereti! S ezzel a szék támlájában fogózó Leándro felé mutatott, ki alig bírta az álarezosuő tekintetét kiáltani. — Ha szeretem-e? . . . Vonasson ön kin-padra a midőn a széttépett testből lelkem elszáll, akkor kérdezzen meg s hallani fogja, hogy utolsó sóhajom is az övé ! — De signora tudja meg, hogy én öntől léi fiút jöttem vissza követelni ! — Visszakövetelni ? Minő joggal sig uora ? — Mondta-e önnek ő, hogy neki neje van. törvényes hitvese ? E szavak bal lattára Leandro észrevétlenül egy titkos ajtón elhagyó a termet ; nem akart e jeleuetuok szemtanúja lenni. — Néhány bó előtt bevallá 1 — És ön neki .... — Kedvese lettem. Azt hiszi signora, hogy én oly számító vagyok mint önök. .. Éri e férfiúnak szivét, szivében r szerelmet imádtam és az osztatlanul enyém ! De végre is ki ön, bogy engem kérdőre von. — Éu az o neje vagyok ! — Tehát azért jött, hogy vissza kérje tőlem . - • Tépje ki lelkűmet s talán akitépett lélekkel visszanyeri tőlem őt ! — Oh ez nem minden, mit ön tőlem hallani fog . . . Férjem az ön kedvese — s mint tudom álnév alatt folytatja ön- ntd e szerelmi viszonyt,, a mit helyesen is lett, mert hiszem önt minden jelleintelen- séue daczára annyira jelle,mesnok, hogy szemeit ne:p merészelte volna oly7 magasra föl emelni. Ő nem Loándro M"ro főkapitány, hímem maga Velenc’/o Doge ja Itt A kegyetlen, do gyáva dogéi pedig nem csalta meg sejtelme, midőn Zitáéinak csatáról s elválásról beszéli. Az ütközet rá nézve végzetessé vált s elválasztó mindkét nőtől örökre. A farsanghoz. (Egy visszavonult hölgy levele,) Kedves Gaston ur ! Kezdek kiál Ihatatlan lenni önmagam előt t is, mórt mindig azzal a gondolattal foglalkozom, hogy önök ignorálni kezdőnek engem. Ignorálui engem, egy Zetelakai Zotelaki Aurórát, a kit még eddig mindenütt a tenyerükön hordoztak a rendezők. Most nincsenek is rendezők kérem. Az ember elmegyen egy vidéki kis bál ócskába a mivel olya* szertelen hűhót csapnak s keresi a rendezőket. Mert hát van joga keresni őket. És nem találja. Azok elvesznek egy járatlan aranyhal s egy kisvárosi mama társaságában. Nekem azután félre kell húzódnom egy sarokba. Me»*t a kisvárosi báloknál már úgy vau szokásban, hogy a publikum mindjárt ozsonna után összekerül s a legelegánsabb helyeket elfoglalja. Az unalmas gavallérok szerződést, kötnek egyes családokkal, hogy különféle apró kötelezettségekért mouopolizáltatni engedik inaguka c. És rólam, a ki egyenesen Zet.elalcáiöl jön, a mi több tizenkét bécsi méri földnél, udvariatlanul megfcledke. nek. Ah ez kétségbeejtő. Nem tartozom még az igényt'Ion hölgyek sorába. Nekem még igényeim vaunak kedves Gaston ur, igényeim, nagyravágyó igényeim. Es az úgynevezett, gazdabálra, melyre ön már nnyiszor megfujta a tárogatót, nem kapok meghívót. Önök ignorálni kezdenek engem. Mert bizonyosa tudom, hogy nem számításból, hanem csak figyelmetlenségből történt. Igen. Én megírtam százszor is. hogy Zetelaka B. vármegye utolsó posta Czilikefulva per Mukipuszta. Különben nem talál ide a meghívó. 1L ezt mindig elfelejtik. Figyelmeztetem tehát arra, hogy azonnal küldje el a meghívót, mert már készen vagyunk. Ozenezí néne magán kiviül volna, ha a meghívó holnap kezünk közt nincs. Holnap után indulunk. Képzelje csak tourtánc^osaim a jogász- bálról nem tudják, hogy önöknél egy kis bálocskát rendeznek s a franczia négyesek lovagjai az atliléta bálról szintén nincsenek megírna. Különben üdvözlöm kedves Gaston ur s megígérem, hogy nyilatkozni fogok bál után is. Viszontlátja Zetelakai Zetelaki Auróra Zetelaka, B. vármegye utolsóposta Czilfke- falva per Maki puszta. U. i. Czenczi néni forró puszit küld. * Örvendünk az uj báli munkatársnak, kihez az első szerelmi vers még a Hölgyfutárban jelent meg. Bál utáni levelére rendkívül felhivjuka farsangolók szives figyelmét. llóig — se szavaknál Jedobá álarczát az idegen — ismerje meg bennem a dogessát, kinek hatalmában van téged, nyomorult féreg kinpadra vonatni és a „hármas tanács“ kezeibe adatni. — Irgalom ! Kegyelem ! sikoltá yelőt- iázó fájdalomtól áthatottad Zitáim. Üveges szemeit, melyek e pillanatban tulvilágias fényben úsztak, merően lüggeszté a do.es- sAra, aztán hol remegő, hol őriiletes ka- czajba fuló hangon folyta tál : Leándrom mo- nekülj. A „Sóhajok hidjá“-ra visznek . . A poroszlók itt vannak már. . ! Siess ! Leandro ! Siess menekülj ! mert azt mondják te vagy a Doge! Siess ! siess! . • . Itt vannak már, Meg akarnak ölni . ..1 Jaj ! ! ezerszer engem !. . de öt ne hátsótok ! Kegyelem ! . . Te ! Halál angyala !. . Ne vidd ri tőlem őt,!. . . lón jobban szeretem mint te ! . . Oh ! Leándro hol vagy már ? Ml - vittek ! ? Én is megyek ! Megyek ! Leándró ! S e szavaknál a gyorsan feltépett ablak- szál ni \ akon kereszt íil V elencze 1 égsz eh I» hölgye kísérteties fénytől meg\ ilágitva őrület,es sebességgel \été magát a lagúnák hullámi közé, s a hullámsirból piros hajnalra kelve szép fehér halottat emelt partra egy öreg gondolás. A dogenessn pedig mint a ki jól ^végezte müvét, a kielégített bosszúvágy kéjes,érzetétől ringalva tért vissza csónakján palotájába. Korán sem azért, hogy a dogé szerelmét visszakérje vagy, hogy férjének szem rehányásokat tegyen a történtek miatt, haléin azért, hogy szeretőjének reggelije mellé állott esóközön közepett elcseveghesse egy .éjjeli kalandját1' mely annyira ir sóü'itott i többiekhez.
