Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 7. szám

i

i

1 itaf.o(t becslési kár összeg. Mindezeknél fogva ajánlja Nyitni megyoyközön- sógcnck felolvasóit átiratába felsőbb helyeii leendő támogatásra.

Felvelelett még ezeken kiviil tárgyalásra számos község 18S4-iki költségvetése s az előbbi évekről ^ beterjesztett számadásai s ezzel a közgyűlés a szokott gyorsaság j mellettji 'déli órákban véget ért.

iszmaoil VÁBM13YI

•tátisztikai, torié,lelmij í* helyrajzi lejráta, j

vázlatosan yőfuzeállitra

•gy törUnetkedvelö esztergomi polgártól 1827.

(Latinból fordította^ P. J.)l|

(6. Közlemény.)

RÉSZLETES L E I R Á S.

Esztergom megyo két járásra oszlik, t. i. innensőre vagy esztergomi járásra, moly nevét hasonnevű váioslói vette, és túlsóra vagy párkányira.

A megye fővárosa :

Esztergom szab. kir. város, ugyanazon nevű vártól három száz lépésnyi távolságban épült. Ugyanazon távolságban fokszik Komáromtól, mint Budáról, t, i. t> mór föld 113 i re és pedig Buda oldalán jóllehet ezen távolság az útban asŐ hegyek miatt nagyobbnak látszik. Nevét az olt össze folyo Iszter és (Ja ram folyók tói vette. Azért méltán latinul Istrogranumnnk is, magyarul Istorgaram, Esztergámnak nevez telik. Ámbár Bél Mátyás a fölobi) említett müvében úgy vélekedik, hegy Strigonium név származik azon szögtol, melyet Iszter Esztergomig kelet felé j folyván, a vár alatt pedig dél felé elhajolván, képez. így lehetett belő 10 , Iszter szög, latinul „Istrigonium* most az „Iu botűt elhagyva lett belőle Strigonium. Kollár Ferencz Ádáin sze- ] •int ezen vár és varos elnevezéso, ( Dint. sok magyarországi város- és vár ls név, tót eredetű; mert tótul „Osztii-^ 10111 vagy „Osztrihou“ vagy „Oszíri-I. gom“ vagy pedig „Osztrigonuak“ no- eztrttik, mely elnevezésben a rokon f h“ és „g“ botük totszés szerint fel . ’seréitelnek s a hely sziliét tekintve e ílcs hegyet vagy fokot jelent. ( úgy a latin Strigonium meg a ma- j ryar Esztergom az első betű elhagyása 1 s olytái kolétkezhetett. A németek Ga- am után „Grau“ nak nevezik, kiket e ., ekintefben a franciák és az olaszok ;i s utánoznak. \ Ezen város eredetéről vagy alapitó- |, áról semmi bizonyosat nem tudunk. s /"unnak, kik nem rösteluek bohóskodni,

1 litván, hogy 0 város az általános g izözön előtt 155-ben, Krisztus szüle ' u ése előtt 2397 évvel lett alapítva. 1 a lluverus és Cellái ins e helyre teszik ! n Braegetiumot “, Moró István és Lmon ]> ámuel „Aquicum“-ot vagy „Acin- „ um“-ot, Schőnwisner azt állítja, hogy r( t volt „ép tartózkodás“ nevű J yannnt, mások más római gyarmatotjfo elyeznek e helyre. Arról, hogy itt C Mónink laktak, a pénzek, sírboltok,1 k( Siratok valamint, a lerontás alkalma- re al úgy a városban mint a várban és év örnyékén talált törmolékek, semmi a, étséget sem hagynak hátra ; de hogy ni ely gyarmat volt az, még eddig ta ’mmi bizonyosat nem sikerült mog- itároziih (](- Annyi bizonyos, hogy Esztergom K éza, ötödik magyar vezér lakáról, Sz. | Sz t\án születéséről és koronázásáról, je igazhit behozataláról és Magyaror ag első főpapjának székhelyéről lett hu övezetessé. Hogy más,-Árpádtörzsből ez ármazott királyok is itt tartózkodtak |>r ól lehet más európai fejedelmek szó- gy ma szerint nem bírtak állandó lak- „r hyel, hanem a megyéket bejárva ez olgáltattak igazságot,) azoknak kelte- fo tt okmányaik eléggé tanúskodnak. ]{j( E város linger, Boutin és mások

[tanúsága szerint köz- és maga nép Mitekkel felókesitve Magyarország tő1» városait terjedelemre, gazdagságra é lakosainak’számára nózvo hamar fölül múlta; azért az ország fővárosa, s al kai inas kikötővel ellátva, nemesik Ma gyai országnak, liánom egész Európ nevezetes koroskedőholyo lelt. lit olasz, és francia nagykereskedők saját utcáikban laktak, Keletindiaból Koiistniilinn.- polyon át idő szállított árú cikkeiket, árú megállító jog miatt, árúba becsé tótták s Európa távolabbi országaiba szállították, míg a. velenceiek, a sara cenok ellen hosszabb ideig viselt szent háború alkalmával a keleti országokkal jobban megismerkedtek és majdnem az egész kereskedést magukhoz v-mau.

Virágzásában volt e város 1241 i<«\ mely évben a Magyarországot kegyetle°n módon pusztító tatároktól földig íorom bolratottsa lakosokkal egvíitt elpusztult.

A vár azonban épségben ma-adt.

A tatárok olvonulása után IV. Béla király, Magyarország második alapitója. í falait felépít,ette, egyházi és világi ( épületeket emelt; nőtt ugyan a, város, 1 többé azonban előbbi fényét visszaszc- I n-zni sehogy sem tudta, s az elsősé < got új Budának engedte át.

______hírek: «

— Főispánunk s a főrendiházi sza vázások. Több oldalról tudakozódtak az ránt, hogy miért, vonult vissza a fő- ■endiház szavazása elől Majlátli (Wy c Gszlergommegye főispánja. IgGll Ml(-g '' »izliató forrásból értesülünk, hogy Tisza : iá!mán tekintettel a Majláth ' család s radi ti óira, fő spáiiimkat felmon'otte a 1 szavazás alól. |

Hordnszky Nándor országgyűlési f képviselőnk nieginterpollálU a közieké ésflgyi miniszt-rt a kö/dokedésiigv költ- * égvotésénok tárgyalásakor az ov torgo,ni < <1 s 111 ügy eben A miniszter n.egigé' 0 vasút, lélesiLését. k

Esté«y. Andiassy János megyei •' őjegtző termeiben hétfőn este iga,, i(lám estélyen találkoztak társadalmunk o lőkelőségei. Ott volt a főispán, Majer s üspök, Sujánszky kanonok, Palkovi-s károly és családja s ezenkívül számé- b an. Az első ftd köszön tőt, Reviczky Ké g )l.y országgyűlési képviselő mondotta r főjegyzőre. Sujánszky Antal a házi <1 SSZ01131, Major István a főjegyző fisz- c; ’s édes anyját éltette. Az estély vidám 'i angliaiban igen sokáig egyesifetlo a. jó /ép társaságot. a Vöröskereszt- Az egyesület,"köz 0 yulésen tegnap Kruplanic/. Kálmánné a, ínő elnökölt. A tagok sorában láttuk ndrássy Jánosué, Bárfai R-zsőné, Ha.- la ar Árpád né, Ha. k Minnie, Iva nils P dváainé, Ivuiiovits Bélanó. Kami Já <‘i jsné, özv. Maar Hyulánó, Mátray Fe- pl ’iiczué, Munkácsy Károly né és Pfalz ke óz séf né úrnőket ; a férfiak soraiban glalt helyet Sujánszky kanonok és gr. re ^ky Károly, a ta.gok együttvéve be ízel negyvenen voltak jelen. Frey Fe- tá ncz pénztáros jelentése szerint a múlt ki; i bevétel ötsznznegyvenkét forint volt, so maradvány háromszáz kilenc/ forintra, mi g. Az egyesületnek háromszáz ötven nu gja van. ^ bo

— Az érmek ügyében vasárnap j (dl lufán volt az értekezlet Palkovics po »’oly elnöklete alatt, a hol lapunk zéf er kész tője megtöltő a Terelésről való mi öntést s egyszersmind felhatalmazást ki on, hogy az öt von ezüsthöz még ha szonötöt , vei essen. Mind a hetvenöt öu üst érem már le van foglalva. A ki 1 onz érmet óhajt, az foiduljoii a to pis osztási adóhivatalban Vezér János j hő hoz, hol darabját kileiczven. kraj-jlál írón megválthatja. Az eriist-érmek ké <jai mégtnein készültek el s így a osztás még némi késedelmet szenved. La — A szombati bálra Blaha Károly leg

igen csinos allegóriái fe tin-dr ■ (Sziléit, nudy egyik kezében sark* és huznknlászokat tart, másik kozó hű pedig gabona magvakat szór, fejő föLtf cill.ig tíind kük.

^— A dalkedvelő egyesület farsangi vigalmaira már ki adták a meg hivókaC Február másodikén és hu s/onötödikén lesznek az egyesületi hangversenyek, melyeket tá 11 ez követ, a Hmiinger féle termekben

— Kinevezés Keményfy János vá rosi senator liát, Bélát, a főispán párkányjárási uiibizlosnak nevezte ki.

— A 27 ii<i sétali ingvorsony program inja bemutatásakor me-'em li tjük, hogy a Komáromból érkező 26-ik ezred léljes zenekara Czerny karmester személyes vezénylete mellett fog mind a. szombati gazda bálon, mind a vasárnapi ‘s tél yen játszani: A pm gram m ez: 1. Magyar dalok, induló Kovátstól. - - 2. Nyitány „Das Geheim 11 iss der Köni- Iin“ bői Thoinastól. 3. M igvar keringő Mippólől. 4. Honi füzér magyar nép - lalok egy ve lege C/o ínytől. 5. Sellő i á.nez Czibulkától. (). .Miniatűr képek üzornytől. 7. Kipikopi tyulmliaj ItCsár- lás Nagy Zoltántól. 8 Scene do Balét Czibulkáfol. 9. Cavatina Boccauog- fóból Verditől. Tanz-Adresse Polka /.érintői.

— Kereskedelmi bá’. A február ) cn tartandó kr<vsK(>« 1 o 1 mi-bá 1 meg'hi- •ói már szétmentek. A rendezőség ujolag (dkéri a közönséget, hogy a kereske- j (dini ifjúság könyvtara javára rende- ejidŐ vigalom tombolájához a szives . dománvokat Brutsy Gyu'a konskedé- | éhe küldeni sziveskodjonek. A herczeg- | U’iinás a jótékony czélu viga'om inog- s ivóját busz s Major István püspök ur iz forinttal váltotta meg. ^

— Közigazgatási ülés volt kod- | on, melyet a félévi jelentések tettok , rdékessé.

— A megyei tűzoltók testületileg , éndmeztók a horczegprimásnál, hogy Í j ugeilné át számukra őrtanyául azon 4 pílletet, melv a bazilika följárása '\ lőtt ajl s a Ind eddig a számvevőségi',

111 “ 1 t

/olga lakott. L

— A Olvasókör farsangi mulatsága r )bru§r hatodikán lesz a kör helyisé- u eihen. Az olvasóköri tagok zámára ^ Midez-ndő estély társasvncsorával koz v ődik, sorsjátékkal folytatódik s t.áucz „ ',al végződik. A sorsjáték jövedelme ],

köré. Épen azért, a kik a kör iránt - akarattal vannak, legyenek szívesek ^ kisorsolandó tárgyakat Dóczy Antal nökhöz küldeni. A kiadott aláírási iv vigalom látogatóifságát biztosítja. í ,

— Halálozás. Brutsy Ernő keres- ’dősegéd hus/.onkilentz ó''os korában C'S )zsonvbau jobb létre szendorült. Az í'1 gosztelő lilikét liétfőn plébánia lem- oimiiikban mutatták bo. Béke ein lé- zet.én ! m

— Öngyilkosság. Misztora sajtko- ^kedőt hétfőn reggel a Kiicklaenilor- 111 n levő féglaházhau fölakasztva talál V v. A szerencsetlen öngyilkosról idolt orvosi bizonyítvány a kövotkező JV 'okkal végződik. „Nevezett egyén ll ‘g élttében is gyakran onilósi roha>któI lepetott meg, erre pedig minta nez0las a szív túlt.engeséu-k és s* lájasodásának ti’rmészet ellenes ; 11a ta mely kóros helyzetnek következe, hogy fent,nevezett életét beszá- thatatlan kedidy állapotban végezte és igy rendes temetésre igényt, tart- f.“(sic.) A nagy számú családdal bíró gyilkost tegnap temették.

— Jótékonyság. Wilhoim Jakab — zkeí lakos, hogy házát a tűzveszélymegmentették minden piszkei és atlaui szegény Özvegy asszonynak hat ki "o rőzsét adományozott. öf

— A prímás lovai. A Pozsonvv

pok Írja : Mátyus földjének kövér J|j élőjén, Érsekújvár mellett, Bajoson,í! '

a térés pusj.taslgon négy ni'imq ’en-^p \ herc/.(‘gj)rimás l-vaiazok, 'Parka, h.-irka, ve rkev-redésbon, kis, nagv, l 3--1 1 ■narkós állat, hintés, hátas, igára t-i . n-it lovak válogatás nélkül a boldogít Szcitovszkyröl maradt emlék Szél- itil, külön hajtásba csapva, a legújabb gyeprósz,en szabadon, már néhány egyazon jellegű hői kiszemelt állat' legelész. Ez mar újabb szerzemény, a Simor szerzeménye. Négy szép, aranyos magyar faj mént e tavaszon állít közéjük az uj gazda, hogy az uj csi- kónemzedók már egy saj,átlagos faj legyen. Ha a keresztezés elsül, bajcsi fajnak fogják hívni.

— Pénz csináló. A muzslai szol- gabíróság a napokban egy Kamenszky István nevezelű tizenöt esztendős bá- torkeszi kovács inast fogatott el s 'flott át a muzslai járásbíróságnak, nert hamis kólhatosos pénzdarabokat, inlötf.

Sirirat A kir. városi temetőben óbb „okos“ feliratai sírkő tahi,Katik, gy a többok közt a köveik ez ő jó lm nőni siriratot jegyezi.ü 1c föl ;

Itt nyugszik Sárközi Bál «a

Ki ha mag ue;n halt volna

Most már hajat sütött

S borotvált volna.

— Kendő kötés. X. kisasszony hazafelé készült a látogatóból. Zord téli <ö'ös este volt. A kisasszony „agyon el volt hévül ve, a mama azon jr> Yv 'ácsot adta neki, hogy a téli teveszor cendŐvel fejét jól kösse bo. Volt a RMidég-k között egy fiatal ember is,

ki a k ndő megkötés szerepére !el- esen felajánlotta migát, do oly ügyet,- eniil kötöt te meg azt, hogy u kisasz- z.ony köszönet helyett azt monda:

,Uiam, de ügyetlen fráter !“

__^

uital ember mentség gyanánt azt vá- aszolá orro : „Bocsánat nagysád, még íem sok lánynak k ö tö í, te 111 bo afojéE

— • uriózum Szállást keresett e-y in ember. „Mi az ára?“ kérdő egy iád a 11 dó lakosztályra nézve a házi ur- ól. „Négyszáz forint!“-— volt a vá asz „Van-o hozzá istálló is? „Nincs

' iszoiiza it háziúr, de nieg ülőn ben D, úgymond, uraságod mi. e tartana lovat?“ „Nem is részemre érdem — mondja a szállást kereső, a’.iem csak azt-akartam inogliidni, hogy ÍU1 0 ;l l'á/hau istálló annak a sza- árnak a számára, a ki ezért a szál sért az urnák négyszáz for infot ad * E napokban jeimu b,iU;(ím,sn Frommer A Hermann magkereske- csenek 1884 iki főárj(‘gyzéke, mely indennemü gazdasági főzelék- és w- ginagvakat, gyiimölcsfakát, rózsákat, erjéket stb. oly gazdag választékban rtalmaz, mint igen kevés külföldi ár- gyzék, belföldön pedig fökélotességre zve ehhez hasonló nem jelenik meg ; elegen ajánlhatjuk fenti ezégot mindi'ii izdanak és kort kedvelőnek és eleve eg vagyunk győződve, miszerint meg ndelés esetén toljoson ki lesz elégít ve. s ‘‘»'jegyzék kiváuafra ingyen és bér- ?ntve a nevezett ezég által mindennek megküldolik.

DR KŐRÖSY LÁSZLÓ-—^ SRiraw

legjobb asztali- és üdítő ital, tűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, sgebajoknál, gyomor- és hótyaghu- rutnál.

i líoiii llciU'ili, ^arísbad és ÍMafest,