Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 22. szám
Esztergom VI évfolyam. 22. szám. Vasárnap, 1884. márczius 16-áu Városi s megyei érdekeink közlönye. jA\ EGJELENIK HETEN KI NT KÉTSZER'. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre .................................................6 fii — Irr. f él fare............................... 8 „ — „ n egyedévre.............................................1 „ 50 „ E nyns szám ára 7 kr. SZERKESZTOSEG: Széchenyi tér 35. hová a lap szellemi tőszót illető liiV/leiuéiiyolí IciililemlSIc. KIADÓHIVATAL: SzÉCHENI-TÉR hová a liivalalos s ti magán hinletóselc, ft nyíl ti érhe szánt 1(0'/- leiíKMiyek, elölizetési pi-nzelc és leelinnáltisok intózemlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig — fi t 7ö kr 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200 — 200-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdlj HO kr. MAG ANIIIÜDETESEK megállapodus szerint lehető Iégjulányosalibán khzöltotnek. NY I ÉTTÉR s..ru 20 sr. Gazdaság es irodalom. (P L.) Vettem az országos magyar gazdasági egyesillet fölhívó szózatát könyvkiadó vállalatára, mely minden esetre azok előtt figyelemre méltó, kik képesek belátni a társadalmi élet gé pezetébe s látják, hogy a gazdászat, földmivelés, különösen hazánkban igen nagy fontosságú és foglalkozása üzlet ág. Ha a külföld kullur államaival egyenértékű szellemi és anyagi állást akarunk kivívni a gyakorlati élet mellett min donesetro az elmélet, illetve a tapasztalat igen szükséges tantárgy, melyet tanulmányozni kell, ha haladni akarunk hogy biztos irányt véve, tiszta, világos legyen előttünk a láthatár, a mennyiben tudjuk, hogy a járatlanság úgy az egyesekre, mint az összeségre nézve káros. E magasztos czól elóiése lebeg az országos magyar gazdasági egyesület tagjai élőit, midőn könyvkiadó vállalata eszméjét megvalósítani törekszik. Orosz-, Bajorországban és Hollandiában oly magas emelkedettséget tüntet fel az elméleti irány, hogy ez államokban a gazdasági tér munkásai 40—50 gazdasági szaklap és folyóirattal rendelkeznek, inig hazánkban sajnos, egykét gazdasági szaklapunk pártolás hiány miatt csak teng Ha Porosz-, Bajorország és Hollandia szegényei)!) talajú földje 25 száza léktói 50 százalékig képes produkálni földértéke tőkéje után. mennyivel inkább ne volnánk képesek mi, kiket a fLnd- viselés valódi Kánaánnal áldott meg, csakhogy nálunk helyenkint hiányzik a szakismeret, a szorgalom, kitartás és türelem. Legyünk mi is oly él el mosok, sza mitók, igyekezzünk kitanulni földünk termő képességét és azon terményeket használjuk fel, melyek termesztése után legtöbb jövedelem van biztosítva. Állítsunk gyárakat, ott saját képzett embereinket állítsuk be, kikhez bizalmunk van, mert mint tudom sok gyár bukását az idegen elemek lelkiösmoret- len sáfárkodása idézi elő. De gazdasági jobblótilnk megterem tése végett- pártoljuk első sorban az európai színvonalon álló legújabb gazdasági irodalmat. Az országos magyar gazdasági egyo sülét könyvkiadó vállalatának' czélja a jelesei)!) és időszerűséggé' bíró külföldi müveknek hazai irodalmunkba átültetése, részint a szükségletnek leginkább megfelelő gazdasági művek önálló kidolgoztatása. Az első cyklus, mely 3 évre terjed, tartalma : 1. Lecontoux-től : „a csalamádó és más zöld takarmányok termelése. 2. Wolf Emil tak.i rmányozástana. 3. munka dr. Kirclmernok, a modern tejgazdaságról irt kézikönyve, 4. A nyugoti szarvasmarba faj ismertetése. 5. Wolf Emil trágya, isméje. 6. Iieiffeuspiinek, a hitelszövetkezet lő 1 irt munkája. 7. mű Semler A nak a gyümölcstermelés emelése és értékesítési módjairól irt korszakalkotó munkája. 8. Egy gazdasági építészei lan kiadása. Már e művek czime eléggé világosan mutatja, hogy egy valódi gazdának okvetlen szüksége van ez ismeretekkel megbarátkoznia. Az előfizetés évenként jan 1-én történik 5 írtjával, tehát az egész cyklus 15 írtba kerül és ad 150 nyomott ivet, e dolgozatok utolsó részlete 1886. óv végén jelenik inog. I Azt hiszem, szükségtelen bővebben ajánlani, maga az országos gazdasági egyesület oly czág előttünk, mely tekintéllyel és hitellel bU és ismeretesek nagyszerű vívmányai, melyeket 0 téren kifejtett. Felhívjuk tehát olvasó- s különösen gazda közönségünket, hogy 0 nagyszerű vállalatot, mely hivatva van magasabb irányt jelölni gazdaságunkban, hathatósan támogassa. A .Tisza4, a ,Tisza4 de zavaros. (A „Budapesti Hírlap“ közleménye.) Egy biztositó intézet a bukás szélén — és még végperczeiben is bántja ügyfeleit, zsarolja az ártatlan népet, mely hálójába került. Á fölszámolás alatt levő „Tisza“ biztosító társulatot érijük, mely ellen tömegesen érkeznek a panaszos felszólalások a hírlapok hoz gyalázatos fosztogatásaiért, melyeket nem akadályoz meg semmi hatóság, — a „Tisza“ pedig nem zsenirozza magát. Előttünk fekszik egy balom levél, melyből a társulat viselt dolgainak illusztrálására csak a következőt idézzük: A „Tisza“ biztosiló társaság átmeneti állapotában elvesztette a biztositó nép bizalmát s igy többen nem is fizetik be a lekötött biztositó illetéket. Az ügynökség erre a következő lelketlen- ségre adja magát. Egy ebedi földművesnek négy forint ötven krnjeárnyi követelésért végrehaj tatja ingatlanait, egy köl-ölkuti lakos két forint busz krajcárnyi tartozásáért elárvereziet, bárom szőlőt ötszáz forint értékben s e.ry dági lakos ellen két forint negyven krajcárnyi esodékeérfc árverést, kapott egy közel két ezer írtra becsült házra. A nép képviselőinek figyelmét csak kiérdemel hetik az ilyen alig elkeresztelhető esetek ? Es ilyen esetek napról napra ismétlőd nők. Hát hol a kormány, hogy el lenő rizzo e bukott társaság működését ? ! Sajátságos története van ennek a „Tiszának “ Másodrendű biztosító társulat volt már ezelőtt tiz esztendővel is. Akkor került a bukás szélére a „Haza“ nevű kollegája. E szomorú nevezető ségü társulat annak idejében házalni ment a biztoúláű korifeusokhoz, de egyik sem vállalkozott az „üzlet“ átvételére, inig végre a „ Fza“ — szép lelkek találkoznak — nagy hűhóval és lármával kijelentette, hogy átveszi a „Hazát“ és ki fogja elégíteni a biztosított, feleket. Szakkörökben már akkor is elég nagy volt a felháborodás, hogy a kormány tűrte 0 fúziót, do a felek beleegyeztek és mindenki megelégedett Kassandra szerepével, mert nem érezte magát senki hivatva Herkules szerepére. Tisza, a Kálmán szintén fúzióval próbálla megmenteni a hazát. „Tisza“ a biztosító társulat, azzal menté mog a „Hazát.“ S ime, a mit már tiz esztendővel ezelőtt jósollak a szakértők, az most bekövetkezett. A „Haza“ mentése az amúgy is gyenge lábon állt „Tiszát“ a bukás szélére juttatta. Elég baja yolt magának,, minek vállal'a el a másét ? JCa mcyfuxtoíi. Ne jöjjetek, ha meghalok A temetésemre, Kik tövissel raktátok ki Utam kárörvendve ; K'k felőlem csak a rosszat Fennen hird ttétek, Ne tegyetek virágokat Koporsómra, kérlek ! Az a virág, az a részvét Nékem oh, be fájna, A ki gonosz lel heteket ügy ösmeri, — látja ; A ki, midőn hízelegve Hozzám szólni mertek, Jól tudora, hogy a szivembe Mérges gyilkot vertek ! Jól tudom, hogy nevetőitek Kigyó kaczagása, S csókotokban ott rejlik a Biblia Judása ; Kezemet, ha szorongatva, Barátságról szóltok Jól tudom, bogy boldogságot És üdvöt romboltok. Ne” jöjjetek, ha meghalok A temetésemre, Hozzatok egy kis irgalmat Elhunyt emlékemre ; Szeuvedésim, zaklatásira Ha már véget értek, Oh hagyjátok árva lelkem Megnyugodni, kérlek. Ha majd a sok rágalommal Sirora megástátok, S gyötrelmeim, fájdalmaim Itt hagyom reátok ; Ha majd megkoudul a harang Lelkem üdvössége, Ne jöjjetek, ne jöjjetek A temetésein re ! LITHVAY VIKTÓRIA. Egy kis leleplezés. (Kontra spiritizmus.) Egy s'maképü, hosszúbaju fiatal ember jelent meg nemrégibeu Esztergomban, karján egy elég csinos, alacsony uővel. Aznap óriási falragaszok hirdették, hogy Homes ur „a spiritizmus tanára' s Fey kisasszony a „kitűnő magyar büvésznő“ a város első termében fognak föilépui s mutatványaikat kiválóan ajánlják a közönség figyelmébe. „Homes“ ur nem angol, csak bécsi s valószínűleg valami Majer vagy Müller ; de Fey kisasszony telivér tinuyei születésű magyar leányzó. Elég előkelő mutatványaik voltak. Ügyesen és simán társalogtuk s nem egészen elcsépelt mutatványaikkal általános tetszésben részesültek, úgy, hogy alig akartak eltávozni. Leglátványosabb mutatványuk volt a spi- ritizmus inegnvi latkoz tatása. Homes ur udvariasau hajlongott a nagy és szép közönség felé, elegánsan igazított egyet fehér nyakkendőjén, a/után kijelentette, hogy most egy olyan mutatvány következik, mely majdnem egyiptomi sötétséget kíván. Szellemidézés lesz. A pódiumon egy körülbelül liarraadfél méternyi magas s másfél méternyi széles és mély faállványt helyeztek el, mely rain- deu oldalról zöld kárpittal volt bevonva. A négyszögletes nagy kal'tka elül szétjáró függönyökkel birt. Ekkor két szál gyertyán kiv(il minden világot eloltottak. Homes ur a közönség elé lépett : — Könyveket Írtak róla s az első körökben nagy tetszést talált az úgynevezett spiritizmus, — kezdé a szalon-jongleur finom hangon. (Persze Bustiau ur akkor még nem' kompromittálta agyon a spirit izmust.) Összeköttetésbe lépni a szellemekkel, fölhasználni a túlvilág láthatatlan erőit, bemutatni a leg- titokszernhb hatalmat : ez lenne most hivatásom, ha ugyan a kísérlet sikerülni fog; mert a szellemekkel nem lehet úgy rendelkezni, mint az inasokkal Nagyon nagy urak azok. És előlépett Fey kisasszony. Fekete ruhába volt öltözve, fekete ruhaujjain még a csipkék is feketék. A félénken pislogó két; gyertya halvány fényt vetett a sápadt nőre. j Tehát ő lesz a médium, ki a túlvilág lát- hatban szellemeivel összeköttetésbe lép. Homes ur föllépett az emelvényre s szét’ vonta a zöld f üggönyt. A kis kamra egészen I üres volt. Ekkor fogott egy közönséges faszéket s azt előbb bemutatta a közön- ,ségnek. j — Csak amolyan rendes korcsmái szék — monda mosolyogva a bűvész. — Azért kell ilyet használnom, hogy kiállja az erős keresztkötést. Föltette a zöld kamrába. Egy gyertyával körül világította a kis alkotmányt. Hátsó fala egészeu a fal Hoz volt illesztve, feneke pedig az egészen alacsony pódiumra erősítve. Fey kisasszony erre egy hosszú és erős kötelet hozott s elszánt mosolylyal mondta : — Legyen szives valaki az urak közül és kösse össze erőseu a kozennet. — Olló ; — vágott szavába az ügyes ezermester — majd előbb be, fogjuk mutatui ezt a kötelet a kedves közönségnek. I né inéi - tó/tassanak meggyőződni, hölgyeim és uraim hogy ez a kötél a legügyesebb kötélverő kezeiből származott; valóban olyan erős, hogy egy dühöngő oroszláut is meg lehetne fékezni vele. És bemutatta a kötelet. — Az első sorban ülők meggyőződtek róla, hogy csakugyan hatalmas fonásu s nem preparált kötél. Fey kisasszony megisméie’to kérését s összetette a kezeit, de még mindig nem akadt pályázó. Homes ur nyugtalankodni kezdett: — De kérem, már én csak össze nem kötözhetem a kisasszouy kezeit, hiszen nk - kor gyanússá válhatnék. Legyen szives valaki az urak közül erre vállalkozni.
