Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 22. szám

Nem volt elég szilárd alapja, hogy a „Haza“ ügyét is rendezhette volna.

Ills amit a kormány már t.iz évvel ezolőtt mulasztott o fúzió alkalmával, azt tetézi még busásan u jelen mulasztásával.

Biztosító társulatok más szempontok alá ősnek, mint a haszonleső részvény-vállalatok, bár itt is, ott. is részvényesek adják az első tőkét.

A biztosító társulat reális eredményivel kecsegteti ügyfeleit, a családi élőt, komolyságát, a gazda jólétét vonja üzletkörébe és omberbaráti eszmék fej lesztésével iparkodik — üzletet csinálni és épp azért, mert mindezek a dolgok ez üzlethez szükségesek és az üzlet sikere egyúttal biztosítja a felek sikerét is, melyek csak azért járulnak bizalommal az üzlethez, mert tudják, hogy törvén y b e v a n iktat v a az ily társulatok ügykezelése, azért kötő les a kormány a nép órdekébon ellenőrző jogát helyesen és ideje bon gyakorolni ilyen társaságoknál.

A „Tisza“ minden ellenőrzés nélkül egyik visszaélést a másik után követi el. Pedig ezokot a kormánynak módjában volna, mogakadályozni.

Vagy nem tudja a kormány, hogy ily társulattal szembon mi a kötelessége 1 nem tudja,, amit az egész világ tud, amiről az újságok naponkint Írnak, hogy a „felszámolás“ tart 2—3 évig: ez idő alatt a társaság, mely a szerződésileg elvállalt kötelezettséget meg szegni készül, biztosítottjait a szerződés megtartására kötelezi, azoktól a biztosi ló dijakat., igényeiknek különben leendő elvesztése terhe alatt, beszedi, a kilépni szándékozókat a befizetett dijak egy harmad része bolyéit a kötvény 18. pontjának világos értelme ellenére egy negyed részszel elégíti ki, az ezzel meg nem olégodoket a dijak továbbfi/.etéséro kötelezvén ; aztán következik a csőd, mely csak évek múlva járván le, annyit emészt fel a társulat vagyonából, hogy a szegény biztosítottaknak mi som marad.

Kérjük, hol a kormány biztosa, ki' e társulat ügyeivel foglalkozzék, és megmentse azt, amit még meg lehet menteni ?

A zaklatott, zsarolt közönség érdé j kében sürgetjük, küldjön a kormány biztost a „Tis/,á“-ra. Szorítsa a társulatot kötelezettségeinek teljesítésére, ellenőrizze a fölszámolást, és adja tud tára ezt, a főieknek : — akkor legalább megnyugtatva lesz a nép, hogy ügye

tiszta közekben van, és nem kell tartania attól, hogy utolsó elexekvált fillérét is hí viszi a felszámoló.

ES2TERG3M VÁRMEGYE

statisztikal, történelmi és helyrajzi leírása,

vázlatosan összeállítva

egy történetkedvel,'5 esztergomi polgártól 1827.

(Latinból fordította P. J.)

(17. Közlemény.)

RÉSZLETES LEÍRÁS. FALVAK és PUSZTÁK.

1 BAJNA. Egykor a nemes Polli

v. Both családnak tulajdona s n így mezőváros volt, most gr. Sándor Mó ricz bírj i, ki ott is lakik. Egykori vára a faluval együtt a török zivataros idők ben rommá lett. Az enyingi Török István földesnránik köszönhető, hogy a falu a XVI. század elején ismét felépült, de a Rákóczy-mozgalmak idejében ismét, feldúlták s csak 3 óv múlva építették fel. Lakosai magyarok, van 225 ház, 277 család és 1738 lélek. Mindnyájan r/ katholikusok, van papjuk, templomuk, melynek ős voltaiéi a gótli stilus eléggé tanúskodik.

A vig összgjövotelek és a vadászatok itt, az erdős és hegyes vidéken nagyon gyakoriak. A talaj agyagos és terme kotlen, a földmivelés nagy fáradsággal j sokszor több kiadással, mint haszonnal jár.

A földmivelőknok van 217 és fél )lső, 391 és fél második, 652 és fél íarmadik osztályú holdjuk, valamint,- 329 kapás harmadik osztályú szőlőbe-! íyük. Legelőjük középszerű, úgy a tű-1 selő- mint az épületfában bővelkednék. \ A katonai kincstárba fizetnek 1312 frt! 1 ki t, a községiben 1015 frt 18 krt. j ihnlitósre méltó az üvegföld, melyet Bajna vidékéről, a hol ássák, az ország egtávolabhi üveggyáraiba is szállítanak, diliden évben 312 pozsonyi mázsát, izállitanak el s egy mázsa 1.30 kr.

2. BAJÓT, az esztergomi érsekség lözépszerii nagysága falva, mely nevét j Áóza Simon „a jövevény nemesek“' zimíl krónikája szerint a spanyol Si j non grófnak magyarországi fővárától: ette, ki 1200 ban Mihály testvérével,! Jentram unoka testvérével és a szépségi

alakja miatt a világ minden szüze J ölé helyezett nővérével, Constantia ki-1 álynó, arragoniai király leányának sj mro királyunk nejének díszes kisóre j ében Magyarországba jött, ezeket Imre! agy kiterjedésű mezei jószággal meg-1 jándókozta s tőlük származnak a ha ! ilma° giessingi d inas iák. E falu több

Ízben pusztult el, de különösen Rákó- czy idejében, mikor a ny.-újfalui vár is rommá lett; húsz évig romokban 11' * vert. — Felépülése után az itt, letelepültek között, többen voltak tótok, mint. magyarok, ma azonban mindnyájan magyarok, 9G6 lélek, 149 házban 173 család, kik vallásra, nézve r. katolikusok, bírnak templommal és pappal. A határ hegyes és erdős. Van 175 első, 174 m sodik, 290 harmadik ősz tályu szántóföldjük, 175 kaszád bar ma dili osztályú rótségíik, 574 kanás második osztályú rélsége, jó levegője, elég tüzelője és kitűnő ép let, fát, szol gáltat. A megyei pénztárba fizet, 834 frt, 43 és fél krt, a községi pénztárba pedig 631 frt 27 krt, összesen 1466 Irt 10 és fél krt.

3. BIKOL. A Hunt,Pázmán családtól származó Mai col lei gróf fia, Mikon és ennek Miklós nova fia között történt osztozkodásról leleszi Sz. Keresztről elnevezett, zárdában 1304-Imii kiadott, okmányok szerint az említett Hunt Páz- inán Byko.skn vagy a most dívó irómo dór szerint „Békáskő“ család birtoka volt; most puszta s két egyenlőtlen részre oszlik. — A felsőrészt, a domb csúcsán levő fényes kastéllyal, valamint e melleit fekvő s nemes gyümölcsökben kerttel egy ült, Sissay Dávid bírja: az alsó részt Weczelsberg szül. Sissay Eleonora, kinek itt szintén kényelmes lakása és más gazdasági epiilotei vannak, tulajdona. A szolga,személyzet a zselló lekkel 30 családot képez, a lelekszám 118, mindnyájan katholikusok s a sfittéi plébánoshoz tartoznak. A me \ei pénztárba adó gyanánt fizetnek 10 frt, 27 és egy negyed krt, a községibe 7 54 kr, összesen 19 frt 21 és egy negyed krt.

4. CSÉV, vagy CSIV. Földesura az Srsoki káptalan. Csóv Magyarország felső részeiből összegyűlt tótok gyarmata, íik Rákóczv által szétszórni,lak, de ismét is-'Zejöltek. Van 149 ház. 138 család, 1034 lélek, kik r. kalhoMkusok, a templomról és a papról az uradalom gondoskodik. A határ dombos, síksága íomokos. Van 624 második, 375 iiar- nadik és 280 hold negyedik osztályú szán tóföldje, 132 kaszás rélsége, 322 :apás második és 146 kapás harmadik 'szt.ályu szőlőhegye, legelője, tüzelő és pületfája elég van. A megyei pénztárba izeinek adóképen 848 frt 24 krt, a aásik pénztárba 641 frt 48 krt.

Emlitésro méltó, hogy Csév határa- tan 1779 Len mértföldeket jelző ősz

Uopokat áslak ki, melyeket Pestre szállítottak, most a régiségtárba' vannak elhelyezve. Egyet pedig kiástak 1824. augusztus havában, körül belől egy óra járásnyira Esztergomtól Doroghra vezető állami ulon, ezen felirattal : IMPERATOR! CAESAR! CAJO JULIO VERŐ MAXIMO

PIO.FELICI.AUG.PONTIFICI MAXIMO REPARATOR BONI PUBLiCI

PATRI PATRIAE

PRIMUM CONSULT, GERMANICO MAXIMO DACICO MAXIMO SARMATIOO MAXIMO El’ CAJO JULIO vero.m aximo.no bilissimoc a esarisfil^q GERMANICO MAXIMO, DACICO MAXIMO

SARmATICOMAXIMO.

V1AS, ET PONTES VETUSTATE LAPSOS RESTIT UERUNT

A BREGETIONK MILLE PASSUUM XXXII. melyet úgy mázon helyen, a hol feltalálták, a szántóföld végében ismét fölállítottak-.

A nőkről s a nőknek.

(A nő a magyar közmondásban Jókai után.)

Az első csókkal királynénak koro- náztaiik meg a nő.

A tűzhely nem lealacsonyító, trónná lehet az, hóimét a világot kormányozhatja a nő.

Egy nő sem küzdhet az anya ellen. Minden báj, minden varázsa vissza pat- tanik a gyémántpáncéltól, melyet anyai ; büszkeségnek nevezünk.

(Női méltóság.)

I Siamhól jelentik, hogy ottan nom- rég nagyszámú ő a királyhoz kérvényt terjeszteti be. melyben arra kérik a fejedelmet, hegy eze Ml! ne legyen sza bad férjeiknek zálog kép n őket játékadó súgok fejében más férfiaknak odaadni. Hiába! 11 y a quelqiie chose dans le mode, je no suis — quoi — mondja Lamennais. Mozog valami a világon, ión nem tudom mi. — Mi? Az emberi méltóság eltipoi hatatlan érzete.

(Jean Paul a nőkről.')

Ha a nők tisztekké lehelnének s a katonáknak a „megállj“t kiáltaniok kellene, ezt bizonyara nem ezen egyetlen szócskával fejelnék ki, hanem kö- rnlbelnl igy ; „Katonák mind vigyázzatok, mert én parancsolom nektek, hogy ti, mihelyt én bős éltein, azonnal meg álljatok; mindenki azon a helyen, ahol épen lép, értelek engem? Megállj! mindnyájatokhoz szólok.“

(A nő közmondásainkban.)

Jé asszony a há mik koronája.

Hallgatással szép az asszonyember.

Az asszony a lányát nem magának tartja.

Nyelve veri meg az asszonyt.

Tűz az asszony nyelve.

Végre előlépett egy erőteljes termetű kapitány, a ki a gyönge teremtésül médium elé állott.

Fogta a kötelet s az engedelmesen összekulcsolt kezeket összekötözte.

— Kérem, ue ud vádaskodjék, — biztatta a hölgyeesko, — csak erősen, kapitány ur.

De olyan arezot igyekezett mutatni hozzá, mintha a kézfőbo vágódó kötél legalább is erősen fájna.

És a közönség feszült kíváncsisággal kezdett ágaskodui.

Az összekötözött kezű hölgy a hosszú kötelet maga után vonva, az emelvényre lépett s a zöld kamrában elhelyezett székre ült.

— Most újra esedezem, kapitány ur. — mondó gyönge hangon, — hogy kötözzön idő a székre.

A kapitány föllépett s a kisasszonyt ültében erősen a székhez kötötte. Előliül is, oldalt is ; úgy, hogy lehetetlen volt mozognia.

Itt ott szánakozó bangók keletkeztek. Néhány érzékenyszivü hölgy részvétteljes megjegyzéseket rögtönzött.

Fey kisasszony erősen le volt kölözvo. Kezei hátulról a széknek, felső teste a székhez s lábai is a székhez hurkolva és csomózva.

— Ekkor előlépett Homes ur s igy szólott :

— Hölgyeim és uraim. A kisaszony Prométheuszként le van láncolva. Ez csak példa akar lenni arra, hogy ami történni fog, abban neki semmi rés„e sincsen. A spiritiz- inin se veszi lo róla a köteléket, de a láthatatlan kozok az ő vezényletére mindamellett csodás dolgokat fognak végezni. .Szíveskedjék most egy fiatal ur a zöld kamrában helyet foglalni.

A spiritista még egy széket állított a lekötözött kisasszony mellé.

Csakhamar vállalkozott rá ogy fiatal ember, aki a zöld kamrába lépett.

Ekkor a zenekar erősen játszani kezdett. A közönség pedig nem hallotta a büvészpár következő szavait.

— ígérje meg uram becsületszavára — kezdte Fey kisasszony, hogy nem veszi lo a kendőt a szemeiről.

A fiatal ur megígérte.

— És Ígérje meg, kérem, — veté utána Homes ur, — hogy a szellemidézés minden nyilatkozásáról hangos szóval jelentest fog tenni a közönségnek.

A fiatal ur ezt is megígérte.

Ekkor Homes ur intett a zenekarnak s ismét néma csend állott be.

Gyorsan és ügyesen kötözték be a fiatal ember szemeit.

— És most készen vagyunk. — mondá sebesen, — a spiritizmus bemutatása megkezdődhetik. Legven szives kérem egyik kezét a hölgy vállára s másik kezét a hölgy ölébe tenni.

Erre a zöld kamara függönyei elölről összevonultak s a titkos helyiség minden oldalról e) volt takarva.

Kísérteties csend uralkodott a sötét teremben. Homes ur olyan mozdulatokat tett, mintha idéző szavaira a szellemek nem akarnának engedelmeskedni. Igyekezett izgatottságot elárulni.

Ekkor a zöld kamarában zaj keletkezett.

Csöugotyüszó, sip és dobpergés. Majd visítás és liörgós ; végül végtelen zsivaj.

A tiiggöny középső hasadékán apró kezek kezdtek előtíluedezni, egész az alsó karig.

A közönség rendkívül meg volt lepve.

A meglepetés méginkább fokozódott, midőn a médium egy kimerült szavára Hemes ur a függönyt fólrevonta s a hölgy ugyancsak hátra kötött kezekkel s erősen lekö- | tözve, de födetleu karokkal s erősen kivá- 1 gott ruhával ült a széken.

— Ki vetette lo a felső ruháját, kérdezhetnék többen ? — kezdte Homes ur — hát

'csak azok a láthatatlan hatalmak, kiket a spiritizmus szellemeknek nevez s akik még egyebet is be fognak mutatni.

A függöny ismét összezárnit.

| A zöld kamrában megint mozgás keletkezett.

— Most legyen szives és mondja el, hogy mi történik uraságoddal.

A fiatal ember mozzanatról mozzanatra igy szólott:

— Valaki a hajamat húzogatja.

— Most a homlokomat simítja.

— Átölel.

— Kigombolja a kabátomat.

— Le akarja húzni a kabátomat.

— Lehúzza.

— Most elveszi az órámat.

És csakugyan. A zöld kamra felső részén kirepül a kabát s utána az óim, amit Homes ur elkap.

— Folytassa csak kérem. Mi történik most ?

— Valaki nz ujjamat rágja.

— Összevissza cihái.

— Nos mi történik most ? — kérdi Homes ur s kacag a közönséggel.

— Ez már mégis csak furcsa ! — mondja a fiatal ember, a médium mellett iudigná- lódva

Uj lárma, uj zsibongás, azután megiut egy fáradt hang s a függöny szétvouul.

; A közönség felkacag I A fiatal « über levetett kabáttal, összezilált frizurával ül a zöld szekrényben, i Fey kisasszony még mindig erősen le vau i kötve s nyugodtan mosolyog. i A fiatal ember lelép az emelvényről fölveszi kabátját, átveszi óráját s Homes ur nyájasan megköszöni neki, hogy szives volt a szellemi világ nyilatkozásait közvetíteni.

! Akkor azután ismét a közönséghez fordul. . I — Mielőtt feloldoznék a kisasszonyt, raog ; kell róla győzoduüiik hogy nincsenek-e a i kötelékek meglazulva. Kérem kapitány ur, legyen csak olyan szives és nézzen utána.I. Ön kötözte meg. bizonyára leghivatottabb az ellenőrzési szemlére.

A kapitány fölmegy a zöld kamrába, meg-1 ■ tapogatja az eiős csomókat, sehol semmi i lazulás, minden a maga rendién.

— Most kérem a csomók megoldását, — - szólalt meg Fey kisasszony bágyadt hangon. .

A közönség viharosan megtapsolta a spi- - ritista nőt. mikor megint fölszabadult s au rendkívüli mutatványok fölött osztatlan tét- - szését fejezte ki.

Volt a mutat vám okban csnkugvan valami ij ; megfoghatatlan, valami titokszerÜ.

A zenekar rázendítette a Rákóczyt s sí közönség oszladozni kezdett.

Fey kisasszony Hones ur karján légidtől jár a távozott.

És a közönség ?

Szentül hitt a megcitált szellem >k titok

5