Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 3. szám
Esztergom, VI. évfolyam^ 3. s tolni. Csütörtök, 1884. január 10-én Városi s megyei érdekeink közlönye. ÉGJÉL-EN1K HETEN KINT KÉTSZER1. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ÁR: ELŐFIZETÉSI e^ésv. évio.....................................................0 fit — ltr fél iVie..................................................:i * — negyedévre......................................................I , 50 „ Egyes szám ára 7 kr SZERKESZTŐSÉG: Széchenyi tér 55. Iinvá a I sí p szol lom i lésfcöt illető l> u'/.loinóuyek liiilili’iniíSIc. K I A D Ó ÍÍTv A T A L: ^SzÉCHENI-I'ÉR ^r}., hivatalos s a magán liinletiímik, a iiyilll.óiliö s/.ánt IíOzllOVil leniéin»»!;, elölizotési |>o ■ iizok cs ledamálásuk inlézeíiilők HIRDETÉSEK. HIVATALOS imtDKTÉSEK :j MAGÁNmitDliTÉSIiK 1 szótól 100 sióig — fi t. 7ő ki. megállajiodÁs sv.niint Ieliöt.5 100—200-ig . 1 „ 50 200—ítOO-ig . 2 „ 25 Hely égd (j 50 kr. legjutáiiyosahbaii k<>*öltetu*.k. NYlfiTTÉLt sora 20 ki-; Az MEszter|om és Vidéke“ tárcája. A fővárosból. Elmúlt a karácsony nagy hete is, elhalt a templomi ének s fölhangzik helyette a vigasság danája, a Szí vesz tér-ej tomboláin. A meghalt esztendő halotti torát üli a főváros. Mig amaz iukább a család szőkébb körében találta ünneplését, a Svlveszter vigalma a családon kivtil folyik. Vig társaságok gyülekeznek együvé s dal és poharak csöngése köszönti az ujjszülött esztendőt. A vigadó ékes táueztormeiben gyűlik együvé évenkiut a legtarkább vegyüléke a közönségnek s tánczolva, ujjongva várja az öreg Sylveszter sirba dőltét. A szende polgárleány mellett ott ül a festett kaczérság s a ministen tanácsos karját ép most súrolja Jean, a fizető pin - c/ér. Igazi demokrata-világ, a melyben a jókedv az uralkodó s elobbrevaló csak, a ki jobbau győzi. A tarka párok járják a kato- u a zene ütemeire s Karnevál herczeg ugyancsak berzenkedik őzen a megelőlegezett éjszakánDe luiilga! — „Künn * nagy toronyban éjiéit üt az óra“ a nagy halott sírj a kitárul és megszületett a várva-várt csecsemő Isten Veled te végessógünknek elmük része s légyLidvöz új szülötte a végteleu- ségnek ; .Minden csak jelenés minden az ég alatt Mint a kék nefelejte, enyész“’ A mi elmúlt : vissza nem jő, hasztalan siratjuk s hogy mi jő ezután ? Megfelel rá Madách szelleme : .Ne kérd a titkot, mit jótékonyan takart el isten kéz vágyó szemedtől. * A minapában egy kisebb háziinnlatságon voltam részes. Egy ösmerős család hitt reá s voltunk mindössze vagy tizenöt táuczoló pár s alig volt a tánezos lánykák között csak egy is, a ki u tizenötödik esztendőn túljárt volna. Őszintén megvallva sohasem szerettem apróbb lánykáknak szépelegni. Az embe) nem tudja tulnjd>uképon milyen számba végve ? Ha csupán tréfásan vesszük őket, manapság már a tiz éves .kis uagysám“ is meg- ! haragszik érte s legalább is goiomba.ság- I g«l vádol s bogy komolyan kurizáljak ! 1 egy ilyen iezi-piczi kezdő bakfischnak — ! nem biria a természetem. Most akarva-uemakarva kénytelen voltam i vele. Nem ugyan a kurizátássaI, de legalább ; is az udvariaskodással. Es meggyőződtem róla, hogy az előítélet, még a kis lánykákkal I szemben sem jogosult és megtanultam, hogy [nem minden ifjú leányka kezdő bakfisch s ! hogy néha éretlenség helyett csupa báj és ■ költészet lakozik egy-egy ilyen megtestesült ártatlanságban. Nem tudom eddig volt.-e hályog a szemeimen, vagy euuek a kis családnak u vig körébeu ? Hanem annyi bizonyos, hogy megfogadtam, begy a mit eddig ez .apró világ“ ellen vétettem iparkodni fogok helyre hozni a jövőben. Azt hiszem nem késő s azt hiszem sok boldog órának a szülőanyja volt ez a vi- j dám kis estély. Hazaérve kezembe akadt Goethe Tasso ja s hogy fölütöm véletlenül egy aranyigazság akad a szemembe, a melyet nem mulasztok el magatun ak belőle kijegyezni : Das Edle zu erkennen ist Gewinnst, De.r nimmer uns entrissen werden kann, * Az uj •sztendővel egyszersmind a tél is megtartotta bevonulását. A lanyha verőié - ny es napokat, deres csípős időjárás váltotta fel. Ideje is már egyszer. A mi eddig volt valóságos Incus a non lucendo. Tél a tél örömei .és kellemei nélkül Az első nagyobb fagy nzoubau meghozta a városligeti tó jégtükrét s megindult a korcsolyázók valóságos kivándorlása. A iiorcsolya-sport évi ől-évre nagyobb tért hódit magának a főváros miudeu rangú köreibeu. Kiválókép a hölgyek között sza-j porodnak proselitái. A legelőkelőbb aristoc-! rata kisasszony ép úgy meghódol neki, mint Teréz a varió eány. A sugár utou csak úgy hemzseg a kifelé törtető s mindegyik karján ott lóg a népszerű „Halifax“. A „kezdő“ Nettike oldalán sietve lépeget a bundába csavarodott aggod11 inas kis mama s egyre isiuételgeli elcsépelt rendszabályait. Ezek a rendszabályok pedig csupa kivételt szenvednek. Béla, a végzett orvos-növendék nzzal a büszke öntudattal nyugtatja meg a kis mama scrupuhi'-ait, mint a ki mondja : — Hiszen ott leszek én is ! És a kis Netti bízik is föltétlenül a Bél, vezető talentumában, hiszen a minap isa hogy elakart siklani olyau ügyesen karolta át a derekát ! No de no árulkodjunk, hiszen a jégen nem úgy van az mint a báli teremben és sokat megenged ott a hideg a mit itt megtilt a — hőség. A kis mama az ón társaságomban ször- pölgeti a vártóerembeu a forró kávét s a kezében lévő esti lapból olvasgatja a legújabb eseményeket. — Hátha Nettike is épen most esett el s valami szerencsétleuség éri ? De én megnyugtató m. — Hiszeu ott vau vele a Béla. ANAKREON. Sfatxmcji íivít. II. Hozzá voltunk már szokva, hogy farsnug- nyilóra mindig a Budapesten tartó zkutló esztergomi egyetemi fiatalság -köszöntött be az első bállal. így kezdte azt az Esztergomi ÍCörj&s csinálta háromszor, igy folytatta a Társas Kör és be is végezte másodszorra. Azok az első bálok uagyou ritkán voltak uépesek s azért mégis pompásai sikerültek. A fiatalság szelleme, az tidesóg és életrevalóság pezsgése tette azokat kedvesekbe. Most már a nyitányok is elmaradunk. Most már egyszerre belevágunk miude.u prológ nélkül. Az idei farsang elég eleveunek mutatkozik. Kezdődik úgy, a hogy másutt vég/odui Hanyatlásunk okai. A conservativismusnak meg van a maga jogosultsága különösen akkor, midőn az újítás szellemű túllépi a korlátokat. De consei'vativ szellem o az, mely egyáltalán nem mer a haladás szemébe tekinteni? Vnn-o jogosultsága azon szellemnek, mely a csöndes vége- ( tálast, a békés miiídennapiasságot s a meddő tétlenséget honosítja meg? Esztergom városától megtagadják a jövőt. Meg(aga dj ák é p a zole, a kik é v ti z o •j (leken keresztül, tanulmányozhatták viszonyait. És megtagadják minden reményt kirekesztői eg. Sötét állításuk alaptétele az, hogy aj hol az életrevalóság összes kellékei hi-! ányzauak, ott elégedjenek meg azzal,' ha a mindennapi falatok kifutják, ott se igényt, se kiválóbb ambitiót ne a lohet táplálni. Ott teljesítse mindenki a maga mindennapi kötelességét azzal a tudattal, hogy munkája és tehetsége j által épen nem járul hozzá a város felvirágoztatásához. Még a társadalmi élet változatosságát' is a múltakból példázgatják. A mostani társadalom szemrovaló, látszatos, briili-1 rozó, nagyzoló ; de nem az ólet meg-: édesítője, nem az érdemek méltatójaj nem ogészséges és nyílt. Az emberek fanyarak és hidegek, mindenki a maga szentje, a kinek a keze csakis maga felé haj ik s ha látszólag van is valami, a mi az önzetlenséghez és áldozathoz;*.-1 falra hasonlít, azt nem nehéz hiúságnak és mellékérdekek szereplésének magya 1 rázni. Szóval álság és pangás mindenüttJ A szellem restauralasa majd fontosabb a tisztikarok restaurálásánál. És mit törődünk vele ? Marad minden a régi felfogásnál, marad minden a régi kerékvágásban, marad minden a maradiságuál. Esztergom város és megye jövőjére nézve nincsen programúi. Hangzatos phrazisok voltak ugyan és lesznek, do azok nem teremtenek se vasutat, se jó közlekedést, se ipart, so kereskedelmet. Még a mindennapi ember is, mikor az életbe lép, tisztában van azon tenni valókkal, melyek jövőjét illetik. A nagyobb hazai városoknak évtizedekre előre kidolgozott programingük vau, melyből minden évben bevál‘ják a kijutó részt. Szóval : programm nélkül nincs rendszeres haladás s nincs jövő. Nekünk nincs programmunk, dolgozunk terv leien ü 1, rendszertelenül s legfeljebb elkeserítjük azokat, a kik olyan melegen akarnak bővülni a közügy ekért, mint jó magunk. Ez a lazaság, ez a rendszertelenség* ez az irány talanság nem vezetőre! egyébre, mint tospodésro s a tespodés nem visz más útra, mint a. hanyatlás útjára. A hanyatlás utján pedigse szellemi, se anyagi tekintetben ne keressünk virágokat. Ott még a legbecsületesebb munka verítékét is tövisekkel fizetik Egyesületi élet. (A kereste, ifj. egyesületének közgyűlése.) Dr. Ál dóri Mór elnök rövid bevezető beszédet mondva, a gyűlést megnyitotta. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a múlt évi választmány ritkán gyűlt össze, mire a jelen levő egy begyült tagokat arra intette, kogy figyelmet fordítsanak ez uj választásiul oly tormán, hogy olyan tagokat keressenek a választmányba, a kik tostostől és lelkestől az egyesület további virágzását szivükön viselik. Dr. A1 dóri Mór, mint egyesületi elnök étek hosszú során át harczolt az egyesülőt érdekeiért s most a további elnökségiéi a működő tiszti karral együtt lemon dúsát a közgyűlésnek beadta. Dr. Foldváry István egyesületi titkár itthon nem léte miatt Brutsy Gyula könyvtárunk olvasta fel a titkári évi jelentést, melyért az érdemes titkárnak köszönet szavaztak. A titkári jelentés legérdekesebb rósz i létéi a követkozők : Az egyesület mozgalmainak mintegy lelkét képező dalárda, nem annyira közönyösség vagy pártolás hiánya, mint inkább az ének terén működő jelesebb tagok eltávozása és kenyér kereseti elfoglaltsága miatt év közben működését beszüntetvén, azzal együtt megszakadt azon szoros kapocs is, mely tagjainkat napról-napra össze hozta s ezen jótékony társas összejövetelek gyérükével,az egyesülőt belóleto is hanyatlásnak indult. Hanyatlásnak mondom, mert a valóság tiszta képét akarom festeni, mégis o esekóly hanyatlást csak olyannak kell tekintenem, melyet az ifjúságunkból még ki nem halt s ma tán lappangó ügy szeretet és lelkesedés egy pillanat alatt megezá- folhat. Nem csak az ifjúsági dalárda feloszlásában kell azonban keresnünk azon, okokat, melyek a virágzás, tovább fejlődés útjában állottak, de főleg abban is, hogy társulatunk tagjai szorgos elfoglaltságuk mellett, tekintve a mostoha viszonyokat talán kevesebb időt találtak és kevesebb kedvet éreztek az egyesületi elet fejlesztésére, muveiosore. ^ e.u.u, súg, a jó kedv olyan érzelmek, melyet két erőltetni nem lehet, olyanok min a gyiim dós, melyet ha idő előtt, ava^ erővel ráznak le fájáról csak fanyar ó ólvozhetleu loend, inig ha a hükscnö bizalom és szeretet napsug árai megér lelik, önként hull le, legszebb teljében Az egyesületnek, miként a szóiküL dött lajstrom névsor, mutalja 6 alti pitó, 13 tiszteleti. 52 rendes és 59 pártoló tagja volt ez évben, a rendes tagok száma azonban időközben 40-ro csökkent. Itt meg kell emlékeznem azon szomorú veszteségről, mely Nedeczky Gyula korai halálával az egyesületet érte, ki hosszú időkön át az egyik leg- buzgóbb tagja volt e körnek s kit nem csak családja, de az ifjúság könyei is kísértek ride-r sírjába. Élete tavaszán, telve gazdag reménnyel állott közöttünk s a kérlelhet,len sors elragadta őt sze- ro15 családja és szerető barátai köréből. Rövid pályáját úgy futotta meg, hogy méltán példányképo lehetett a kereskedő ifjúságnak, tiszta, nncsoktalan jellem, felvilágosult, képzett elme, őszintén szerotő jó barát voltak azon s ajátságai melyekkel legrövidebben jellem ezhetem, kinek neve mindenkor érdemes marad e kör tagjainak kegyelete emlékezetére ! A választmány abbeli óhajtásának, hogy a kereskedelmi jog- és szak irodalom egyes gyakorlati fontossággal biró fejezetei a kör helyiségeiben felolvas- tasf-anak, a titkár örömmel tott elegot és összesen négy csütörtöki estén befejezvén a kereskedelmi jog általános tanait, a kereskedői minőség, a kereskedők jogai és kötelességei, a nép- és hivatalos ezégjegyzókek, a kereskedelmi könyvek, a képviselet, ezégvezető és
