Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 3. szám

í egliata 1 ' o C — vég ni a t n n v i s .....vi.i cs lf'glVtl<é|)(M) :i kereskedő se• gédekre vonatkozó jogszabál y ok rövid magyarázatát. l)r. Apáthy István jeles munkája nyomán

Az érdekes jelentés után Brutsy Ovula Kiolvassa a könyvtári jelentést az évi forgalomról, :i mi helyes- nok találtatott, úgy szinte a, pénztáros kimutatása kifogási.aliinnak bizony nil.

A beteg segély zés részéről tiszteletije! i orvosok Dr. Áldóry Mér úr és I)r. Feilhingei Sándor uraknak nemes- lelkiségükért általános köszönet sza vaztatott.

Ekkor elkezdődött a restaurálás. Stern Márk lett a korelnök, ki | rövid beszéd után a választások megejtése czéljából a közgyűlést felfüggesztette.

Az uj választás a következő eredménnyel járt; elnök Dr. Kőrösy László, nlolnölt Bi'Utsy János, titkár Brutsy Gyula, pénztárnok Müller Gyula, ellenőr Scheiber Rezső, könyv- tárnok Mayer Sándor urak egy ban gulag választattak mag.

Továbbá következik tizenkét választmányi tag megválasztása, legtöbb szavazattal választattak inog a következő sorrendben.

Adamik Gyula, WeLz Mór, Dr. Aldory Mór, Stern Márk, dr. Földváry István, Fach Antal, Blaii Mór, Mayer János, Silber Soma, Miedler Gusztáv, Schönbeck Imre, \Veisz Dávid, Spiegel Soma, Lever Herman, Braunsteiner San dor, Xiszlingstein Sándor.

Dr. Feielitinger Sándor és dr Aldory Mór egyesületi orvosokká s dr. Földváry István ügyésszé választatott.

Erre az uj elnök a tisztikar nevében megköszönte a bizalmat s a közgyűlés végei ért.

mnBBöi vAaffirastatisztikai, tör;énelmi és helyrajzi leírása,

vázlatosan Összeállítva

egy türtönettoedvelö esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.)

(4. Közlemény.)

ÁLTA L ÁKOS KÉS Z.

A vadról és vadászatról. Ámbár üdvös vadászati törvényeink vannak, a vad, a jogosan vagy jogtalanul vadászók növekvő száma miatt nem igen szaporod- hatik. Különben a megye délit részén a Pilis cs Vértes hegyekben előfordul nak szarvasok, dámvadak, farkasok, rókák, vadmacskák, vadkanok és mókusok. Garant Két) itó és sarisápi patak körül vannak vidrák, nyúrmiiidenütt elszórva

szokott. Kezdődik lakodalmakkal. Hogy ni1 i marad már most résültatuinnak, azt a megtör ütött rendből valóban nem tudom kisütni,

Mert nálunk a farsangolásnak nincs az a czélja a mi az mindenütt lenni szokott. Nálunk nem a báliteremben kezdődnek és végződnek az élet regényei. Nálunk a bálok csak olyan dáridós epizódok, amelyektől sohase várunk, mert sohase kapunk semmit.

Kisvárosi társadalmunk csekély előkelősége mindenütt ugyanazon alakokkal van j képviselve. Csupa régi ismeretség vagy régi ismeretlenség a mi a bálozókat összekapcsolja vágy szétosztja. Uj jelenségek s újdonságok, ritkán vonják magukra az egész szép^ világ figyelmét.

És mindamellett mindannyian élénk érdeklődéssel nézzük a farsangi naptár gyarapodását, megszáll a farsangi hangulat s kimulatjuk magunkat gusztusunk szerint.

De az eszcergoníi bálokat már régóta megfosztja a kedélyességtől valami, a mire határozottan rá kell matatnom. Nem először teszem s úgy érzem, hogy nem is utoljára. ,

Azt mondják, hogy még a fényűzés is a mi kedvünkért van.

Nagyon szeretetreméltó villámhárító, de én azért csak mégis azon a párt.o i maradok mely mindig és mindig 'opponál a fényűzés eilen.

.Nines unalmasabb valami, mint mikor a fémes toilettek tüntetni kezdenek s a vidám'hangulat szárnyát szegik.

nyusztok, görényele, egerek, siimlisznók és más kisebb ártalmas állatkák. Cseuke pusztán van az érsekségnek fácánosa, a köbölknti erdőben pedig a fácánok szabadon kotlának. Madarak közül emütbelők még foglyok, ludak vad kacsák stb.

Halászai. A halaknak sincs oly nagy bőséue, mint volt az előbbi század vége felé. Duna. szolgáltat vizákat, tokokat, pontyokat, csukákat, és más nemű halakat. Jóllehet jóízűek a dunai halak, mégis a melyeket Garamból kifognak, azok jobbak, mert húsuk is 1 ömöliebb és izlotesebbek is, a mit mindenki meg fog engedi)', miután a Garn in vi/.o tisztább. Jó rákok vannak Sziki n c/.á bau és Ga ram ban. Mik.ér kifogják, fekete fajta mind a kettő s főzés állal, ha finomabb héja van, vö rössé les/, a mi meg nem történik, ha ] héja öreg. t

Növény és ásványországhoz tartozó s termények. Bárcsak valaki gondosabban < megvizsgálná a begyeken, völgyekben j és a mezőn önkényt növő növények j | és cserjék természetét ! Az öreg asz- szonyok szednek ugyan gyógyfüveket és a gyógyszortárosoknak árulják. De hogy begyeink is fény tartalmúak, könnyű Bebizonyita*ii, Fájdalom, hogy a mi népünk abba helyezi boldogságát, hogy az adományokat semmibe sem ve- szí, úgy annyira, miszerint senki sincs, aki ezen rejtett, dolgok i állt, kutatást ;'< eszközölne. Most Sári Sápon, Csohio < kon, Mogyoróson és Dömösön kőszenet! ásnak a föld gyomrában, melylycl lé ( szint mcszet égetnek, részint pedig a 1 lakatosok- kovácsok- és másoknál fa- í j szén helyott jön alkalmazásba, vagy pedig Budára, szállítják. Síi'tőn pedig ,■ vörös és fehér márványt ásnak. Nyer-j.l ges Újfalu szintéi) vörös és szíirkés- zöldes-sárga márványt is szolgáltat, 1 végre Tokodon és Mogyoróson agyagot j lehet találni, az os/lergémi, marosistb„! bányák épülefkövot adnak. Téglát több bolyon, Szent-Léleken, Csolnokon, Kész tölczön és Cséve:i meszet égetnek. i

Lakosok, azoknak nyel ve és életmódja, a rómaiak előtt és a rómaiak illán, egész a magyarok bejöveteléig mely népok lakták megyénket és hogy Rákócz) Ferencz utolsó mozgalmáig mily vis/onlagságokoii ment kérésziül, a hazai történ fiiék eléggé bőven tárgyalják, a mi föladatunk csak annak mostani állapotát körvonalozni. A mostani lakosok, kik egykor a városbelieket ki véve, mindnyájan magyarok voltak, sorSz peink mindig szebbek, ha saját bájaikkal hóditól nak s nincs az a gavallér, a ki valamikor Ijelebolondult volna egy bécsi vagy párisi báürubába Legtöbben kerülik az ünnepélyes és fényűző báli jelenségeket, mert a szerény egyszerűség seliolsem vonzói)!) mint a bélitereniben.

Megemlékezhetem azután két esztergomi Búról is, mint farsangi zeneszerzőről. Az egyik Peremi Kálmán a ki a fővárosi a h- 1 ét a - bál r.i küldött egy lassút s a másik Kulinyi Győző, a ki a mi gazdabálunkra compouált, egy csárdást. Lesznek tellát eredetiségek is.

Különben Jónás Pali komolyan hozzálát, hogy az idei farsangon egy kis reputatiót is szerezzen.

__________GASTON.

— M a g y n i Lit j u s a g c/imniel a Ütí- vai Testvérek kiadásában Kürt by Emil szerkesztésében egv kitűnő ifjúsági lap indult meg. melynek előfizetési ára negyedévre 1 Irt. 50 kv.• Kiválóan ajánljuk az ifjúság fi gy (diliébe;

— Az Óvsz á g-V i Iá g ötödik évfjdya-. mába lép. Szerkeszti D *gré Alajos. Kiadja Wilckens és Wríidl. A kitünő vállalat czélja hogy kiszorítja az idegen illusztrált lapokat a magyar olvasó asztalokról s ép azért különösen ajánljuk.

: — M a g y a r H á z i a s s z o n y. Szerkeszti Andrea, Csiszár Ugróczi Ida s volt munkatársunk Vértes József. A háztartás körébe vágó hetilap negyedévire 1 írt 50 kr, mely összeg a kisdóliivatalba (Váczi- körul 20. sz. a.) küldendő. i

sulira, nyelvükre és szokásaikra nézve1 egymástól különböznek. Ezek közöld a magyarok tehetősebbek is és teimóke-l nyebb vidéken is lakunk. Sajátsága ez nemzet (Iliknek, hogy természeti haj lámának megfelelő talajt keres. M-N mint i hasznosnak és a kényelemnek nagy kedvelője az egyenetlen, zord és akadókos vidéktől idegenkedik, ellenben szereti a nyilf, legelő-, vetés- és sző- őre alkalmas síkságot. A magyarok testileg izmosak, lelkűkre nézve jelesek, Menyesek, vendégszeretők. különösen oldmivcléssel foglalkoznak. A néniofok i lakosok egy nyolezad részét teszik, (ik jóllehet Germania minden részéhői (öltöttek be, ámbár Svábországot so íasmn látták, mégis mindmújukat sv toknak hívják, mert az elsők, kik it: ryannaiof alapit ollak, sTélok voltak Sgyik másik, helyen magyarokkal és tó okkal összevegyül ve laknak. A váro- okhan é.s mezővárosokban művészettel s mesterséggel foglalkoznak, falun a. öl dini vei é t is gondosabban űzik, szi árdibb házakat épitenek és kényelmi1 sebb élet módot, követnek. A mi a tó .okát illeti, ez ok ugyan a németeknél öbben vannak, azonban az összes la cosság ogy hatod részét alig haladják elül, a megye zordonabh erdélyi részei >on telepedtek le, többnyire szegények, öld mi velőssel és niészégetéssel tengetik hetüket. Zsidók is vannak Szent-Tamás is Bátorkesz városokban, Uny faluban is máshol is elszórva, mészárszékek és ná.s dolgok ki béreléséből élnek. A rá- izok, kik mindnyájan kereskedők és )oltO-sok ig'Mi kevesen vannak. A czi- 1 ínyok pedig legnagyobb részt kovácsolnak, a magyarokat vendégségeik i.l kai inával hegedűikkel felvidítják, de assanként fogynak A múlt év vége elé történt néni nemesek összeírása szedet mind a két járásban van 43355,

szabad kir. városban 0619. Összesen 3 1974 lélek, kik 7489 házban laknak is 9726 családot, alkotnak. A szülöttek »zárna a két járásban 169 4, a halot- aké 968, a szaporodás tehát 726 sze- nély, a születések száma minélfogva ríszonylik a meglioltak számához, mint 7 : 4. Mig úgy számítunk az vonta uagára figyelmünket, bogy a férfiak »zárna viszonylik a nők számához mint 20: 21, úgy véljük, hogy ennek okát! l hosszantartó háborukban kell ke-esni. Az esztergomi érseki egyházmegye az 1827. évre kiadott névtárában iigyan- izon népesedés az egyháziakat, a no - neseket és másokat, kik törvény sze ■int ki vannak véve, ide számítva 55294 főre tétetik, tehát ezek közül 2910, az előbbi számi tűs szerint pedig 27 35 lélek esik egy egy négyzet mérőidre, tehát egyike az ország leguépo »ebb megyéinek.

A régi ó s most a n i nemesség, ízen vidékről száműzött nemesek igen csekély számra olvadtak össze. Nem is- neretlen előttünk, hogy egykor ittlíun- hiak, Pázmániak, Botbiak, Lábatlaniak, Amadiak, Újlakiak és mások virágoztak, [ízeknek elhalta vagy kivándorlása, után. íoAökot elfoglalták a Gyulaiak, Pálfi ik, Sándoriak, Tresztyánszkiak, Miskeiok, Szerdahelyiek, Hu száriak, Sis.sniak é.s nások. 1785 ik évben a nemes férfiak »zárna 247-re rúgott, most valami vei ,öbben vannak.

V a. 1 1 á s. Jóllehet.megyénknek majd- lém az összes lakossága a rom. katli.j ■álláshoz tartozik, mégis más vallás (Övetői is élőid dúlnak. Az előbb cm itett névtár szerint van kalb, 47285 (ik 30 plébániába beosztva az oszter .»outi egyházmegyéhez tartoznak. Van 109 ágostai é.s 6901 helvét hitvallású, 69 görög nem egyesült, 730 zsidó.

K é z mii v o k. A megyebeli lakosok párát, a. mesteremberek és kézművesek számából lehet meghatározni, ugyanis

a sz. Írír. városban 1823-ban volt 446

mo L'm\ 388 legény és 149 inas, öss'.esen 983. A megyében pedig folyó évben találtatott 335 kézműves, összesen 1318 egyén. Ezek majdnem negyedrészét teszik a csizmadiák, ezek után következnek a szabók, szűcsök, «lakácsok, vargák, lakatosok, halászok és mások, kiknek legnagyobb rószo bortermeléssel. foglal lcozi le.

A k e r c s k e d é s t elő m o z d i- lo tényezők. Megyénk a kereskedelemre nézve alkalmas fekvéssel jJair, a Duna és Garatn folyók öntözik, azonfelül min- diMiíolé vezető postai, j. keroskedeimi és mellék utakkal van ellátva, melyek egyike, t. i. a bécsi postai ut újabb mód szerint kövekből szilárdanTépiilt, a komaromi ba,tá,itól Süllő, Piszke, Nh ergo Újfalu, Táth, Dorogh és Leány vár földjén kérésztől ;i pesti határig vezet, egy másik ut Doroghból Esztergomba, harmadik Tátli 1x31 ugyanoda vezet. Innen pedig egy Kőhíd-Gyarmaton, Kéméndon és Bóiiyen keresztül a hegyvidéki városokba, egy 'másik kereskedőim szintén Párkányból Köböl- hűtőn, Kis Újfalun keresztül Érsekújvár tőle és onnan Nagyszombatba vezet, a váci ul Maró ton és Dömösön keresztül Yisográd felé, azután mellék ut a Duna mindkét "partján vezet, végre a kéméndi Garanion vert hídon, további a gyivai es szölgyémi határon át Magyarország déli részeiből kora tavasztól késő őszig Ausztriába és Morváim szállítani szokott barmok s'ámára készült ut. Azonban őzen természeti és mesterséges jótéteményeket a hensy,ülőitek közül igen kevesen tudják hasznukra fordítani, hanem idegeneknek engedik át. A belső kereskedés nmükönnyobitésére nagy befolyással vannak a barom vásárok, az esztergomi, párkányi és bátorkoszi időszaki, valamint az esztergomi látogatott hetivásárok.

M ü v o 1 1 s é g. A mi a tudományt illeti, az sok kívánni valót hagy hátra, azonban nem hin azon reményünk, hogy ha visszatérhetési jogánál fogva «az érseki székhely és a kápta'an vissza lesz helyezve, a tudomány is az előbbi virágzó állapotba jut. Tan most Esztergomban bonezések gondjaira bízott gymnasium, nemzeti iskola, leány iskola, azonfelül minden községnek vagy mezővárosnak vannak elemi iskolái. A tudományt előmozdító tényezők közül említést érdemel a primatiai könyvtár, mely Pozsonyból ide át lőtt helyezve és Bőiméi Józsefnek 1821. évben alapított nyomdája.

A nőkről s a nőknek.

(Spanyol közmondások.)

A szerelem oly betegség,melybo belő akarunk esni.

A szerelem senkinek sem süvegei.

A szerelem olyan halász, ki a nagy halakat megöli, a kicsinyükkel pedig el játszik.

Nem kedves a szívnek, «amit «a szem észre nem vesz.

Szeretni távolról jobb, mint szeretni közelről.

Nem nő olt bogáncs, hol magvető a szerelem.

A szeretők örömest uj utakon járnak, a házasok a régieket keresik.

A szel mosok haragja pókháló.

SMycinzsinórral inkább megfoghatod

a szereimül, de ütlegeli kel nem űzheted el.

A szerelem és konyérlovos közö.t az első a legjobb.

A szerelem tüze nem tart annyi ideig, hogy egy tojást megfőzhetnél mellette.

Mint a malaga oly édes a szerető ü liege.

A szerelem fáján fejsze a bizalmatlan Síig.