Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 102. szám

Esztergom VI. évfolyam. 102. száfti. Vasárnap, 1884. deozember 21 Városi s megyei érdekeink közlönye. élt }Á EG.IBI.ENIK VASÁRNAP HETEN KINT KÉTSZER’. ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: ívre fél évre . negyedévre .... (3 rrk — ! ........................» . ­............................i . r.o E \|yes szám ára 7 ki kr­Imvá SZERKESZTOSEG: i ZENT-^NNA-UTCA 317. s'/allauii lés'/.ét illető l< ö y. I e»n «11 y r* k I; ii lilumlSIr. HIRDETÉS EK. HIVATALOS HIRDETÉSI«! IC: 1\I A G A N Fl IR DIÍT ÉS R k KIADÓ HIVATAL: |SzÉCHENÍ-TÉR ^ Iiotú li liivaftUos s ti niagáu ’ hirdetésük, a nyütícroe szánt koz. leménvelt, elüli/,etési |iéir/.elc és rtiÉ’ln.mTílM.Fok intéztíiidülc. 1 szótól 100 szóig — fi t 75 ler. J 00—200-ig . 1 „ 50 „ 2.0()_n00-ig . 2 „ 25 „ Hélyegilíj ÍJÜ Icr. megállapodás szerint leliatö Iégj utóilyosal.diun kü/.öl tetnek. NYILTTÉU sora 20 sr Simor-muieuma. Esztergom, decz. 20 Magyarország hgprinifea ogy katli o- likus múzeumot alapított. Az uj mu- zemn rövid idő múlva olyan tartalmassá lett, hogy most már tanulságosan gyö­nyörködhetünk banue. A Simor-muzeum megalapítása hatal­mas áldozatkészséget igényelt. Mindé uekelőtt méltó keret kellett hozzá. Ezt a majd egy milliós primási palota adta. Azután következett még csak az igazi munka. Az egyes szakok elkülönítése, u tárgyak rendezése és meghatározása s különösen óriási áldozatkészséggel járó Tétele és gyarapítása. A primási múzeum a primási palota legkincsesebb része. Külön feljárat ve­zet hozzá s alig hogy megalakult már is vonzó természetű lett, Minden kül­földi tourista meglátogatja, mert min­dig nyitva áll az érdeklődők számára Simor János hgprimás fejedelmi ál dozatkészséggel s ritka lelkesedéssel fo­gott hozzá a katli. múzeum megalapí­tásához. Nem szeszélyes passió s kurió­zumokat haj kúszó toborzás gyűjtötte ■össze a nagybecsű tárgyakat, hamm tervszerű és lelkiösmeretes gyűjtés, csüg- gedést és áldozatokat nem tekintő lel­kesedés. Simor-muzeuma meg van alapítva, de betetőzve még nincsen, a katli. múzeum eszméjeki van benne fejezve, de egészen kifejlesztve még nincsen. Itt nem nehány esztendő, de néhány évtized szükséges s ehez a nehány évtizedhez olyan szel­lem, a milyen hazánk ez időszerinti első főpapjában lakik. A megalapítás nagyszerű érdeme azonban tagadhatatlanul Simor Jánosé, ki egy maga többet tett, mint sok szá­zad együttvéve. Simor-muzeuma a következő osztá lyokat egyesíti’ I. Könyvtár. II. L e v ó 11 á r. III. K é p t á r. IV. M e t- s z e t e k gyűjteménye. V. D i s z- m ü vek t á r a. VI. II ű g i s ó g t á r. VII. R i t k a s á g o k f á r a. A k ö n y v t á r a primási palota egyik legnagyobb termét foglalja el. A könyv­tartók kovácrolt vasból készült óriási hálózatok kényelmes följárókkal emeleti berendezésekkel s olvasó állványokkal. Az emeleteket körül futó vaski dák ra két. csigafeljárás vezet. Lenn az ablakok mellett dolgozó-asztalok sorakoznak. A könyvtár berendezése nem csak lelemé­nyes, de rendkívül praktikus is. Har- minczn égy ezer kötet vau benne. A leg­kiválóbb egyházi művek, a régibb és újabb irodalomból mind föltalálhatók benne. A könyvtár gyarapításának irá­nya azonban nem kizárólagosán egyházi, hanem inkább encyklopaedikus. A theo- logiai mellett ott találjuk a históriát, a diplomatikát, a phiIosophiát s a jo­got. A könyvtár gyarapodása olyan ro­hamos, hogy minden év ezernyi és ezernyi kötettel járul hozzá. Van benne körül­belül százötven olyan mű, mely egyet­len hazai könyvtárunkban sem található. A könyvtár n így terméből a levél­tárba vezet az ut. A levéltár helyisége valamivel kisebb, de az állványok ha­sonlóan kovácsolt vasból készültek, át­járó hidakkal és dolgozó asztalokkal ellátva. A primási levéltár magában foglalja hazánk történetének azon nagy­becsű okiratait, melyeket most publicál Knanz Nándor kanonok az ő hatalmas Monumeniáiban. Ezek az okiratok a magyar királyság történetével kezdőd nek s viharos századok beszédes emlé­kei gyanánt egész napjainkig terjednek, A dúsgazdag levéltár két részre osz­lik : egyházi és gazdasági osztályra. Az egyházi rész már szakavatottan ren­dezve s részben ismertetve is van, a gazdasági rész egy újonnan szervezett gazdasági levéltáros által nemsokára szintén rendezés alá kerül. Mind a könyv­tárat, mind a levéltárat hatalmas vas- ajtók védik. A múzeum legfényesebb termeit a képtár foglalja el. A terjedelmes kép­tár két részből áll. A nagy teremben nagyszabású festvényekkel, a bevezető folyosón kabinet képekkel találkozunk. A hcrczegprimás nagy előszeretettel gyűjtötte már régóta a hazai és külföldi inesterműveket. De nem csak miut ama­teur, hanem mint Maecenas is nagy érdemeket szerzett a festészet körül. Nem egy elsőrangú hazai képírót gyá- molit folytonosan megrendelései által, de újabb képírásunk egyik jeles tagját jPaczka Ferenezet tisztáu az ő pártfo­gása ajándékozta művészetünknek. A ngprimási palota levegője annyira „fes­tői“, hogy még a prímás fraoezia sza­kácsa is nagyszabású képeket festeget s azokat a salzburgi és béesi kiállítá­sokra küldözgeti. A képtár a Simor- muzeun legrégibb sarja. 1876 ban nyílt meg először. Akkor csak kétszáz s né­hány képét rendezte és katalogizálta Maszlaghy Ferencz prépost. A primási palotában elhelyezett kép­tár ez időszerűit már több miut négy- százötven fest vény b egyesit különböző korok és mesterek csoportosításával. Sőt a múzeum ez az ága, olyan termékenyen gyarapodik, hogy mint magán-gyűjte­mény már is kihívja az egész művelt világ érdeklődését és méltatását. Igen természetes,hogy a katholikus nnt- zeiim ez a gyöngye, a primási képtár, különösen vallásos tartalmú művekbeü leggazdagabb. Legtöbb mű van henna az olasz iskolából, kevesebb az ó-ve- lenezéi, a byzanczi és az ó német. A Megváltó képe több mint száz műben van feltüntetve. A németalföldi művé­szek közül ott találjuk Segherst, a vi­lághírű virágfestőt, Settegart világhírű víz-festményei mellett Ittenbach gyön­géd alkotásaival, Deger föuséges képe­ivel, Krippei, Mayer, Caracci, Wald- müller műveivel, Ligeti pompás tájké­peivel, Lotz, Molnár, Müller, Szolda- tics, Markó, Paczka slb- ecsetével ta­lálkozunk. A képtárnak több páratlan gyöngye van s általán rendkívül figye­lemreméltó s mindinkább szaporodó gyűjteményt egyesit. Soká elmulathat­nánk ennél a hálás stúdiónál, de ezé- lunk ezúttal nem részletes, hanem áta- lános képet vázolni Simor-mnzenmáról. A muzeum negyedik osztálya a met­szetek gyüjteméuye. Hasonló gazdagságú magán gyűjtemény alig van több. A te­rem legbecsesebb kincse Dürer cyklus- képei : a nagy passió, a kis passió, az Apokalypsis, Mária ó’ete s több külön műve. Ide sorolhatjuk Kranach, Leyden, Groltzino, Schongauer, Scbaufeliu, Mártó, Führich, Kaulbach és több hírneves mester tanulmányait, kartonjait és met­szeteit. De nagybecsüek a Yolpato kia­dásában megjelent Raphael stauzák is. Az elkülönített metszvény gyűjtemény több százra menő tárgya szintén foly­tonosan gyarapodik és gazdagul. Legtömegesebben gyarapodott a Si­02>a& átmadotez,... Csak álnaadozz, csak álmodozz, Hisz oly ifjak vagyunk mi in ég ; S oly szép az ábrándok hona... Nekünk teremte azt az ég! Járjuk mezőit, berkeit, Kart karba öltve édesein !... Szedjünk virágot egyre csak, S merengjünk minden éneken. Csak álmadozz, csak álmadozz!.. Alkosson lelked képeket, Melyeknek másuk nincs talán, Az ég alatt az ég felett !.. Oh, inert mig a rideg való Teljes boldogságot nem ád : Csak álmodo/z.. és az öröm Sugár a néz, mosoly g reád. Csak álmadozz, csak álmadozz, Ha a korány a völgyre száll, S a vén sziklákra felragyog A fényes ifju napsugár!... Vagy hogyha fenn a kék egeu, Ezüstös bárány fellegen A csillagoknak ezre és A bánatos hold megjeleli. Csak álmadozz!.. és oh ne félj, Ha majd a végső óra iut, Boldoggá fogják tenni azt Ábrándaiuk és álmaink ; Ha elgondoljuk, hogy nekünk Halálunk sem lesz semmi más : — Szép álmaink, — s szerelmünkben Egy végtelen nagy folytatás ! PERÉNYI -KÁLMÁN. öownTj, envvet ívistótiája, (Margit elbes/éléseiből.) Magányosan ült szobájában az agg Tal- léro^sy, és mélyen elgondolkozék. Az idő már éjfél télé járt, óra ne::: volt-a szobá­jában, mert 6' az olyan luxusra nem költött, hanem azért mégis tudta, hogy tizenegy óra van, midőn a bak tér igv kiáltott az éj csönd­jébe : Tizenegyet üt az óra Itt az idő nyugovóra!.. Meghallotta ezt jól a fösvény s lefeküdt. De nem az ágyra, mert kis szobájában hasz­talan keres ilyen bútor darabot, hanem a kor­hadt padlóra. És még átlói a fáradtságtól I is megvolt kiméivé, hogy eloltsa a gyer­tyát, mert már vagy negyvenesztendő óta nem ád ki pénzt az ilyesmikre. Világítson az Isten. Naponta nappal, éjjel holddal és a csillagokkal. Es ha hold se volt, meg csillag se ra­gyogott az égen akkor... akkor is lefeküdt, ruhástul nedves kis szobája padlójára. Tal- lérosy összevont térdekkel telepedett, le az­zal a szándékkal, hogy el fog aludni. De ek­kor megkezdették éjféli forradalmukat az egerek. Ismerte már jól arai emberünk ezt a ' zajt. A régi nóta pedig nem zavarja'.neg nyugalmijukat. Tallérosy elaludt. Egyszerre csak f au nagyot kiáltva és megtapo­gatva pénzes-ládáját. — Rablók ! — kiált á —* 1 engem ugyan meg nem raboltok ! Mily nagy volt öröme, mikor a pénzes láda sértetlenül állott he­lyén. Édesen felkacagott azután újra folytatta álmát. Nemsokára a fösvény ablakár. halk zörre- nés támadt. A zörreués után kiesett az ab­lak táblája, kemény kő által metszve, de oly ügyesen, hogy zajt nem keltett. Most egy fekete alak ki nyitja ,*.z abla­kot. Miután kissé hallgatózék, halkan belé­pett a szobácskába. Azután óvatosan be­tette az ablakot. Tallérossy mélyen horkolt. Nemsokára a jövevény egy kis vörös üvegű lámpát gyújtott meg és vigyorogva állott az álmos öreg elé. A betörő a’alcja éppen olyan volt, mint a milyennek az ördögöt szokták fösteni. Fekete, kormos tagjain nem volt öltözet, hanem zöldes varangyok. Körmei pirosak és hossznak voltak. Hát még az arcza- Az a bősszu orr, meg a bosszú áJI, a lán­goló szemek a vigyorgó ajkak... huh! ha az az öreg fölébred hát meghal ijedtében. A vörös lárapácska fénye nem bírta föl - ébreszteni a szendergőt. Tallérosy mélyen aludt. Az ördög most szivarját gyújtotta meg. Kiinondhatlan vakító fényű szikra zá- } or kezdett a kis szobában M indenfelé esni a sátán szivarjából. Tallérossy felébredt. Eleinte azt hitte, hogy csak álmodik. Sze­mei bámulva tekintének körül. Azután resz­ketni kezdett. Térdre borult az ördög előtt és átfogta térdeit. — Ne érints rabló ! — sziszegő a sátán pokoli gúnnyal — te még az ördögnél is gonoszabb vagy. Az ördög visszalépett, azutáu tekintélyesen mondotta: Nyomorult ember! tudod-e miért jöttem? Azért, hogy megboszuljalalc. Én az ördög, akarlak megboszulni, — mert a te gonosz­ságod még a pokol minden gonoszságait ezerszer ;s fölül múlja. Te gyilkosa vagy a népnek. Ta Hé raid vér árán lettek birtokoddá. Tudd meg hogy az árvák átkai az égből a pokol mélyébe dörögtek alá — nekünk kell a boszut végrehajtanunk mert az igazság tiszta kezét nem emeli a te undok lel bedre. — Tehát megölsz ? Dyögé a fösvény ar- czával a földet érintve. — Magammal viszlek nyomorult!— kiáltá az ördög. — Irgalom . . . kegyelem . . . fuldokló az öreg ur, és fájdalmában majd az eszét veszti. — Tőlem akarsz irgalmat és kegyelmet?, — folytatá az ördög — Tudod-e, hogy még' a sátán is ad irgalmat és kegyel mäh, de te senkinek sem adtál. Nem adok,irgalmat. El kell veszned. Magammal viszlek a pokol legmélyébe, hol örökös a liiu, miut örökös a tűz. Hol az el kárhozott lelkek Örökké | szenvednek és irgalmat és kegyelmet so­hasem lelnek. Ott van az atyád is a gonosz vén ördög... Atyád megölte anyádat, elrabolta, a szent­séget az oltárról. Az Isten szent testét szitok között falta föl. Most ott ég alat- tunk, ahol nemsokára te is megjelensz. Is­mered a Nagy Tamást? Ugy-e na te szom­szédod. Nagy Tamás egy napöu tíz : ri rt kölcsönzött tőled, hogy éhező cs*;adjanak ao [ Dj evet szerezhessen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom