Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 102. szám

múzeum cl iszmútára. A feukölt lelkű figpnmás már ívek óta lelkesen gyűjti n legkiválóbb európai illnslrált disz- nuívckt't. A drága gyűjtemény pazar fényű s tündöklő kiállítású szöveteket foglal magában, melyek vagy óriási ál­dozatokkal, vagy a kiadók ajándékai gyanánt kerültek a primási palotába. A ritka becsű gyűjtemény közűi akár hányat nem is bocsátottak a könyvpia­cokra. Itt találjuk az orosz czár kincs­tárának és országának nevezetességeit pompásan illusztrálva, fényesen kiállítva; itt látjuk a legnevezetesebb modern francia, angol, német, olasz és spanyol illusztrált művek legfényesebb díszpél­dányait, Rubens, Raphaels egyéb világ­hírű mesterek kiadását, képtárak és más gyűjtemények hatalmas illusztrálását több száz műben három óriási szekrény olvasó asztalán és fiókja bm. A Simor-muzeum r ég is é g tá r a egy külön teremben, hat nagy fali szek­rényben tömérdek régi római emléket kőkorszaki és bronzkori régiséget, ó-kori és középkori egyházi tárgyat s egyéb nevezetességet foglal magában. Itt van­nak a pusztamaróéi, helembai, kemen- czei és kövesdi praebistorikus és római leletek nagybecsű tárgyai összegyűjtve. A hgprimás a kalli. múzeum régi- sógtáráuak gyarapítására csak a napoké­ban tizenhárom ezer márkányi vétele­ket eszközölt. Talán nem lesz érdek­telen, ha a primási régiségtár legújabb gyarapodását e helyütt először és rész­letesen ismertetjük. A vétel tárgyai nagyrészt kath. ré­giségekre terjeszkednek s a régiségek többnyire Kölnből Schnütgen vikárius gyűjteményéből származnak. Az érdekes tárgyak a következők : Egy gothikus, bronzból való olfárgyertya- tartó a XV. századból ; egy német mivtí kései gótli ciborium a XV. szból ; olasz eredetű ezüstözött vert rézből készült urrau- dató a XV. sz. végéről ; gothikus ezüst ku- páju aranyozott olasz kehely vörös, fehér, kék és zöld zomáiicczal a XIV. szból; egy olasz kehely ezüst kupával aranyozott réz­ből a XV. szból; kései góthikus ciborium, változatosan gravírozott német mű aranyo­zott rézből a XVI. szból ; német gothikus kehely ezüst kupával (maaswerkkel) a XV. szból; keleti szekrényke fából áttört csont díszítésekkel vörös és zöld polychrommal a XIII. szból ; góthikus bursa ezüsttel átszőtt vörös bársonnyal borítva, tetején stilizált töviskoszoru a XV. szból ; góthikus, vert vasból készült fali gyertyatartó csipkés kör­zettel és lombékességekkel a XV. szból: szentelt olajtartó részlete aranyozott bronz­ból, szépen vésett góthikus kereszt virággal, rajnai mii a XV. szból ; turibulum (tömjé- nező) román stylbeu, olasz mű a XII. sz. < égéről; tömjéntartó csónak, góthikus íz­lésben, vert rézből, teteje ditsan ékítve, a felnyitáshoz egy visszatekintő szörny feje szolgál fogantyú gyanánt, olasz mű a XV. szból ; fából készült góthikus szekrény, bőr­rel és vasalással, belseje vörös alapon zöld selyem díszítéssel, német mű a XV. szból ; aquamunila bronzból, szentelt víztartó alak bap, két oldalt primitiv szörny állatfejben végződő öntőcsővel, a vasfogantyu két em­berfejből áll ki, a XIV. szból ; elefántcsont­ból való arabs szekrényke fostett állatala­kokkal, oldalain öt, tetején három inedail- Ionnal és arabeszkekkel a XIIÍ. szból ; bronz­ból készült góth gyertyatartó a XV. szból; feszület aranyozás nyomaival és disfes ve­sztekkel, átmeneti olasz mű a XIV. szból; román feszület vörös rézből, kék és fehér zománcozni a XIII. sz. elejéről; átmeneti olasz feszület bronzból, Krisztus fején lilio- mos korona, a XII. szból ; román feszület bronz előlapon a XII. szból. Madonna ele­fántcsontból, olasz renaissance a XVI. szból; pomellum csúcsíves aranyozott rézből, fönt sugarakkal, alul csillagokkal, a gömb egy XV, szbeli plu iáié cappájának bojtjáról ered; román nimbusz, aranyozott réz, vésett aljú kölni zománcczal (grubenschraaelz) rajnai mű a XII. sz. végéről : góthikus mellkép ara­nyozott bronzból, olasz mű a XIV. sz. ; egy góthikus dombormű a XIV. sz.; kései gó- tliikus ülő Krisztus alak aranyozott bronz­ból, olasz mű a XV. sz.; román kereszt­részlet. aranyozott rézből kék zománczala- pon, rajnai mű a XII. sz. ; gothikus urmu- tató bronzból, német mű a XV. sz. ; első Henna, góthikus ereklye tartó mellszobor aranyozott és eziistözött fából, mosolygó női alak, koponyája felnyílik, kölni mű a XV. sz.; második Hei ma polychromozott gó- thikus mellszobor fából, erőteljesen stilizált fején levehető iufulával a XV. sz. ; harma­dik Herma, gothikus festett fa mellszobor, erőteljesen stylizált hajjal, szakállal és ba­jusszal. Belül gethikus M (martyr) betű, mellén vasrostóly, kölni mű a XIV. sz. ; középkori padlat-téglák, égetett, színezett és rajzos agyagkeverékből, összesen 22 db a XIII—XVI. sz. , fából faragott, polychromos román szobor, mely sz, Mugdoluát ábrázolja, ruhája vörös, palástja kék. fején felié'- velum a XII. sz.; pluviálé vörös bársonyból, arany mezőre hímzett előrésszel és bímes cappá- val, képekkel, olasz munka a XV. sz. ; ugyancsak a kölni dóm tudós vicáriusátol, Schuíitgentol származnak azok az érdekes szövött s hímzett minták, melyek száma négyszázon fölül vau, a ritkabecsü gyűjte­mény részletei a II —IV. századtól kezdőd­nek. Ezek a Simor-muzeum régiségtárának legújabb vétele. De egyesek is fölötte érdekes tárgyak- járultak a múzeum gyarapításához. • így Knauz Nándor kanonok egy fá­ból faragott, polychromos, szekrényszerü mélyedéssel bíró oltárkészletet ajándé­kozott, mely a keresztre feszitett Meg­váltót ábrázolja jobbról a Boldogságos, balról sz. János, a nagybecsű régiség 1495 bői való. Igon érdekes azután a rimóczi bfonz’ lelet, mely különösen két nagy fibulát, egy virágos kargyűrüt s egy szépen ki­dolgozott vésőt tartalmaz. Aquincum környékéről több becses római régiség, Esztergom vidékéről né­hány értékes bronzkori és római emlék, Öregeiről ős állatok maradványai, egyéb helyekről bronzkori gyűrűk, fegyver da­rabok, rézkorszaki tárgyak, régi tűzhe­lyek és temetők maradványai s számta­lan agyagedény és üvegtárgyak jutottak az érseki múzeumba.. Idesorolhatjuk még Somogyi Károly ajándékát is, a hatat inas törteti hamvvedret mely égetett embercsontokkal van telve. A kőéin- lókeket a palota udvar n találjuk. A Simor-muzeum utolsó osztályai a ri t k a s á gok tárát foglalják magukban. Itt látjuk a Hardy-fólo mytliikus és symbolikus viasz szobonmivoket, az érem és pónzgyüjteményt. a porczelIán, email, ékszeres és faragvanyos műveket, az ezüst edényeket s egyéb becsos régisé­geket. A primási múzeumot nem régiben meglátogatta Trefort s egész elragad tatással igy nyilatkozott róla : — Attól tartottam, hogy itt c-upa kuriosumot fogok találni, de nagyon csalódtam. Egy nagybecsű múzeumot találtam, mely egészen méltó megala­pítója szelleméhez. Simov-muzeiima nemsokára eléri nagy jelentőségét nemcsak hazánkra, de az egész tudományos világra nézve is s a csöndes kis Esztergomot messzevilágról látogatottá fogja tenni. Dr. Körösy László, Egy sajtápör A patvar forrása egy hozzánk köze! fekvő falu s a védő egy esztergomi ügyvéd- Ket­tős ok arra, hogy a sajtópör lefolyását mi is megösmertessülc olvasóinkkal. A Fortunában kedden ismét érdekes es­küdtszéki eljárás folyt le, melynek ezúttal Istóczy Győző védőként való föllépése is ki­válókig antiszemita jelleget adott. A volt „Budapesti Néplap“ f. évi már- czius 13 ilíi számában „Zsidóboltosok min­taképe“ cirn alatt egy közlemény jelent meg Drozdy Gyula bajtai néptanicótól, melyben a zsidógyűlölő néptanító a többek közt eze­ket mondja : „Van Baj tán is egy jordán és egy jordáunő, kik ha szerit tehetik, nem szégyellik magukat gyalázatos utón elzsebelni a szegény ember véres verejtékkel szerzett krajezárját, E gyönyörű pár neve Fuksz Ig- nácz és neje. Három évvel ezelőtt, mivel több boltos nem volt Bajtán, 50 —100 perczentre árulgatta áruit. Ha valaki pár krujczárral adósa maradt, egy hét múlva forint lett be­lőle. No de torkára forrott, mert nőm fíi- szerkereskedő leánya lévén, vegyeskereskedést nyitott. S jóllehet, hogy ezikkiró felesége a petroleum literjét 18 kiért, Fukszék ellen­ben 40 krért, a cznkor kilóját a néptanító felesége 52, Fukszék p dig 80 krért árul- gatták, mégis kénytelen volt Drozdy fele­sége boltját becsukni, „mert busvét után Fuksznál becsületesebb ember nyit boltot.“ Fuksz becsületsértést es rágalmazást lá­tott. ebben a czikkben s megindította szerző ellen a sajtópert. A tárgyalást vezető bíró­ság lagtai voltak Kriszt elnök, Zsigmondo- vics és Burgbart szavazó bírák. A vádlott néptanítót Istóczy Győző védelmezte, pana­szosnak pedig Szenttamási Béla ügyvéd volt a képviselője. Az esküdtek Wilke Gottlieb,, ifj. Biskara Endre, Weiuisch Henrik, Püs­pöki Emil, Eberling Anfah Écsy Ferencz, Lindmayer Ferencz, Végli János, Eisele Jó­zsef, Jungfer Guila, Nasztl Mór, Bernázsky Antal rendes, Komlóssy László és Szandház Ferencz póttagok voltak. Az esküdtek megint el tetőse után a vád­lott az általános kérdésekre előadja, hogy neve Drozdy Gyula, róm. katli. valiásu, 3(> éves, néptanító Bajtán. Ezután felolvasták a védlevelet az inkriminált czilcket, melv utóbbira nézve a vádlott kijelenti, hogy ő annak szerzője s elvállalja érte a törvény előtti felelősséget. A bizonyítási eljárás befejeztével a vádló képviselője röviden arra kérte az esküdte­ket, kogy a vádlottat a rágalmazás és be­csületsértés sajtó vétségében bűnösnek mond- jákki.Istóczy Győző védbeszédében olyan em­bernek mutatja be védenezét, u ki nemcsak a tanítást tartja hivatásának, hanem a köz­ségi ügyekkel is hazafixágból polgári kö­telességből foglalkozik. Polgári kötelességet teljesített akkor is, midőn a panaszos ellen egy budapesti napilapban felszólalt. Ezután áttér a vádló jellemzésére. Tizenöt—húsz év előtt — úgymond védő — Fuksz szülei mint szegény emberek telepedtek le Bajtán s ma a panaszos Fuksz a prímás után, a harmadik virilista a községben. Ezt védő, enyhén szólva, élelmességnek nevezi. Erre az élelmességre akart rámutatni vádlott az inkriminált cikkben. Ezután kimutatni igyek­szik a védő, bogy a cikk rágalmazó, vagy becsületsérrő kitételeket nem tartalmaz, ugyanazért felmentő verdiktet kér az esküd­teid ől. A válasz és viszonválasz után maga a vádlott is felszólalt s kérte az esküdtszéket, hogy mentse fel őt, mint szegéuy néptaní­tót a vád alól, hogy gyermekeit, növendé­keit továbbra is oktassa, Az elnöknek resuméje után az esküdtszék visszavonult s rövid tanácskozás után meg­jelenvén a tárgyalási teremben, VéghJáuos elnökük kihirdeti a verdiktet mely a vád­lottat, úgy a rágalmazás, mint a becsület- sértés kérdésében egyhangúlag nem vétkes­nek mondja ki. Ennek folytán a törvényszék a vádlottat bírói In gr i3 felmenti s panaszost a költsé­gekben elmarasztalja. 011^1jetzt. Az országháziul egy egész vadonét uj képviselő a vidéki vasutak ügyével foglalkozott. Nézete sze­rint közlekedési politikánk olya?; fázisba jutott, a hol a vidéki vasutak fejlesztése lesz egyik tőfehdat. Sürgeti n vicinális vasutakról intézkedő tvezikk re­Tü megadtad a tiz forintot és százat kö­veteltél. Ő nem bírta megadni neked a kö­vetelést. Te elfogadtad és a legmélyebb börtönbe zárattad. Ugy-e nyomorult ! nem indított meg a léidéin csúszó felesége esdeklése, ugy-e nem indította meg szikla kemény szivedet a kis fiuk zokogása... Nem ! Te elzárattad az apát- Az Ínség­ben meghalt Nagy Tamás egyik kis fia. Ezt a kis fiút te gyilkoltad meg vén gazember! Az apát te zárattad a börtön legmélyebb fe­nekére. Most az árvák boszuért kiáltanak az égbe. A szegéuy szomszéd elvesztette egészsé­gét. Sokat bánkódott férje után, kit nagyon szeretett. Most az árvák kiáltottak boszuért. És a boszu órája ütött. Az ördög ki­mondhatatlan gyűlölettel mondotta el be­szédét. Tallérosy a földre borulva úgy resz­ketett, mintha a végítélet nagy napján jelen meg iszonyú bűneiért számolni. Apró szürke szemei a leguagyobb félel­met fejezték ki, remegő ajkai a legiszonyúbb kétségbeesésről tanúskodtak. Vállaira érő hosszú és szürke haja reszketett. A sátán vigyorogva állott előtte. Arcára a pokoli gonoszság volt föstve. Karjait mel­lére fonva folytatá beszédét : — Végy búcsút a pénzes ládáidtól. Azok vőlfcak a te isteneid. Azokban volt a boldog­ságod és azokban poklod is. Végy búcsút a hitvány kiucsektől... öli ! ember,., ha szi­ved nem lett volna kőből alkotva, hacsak egy szikra lett volna benned a kegyesség szentségéből úgy... megköuyörültem volna rajtad... — (D1 beismerem vétkeimet — rebegó az aggastyán és megcsókolá a földet — annyi gonoszságot követtem el, mint a menyi csillag ragyog az égen. De ezentúl jót aka­rok tenni. Megjobbitom az életemet. Adakozó leszek és... oh bocsáss meg nekem. —• Adakozó lész ?! Megjobbitod az élete­tedet?! — kacagd a sátán. A vihar föltom­bolt szavára és a vörös lámpa fénye rezegni kezdett. — Ugy-e félsz attól a gondolattól, hogy most meg kell válnod kincseidtől, ugy-e irtózol hogy meg kell halnod ?! Ugy-e resz­ket benned minden részed, hogy velem kell jönnöd a pokol legundokabb posványába, hová csak a legelvetemültebb halandókat ta- szitj ulc. Az égő tengeren hatnvndsz el és hamvad örökké fog élni és te örökké kínlódni. — Eskürzöm az Istenre ! Hogy megjaví­tom életemet — rebegé az agg. — Esküdni ismerzz ?! Jól vau meghallga­tom. Beszélj ! — Visszaadom az elrabolt kincseket az élőknek. A holtak kincsét pedig szent ezé- lókra áldozom föl. Kibocsátóm börtönéből Nagy Tamást és... — Hát föltámasztliatod-e magzatát,?! — KiáUá fájdalommal az ördög —gyermekét,?! — Oh irgalom ! — esdekelte az öreg — boldogítani logom szomszédomat, úgy, hogy felejteni fogja múltját. — Meghallgatlak, ki a gonoszság és kép­mutatás póldányképe vagy ! Tőled még az ördögök is tanulhatnának. Szavaidnak nem hiszek ! Ezzel a sátán egy fekete lapot vett elé. ' — Nézd nyomorult! erre az okmány pa­pírra ird föl, hogy mit akarsz művelni azon eélböl, hogy visszanyerd szabadságodat ? Tallérosi arczáu az öröm ragyogása kez­dett feltűnni. Az ördög * *gy darab tüskét uyujfott neki. A betűk vakiló fehérséggel tündököltek a korom fekete papíron. A fösvény keze remegett. Végre befejezte sorait. Az ördög összeliajtóttá »z okmányt. — Most távozom — szóla ő — sza­vadnak nem hittem, esküdet megvetettem, ha most is megcsalsz — úgy nem éred meg a holnaputáui napot. Tallórossy aggsága folytán a nagy izgal­maktól és a lelki megrendülésektől annyira ki volt merülve, hogy eszméletlenül zuhant a padlóra. A sátán magához vévéu a lámpást óva­tosan eltávozott az ablakon át. Nemsokára összezúzta az ablak minden tábláját a vihar. Tallórossy még álmában is reszketett. A sátán eltűnt... ♦ * * A fösvény szomszédjának kicsiny szobájá­ban még világított a mécs. Az ágyban egy fiatal holt-halovány asszony feküdt, mel­lette az árvák zokogtak. Szegény Nagy Ta- másné ! A toronyóra tizenkettőt vert. E pil­lanatban megnyílt Nagy Tamás szobájának alfaja és azon belépett a sátán. A szegény család fájdalmát elfeledteti az édes álom. Milyen jótevő angyal az az álom ! A sá­tán letette az iratot az asztalra és újra el- távozék. * * * Másnap reggel Nagy Tamásné szomorúan kelt föl. Férje már egy hónap óta ol vau fogva. Most már nem keres senki sem szá* inukra kenyeret. P^dig már egy nap óta nem ettek semmit. Már koldulni akartak de... a szégyen mégis győzött ezen a szándéku­kon. Lehetetlen leírni a nyomorult család örömét, midőn a fiatal asszony végig futott a sorokon. Leborulva adtak hálát az Isten­nek, ki őket megszabadná az éheuhalástól. * * * Tallórossy is felébredt. Remegve kapott fejéhez. Arcának dint vonásain el lehetett ol vasni azt is, hogy valami rendületlen szán­dék szerint intézi ezeutuli életét. A sátán megjelenését álomnak vélte. De ha álom is volt az a jelenés arra birka, hogy ezeu túl az egész életét raegjobbitsa. A mit meg ígért az ördögnek, annak meg is fe lelt. Még alig volt hat óra, máris a fogház felé tar­tott. A kik látták őt azt mondták: Talló­rossy megint egy adósát fogatja el. Öli a kegyetlen színű ember! Pedig hát nem volt igazuk... Nagy Tamás a börtön kápolnájában tér­delt az oltár előtt. Kezén és lábán öiliucsek zörögtek midőn letérdelt és midőn felemelte kezeit az istenhez. És a bilincsek csöngése összefolyt a csőn- ge.tyü csengésével. Az ártatlan rab szabadulásának pillanata következett. — Szabad vagy Tamás ! — szóla hozzája a fösvény meghatott hangon. Szabad vagy. Elengedem adósságodat, beismerem, hogy egyedül én voltam okakis fiad halálának és egyedül én vettem el fe­leséged egészségét és a te szabadságodat. Do most biztosítottam a jövödet— menj, távozz — de elébb bocsáss meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom