Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 98. szám
gomhásodni kezdenek, mi az ojtó vesz- szőt b asz n fi lkat la nn 4 tenné. Áprilistól kezdje tehát az o.i tó vesszőt legjobban jégveremben (de nem közvetlen a. jégre helyezve) vagy oly veremben tartjuk el, melyben a venyige csomó vagy hegyes karóra szúrva, vagy fölakasztva függ anólkíil, hogy akár alul, akár oldalvást a venyige a verem falával, a fül (Idol érintkezhetnék ; ezenfelül a veremnek felül is szalmával, vagy knko- riczaszárral vastagon be kell fodetnie, nehogy onnét világosság, vagy melegség juthasson a venyigékhez. így el lehet tartanunk az ojtövenyigéket ősztől má jusig, tehát azon időpontig a meddig szőlőt ojtani egyáltalában tanácsos és lehetséges. Esztergomi levél. (Aj ínlva egy nagyon szép kis párkányi olvasómnak.) — Valami a szereteti-ól. — Nem ambitiőm a mindennapi emberek ahoz a fajtájához tartozni, a kiket mindenki szeret. Nekem szükségem van azok gyűlöletére a kiket tiszta szivemből gyűlölök, mert el is várom azok szeretetét, a kiket igazán szeretek. A gyűlölet mindenesetre nem szép foglalkozás, de a ki igazán szeret, az nem szerethet mindenkit egyformán. Az újabb frauczia képírók nagyon szeretik az ellentéteket egymás mellé állítani, hogy eszméiket annál inkább kidomborítsák, így tesznek például, mikor egy töpörödött vén anyóka mellé egy hajnali ifjúságii gyönyörű leányt állítanak, vagy mikor a világosságot sötétséggel világítják meg még jobbau. A gyűlölet se való egyébre, minthogy árnyaljunk vele s kidomborítsuk a szeretet magasztos alakjait. Schoppenhauer szerint nincsen absolut szeretet. Ebből a fekete tételből világosan ki lehet következtetni, hogy absolut gyűlölet siucseu. Mert a szeretet minden ember szivében hatalmasabb birodalmat hódított, mint a gyűlölet. De hát mi az a szeretet ? Az-e a mit a járatlan apró leányka hajas baliája iránt érez, mikor meg siratja, ha véletlenül nagyot koppau porczellán femcs- kéje a padlón ? Az-e a mit a uagyobbucska leány a csinos ruha, a szép szalag s egyéb pipere iránt táplál ? Az-e n szeretet, mely egyforma édesi «k találja a jó mama, a kedves papa s az édes testvérek csókját ? Az-e, a mivel magihoz karolja később barátnőit s megnyitja nekik szive rejtekét ? Az-e. a mi nem érhet az ajkra, mert olyan mélyen van a szívben, mikor megkérdezi később valaki: — Lányka akarsz-e a feleségein lenni? Mi szeretni fogjak egymást! Ez mind szeretet. Hát az szeretet-e, a mely kihűl a szívből s melynek utódja a közöny ? S'/.éiy ; áthatva magasztos és önként magára vállalt kötelességének tudatától nem tántorította el őt a tniuáemiapiság zűrzavara és számtalanszor örömteli szívvel gondolt \issza boldogságára. Ferencz távozása fájó sebet ütött a jó Berta szivébe. Még esalc most érzé, hogy elválásával mennyit vesztett. Apró házi gondok és anyja ápolása, ki atyja halála óta folyton betegeskedett, nem halványították el Ferencz édes fájó emlékét. Bár gyakran meglátogatta Ferencz szüleit kik nagy részvéttel viseltettek irányában — mert szeretett egyetlen fiuk választottja volt — de hiába! azon szeretettel nem találkozott, melyet ő benne talált, ki most távol van tőle, a kit nem is remélt többet haza, hogy a mély lelki fájdalom kezdé ifjú életét her- vasztani. Aggodalmasan hallgatta el ezt leveléhen. Berta egészsége és lelki ereje napról- napi a fogyott és mindenki, a ki csak a derék leányt ismerte, érzi vele együtt szenvedéseit és midőn végre anyja is meghalt, a jó lélek annak beteg ágyára rogyott, hogy onnét többé fel ne ébredjen. Nem lehetett tovább most már Ferencz előtt titkolni azt, aminek közlésétől eddigeló tartózkodtak. Tudósították Berta halálos betegségéről. Hogy mily érzelmeket ébresztett ezen lesújtó bir Ferenczben, könnyen elgondolható ás sietett még idejekorán hazautazni, hogy még egyszer láthassa azt, kit az életben boldoggá tenni legforróbban óhajtott. Hogy minő érzelmekkel üdvözölte Ferenc Hát az szeretet-e, mely önmagát ámítja s később önmagától ábrándul ki ? Hát az szeretet-e, mely nem hagy maga után semmit, akár a csillagba Has ? Az nem szeretet. Az csak olyan miiló északi fény, melyről sokat 'ocsognak az emberek, de azért sen - ki se melegszik nála sokáig. A tökéletes szeretet csak ott kezdődik, a hol a tökéletes lelki rokonság kezdődik. Éjszaka és hajnal, nap és hold, harmat és napsugár nagyon szép kapcsolatok, de csak ideig-óráig. Egymástól múlnak el. Pillanatnyi feUievülések a szeretet röppentyűi, keserű csalódások és kiábrándulások a szeretet kathedrái. Mi meg mindannyian, a kik szeretünk a szeretet mesterei vagyunk. Szerétéiből teremtette az Ur a világot és minden érzésnél előbb a szeretetet oltotta az első pár szivébe. Ezt a szeretetet átörököltük s átadjuk megint az utódoknak. Szeretet nélkül nincsen élet, nincsen boldogság. Isten ereje beszél belőle, míg igazat mond s a gonosz szellem hatalma szólal meg belőle, mikor hazudik. És a mikor hazudik az elvesztett paradicsom emlékét újítja töl, mikor a szeretet első hazugsága fölidézte az első bűnbödést. A szív maga magát üdvözíti, mikor igazán szeret s maga-magát sújtja, mikor színlel. Mert a sziv nem tart súgót s ősidőktől fogva rossz komédiás. S&ScT©SÍÍ. k primási palotáról. V. Vége. A IV. torem a régiségtárfc tártál mázzá; tömérdek régi római urna, csöbör, csap, Ián ez, érdekesnél érdekesebb fegyverek, edények a magyar-török korból, gyűrűk, gyöngyök stb. más török vagy magyar régiségek vannak itt a polezokon és szekrényekben elhelyezve, melyek egy része Pusztamaróiból!, He- lembán, Kemeuczén, részint pedig Kövesben találtatott. Végre az V. teremben a ritkaságok vannak elhelyezve, melyeknek legkiválóbb s jeleutősebb részét Hardy viasz gyurmái képezik. Hardy Bornát Gáspár 1726-ban szil letett Kölnben, pappá levéli ugyanott, székesegyházi káplán, majd kanonok lett, s egyidőben jeles email-festőnek tartatott. A festészettel azonban később felhagyó tt, s minden idejét viaszgvúnna- képek készítésére szentelé, mit ;p eddig utolérhetetlen tökélye emelt. Alakjainak mindegyike „egész jtllemet tűmet elő, s minden fő egész tanulmányt, a tökély nála az alakok körrajzi fmomsá gában, a művészi arányban s a határtalan szép kifejezésbon áll.“ Az öt ven darabból álló gyűjtemény alakjai majd az életkort, majd egy szenBertáját halottas ágyán, azt csak az tudja, ki szinte összeroskadt már a sors csapásai alatt.Ott látta megtörve feküdni azt a lányt, kit virágzásában reménytelten hagyott el. Néhány napra Ferencz megérkezte után a halálra vált Berta, az Ő nevével ajkán meghalt. Életének legutolsó perczeiben is édesen és reménytelenül szeretett, ♦ Bertái kivitték oda ahol nincs többé bá- uat és fájdalom... Egy szép sirhalom, az most mindössze melyet emléke fölé raktak. Ferencz gyakran zarándokol Berta sírjához, — Borostyánból és nefelejtsből fűzött koszorút tesz le rideg sirhantjára, átérzé- kenyültén kulcsolja össze kezeit s arra az elvesztett meny országra gondol vissza, midőn Bertája még ólt és szeretett. Az ilyen sir aztán magába temeti boldogságunkat, reményünket és vigaszunkat. Ferenczét is csak magába temette. F. F, A hires Mars kisasszonynak midőn gyémántjait elrabolták, azt tanácsiak, venne hamis gyémántokat, mire ő ezt felolé : „Remélem, hogy ha föllépek, nem csupán gyémántjaim tetszenek a közönségnek s Molióro épen nem szorult rajok, hogy ragyogjon.“ Föllépett gyémántjai nélkül, a közönség elragadtatva fogadd s ez az est valódi ünneppé vált a megszomorilott sziuószuőro nézve. vedólyt, majd pedig egy mythosi s történeti alakot ábrázolnak, s átlagos magasságuk 22 — 25, szélességük 18—20 c|m-t toliét. Minden viasz szép erős fekete üveglemezre van orősitve, melynek hátsó lapján olvashatók magától a művész Hardy tói adott elnevezések s magyarázatok. Úgynevezett mestordarabjai közöl bármi t bir ezen gyűjtemény s ezek a Diana, Saturnus és Nayade hófehér viasz-szobor csoportozatai üvegbúra alatt vannak kiállítva; az alakítás ezeknél a legnagyobb szobrászati műtökéiyiyel van keresztül vive. A finom műizléssel biró m kir. miniszter Trefort, ez alkalommal megtekintvén e gyűjteményt, csodálkozva monda : azt hittem, hogy egyedül curi- osumokat fogok látni, de amit itt látok, az művészet a maga teljében. Emeli o gyűjtemény becsét minden mástól eltekintve, még azon körülmény is, u.i,szerint Hardy művei ily számmal nem csak nálunk, hanem Európa legnagyobb városaiban sincsenek képviselve. Hardy viaszképeivel kapcsolatban lát hatok itt még : a gazdag s szép régi pénzgyüjtemény két külön szekrényben, sok régi porczellán-edény, email, arany, ezüst, drágakő, igaz gyöngy-ékszerek, gyönyörű billíkomok, remek elefántcsonttá ragványolc, részint szekrényekben, részint pedig polezokon üveg alatt, mindmegannyi valódi ritkaságok. No gondolja azonban senki, hogy a palotának csakis azon öt tőimében van nak műkincsek, ritkaságok, melyeket röviden most ismertei tünk, mert a her cz“g prímás magúntermeiben még tömérdek oly régi bútor, ékszer, edény van, melyek méltán foglalhatnának helyet bármely gyűjti muiyben vagy mii zeumban ; azon ki nil sok kitűnő festmény, mint pl. — hogy többet ne említsek, — Paczka két hires másolata. : Raphael Transfiguratiója Dominichino sz. Jeromosa s több kitűnő másolat a BoIvedére remekei után. A mi kiváló tulajdonát képezi mindig a magyar prímások, tudomány és művészetnek nem csupán kedvelése hanem öntudatos emelése, napjainkban kifejezést nyert újólag abban : hogy midőn Magyarország herczeg-primás utóda t és az érsekséget nagyszerű palotával aján- ékdozá meg, azt egyszersmind a tudomány és művészet csarnokává is tévé. Adja a Mindenható hogy ;i nemes szivű főpásztor sokáig övezhesse azon örömet, mely jutalma szokott lenni minden áldozatnak. Emléke örökké áldásban maradjon ! A nőkről s a nőknek. * Moliére szolgálójával tanácskozott. Népszerű jeleneteket olvasott fel előtte s a melyeken nevetett-, azokat meghagyta, a melyeknél pedig komoly maradt, azokat kitörülte. Bizonyos nemé tői az ösztönnek csodaszerben vezettetve az öreg Laforót műismerővé emelkedett. Egy napon, midőn a nagy színmű költő éles Ítéletét próbára teendő, társaságának egyik tagjától Brecoiirt-tól olvasna fel neki jeleneteket, szolgálója szívből mosolyogva kiáltott fel „oh ! az ur mulattatni akarja magát, ezt nem maga irta hanem más valaki ; engem ugyan nem ámíthat el.“ * Az időtájban, midőn a napban a foltokat fölfedezték, sokat beszéltek róla s egymás közt e jelenséget kimagyarázni törekedtek. Egy nő megkérdező Voiture urat, mi újság? — „Asszonyom“ vi- szonzá ez, „nem a legjobbat beszelik a napról, azt mondják foltokat kapott.“ * Washington halála nagyon sajátszerű volt. Politikai gond s nyugtalanság közben lázba esett. Elein tón mifcsem gondolt v.3le, miből az lett, hogy a baj mindég nagyobbodók, s a nagy embernek telnie 1 ehetett a bekövetkező haláltól. Azonban ő nem az az ember volt, a ki valamitől félni szokott. Halála nyugodt volt, s úgy vált meg az élettől, mint a leghidegebb bölcsész. — Itta pillanat — inoudá, — melyben elmegyek. Tisztességesen tomossetok el Hullámat halálom után nyolca nappal bocsássátok a sírboltba. — Megértettetek ? -- Meg. — ügy jól vau ! Ekkor lélekzeto valamivel könnyebbül t, de arezrzine halálossá vált. A nagy ember neje ép ily hidegvérű, s nyugodtnak látszok e komoly órában. — Már vége van? — kórdó Washington asszony, a törülte állóktól. Azok némán álltak és kényeikkel feleltek. — Mindegy, — folytató. Washington asszony, majd én is követni fogom. * Egyko.i a hires Franklin néhány tudósnak egy kis shinai nőczipőt mutatott Mindnyájan a fölött vitatkoztak, vájjon, egy khinai nő felhúzhatná e. Egy fiatal hölgy oda jő s tőle is véleményét kérdezték. Ugyan tudják-e önök azt- hogy csakugyan nőczipő-e ez ?“ volt felelete. * Jdősb Cato azzal indokolta a szerelmesek szórakozottságát, hogy azok lelke, ugvmond, idegen testben él. Olvasó-asztal. E rovatban említett müvek a Buzárovits-féle könyvkereskedésben rendelhetők meg.) — Vörös in a r t y. A legragyogóbb magyar nyelvű költő összes műveiből Meh- nérnél újabban a 15 és 16-ik füzet jelent meg-. A legdíszesebben kiállított vállalat ára csak 35 lcr- Oly lényegtelen ár ez, mely Vörösmarty teljes kiadását minden müveit magyar család számára igenis hozzáférhetővé teszi. — Magyar Salon. A deczemberi füzet a legtaitntmasbb és legszellemesebb füzetek egyike. Jókai, Ábrányi Koméi, Teleki Sándor, Beöthy Zsolt, Szana, Dalmady, Borostyáin, Vargha, Balázs Sándor s még egy egész rend iró és költő irt bele s az illust- rátiók is páratlanok. A kitűnő vállalat ugyan önmagát ajánlja, de azért az eddigi köteteket kiválóan kedveseknek tartjuk karácso- ii)i és újévi ajándékul. — Garaboucziás Diák Naptára. S/.ávay Gyula a győri szellemes poéta élcz- lapja mellett egy csattanós naptár is szokott megjelenni, mely csak úgy pezseg a vicczektől s csak úgy nyüzsög a legmulat- ságosabb alakoktól. A tréfás naptár nevetséges ára csak öt piczula. — Regényt ár czim alatt Brankovics György egy uj eredeti regény vállalatot indít meg, melynek ára fiizetenkint 25 kraji czár. Az első füzet A Pénz czimmel Bran- i(0vicst.ól egy regényt s Cserhátitól A Nihilista czimen szintén regényt kezd köziéül Mlustrátiókkal. — Olvas ó-K ö r. Az uj folyam tizenhetedik füzete a Gyémáut Király folytatását közli illustrátióval s — huszonöt kraj- czárral. — Mag y a r Ifjúság. A legkitűnőbben szerkesztett s legtakarosabban kiállított ifju- sági füzetekből olvaséasztalunkra érkezett a 17 — 22 füzet. A szerkesztő Kflrtby Emilnek nagy irói köre s a kiadó Rév aj Testvéreknek szerencsés tapintata van. A jeles ifjúsági hip ára egy évnegyedre 1 fit 50 kr. — Regény-világ. Az ötödik évfolyamból egyszerre öt füzetet küldtek olvasó asztalunkra. A füzetetekben Benrízkyr.é, Bajza Lenke, Tolnai, Ohnet s Dosztojevszky tollából találunk regényeket, Egy-egy füzet 15 kraj ezár. — G o n d ű z ő. Ez a szépirodalmi hetilap eddig már a tizennegyedik füzetnél tart s még mindig gyarapodik tartalomban s értékben. Áldozatokkal van szerkesztve, rangos írók dolgoznak bedé s igy megérdemli a jó Ízlésű közönség támogatását. Ara évnegyedre 1 frt 50 kr. — S a 1 am o u és M ■ rk al f 1577. évből való eredeti históriájából csak száz példány fog megjelenni külön irodalom-történeti kiadásban a legelső kiadás czimlapjának Beszédes Sándor által albevtotypiával készült pompás facsimiléjével. A külön kiadásra a Euzárovics Gusztáv kiadóhivatalában toriuljával lehet előfizetni. Az első magyar nyomtatványok korából származó érdekes műre kiválóan fel hívjuk olvasóink szives figyelmét,
