Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 70. szám

Ez épületek mindegyikénél el idő; hetuék érék számra, hogy részletezv 1 elmondjam azok pazar fénnyel kiáll tott s bámulatos összhaugba fogla’ r egyszerűségeit, melyek látásától úg . káprázik a szem, de biztosan tudón . hogy nem érnék czélt vele, mert órákr terjedő leírások után is nem jutué tovább a kezdetnél, a mennyiből anna valódi mű becsét és nagyszerűségét mag elé képzelni még a legmerészebb fan tázia sem volna képes.

Ilyet csak látni kell, hogy az em bér tündérek közt képzelje magát, vissza emlékezését egy egész életen ke resztül, távol mérföldeken is magáva hordozza.

Ez a két épület képezi jelenleg fő városuk legnagyobb büszkeségét, s nine ember a ki ha az épületek egyik előtt megáll, sugárzó szemekkel nem zetének halhatatlanságát nem nézi L annak homlokzatéról.

Néhány nap előtt volt az államvasu tak épületének felszentelése, mely alkalommal az ország minden nevezetesebb emberét láthattuk ott egy csomó ban, köztük József fökerczeget is, a k mindenesetre velünk érzi büszkeségünket és örömünket.

Jövő hó közepén pedig Erkelünk egy új darabjával megnyílik az opera íáz, mely neu csak külsejére, de belsejére és színpadi készülékeire nézve is, felülmúlja minden eddigi vágyainkat.

Hanem hát azért vagyuuk mi az ország fővárosa, hogy opera házunk külső s belső berendezése milliókba kerüljön, mert hiszen ki tehetné, ha már mi sem tehetnék ?

A milliókról önkéntelenül is eszembe ut a posta, mely egy bizonyos idő óta egészen elvesztette előttünk hitelét, s ma holnap úgy leszünk vele, hogy ha )énzt fognuk akarni más városba szál- itani, el visszük magunk, mert a pósta annak czélhoz jutásáért éppen semmi garancziát sem nyújt nékünk.

Pedig szerintem igazáu erről nem is a pósta tehet, mert hiszen nem ő az oka, hogy mi olyan gazdag ország vagyuuk, s a milliókat csak úgy küldözzük szóltébe hosszába, melyek azután a tolvaj urakkal, czifra menyecske módjára kacérkodnak. A tolvaj urak sem tehetnek róla, ha nem birváu szivükkel, engednek a csábos pillantásnak, s egy merész öleléssel elragadják azt, a ki nélkül talán sohasem élvezhették volna az igazi boldogságot.

Hibás tehát mindenesetre csak is a

• pénz lehet, mert ne rejtőznének csak a postakisztlik ügy abban a kocsiban, fogadom erősen, hogy senkinek sem jutna az eszébe, tégladarabokkal cserélni ki az üres és értéktelen papírdarabokat.

Hanem annyi bizonyos, hogy a tolvaj urak, mert bizonnyára frakkot viselnek, nagyon ügyesen csinálják a dolgukat, s nem hiszem, hogy csak egynek is rossz pillanata volna, arra való félelemből, hogy őket pénz költési boldogságukban valaki megzavarhatná.

Szabadon és bizonnyára örömmel élvezik a más tulajdonát, melyért még csak felelőségre sem vonhatja senki, mert hát tetszik tudni, volt ám annyi eszük, hogy az elérhetlenség madár távlatát meg bírják tartani magok s a rendőrség között.

Helyettük azonban ime, büntelenül is kiszenvedte a bűnösökre ievaudó pe- nitencziát a szegény Földi, kit teljes öt napig szoros őrizet alatt vallattak Bécsben, s mig az egyik órában jó étel itallal és hízelgő szavakkal akarták fivenni belőle a posta rablás általa nem ösmert titkát, addig a másik órában étien, szomjan, durva modorral kénysze- ritettók a vallomásra.

Földi természetesen mitsem tudott vallani, mert hiszen teljes életében becsületes posta szolgánál nem volt egyéb, és igy öt napi kínos marasz talás után, arra a meggyőződésre jutottak a jó bécsiek, hogy ilyen ember bizony még hasznát sem tudná venni annyi pénznek, szépen haza bocsátották, azon meghagyással, hogy hivatalába újra vissza helyezhető.

Földi át is vette teendőit, s most valószínűleg büszke önérzettel nézi az ő hires voltát, mert alig hiszem, hogy e bécsi expediczió nélkül megláthatta volna a saját képét az újságokban, melyeket most minden utcza sarkon kifüggesztve lelünk.

Az eddigi fáradozások tehát nem vezetvén semminémű eredményre, a tolvaj urak tovább is nyugodtan élhetik vidám napjaikat, tűnődhetnek a felett, hogy vájjon kit fognak most letartóztatni, s ki fogja az ő valódi nyomukat, ártatlanságuk érzetével elsimítani.

írhatnék még a kiállítási csarnokról is, mely szintén igen szépen halad előre, s városunknak mindenesetre roppant nagy élénkséget biztosit, de erről majd jövő alkalommal.

L1THVAY VIKTÓRIA.

Esztergomi levél.

(ßerukkolasolc az iskolába.)

Az országutak teli vannak ládás kocsikkal, a ládás kocsik könyvekkel s a könyvek megtanulni való tudománnyal.

A láda mögött ül egy komoly férfiú, a kinek a szive tele van reményekkel, a zsebe teli pénzzel s a táskája hófehér kalácscsal.

A láda tulajdonosa pedig virgoncz jókedvvel nézi az ismeretlen szép vidéket 8 hangos nevetésben rögtönzi tréfás megjegyzéseit az nfszéli tüneményekről. Teli van jó kedvvel.

Ámde odahaza marad egy csöndesen sirdogáló asszony, a ki még mindig a poros országutra néz s nem lát egyebet a maga könyeinél.

— Tudja Isten mi lesz belőle ! Jó emberekhez kerül-e, gondozni fogják-e, csókkal keltegeti-e valaki, kap-e fehér kalácsot reggelire s mézet ozsonnára, a mit annyira szeret? Hát azután ha baja lesz, ki virraszt majd melJetts ? Ki gyó- gyitgatja édes szóval, anyai szeretettel? Szegény jó fiam, egyetlen jó fiam, hát téged is el kellett vesziteuem ! Áldjon meg a jó Isten...

így tűnődik a jó anya s a diák-kocsi azalatt beér Esztergomba.

— Istenem, milyen szép templom az

ott a hegytetőn ! Apa, én oda íöl fogok járni harangozni s madárfészk keresni. Milyen gyönyörű folyó ez Duna. Apa, itt nagyszerű lesz ladikázna és fürdeni. i

Az apa nyugtalankodik, do azért mm akar semmi örömet se megczáfolui.

— Hát még az a pompás lapdázó- tér. Ezen a szigeten apa, czékát játszani nagyszerű lesz. .. .

— No elég lesz már gyerek, — dörmögi magában az apus, de azért még mindig nem dementál.

Hadd beszéljen az istenadta. Tanuljon meg csalódni. Tanuljon meg engedelmeskedni a törvényeknek és tanuljon meg... és no még mit is.., tauuljon meg tanulni.

Jó eszü gyerek, csak az édes anyja dédelgette el egy kicsit.

Áhítattal mennek beiratkozni.

A kis fiú dobogó szívvel lép az igazgató elé.

Beírják.

Itt kezdődik az élet s végződik a gondtalan falu. Kezdődik a mózgyüjtés s végződik a madár fószekszed 'f

Az apus mélyen meg van naiv«* mikor a kosztos családnak átadja magánost áldoz az iuség oltárán s bizony kedvesebb az isten előtt az ő magától megvont alamizsna fillére, mint sok dúsnak hiúságból odav-tett aranyai. A péuztárnoknét, a kedves »Lujza mamát“, a hogy őt az egész társulat nevezte, mindenki szerette, rögtön pártfogásába vették uj leánykáját is. Dehogy akart volna hátra maradni valaki a beczézésben s mindegyik ajánlkozott szaporítani a kis jövevény kelengyéjét.

A bűbájos „drámai szende“ szomorú szemű imádója mindjárt el keresztelte a „csarnok leányának, a mint Angot anyó Clai- .rette-jét hívták, egy szőke hajú pajkos kis •énekesnő iczi-piczi napernyőt vett neki, a másik szalagokat, a harmadik cipőt, a negyedik harisnyákat.

Vége se volt a próbának mikor a piczi Katinka tökéletesen átváltozott, úgy nézett ki mint egy tündér és uj mamája nem győzött benne gyönyörködni.

Az ebédhez már fogadott papája vezette. Látni kellett volna csak a geniális művészt, a ki annyi remek szerep megalkotója volta világot jelentő deszkákou, hogy minő gonddal kötötte föl asztalkendőt annak a tehetetlen morzsa jószágnak a nyakába és hogy aprózta fel neki a pecsenyét és ügyelt, hogy poharába a szántói viz mellé egy kis jó borocska is jusson.

— Látod pajtás, mindez csak illúzió a viiágou, jó barát, szerető megcsal bennünket, csak az az érzés, melylyel egy ilyen kis lélek ragaszkodik hozzánk, az a valódi, az nem csal soha, az egyetlen örömkehely e/, a melyben Dines Orömcsepp — szólt a fiaial művész a barna fiúhoz és vállára tett« k,zét.

— E verő — bizonyitá a virgoncz, szöszke énekesnő, a ki szeretett olasz szavakat használni, a jó kómikáné pedig csöndesen ingatta fejét, mintha ő is igazat adott volna a fönt! mondásnak.

Az a szomorú szemű flu pedig csak hallgatott és tekintete elkalandozott a vele szemközt ülő szép asszonyon s úgy szerette volna tőle megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy minden álom elenyészik, hogy a szép asszonyok minden forró, nemesen érző szivet kaczagva dobnak el és tipornak szét a porban.

A „csarnok kis lányát“ mindez nagyon kevéssé érdekelte, jóizüu ette a rósz, csontos kacsapecsenyét s eszébe sem jutott, hogy mennyi édes, mennyi szomorú érzelmet keltett az asztaltársaság miuden egyes tagjának s/.ivében. ,

Gróf VAY SÁNDOR.

(SUoF&eti&ai {tvé(vátCá\

Vidéky Ludmilla k. a. és Goromba Flórián t. m.

bölcsész között.

II.

Goromba Flórián Vidéki Ludmillának :

(A múltkori levél folytatása) Emlitéra már talán, hogy a tárca elnevezés gyűjtő neve sok mindenféle alája tartozó irodalmi apróságnak, amelyeket többnyire bár csak ritkán találólag, — a rajz, karcolat, csevegés, (causerie), élet-kép vagy genre-kóp, humoreszk, novelette, farce (schwank-tréfa), stb. neveken maguk a szerző urak is meg szoktak különböztetui. Mai nap- ság különösen a rajzok szüntelen zuhogó zápora fenyeget kiapadhatatlan árral bennünket. Sajnos, hogy e roppant szaporít n

termett u. n. rajzoknak alig egy százaléka érdemli meg e nevet.

De mi is az a rajz tulajdonképen ?

Kopogtassunk csak a szomszédnál ; mer*1 mi magunk, — a féle utánzó nemzet lévén majd miuden téren, nem vagyunk mindig abban a szereucsés helyzetben, hogy saját termésünk alapjáu állítsuk föl a theoriát, mint az esetleg a románc és balladára tehettük.

Ha átnézünk a Skizze, — az angol Sketch- nek és a francia esquissenek, e nem csuk név — de vérszerint is rokoua áll előttünk. Rokona, még pedig lemenő ágon. Az igaz, b°gy egy kicsit balházasságból ; do lássuk csak hogyan. — Őu olvas augolul. — A „Tauchnitz Editiou“ jegyzékeiben bizonyára mohó vággyal keresi Ouida nevét, akire már nem pazarolja oly mólt.itlaual kegyét, Mint Mikszáthra. Nos, a sketch-nek, — bár korántsem megteremtője, de szeriutem legjelesb művelője ez az asszony, akinek csak az az egy hibája vau, hogy asszony, ami syuouym azzal, hogy bőbeszédű. Ennek a hibájának köszönheti, meg aztán kissé túlságos sentimentalismusáuak, az angol meg egyéb missek és lady U rajougó szere- tetét.

A nem egészen egészséges motívumok egyáltalán fölötte nagy szerepet játszanak a modern szépirodalomban. S ez még rosszabb a szerencsésen túlhaladott álláspontot képező romantikánál ; mert a realismus csalókony mezébe öltözik.

De hiába, saját hibáinkat bocsátjuk meg másoknak is legkönyebben.

Plautus és Terentius közönsége a rabszolga-komédiának tapsolt ; s ezek a rabszolgák döntötték meg Rómát.

A XV. Lajos Franciaországa Beaumarchais Figaróján kacagott ; nem is sejtve, hogy a Figaró borotvájából nő majd nyakára a rém uralom guillotiue-ja.

A mi századunk — a melynek tudományos irodalmában az essay hódit napról- uapra uagyobb tért, — természetes, hogy a szép próza fajai közt különösen a rajzot kedveli.

Ebben is legnagyobb, legégetőbb bajuukát, a társadalmi forrongásnak ezer meg ezer sebben nyilvánuló kórtüuetei kötik le főleg érdeklődésünket.

E gyengeségünkre bátran speculálhat akárki.

Hogy többet ne mondjak, csak a „Proletárok“ élelmes szerzőjére — s akadémikusán — klassikus Pálból reaüstikusan —

— gyakorlati Saulra való uagy fordulata óta aratott sikereit érintem.

Ezt a kóros anyagot dolgozza fel ma nap szélesebb keretben a regény — és drámairó,

— de iuuét merit kis müvecskéjéhez tárgyat a rajz művelője is.

Ha olvasta Ouida rajzait: kár lenne e műfajról sokat aesthetizálnom.

Idézze vissza emlékezetébe mindazt, ami bájos rainiatura-képekben annyira elragadta önt: s látni fogja a rajz jelességeit.

De ne feledkezzék meg el nem palástolható hiányairól sem.

S ime sok olyasmi fog szemébo tűnni, a mi a műfajjal úgyszólván természetszerűleg összefüggő — s igy el sem kerülhető gyengeségül ismerszik fel, behatóbb vizsgálat után.

Külső elemi iskola.

A beiratkozások szept. I tői 6-ig h zárólag tartatnak. A tanév szept. 9 < kezdődik.

Szenttamási iskola.

Az esztergom-szt tamási r. k. ej osztályú elemi fiúiskolában a jövő ta évre a tanulók beírása aug. 31 én ke dődik és bezárólag szept. 14-ig tart.« e. 8—11-ig és d. u. 2—4-ig az i: kólái helyiségben. A rendes előadáso kezdete szept 15,

Érseki elemi iskola.

Az érsek vízivárosi elemi tanodába jövő évi tanévre a felvétel aug, 31-tí szept. 10 ig tart. Az előadások szepl 9-én kezdetnek meg.

Szentgyörgymezei ne'piskolx.

A beiratások szept. 1-től 8-ig tai tanak. Az előadásokat szept. 9-éu kéz dik meg.

Izr. elemi iskola.

A beiratás aug. 27én kezdődik s délelőtti órákban tart bezárólag aug 31ig. Tauév szept. 1 -én kezdődik. 1 felvételi, pótló és javító vizsgálatok ; beiratási napok délutáni óráiban fogna! megtartatni.

Fővárosi levél.

Még el sem hangzott egészen a; utolsó kalapács ütés az állam vasutat Európa hírű s tündéri fénynyel kiállított épületéről s már az operaház megnyitásához készülnek lázas izgatottságban tartva a mű értő is élvezni szerető fővárosi közönséget.

Erről a két monumentális remek munkáról vázlatot Írni akarni annyi volna, mint megtölteni akarni a Da- naydák hordóját, melynek tudvalevőleg nem lévén feneke, minden munkát minden fáradságot, teljes sikertelenséggel jutalmazna.

Pedig mennyit, oh de mennyit le- hetue Írni és moudani, eme nemzetiségünk nagy és hatalmas voltát bizonyító két óriásról, mely olyan büszkén mutatja hatalmát azon országnak, mely év ezredeken keresztül is olyan határozottan megtartotta őseinek jellegét, s -a mely országról a fitymálódui szerető külföldiek néha bizony nem a leghizel- gőbb módon beszélnek.

Az a ki kételkedik nagyságunkban •törekvésünkben, jöjjön mi hozzánk, s ha nem lát egyebet eme két újon épült égbe nyúló óriásnál, melyek mindegyike külön külön egy kis országgal felér, meg fog győződni róla, hogy mi a világtörténelemben nem az utolsó helyet elfoglalni vagyunk hivatva.