Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 70. szám

zatát, úgy ellágyul, hogy szinte maga is restell. — Hát csak viseld magad szépen gyermekem, hogy ne legyen rólad pa­nasz — szavalja apai arczczal, de anyai szivvel. És megcsókolja még egyszer, mielőtt elhagyná. A. kis fin nem igen tud az apai fáj dalom könyvében olvasni s a megható jelenetben egész idegen szerepet játszik. — Mondd meg kérlek apuskám a mamának, de mindjárt, mibelyest haza érsz, hogy haragszom rá, mert el telej­tette a ládába belepakkolni lapdámat és pilinczkéimet. GASTON. Szentek és vértanúk. Drégely, aug. 29. Fönjártara a drégelyi romok között. Szóba állot­tam a daliás idők néma történetíróival és sok szép gondolatot hallottam tőlük Szentekről és vértanukról beszéltek. Azokat isteníti a hagyomány ajka, ezeket diosőiti nemcsak a nemzet, de az egész emberiség. Eltek és meghaltak eszmékért. A szenteket fényes glóriába foglalja szent Péter utóda. Templomokat emelnek poraik fölött. Zarán­dokolni járnak oda ahol éltek. Aranyba és ezüstbe foglalják csatjaikat s fölimádkoznak hozzájuk köz­benjárásért, pártfogásáért. A vértanukat kegyelettel örökíti meg a történet. Szobrokat emelnek poraik fölé. Zarándokolni járnak oda, a hol éltek. Dalokba és hőskölteményekbefog- lalják tetteiket s föliraádkoznak hozzájuk, mikor ve­szély éri a hazát. A magyar nép kegyelete a szenteket és vértanu­kat egyesíti. Szent László és Zrínyi Miklós, Szent István ós Szondi a milyen különböző fényes alakjai hazai történelmünknek, annyira egyformák a magyar hazafi előtt dicsőségben ós halhatatlanságban. j Szondi meghalt a hazáért. Meghalt a törökök ■ellen. Védte a hazát s a vallás eszméjét. Vértanú ( és szent emlékű. Ismeretlen sírjához közel most kápolnát emelnek. A kápolnába beállítják szobrát. Szobra nemcsak egy magyar hősé, de egy magyar vértanúé. Az a szobor csakugyan templomba méltó. Lelke­sedni és imádkozni lehet előtte a hazáért. Vértanú és szent lett belőle. A nemzeti kegyelet megkoszo­rúzza a dicsőség azon babóraival, melyeket Szent István is Szent László koporsóira rakott. így lesz Szondiból szent is, meg vértanú is egy­szerre a hazafiság lelkében. Magyar vértanuk és magyar szentek egyformák Magyarországon. Mert a nemzet hálája és^ kegyelete is egyforma irányukban. AUOUN. ~ t üpkk. — Az elmélkedések és imák teg" nap a éget értek a papnövelő kápolná­jában s az egyházmegyei papok elosz lottak. — Őszi közgyűlés. Esztergorame- gye tvhatósági bizottsága szept. 25-óu fogja rendes őszi közgyűlését megtar­tani. — Megyei tűzoltóink ma délután közgyűlést tartanak. A közgyűlés min­denekelőtt Matus Károly főparancsnok lemondását tárgyalja s utána nj főpa­rancsnokot választ, ügy értesülünk, bogy Nem is számitva az iró egyéniségből t°‘ lyó hiányokat, — közös hibájuk e müvecs- kéknek: a kicsinynek, — sőt itt-ott az alantasnak és alacsonynak, ne mondjam al­jasnak túlságos dédelgetése, a — mi egy­értelmű a magasabb aesthetikai becsről való lemondással. A rajz a képző-művészetben is nem any- nyira az arányok nagysága, — mint inkább a részletek finom kivitelével jeleskedik. Egészen a szolgaiság bű, — s mégis, vajmi hamis fogalmat nyújtana a színe­zés hiáuya miatt az ábrázolt tárgyról, ha képzeletünk nem sietne a műnek segítsé­gére. így vagyunk az irodalmi rajzzal is, a melynél a bajt még növeli az a körülmény, bogy a Laokoouban Lessing által oly szikla­szilárd alapra fektetett aesthetikai alaptör­vények egyikével vajmi gyakran összeütkö­zik az e műfajokban rendesen túltengő leiró elem ; ez pedig még a legmtívészibb keze­lés mellett is csakhamar fárasztóvá lesz s vajmi sokszor csak többó-kevésbé önkéntes csalódáson alapuló gyönyört nyújt, ha még oly remekül vau is kidolgozva. Az ember szinte látja azokat az alakokat, a melyeket az ügyes rajziró elénk vezet ; — tetőtől talpig ott álluak előttünk, a ba­jok viseletétől s a bal fölök mögötti len­csétől le egészen a cipőjük talpjáig — igen, a ruhájuk, a külső, ami egyátalán a leírás leginkább szembeötlő tárgyát képezheti ; de vajmi sokszor fabáb mozog a szerző kezében lévő zsinórok ráugatása szerint, a töviről hegyire, — egész a legutolsó ráncig hűsé­gesen leirt ruhák alatt. Szomorú illustrátiókat találunk külöuöseu a választmány már eleve fölkérte Viz Jánost ezen tiszt elfogadására. Viz Já­nos jó ideig tevékeny és lelkes parancs­noka volt a városi tűzoltóságnak, Ügy buzgó ember, kitűnő tűzoltó, a kit öröm­mel üdvözlünk a megyei tűzoltóság ólén, annál inkább, mert Viz János ur is át van hatva a két testvéregyesület egye­sítésének eszméjétől. Közös jólétünk ér­dekei óhajtanak olyan erőket, kik az egyetértő egyesülésért lelkesednek. — Az uj tanévhez. Városi leány­iskolánknál az ötödik és hatodik osz­tályba is be lehet iratkozni. A felsőbb osztályokba jelentkező növendékeket a negyedik osztály tanítónője fogja ok­tatni. — Beiratkozás. A keresk. ismétlő iskolában a jövő évi beiratások szept. 3-án d. u, 2 órakor eszközöltetnek, mi­ről a t. főnök urak értesittetnek. —- Barakk kaszárnyánk építkezése annyira haladt, hogy szeptember 20-ikára tehát egy hónappal előbb, mintaszer­ződés követelte, át is adható. Az épít­kezés jó anyagból, szolid munkával igen alkalmas helyiségeket szolgáltat.Az egyik épületszárny már egészeu kész, a má­sikat most tetőzik. Nyolczvau munkás siirög a telepen, de a kórház ut- cza szabályozása is szorgalmasan ha­lad előre, úgy hogy szeptember végével az összes helyiségek megszáll hatók. — Esküvő. Deutsch József ma d. u. öt órakor kél egybe arájával Lővy Terézzel az izr. templomban. — Szokatlan élénkség uralkodik városunkban az uj tanév beköszöuése alkalmából. Tömegesen jelentkeznek a szülők s különösen a könyv- és papir- kereskedéseket látogatják. De van ez örvendetes élénkségnek egy meglehető­sen kellemetlen kepe is, melyet le kell lepleznünk. Vannak ugyanis problema­tikus existentiáju emberek, a kik nem 4talják, hogy az érkező szülőket az utón elfogdossák s kosztos helyet ajánl­janak. Ez az ajánlat nem ajánlatos. A szülők leghelyesebben tesznek, ha az igazgatóságok által jól ismert és aján­lott kosztos helyeket acceptálják, mert azokért némikép kezeskedni is lehet. A gyanús kosztosok úgynevezett felügyelete és figyelme a tanulókra nézve paeda- gogiai szempontból nem csak káros, de veszélyes is. Őszintén ajánljuk jelen figyelmeztetésünket az érdekelteknek — A collegialitás jó viszonyának megőrzése vidéki lapszerkesztők közt ritka holló. Mi a társlappal hosszú idő óta jó barátságban éltünk, a mit egy nyílttéri közlemény nem képes meg-, szüntetni, habár megzavarni képes is volt. Ez ügyben lapunk szerkesztője a következő nyilatkozatot adta ki. „Min­den félreértés kikerülése végett kije­lentem, hogy ón az „Esztergom és Vi­déke“ 61-ik számának Nyilttér rova­tában Weisz Sándor jogász közleményé­nek megjelenésére nézve semmi befolyás­sal nem bírtam, a czikk Írójával soha összeköttetésien nem álltain, sőt magam is azok közé tartozom, kik az említett közlemény tónusát föltétlenül elitélik. Esztergom. 1884. aug. 80.“ — Kérelem. Miután Esztergomból rövid időre távoznom kellett, fölkérem tisztelt ivtartóimat, hogy iveiket szí­veskedjenek jövő hó 20-dikáig magok­nál tartani. Esetleg helyettem Dr. Kő rösy László lesz szives eljárni. Lányi Adolár. — Az „Összhang“ kirándulást rendező bizottsága a következő levelet küldte hozzánk: Igen tisztelt szerkesztő ur! Esztergomi ki­rándulásunk utáni első teendőink közé tar­tozik, mindazoknak köszönetét mondani, a kik ügyünket felkarolva, minket támogatás­ban részesítettek. Ezen kellemes feladatnak eleget teendő, jegyzék könyvecskénkben la­pozgatván, azon szomoritó eredményre ju­tottunk, hogy ezek száma bizony igen ke­vés. No de ez nem baj, találtunk azért igen derék férfiakat, a kik ügyünkben fáradoztak, a kiknek nem tudjuk eléggé hálálni miud azt, a mit érettünk tettek. Első sorban ön­nek t. szerk ur, mint azon férfiúnak tarto­zunk bálával, a ki minden részrehajlás nél­kül, ügyünknek buzgó támogatója volt, tette ön ezt kirándulásunk előtt úgy mint utána is. Ezen erős meggyőződésünkben kéri ük igen tisztelt szerk. urat, tőlünk tiszta szívből eredő legszebb köszönetünkefc fogadni. — Lekötelezve érezzük magunkat továbbá csak névleg ismert jóakarónk tek. Rnviczky Győző szolgabiró ur irányában is, a kinek útbaiga­zítása folytán sikerült előkelő fővárosi kö­zönségünket a mulató helyiség tekintetében tökéletesen kielégíteni, fogadja tehát ő is ezért szívélyes köszönetünket. — Kirándu lásunk körül érdemeket szereztek még t. Laiszky János, valamint Haraszthy József urak is rendkivü i fáradozásuk, iparkodásúk és jóakaratukért, mellyel minket támogattak, vegyék ők is tőlünk szerény köszönetünket, Azon nagyszámú esztergomi közönség, a ki minket megérkezésünk alkalmával jelenlété­vel megtisztelt, nem kerülhette el figyel­münket és köszönetünket. Egyébiránt egye­sületünk méltán elvárta azt, hogy a nagy­számú előkelő fővárosi közönség illő tiszteletben részesüljön, ha ez nem történt — no hát ez se baj, hiszen általános meg­elégedés uralgott a kirándulók között, azzal keveset törődvén, hogy a nagy vendégsze­retet Esztergomban majdnem phrázis. Ha­dinger Antalról, e derék vendéglősről sem szabad megfeledkeznünk. Dicsőségére legyen mondva az, hogy neki sikerült a közönséget kielégíteni, kitűnő jó italokat és ételeket szolgáltatott vendégeinek. T. szerk. ur! be­cses lapjának utolsó számában megjelent s mi reánk vonatkozó czikkének egyik bekez­désében a rendezőség mulasztásait futólag megérinti. Rendezőségi elnökünk nézető sze­rint ezen mulasztás (?) csak abból áll hatot t, hogy az esztergomi dalógyesiilet az alelnök utján szóval és későbben még irásibtg is meghivatotfc azért, mivel az Esztergomba küldött bizottságunk az említett dalárda elnökét hon nem találta. Ha a rendezőséget még más mulasztás (?) terheli, ez könnyeit megbocsátható, egy ilyen, mondhatni óriási vállalatnál, melynél a két város közti na­gyobb távolság is igen kedvezőtlen faktor­ként közrehatott. Végre igen szénen kérjük ti szerk. urat, méltóztassék jelen levelünket becses lapjában közzétenni. Vagyunk meg­különböztetett tisztelettel Budapest aug. 26. 1884. Korb János, r* biz. elnök. Kollmaun Fülöp egyl. alelnök. Uj kihallgatást rendeltek el a Nómetb-Kronperger féle ügyben s a Sturné-fóle rablógyilkosság ügyében pót- vizsgálatot kértek. — Okmány-hamisítás miatt tartóz­tatták le ifj. Spóner Pált, a ki több kanonokot és ismert városi polgárt meg­csalt hamis okmányaival. — A bajusz tragédiája* Helyben történt. Egy már nem épen fiatal fe­leség, a ki különben még német is, nem szereti a bajuszt. Már többször szemére vetette óletpárjának szép bajusza iránt való ellenszenvét, mig végre ki­tört a modern Xantippa s a következő kérdést állítja föl férjének választás vé­gett : „Vagy a bajuszodat vágod le, vagy válunk.“ A félj, ki magyar büsz­keséggel szokta volt csinos bajuszát pö- dörgetni, e szókra elórzókenyülve adja a következő választ: „Inkább megha­lok, mintsem bajuszomtól megváljak !“ Az asszony megmaradt a válás szándé­kában. Az érdekes bajusz históriát most tárgyalják a sz ......i hatóságnál, a mi­h ez foghatót eddig nem Írtak még a krónikák. — Banda Marczi, a hires váczi zenész ma este a Hadiugerféle kávé- házban fog játszani. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZLÓ. e ponthoz, Beöthy Zsoltnak a mi legna­gyobb rajzirónknak egy két sikerült mellett vajmi nagyszámú gyenge rajzai közt. Az ifjabb nemzedék egy nem rég feltűnt, de azó­ta mélyen hallgató képviselője, Petelei már bensőbb valamivel. Meglátszik rajta, hogy jobb iskolába járt mint társai, akik tán semmiféle iskolát sem látogattak. Azért „olyan eredetiek a kedvesek.“ ,Cerebrum nou habet,“ — ezt kell a leg­több ma nap irt rajzra mondanunk, Aesop furfangos rókájának a lárváról való bölcs mondását idézvén. Egyátalán napról-napra jobban szembetű­nő jelensége korunk szépirodalmának az a lázas kapkodás, a külsőségek ama túlou-túl való hajhászása, írely a kimerültség követ­kezménye — s a közel halál szomorú elő­jele lehet az e tüneményt kissé feketébb szemüvegen át szemlélő előtt. Mi akik a meuiingeniek történelmi és ar- chaeologiai tekintetben egész a bravourig hűséges, — de művészileg vajmi köznapia3 előadásainak tapsolunk, — akik Sarah Bern­hardt tüdosorvadásos köhécseléséuek — és a delirium tremens megrázkódtatóau hű szí­ni ábrázolásának — a római circus idegrázó élvezeténél uem kevésbé barbar mutatvá­nyaira magunk is deliriumba jövünk a lel­kesedéstől ; — mi akiknek Zolák és Eber- sek írnak csak szájuukize szerinti regénye­ket; — mi mondom, már egész a paroxis- musig fokozott realismusokban, természete­den valóságos aesthetikai orgiákat ülünk az alakra, színre, izre, szagra (oh, különösen a szagra,) fogásra kifogástalanul hű műalko­tások e termékeny napjaiban. Azért olyan nagy előttünk a párizsi kloakák szemét­kotrója ; — de nem különben nagy a mú­miák és papyrus-tekercsek tudós buvárlatait regénybe gyömöszlő német realista is ; csak kézzel fogható, csak ig.z legyen amit elénk tálalnak ; mert azon a gyerekes illusión már régen túl vagyunk, hogy a költészet a szép- irodalom, v. a művészet egyaránt a kelle­mes csalódás átlátszó külszínébe öltöztetett örök szépet, igazat és jót tüntesse elénk. Mi más követeléssel lépünk a művész elé. Nekünk a rút-, a rossz-, a hazug az ideá­lunk, csak aztán igazán rút, hazug és rossz legyen; — akkor taps-vihar Közt ítéljük oda a pálmát a nagy mesternek, aki Ízlésünk szerint tud gyönyörködtetni bennünket. Csoda, hogy akad még, rohamos kiábrán­dulásunk dacára ma is egy két olyan vízö­zön előtti palaeozzon, aki fájdalmasan kí­vánkozik vissza abba a szép múltba, amelynek közönségét lepedőbe drapirozott Coriolánok és Brutus ok lelkesítették, s a melynek szín­padjain a színváltozását egy fa-táblára Írva adták a kis igóuyü nézők tudtára ! S Ők hittek a kis táblának, jobban mint mi csodákat művelő sziui gépészeink ós egész a csodálásig hű decoratióiknak. Shakespere remekművei ilyen színpadon láttak először napvilágot, s a Moliére kor­társai sem nagyon törhették magukat az illusió lehető legnagyobb fokozásában, mikor az egész udvar ós előkelő habitnék ott a színpadon nézték végig a közönség szeme- láttára az előadást. iSjjíll és Hnili kőszén. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy mindenféle hirde­tésekre, mely a szén elárusitás terén tör­tént semmit sem adni, mivel a valódi bűznélküli porosz laton késién csakis egyedül nálam kapható. Kőszén métermázsája, Schönbock ur űz'- leténél lévő mérlegen megmérve a következő árakon kapható : 1.29 kr a kőszén métermázsája akkor, ha a t. vevő a vasúttól saját költségén szállíttat­ja el. 1.45 kr mmázsája akkor, ha a t. vevő esztergomi raktáromból, (Széchenyi-tér 36.) saját költségén szállíttatja el. 1.50 kr mmázsája akkor, ha én szállítom a t. vevő lakására. Kocsiszárara is szállítok szenet s akkor a t. rendelőknek házhoz szállítva mmázsája 1.45 kvba kerül. Tudatom a u. ó. közönséggel, hogy több fajtájú szenet is szállíthatok sokkal olcsóbb áron, de azt, mint használhatatlant, bűzöst és éghetetlen egyátalábau nem ajánlom. A n. é. Közönség minél tömegesebb ren­deléseit alázattal kérve maradtam teljes tisz­telettel Windholcz Ignácz. (Széchenyi tér 36.) Porosz szalon kőszén. Tudatom a n. é, közönséggel egyszersmin- deukorra, minden félrevezetések elkerülése végett, hogy csakis egyedül nálam van raktár a valódi porosz kőszénből. És hogy minden méter mázsát, 3 krájczárral ol­csóbbal! adom mint bárki más. A mázsálás a mint a t. rendelők kívánják vagy a Náuai indóháznál, vagy Schönbeck ur vámjánál eszközöltethetők. Magamat a n. é. közönség pártfogásába ajánlva maradtam kitűnő tisztelettel DEUTSCH ADOLF, Párkányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom