Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 31. szám

c.siilv /iÍv kor szolul fel, midőn erodmó nyokot remélhet erélyes felszólalkozás élt;il. Ezt különben is megígérte iparosiunk érdekében teljesíteni i fogja.

Végül Dóczy Ferencz megköszönt ?iz ériekezletnok az érdeklődéi: s Ho ránszky Nándornak a megjelenést one a lelkes mozgalom országgyűlés képviselőnk éltetésével feloszlott.

.Követválasztási levelek.

i.

Tisztelt választó polgárok !

A képviselő választási mozgalmak városunkban és megyénkben valóban niegcrédtek s igy alkalomszerűnek találom, ha fölcsapok az Esztergom és Vidéko rendes követválasztási tudósítójának.

Programmon nagyon rövid, de igen hatásos.

PáuTonkivüli akarok Ion ni tudósitá- saim megírásában n a legfrissebb eseményeket nem hivatalos száraz stilus- ban, hanem eleven formában akarom tisztelt választó polgártársaimmal tu- * (látni. |

Olykor-olykor bátor löszök ogy-egy pliotographiát s a követválasztási kory-' phousok közül is egyet kettőt beírni-' tabni. Szóval meg akarom a helyemet állani, ha már egyszer szerződést kötöttöm e lapok tisztelt szerkesztőjével,;, hogy inig a választások tartanak, addig i minden számba írok egy követválasz- z tási levelet.

Berukkolok tehát s kiadom röviden a visite-kártyámat. Ott ülök a zöldi asztalnál, (de nem akkor, mikor be- szélnek, hanem a mikor dolgoznak.) Tudósításaim!t hiteles forrásokból merítem s minden soromért felelek. Különben incognito fogok maradni egész addig, „mig föl virrad ama dicső nap hajnala,“ midőn kiállunk az urna elé.

Tehát kezdem a rendes tudósítást lu azzal, hogy Niedermann Pál ur, a kit si én nemcsak hatalmas basszusáért bo- si csülök, tökéletesen lelépett a követvá- cg íasztási világ színpadáról. Nagy Pen- si 1 teken pompásan lamentált. Nagy szom- vi, haton már a legkedvesebb emberei la- kil montáltak, mert hire járta, hogy a tói főkáptalan egyenes kívánságára a fő- 10 káptalani ügyész ur nem fog kor 70 mánypárti programmal képviselő jelölt- tői séget vállalni. fi/.c Hétfőn azután követválaszlási piros- frt tojásnak berukkol Horánszky Nándor, péi ez a mi rendkívüli képviselőnk, a ki 16- még akkor is gondolkodik, a mikoi a beszól.

s Á7‘ iparosok iparkodtak velő elősző s is találkozni. A találkozás nagyon ló lekemolő volt. Hatalmasan fogadták e lelkesen éltették. Hogy mit csinált av- iparos crtekozleten azon kívül, az non s az én levelem tárgya.

1 Elég nz hozzá, hogy április 27-ikén a Szent Háromság torén beszámoló be- szódét fog tartani.

Ez a beszámoló csak abban különbözik a többi esztergomi beszámolóktól, hogy abban ugyan lesz miről beszámolni.

Különben a hareztórt eddigidó kizárólag Horánszky emberei foglalják el. Iloizy a kormánypárt valószínűleg fog jelöllot állítani, azt a főispán ur meleg érdeklődése után következtetem. Érdeklődése igen érdekes s erről nem is lösz érdektelen egy ízben csovegnem.

A körül etek csöndosek. Palkó vies Ká 101.1 fel lep tetősének híre még mindig napú enden vau (mar mint a. doroghi kei till then). Do Nyergesujfalut erősen ingylik a, nem nyergesujfalusiak. Mó- iAsz Antal mint jó plébános nem ért ra a lmsvét alatt magáról, mint követ jelöltről beszéltetni s igy a helyzet signaturája a másik két kerületben meglehetős határozatlan.

Soraim befejezésénél értesítenek arról, iogy az esztergomi kormánypárt Zichy , lonőt, szeretné angagirozni/ Ez a hi- * ecsko pompás alkalmat ád arra a ha- aíias hefejozésre, hogy : éljen a haza ! K. f

iszTiieoi víiiiiia "

statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, t

vázlatosan összeállítva ^ ?S3r torfconetkedvel? esztergomi polgártól 1827. ^ (Latinból fordította P. J.) k

, (25. Közlemény.) ];

R E S Z L E T E S LE IE A S. 1.

falvak és puszták. ,j

Párkányi járás. j,

KÖBÖLKÚT, a. hát or ke zi uradalom- <>• )z irtózó falu. Területe Mimin felé m ', L'dcs és ^ Kis-Újfalu felé szintén ly s de^ Sárkány felé dombos. Tehát ré yik része termékenyebb, mint a má- sz L:1 kosai magyarok és németek • le ' 99 ház, no család 817 lélek, ne v' 11111,(1 ".vájan r. kalholikusok, van m; fip lomul: és papjuk. 493 második és szí 57 hold haimadik osztályú szántótól, — 5 kaszás harmadik osztályú rétség- 385 kapás első oszt. szőlőhegytől Taiek adót a megyei pénztárba 944: j 53 bárom negyed krt. a községi Iliit i/lürba 714- fit, 47 és fél krt;' sze L‘t 4 1 egy negyed kit. 1

A KURALY. Az összes érseki javadal írnak teljhatalmú igazgatója, Palusk Ljöigy áltál, Tapoicsanyból, Hiuo Lányból és más helyekről 1712 be ide telepitett tót gyarmat, Ezek ké Ízben sz. György és sz. Mihály nap jáu 200 fi tot fizettek, de a több munkától, szállításoktól, robottól, kilenced vagy tized fizetésétől, a bír ságot kivéve, fel voltak mentve. Ezm 1712 ben április 30-án kötött szerződést a bíboros Krisztián, szász herceg cs esztergomi érsek, a gyarmatosok kérőimére 1722-ben inig. 30-án Po z.sonyban költ, pergamenre irt és po- csottel ellátott okmánya szerint megerősítette, s e kiváltságokban a jobbá gyök még mai nap részesülnek. Földje halmos és csak erős évben termékeny. Határos a Bars megyéhez tartozó Nyár és Agó, valamint az Esztergom megye hoz tartozó Fannid, Ölved és Kély falvakkal. Az előbb említett tolok utódai most 60 házzal bírnak, 87 családot képeznek s 543 lelket számlálnak, mindnyájan ka tholicusok s az öl védi plébániához tartoznak. Van 620 második. 323 hol dny i harmadik osztályú 'öld)ük, 89 kaszás harmadik osztályú 'étjük és legelőjük, de 1 l|y,előfájulc lines. A megyei pénztárba fizetnek 151 frt 8 egy negyed krt, a. községi )énztárba 341 frt 16 és fél krt; ösz- zesen 792 frt 24 bárom negyed krt.

LIBÁD. Az esztergomi érseki káp alan falva, talaja halmos és erdős, wndaxálíal nyílt része jó buza- és zőllőtermő vidék, melyet Gyarmat, [óméiul, Bart, Gviva, Sárkány és Béla örül vesznek. Lakosai magyarok és 1 atholikusok, 410 lélekből áll 70 csald, kik 59 házban laknak. Van saját iltsógíikön épült és kor. sz. János 1 sztéléiére felszentelt templomuk, mely o m az isteni tisztel etet a szomszéd a yarmafi plébánia végzi. Van 4641 n ásodile és 436 hold harmadik osztá-' n ú földjük, 92 kaszás harmadik oszt b tjük, 272 kapás második osztályú a őllőhegyük, legelőjük, tüzelő- és épii- b fájuk. Az egyik adópénztárba fizet- k k 444 fid, 42 egy negyed krt, a síkba 336 frt 24 és fél krt; ösz- useu 781 fit 6 három negyed krt. m

es

A nőkről s a nőknek.

(Jókai.)

Tisztelet az anyai szeretetnek egész a ni vési szerelemig. Ott az a másik bo

rolnin megy elől. 1 *

Találd ki mi az: a mi ha nngyoi a kevés, akkor sokfelé elosztható, ha na - gyón sok, eloszthatatlan.

1 A nő kitalálta : t —-A szerelem.

i Mi az a valódi csók ?

i Édes az, hogy úgy kívánják?'

Eget az. hogy úgy félni kell tőle 9 *

Hatdia az ember csak úgy a lelkében csókolja meg a másiknak a lelkét az is vétek ? ’

*

Az Üdvözítő átkozta meg talán a csókot, mert azóta is ott van minden csókban valami Jiidásból.

*

Minden elkövetett hőstett s minden elmulasztott hőstett asszony munkája volt. J

Mi^3 Uíghetetlcn melység és magas* ság egy nőnek szerelme. Az ember elszédül, ha hosszan néz belé.

*

Asszony, minőnek a természet remekbe alkotá, hogy még a bűn is szép legyen. Egy tündér, ki boldogsággal öl

meg. Egy istennő, a ki meghódo'.

*

w Mennyi mindent tud mondani egy nő ajka mikor be van csukva. A ki tanulmányozta e csodálatos hieroglypho* <at, mik egyetlen szépségvonal kigyö- zatábol állnak elő. Hogy tud az egyet* en apellesi vonal duzzogni, szemre- lányui, ^ megszomoritnni, aztán ismét jsábitani, bízni, elandalodni, vágyakat íifejezni, mikre nincs szó — C3ak száj.

Mi az asszony szive ? A véghotetlen engei ? Találd ki, mit morog annak az lök bni láma ? Találd ki, mit rojt nnak a sötétzöld mélysége? Találd ki, ut beszélnek vele a láthatáron Jeha- yatló csillagok ? Találd ki, mi foly 6,1,1 olyan melegen egyik földoldalról maóikra? Találd ki, mi világit fel ■9ölő éjsznkánkint ? Találd ki, mi Iáik egy asszonyi szívben ?

*

Ugyanaz a férfi az egyik asszony ellett gyáva bölcs, a másik mellett

zoveszett hős.

*

A diadalmaskodó asszony kevély lelke m éti be a boldogsággal : az a más

ldogtalanságát is akarja élvezni.

*

Ha ezt, választom, a kiért égek ez---r —---- OJ-------n..........

s

őt tekintetnek : s igy az elsőrangú színész nők vállaira nem nehezül azon kényszer- helyzet, hogy csakis egy színház kötelékéből nyílik tehetségükhöz méltó tér.

Mig nálunk a nemzeti-színházra nem csak 1859-ben volt, hanem még most is, tehát negyedszázad lepörgése után is merőben indokolva alkalmazható az „Extra, huugarinm“ „Uavertalió“-ja. Igen! miután az ötvenes ■évek végén Biilyovszky Lilla számára nem nyitottak tehetségének megfelelő tért ; nem osztottak neki művésznői egyéniségéhez illő szerepkört; nem cselekedtek ezt a nemzeti- szinháznál: tényleg arra kéuyszcritették őt, hogy vagy lépjen le a színpadról, vagy pedig keressen művésznői becsvágya kielégithetése számára külföldi színpadon tért, szerepkört. Az illető fondorkodók részben való becsület- mentésére legyen mondva : ők pillanatra sem tételezték lel a cselszövéuyeik által „elszeldrozolt“ — „kis Bnlyotszkyné“-ról, liogy a nemzeti-színpadról vidéki színpadjaink valamelyikére fog leszáMani ; ők jól tudták, ilyen hivatott színésznő művészi becsvágya számára egyedül két lehetőség áll fönn : emelkedés, vagy pedig — — halál.

Tehát a „kis Bulyovszkyné“ 1859-ben, miután néhai Ráday Gedeon gróf színház-intendáns (bizony tévedhetek ! talán egyéb hivatalos cime volt) már 1858 liusvétjakor elbocsátotta őt a nemzeti színház személyzetének köréből, vándcrbolot fogolt kezébe és elfogadván a kobmg-gótliai udvari színházak intendánsának vendégszereplését kérő vajmi meleghangú meghívását, indult a né- meliatár felé. Persze ! ily útra pénz is keJJdt, A'/.qu időkben még nem fizetett ai

’ c ■ selejtes kültöldi

sunuarabok gyönge, hibákkal telített tordi- «s,i,rus 80-100 Wo; : süt még, jókért sem fdam.j.t; lebftt e réven l,iZOnv l)lSietett magának néhány száz forintot össze Biilyovszky Lilla : az ő általa fordított színdarabokért (mintegy húsz francia s ué- !, ,) dacára, hogy ismét s ismét zsúfolt naz (akkori színházainkra illett ezen jelző) e olt adlak azokat, vagy semminemű fordítói tisztelet dijat sem kapott, vagy pedig a teljesíteti, munkával szemlmii aiig-alig tekintetben jöhetőt. A szükségelt útiköltséget megszerzendő J858 tavasz kezdetén ellátogat,olt tehát szülővárosába, a színművészéiért mindenkor örömest áldozó kincses“ ' Kolozsvárra. Az akkori Erdély fővárosa azon ' alkalommal is derekasan kitett magáért; a! nemzeti színház „döntő körei“ által szám- j kivetett művésznőt nemcsak virágözömiel tapsviharral és diszlakomák által tűntette ki ama vendégszereplései folytán; hanem oly1 buzgón látogatott el közönsége a város szíi'-l lőttének vendégelő adásaira, hogy Ő vendég- j szereplése által „megkereste“ magának a szükségelt költségeket. A szamosparti fővá-! ros megfelelt jelzőjének : kincseiből bőven juttatott, cserébe a „város loáuyá“tól kapott műélvezetért. j

Biilyovszky Lilla Berlinbe utazott és a ] Lpreo partjain épült Athénban fejezte be r azon rendkívül nehéz munkát, melyre csakis 11 a kitűnők legkiválóbbjai képesek : több évi 1 elsőrangú színésznői működés titán más- a nyelvű színpadon tenni kísérletet; még pe- s dig azonnal — Stuart Mária szerepével. b A színhazak történelmében csupán három t v törekvés sikerének följogyzég-e olvasható :

Biilyovszky Lilla (magyar-német), Janan j sebek kisasszony (német-angol) és Modrzickí kisasszony (lengyel-angol). Demoszthenesz az ókor legkitűnőbb szónoka, nem végzet sokkal nehezebb munkát, mikor selypitésérő szájába vett kavicsok segélyével szoktatta le merev nyelvét, mint Biilyovszky Lilla aki a „halmozó“ magyar nyelv után a „ragozó“ német nyelvet sajátította el színpadi használhat óságképesen.

Biilyovszky Lilla koburgi vendégszereplése („Maria Stuart“ —Schiller —„Julia“ — Shakspere — és „Claerclien“ — Got,he „Egmoiit“-jálnn) a legfényesebb diadalok lánczolatn volt; de ő még ily kezdet után is vissza akart térni a nemzeti-színház kötelékébe. Ajáülkozására azonban rideg elutasító feleletet kapott.

A koburgi udvari-szinház említett „Maria Stuart“ előadása alkalmából irta Biilyovszky Gyula, e mély kedélyű, hazáért, nemzetért és szabadságért mindent örömmel föláldozni (ész ivónk, az előttem fekvő sárgult papir- ap verssorait, melyeket o tárczaozikkein foot,t talál az olvasó.

Tehát Ráday Gedeon gróf, aki teljesen bizonyos „klikk* uralma alatt nyögött, ko- mrgi ragyogó diadalai daczára sem szerződötté vissza a nemzeti színházhoz a „kis 3iilyovszkyné‘'-t, akinek még akkor sem kurta Stuart Mária szeívpót átengedni ; sőt zt követelte esetleges visszaszorződtotése öltételéül, hogy ő, a fiatal hősnő, Schiller zon című színdarabjában no az ő egyéni- égének való skót királynőt, hanem Erzsó- etet játszsza. Ily képtelenségek is megtörni!,ek az ország első műintézoténél ! \ Biilyovszky Gyula neje főllcé'úscre, hogy [

j nézne meg ot a színpadon koburgi vendéi szeieplese alkalmával, azt felelte, miszerii nagymérvű izgatottsága miatt ő arra kép télén es Pesten maradt ; sőt az előttei heverő kis költeményt sem küldötte el a oltani udvar részéről is nagyban ünuepel nejének: „Nem küldöm el, minek őt becs vágyában gátolni!“ — ezt irta a versso i’ok ala s egyúttal kérve kérte nejét, bog semminemű szerződtetést ne írjon alá — német színházzal kötve. Biilyovszky Lilla tehát visszatért fővárosunkba. Egész nyáron hiába leste-várta viszszaszerződtetését a nemzeti-szili házhoz, még pedig ugyanazon szegényes fizetés mellett, melylyel azelőtt hirt. Októberben azután ismét kérve hívták Németországba : a, góthai udvariszinliáz november 8-kán Schiller emlékünnepélyt volt tartandó.

E kitüntetést elfogadta a „kis Bulyovsz- kyné“, Maria Stuartot Devrient és Davison társaságában játszotta. A siker nagyszarn, a diadal fényes volt; a kobnrg-gótliai udvari-színházakon kívül igen számos más német udvari-sziuház is kínált neki rendkívül előnyös szerződtetést. 0 újból férjéhez fordult tanácsért. Azon férfiú, aki az 1884-ild márciusi mozgalmak megindításánál oly kiválóan jelentékeny, sőt döntő szerepet játszott, ekkor nem tett mást, hisz nem is lett volna szabad egyebet cselekednie! mint kiküldötte tőle tanácsot kórt nejének a most klőttem kiterített sárgult lapot és válaszúi jsak ennyit toldott ahhoz : „Tégy belátásod szerint“.

Biilyovszky Lilla férje levelének kézliez- 'étolo után, milsem törődve a neki kínált «'nyes, hízelgő szerz Ültetési- ajánlatokkal,