Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 99. szám
}:r"'V‘ri 110:11 onilifcoM 111 :s rí1 hágüS.i I 30 le; tol 2 pengő foiht'g terjedő l)ir- pmíi'í?■1I hfinfelhőtök. A házal.isi törvény áthágásai miatt kiszállott pénzhiintetósekért azon áru kezeskedik, melyot a házaló a törvény áthágásakor magával hordott. Kelt Esztergomban 1883. november 15-cii a „Kereskedelmi társulat“ va- 1 asztm;inyának megI»izásából. RUDOLF MIHÁLY t. ein. Megyei tisztválasztóink. Esztergoinmogye Irvhatns; gi hízott sága legtöbb adótűzető, választott tagjainak, valamint szavazati jogosultsággal biró tisztviselőinek 1S84. évre érvényes névjegyzéke. Adolf Ferencz Tóth, Andrássy Gyula Gyiva, Aszallovics Imre Farnad, Bakay Imre Kurva, Balogh [Antal Köbölkút, Bálbi Béla Ebed, Béres János Köböl- knt, Binetter József Bátorkosz, BLchilz- ki János Esztergom, Béna Mihály Bá- tnrkesz, Boronkay Lajos Esztergom, Burány János Esztergom, Brutsi János Esztergom, Csókás Ferencz Bari, Csömör Pál Kagy Öl ved, Domiáu András Szöl- gyén, Dóczy Antal Esztergom, Dóczy Ferencz Esztergom, Diettrich Ferencz, Bajna, Dormánytlinre Nagy Sáp, Ebéig Endre Leányvár, Eigenhoffer József Esztergom, Fehér Ferencz Ebed, dr. Feichtinger Sándor Esztergom, Forgách Agost|jViziváros, Forster János, Froy Ferencz és Frey Vilmos Esztergom, Fnchsj'Miksa Kenyérmező, Fürst Dávid •Bátorkesz, Gábrieiü János Ny.-Újfalu, Gangéi János j Bajna, Geiger Ferencz Kőliidgyarmat, Geleta István és Geleta József Nagy-Bény, Gungl János Pilis Maróih, Haan Rezső Esztergom, Hartmann Péter Ny.-Újfalu, Havasi Imre Esztergom, Hazai Ernő Bátorkesz, Hazai Ödön [Bény, dr. Helcz Antal és HhIcz Jánosi Esztergom, Henezlmaiiu Ferencz Bajna, Hertlik Ipoly Kesztölcz, Héra Tivadar Muzsla, Hoffmann Feroncz j Szenttamás, Holdampf Sándor Süt Lő, I Horn Mór és líiibschl Alajos Esztergom, j Hmh Miklós Szí. gye.rmező. Irrip Fe ! renez N. - Öl vöd, Józsa. Ignácz Bajna, Kidndorler Armin Ny.-Újfalu, Klement Ferencz Patkány, Kolmk István Bátor-! kosz, Kollár Antal, Kubovics Ignácz,, és Kudlik Géza Esztergom, Koller Antal Sárkány, Koller Ödön Karva, Konok Benedek Köbölkút, Kottra Ferencz Kérném!. Köck Lajos Csolnok, Luczen- bachor István Muzsla, Major István £« Major János Víziváros, Maiina Lajos, Maró i József és Mattvasovszky rCá'mái. Esztergom. Mar ez el Ak”S Kő- hidgynimat, Mattyasovszky Lajos Víziváros, Mái asz ki János és Ma Iliász Géza Farinad, Mátrai József Bikol, Mezei Ru dolf Bajna, Móri János ifj. Szölgyén, Mészáros József ifj Muzsla., Mészáros Ká'oly Sz.-tamás, Mórász Antal Kéméiül, Müller József ifj. SüttŐ, Nagy Pál Karva, Nedeczky János Piszke, Niedermann Károly Kéty, Niodermann Pál Esztergom, Novak József Uny, Ol.ósi Ferencz Szt.-györgymező, Pulkovics Károly, Pap János, Pissuth István és Prokopp János Esztergom, Paulovics Mihály Muzsla, Pápes József Szenttamás, Perlmutter Jakab Béla, Pilisi Ferencz Ebed; Pin tér Antal Sárisáp, Randi Máté Táth, Rapp Géza Nagy Bény, Rousz János Szentgyörgymező, Kensz József Vizivá ros, Renner Dávid Bucs, Reviczky Károly Bikol, Red 1 y Gyula Víziváros, Ridli István Ny.-Újfalu, Rudolf József Nagy öl ved, Rudolf Mihály Esztergom, Saaghy Vendel Muzsla. Sámson János és Seres János Szölgyén, Simonffy Kálmán Budapest, Somogyi János Duna- mocs, Stupiczky Béla Dorogh, Sujánszky Antal Víziváros, Susik János Dömös, Síimoghy István Bajét, Schalkhász lg náez, Schiller József és Schwartz József i Esztergom, Sehol ez Antal Ny.-Újfalu, Szabó István Ebed, Szálai Ferencz D11- namocs, Szauder István Köbölkút. Szegi Pál, dr. Szendo Adolf Tauber Mór Bátorkesz, Szegedy Sándor és Tölgyosy Fe- rencz Párkány, Vancsó Gyula Kéménd, Vauké Sándor Ny.-Újfalu, Varga József B^ cs, Warglia, Benedek Esztergom, Wimmer Béla Szölgyén, Wimmer Fe- rencz Víziváros, Zsarnóczay Mihály Kesztölcz, Zsigmond Imre Bart, Zsitvay József Ny. Újfalu. Szavazattal biró tisztviselők : Andrássy János főjegyző, Barta Ármin I. aljegyző, Barta Endro főszám- vevő, Hamar Árpád II. alj. Horváth Géza árvasz. cin., Húbschl Károly árvasz. iiln. Keller Benedek aisz. Kollár Péter árvasz. jző, Kovács Mihály árvsz. ülnök, Kovács Pál pénzt., Kruplauicz Kálmán alispán, Lipthay János főorvos, Mattvasóvszky Vilmos szolga,biró, Me- széna. F. t. ügyész, Reviczky Gy.szbiró, Szabó I. fogy. Szegosdy P. levélt. oly nagy hullámokat vernek, ide iktatni, hogy gondolkoztak apáink s ezen korból még most is közlünk élők a. személyes szabadság és egyen lésedről habár ekkor még a zsidók emmeipali- ója nem is volt törvényileg kimondva : Az o/t tárgyazó határozat igy szól: „A ministen országos ideiglenes bizottmánynak a, kért fegyverek iránti válasza, tudomásul vétetik. A mi pedig a szeméiy és vagyonbálorság iránti Az esztergomi nemzetőrség. (Niodermann József felolvasása.) V. Alkalomszerűnek találom éppen most, midőn a zsidóság elleni mozgalmak rendeletét illeti, sajnosán érzé a választmány, hogy néhány napok óta 0 városban is a zsidók iránti gyülölség miatt találkoznak olyanok, kik éjszakán kinti csoportozások által a, közbékes ségot izgatják; nehogy lehat a hazánk ban csak most kivívott egyenlőség diadala a zsidók iránti türelmetlenségekkel beszennyeztessék és ezáltal, a törvény szentség« által biztosított személy és vágyon bátorság megsértetnék s. t. b. a városban valláskülönbség nélkül, mindenkinek személy és vagyon bátorsága, a nemzeti őrsoreg becsű letérő Liza tik.“ Ugyanozen ülésben az albizottság által eszközölt összeírásokat helybeli hagyta s további eljárásul meghagyd, hogy az egybe sorozott nemzeti őrsereg számát öt részre fölossza, s ebből 5 századot formálván folyó évi aprii 9-én előre teendő értesítés mellett ezen ala kitandó 5 századot külön külön a vá laszt.mány elébe meghívássá, hol mindegyik század szabadon saját tisztjeit nevezetesen: a) egy kapitányt, b) egy a 1 kapitányt, c) egy főhadnagyot, d) egy had négyöt, 0) 2 őrmestert, f) 8 káplárt fogja megválasztani s azok ii:ik n é vj egy z6kétJa választmán y na k bem utatni. Legérdekesebb a választmánynak aprii 9 én tartott ülése, a hol is a múlt ülésben hozott s fmitebb részletezett határozat értelmében a tisztek mcgvá!a°ztása fnganatosiHatott. Kiosztatván ugyanis az öt századot képező nemzeti őrsereg névjegyzéke századonként a 7 órakor megjelent, Első század által : Százados kapitánynak, ör. Meszes János. A (kapitánynak Gr«ff József, főhadnagynak Koksa István, hadnagynák Meszes Ferencz, őrmesternek Tliurán- szky József és Vladár Antal. Káplároknak, ifj M-szes János, Nagy József, Meszes János középső, Sók! Szabó József, Szabó György, Kis Ferencz, Ispán János és Meszes Mihály lett megválasztva. A 8 órakor megjeleni második szazad. Százados kapitánynak Takács István, a)kapitány Kollár Antal, főhadnagy Fruhirrt (Hajnali) József őrmesterekké Palkóczi Ignácz és ároksori Tóth József, káplároknak Szón- gály József, Szabó Mihály, Baják István, Palkóczi József, Gerendás István, Gerendás Ferencz, Kis Antal és Kerekes Márton választatott. 9 órákor megjelent a III ik század s ez százados kapitánynak Horváth Mihályt, alkap;tánynak Licsaer József, főhadnagy Szóda Mihály, hadnagy. Madina János, őrmesterekül Gyürkém Ferencz és Szabó Rácz János, káplá rolnink Vas István, Braun József, Burány József, Tóth Ferencz ür., ifj. Szabó György, Balog Mihály, Melder, Józsof és öregebb Burány Jánost választó A 10 órakor megjelent, negyedik század állal megválasztott százados kapitánynak Kamocsay László, a 1 kapitánynak Krakoviczer József, főhadnagynak Niederman Ferencz, hadnagynak Lőrinezy Rudolf, 01 mestereknek Száll er János, Vörös János, káplároknak M‘lieber Vinezo. Tóth András, Valek Károly ifi. Szvoboda Feroncz, Pintig Ignácz, Ziunnék Mátyás, Si- inonfy Károly és Tóth Albert János. 11 órakor megjelent, ötödik század. Százados kapitánynak Sogosdi Józsof, Kakas Feroncz, főhadnagynak Szieglor (Sziklai) Józsof, hadnagynak Vinezo Feroncz, őrmestereknek Dikacz Mihály, Édes Józsof, káplároknak Zsiviezky József, Pánczél János, Bél János, Gál Ferencz, Faragó Mihály, Magyari Antal, Rusk a, János, és Csermák György. A nemzeti őrserog megalak il,ásóra kiküldött választmány utolsó illését april 14 én fartá meg, a hol is el lett határozva hogy a nenizetőrserog esküjét april 25 én a király nőve nap- ' já 11 fogja letenni. I Figyelemre méltó ezen határozat nemcsak hazafias hangja mi att mely j boldogult Maiina Jánosnak Igaz hazaszeretetéről tanúskodik, de azon imlok- j nál fogva is, mer* Esztergom megye törvényhatósági bizottságának a martins 25-én kelt átiratra hozott azon határozata, hogy a nemzetőrsoreg valamint a négy város egyesítése iránt a megyei középponti választmányt küldte ki vób ei eszébe jutott, hogy megszűnt már ;i lágyszívű „rőfös és gyarmat imi szolga“ lenni és büszke, harczias szelleme visszatartó íft attól, hogy kegyelemért esedezzék. — D’dczeg, katonás léptekkel hagyó el a szobát és vissza sem tekintett többé. Harmadik fejezet. Midőn Lukretia másnap reggel felébredt, h messze távolból elhaló trombita recsegés és elmosódott dobpörgés hangzott az enyhe tavaszi szellő szárnyain fülébe ; minél tovább h.ilgatózott. annál elmosódottabb, annál halkabb lett a harezi zaj, mig végre egészen «•enyészett. Sok, sok perezig ült a leányzó gondolataiba mélyedten, aztán felsohajtott és megi-zóllalt. — Oh La őt is e bátor fiuk soraiban .fu lhatnám, nv nnyire szeretném őt, mily büsz- k(- volnék reá ! A nap fovábbi folyamában történetesen egy szomszéd vetődött be Lukretia kisasz- fzony lakására. Midőn társalgás közben az itjonczok kerültök szóba, a vendég szállott: — Whittaker Reginald igen levertnek látsz,ék és legkevésbé sem mutatott hajlamot, hogy oly \igau énekeljen, mint a többi ujon- e/.nlc, akiknek társalgásában ma reggel útnak indult a hadsereghez. Azt hiszem, hogy önnek Lukretia kisasszony, aligha nem volt nagy része ezen szomorúság előidézésében, ámbár Whittaker úr tegnap midőn azon szándékkal ment. önhöz, hogy tudassa miként felcsapott a haza védői köze, ama reméltben voB. hogy ön fölötte örvendeni f,, r ,.7.011 elhatározásán és büszkeséggel töl- Iomii cl azon ludat, hogy . . . Én istenem, mi lello ezt a leányt? 8enini ; csak egy kimondhatatlanul fájó érzés nehezedett, önsúllyal a leány szivére és arczára halotthal ványságot varázsolt,. Egyetlenegy szót sem szólt ; felállott és szilárd léptekkel távozott a szobából ; de szobácskájáuak csendes, magányos szentélyében vége szakadt erős akaraterejének és heves zokogásban tört ki. Keserű szemrehányásokat telt, önmagának tegnap tanúsított esztelen elhamarkodottsága miatt, vádat emelt önmaga ellen, azon kegyetlen bánásmód miatt, melyben kedves Regináldját részesítő, ép azon perezben, melyben az uá- la megjelent, kinyilatkoztatnndó, hogy legélénkebb óhajának már is elegeit tett, hogy büszke vágyának megfelelőig felcsapott a hon védői közé, hogy bátran harczoljon és babérokat szerezzen, mint az „ő katonája“- Oh mily gyötrelemmel tölté el a. leányt azon gondolat, hogy a város többi hölgyeinek lesz katonájuk a vész- és dicsőségteljes harezmezőn, mindnyájan feljogosítva lesznek édes fájdalommal, gyöngéd aggállyal gondolni az ő hősükre, egyedül ő az, aki nem leend képviselve. Egyetlen bátor har- ezos ajkai sem fogják az ő nevét susogni, ha a halálos sebükből csergedező vér pirosra festi a porondot. Vad keservében átkokat mondott önmagára és elhamarkodottságára, mely mindezen fájdalmainak kútfőr- •ása. Hetekig viselte kebelén a kínos indától. Arczárói líinedezui kezdettek a rózsák. De mindamellett nem volt képes száműzni izon reményt, kogy egy szép napon ismét obbot vet Regináid szivében a régi szerelem is Írni fog egykori imádottjának ; azonban 1 hosszú nyári napok egymásután múllak el, liléikül, hogy a várva várt levél megérkezett volna. A hírlapon csakúgy hemzseg.*ti |a sok eredeti hareztéri tudósítás, a t.ömén- ! télén sok csata leírás és Lukretia hüsége- j sen olvasta át valamennyit, de mindig csak I egy és ugyanazon eredménnyel : kövérkönny- ! cseppek hullottak szemeiből, elmosva a tudósítás utolsó sorait, — a keresve keresett nevet seit wem födözhette és maró fájdalom- érzet tölté el újra kilóiét. A hnrcztérről Lukretia barátnőihez érkezett levelek néha-néha futólag megemliték Reginaid nevét, mindenkor úgy ecsetelve őt mint mogorva, komor, soha nem mosolygó, elkeseredett embert, ki minden ütközetben részt vesz, mindig ott található, hol a veszély legnagyobb, ki lőportól bámult, arcz- czaí sértetlenül harczol a legsűrűbb golyózáporban, oly nyugodtan és közönyösen, mintha Jáncztejremben sétálna. Végre azonban a sebesültek bosszú lajs- Iromában ráakadt Lukretia a szeretett névre. Ott állottak előtte a Lérlel b etlen betűk: R. D. Whittalcker, közvitéz, súlyosan megsebesülve. Lukretia velőt rázó sikollyal ájul tan rogyott össze. Negyedik fejezet. A washingtoni kórházak egyikében egy sebesült katona fekszik. Fejő oly pazar módon vau kendőkkel és rongyokkal keresztül kasul 'kötözve, hogy arc/,vonásait lehetetlen megismerni. De az ágy mellett ülő fiatal leánynak boldogságtól sugárzó a réz át lehetetlen első pillantásra fel nem ismernünk, — ő az. Smith Borgia Liieretia. Néhány bét előtt sikerült is neki barezos keresés után az ő sebesült katonájának hollétét kipuhatolni és ezen időtől fogva lankadatlanul ápolja őt, pontosan megjelenve jókor reggel, mihelyt a seborvos bekötözte a sebesült arczát és nem mozdulva onnan késő estig, amikor t. i. felváltották őt. A szegény hadfinak állkapcsát zuzía szét egy istentelen golyó, úgy hogy a se- I besült képtelen volt csak egy árva szót is ! szólni ; azon hosszú idő óta, melyet a selbes fiit oldalánál mint annak buzgó ápolója j töltött, egyetlenegy hálát és köszönetét re- I begő szó sem örvendeztette a leányzó ke- i belét a drága ajkakról, de ő mindamellett lankadatlanul és teljes kitartással végezte teendőit, jól tudván azt, hogy buzgólkodása , elnyerendi méltó jutalmát, mihelyt a sebesült egészsége ismét helyre áll. Azon perezben mellyel elbeszélésünk ezen negyedik fejezete kezdődik, Lukretia kisasz- I szonyt a legnagyobb izgatottságban találjuk, — de ezen izgatottságot az öröm I idézte elő, mert a sebész kinyilatkoztatta j előtte, hogy az ő Whittakerje végre va la- hára annyira felépült, hogy most már miniden veszély nélkül eltávolít hatók arczárói a a kötelékei»' és Lukretia e perezben lázas türelmetlenséggel várja az orvost, ki nem sokára eljövend, hogy leleplezze előtte a d rá ga arczvonásokat. Végre megérkezett a várt orvos és Lukretia lángoló szemekkel és hullámzó kebellel hajolt az ágy fölé. A sebész eltávolít ott egy köteléket, aztán még egyet, újra egyet és a szegény, sebhely es arcz hosszú idő óta először látott napvilágot. — Oh egyetlen, szeretett Reg... Hall ! Mi ez? Mi történt? — Hisz ez egy idegen arcza ! Szegény Lukretia! Jobbjával égre emelj.
