Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 92. szám

Esztergom, V. évfolyam. 92. szám. Csütörtök, 1883. november 15-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié....................................................6 fél évre..........................................................3 nej/} e»lévre ...................................................................1 E gyes szám ára 7 kr. fit — Id­0 SZERKESZTŐSÉG: ^FALZ-HÁZ ELSŐ EMELET IiotiÍ ív lop szol lom i részét illőit"» liiV/.leméuyok I(iild<,ud8l(. KIADÓ H~M/ ATAL: iZECHENl'TER ^ry, hová :v hivatalos s íi magán hirdetésük, ;v nyill.lérbo szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reelamálásnk inlézemlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS llllíllliTIÍSHK 1 szótól 100 szóijr — fi t, 75 kr ] 00—200-ig . 1 „ 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. M A (1A N1111 ’ I > 101! ES E K megállapodás szerint lehető legj Hiányosabban közöltetuek. NYILTTÉR sora 20 rtr. A rablógyilkossághoz Egy előkelő asszonyt, a ki egész visszavonultan élte hátralévő napjait, megtámad egy rabló, durva kezeivel hozzáuyul az értékes érmekhez, kifosztja kincseiből, de nem veszi el életét. Hót esztendő előtt történt. Akkor a rablót elfogták, nemsokára az értékes érmek és régiségek wegke rültek s a fiatal gonosztevő huszonegy éves korában börtönbe jut. Az előkelő agg úrnő kezdetben resz­ketett kincsei miatt, félt magányában, de később visszanyerte nyugalmát, mórt hisz, a ki megtámadta azt a börtön mélye, bíiuteti. Hét esztendő alatt nagyon sok tör­ténik s nagyon sok foledsógbe merül. A megbélyegzett gazember visszake­rül szülővárosába, miután a katonaság­nál is kiállotta lopás miatt bünhődését s közvetlenül «a megrabolt úrnő közo lébea üti föl tanyáját, a hol, mint csizmadia igyekezett megkeresni azt a kenyeret, a mit a mindounapi munka nyújt, Fényes történeti nevet bitorol a meg­bélyegzett ember s bitorolja törvénye­sen. Hiszen a belügyminisztériumban Zsufák Lászlóról nem tudták, hogy Illaván tartózkodott s megadták név- magyarositási kérvényére a törvényes engedélyt. így lőtt a rablóból, Hunyadi László. Czondra foszlány mai napság a történet kegyelete. Ma egy hete a délelőtti órákban dől goztak vérben a gyilkos kezek. A ma­gányos házban borzasztó bűnt kő vettek el. A csöndes, duna-utezai lakosok nem is mertek volna arra gondolni, hogy Sturnó házában véres gyilokkal gyötrik a visszavonult úrnőt, hogy borzasztó kínzások közt csikarják ki tölo a szek­rény kulcsokat s a pénz hollétét. Vandal szívtelenséggel tiporták össze a becses régiségeket, mogrögzött bru­talitással zúzták be a szerencsétlen asz- szony homlokát. Végre véget ért a kín­zás. A halál befogta a boldogtalan hal­dokló vérbe borult szemeit s a gyilkos kezek a hulla fölött neki láttak a zsák­mányolásnak. Azután elosonlak. Csak szombatra délután terjedt el a borzasztó hir s az egész város megré­mült. Harmadnapra tudtuk meg a rab­lógyilkosság elkövetését. Hová lehetne mai nap jutni harmad­fél nap alatt, ha a gyilkosok szökésre adták volna fejőket! Do a nép Ítélete mindjárt olitelte Zsufák Lászlót, ki a vizsgálat estéjén személyesen jelentkezett, de nem azért, hogy valljon, hanem hogy visszahárítsa a vádat, mintha ő ölte volna meg Stur nét és agg nőcselédót. Gyanús magaviseleté s mogátalko- dottsága a konok jelentkezőt mindjárt vizsgálati fogságba juttatta. Lakótársát is bűntársnak hiszi a közvélemény. Ezt is bilincsekben kísérték v bíró asztala elé. Ez idő szerint csak gyászt s mély megillotődóst áldozhatunk a szerencsét­lenek sírjára. A gyilkos, vagy gyilko sok kiléte még mindig bizonytalan, ha­bár a vizsgálatok már nem járnak nyomtalan utakon. Annyi bizonyos, hogy seholsom függ nek össze a véres események olyan kapcsolatosan, minta gonosztevők közt. A törvényszékek humánus eljárása a rablógyilkosokkal szemben, a merev tagadás elhárító oreje, a kiküldött ügy­védek igen is túlzó mentése, a hírlapok bizonyos részének nagyon is regényesen és hősiesen leirt rablógyilkosságai, de különösen a fogyházak túlságos enyhe- ségoi s a börtönben kifejlődő valóságos rabló képzettség, idézik elő azt a szá­mos, vérfagyasztóiul szívtelen s pokoli gonoszsággal tervezett rablógyilkosságot, mely vérben dolgozik s mégis legföljebb élet fogytiglan való kellemes fogsággal ér véget. Méltán reszkethet életéért a vagyon embere, mórt a liumanismus túlhajtasz sohasem nevelt vakmerőbb, elszántabb és brutálisabb rablógyilkosokat, mint művelt századunk utolsó felében ! Országos kiállítás. Az 1885. országos átalános kiállí­tás budapesti kerületi bizottsága műkö­dését megkezdvén, értesíti a kerületé­hez tartozó iparosokat, ga/dákat és atillában a kiállításra készülő közönsé­get, hogy helyi és alkeriileti bizottsá­gokat Kecskeméten, Kalocsán, Yáczott, Szabadkán, Zomboron, Baján, Újvidé­ken, Esztergomban*) Székesfehérvárott, Gyöngyösön, Egerben, Jászberényben, Szolnokon B.-Gyarmaton, Losonczon és Beszt.erczobányán létesített. Az albizott­ságok már legközelebb mogkozdik mü ködösüket a kiállításra szóló bejelenté­sek gyűjtése érdekébon, mire nézve a kerületi bizottság által részlctos utasí­tásokkal vannak ol látva. Szükségesnek tartjuk azonban a t. kiállító közönséget ezúton is felkérni, *) Az esztergomi alkeriilet a nyolezadik. Szék­helye : Esztergom. Az alkerülithez tartoznak: Esz­tergom város, továbbá Esztergom megye esztergomi és párkányi szolgabirói járásai. hogy bejelent,esőiket az illető alkerületi bizottságoknál minél előbb nyújtsák be, azon városok közönségét pedig, melyek valamely alkeriileti bizottsághoz beosz­tattak, tisztelettel figyelmeztetjük, hogy logczólszerübbeu járnak ol, ha saját érdekeik képvisel tetóso szompontjából az illető alkeriileti bizottság által a maguk számára külön végrehajtóbizott­ságokat szerveztetuok. Hogy e végrehajtó (helyi) bizottsá­gok szervezésű iránt alapos tájékozást nyújtsunk, szükségesnek tartjuk a bu­dapesti kerülöd bizottság összes al ke­rületeinek felsorolása mellett, egyszor- smind arra utalni, hogy az allcerülo- tekhez, mely városok és járások tartoz­nak. A budapesti kerületi bizottság hatásköre kiterjed a budnpesti keresko- dolmi és iparkamara kerületére (Bács- Bodrog, Csongrád, Esztergom, Fehér, Heves, Jász Nagy-Kun-Szolnok, Nógrád, Pest-Pilis Solt-Kis Kun és Zólyom me­gyék), Csongrád megye, Szeged és Hód- mozővásárholy thj. felruházott városok kivételével. Az alkerületekhoz tartozó városok­ban vagy fontosabb járásokban létesí­tendő végrehajtó bizottságok csakis az illető ni kerületi bizottsággal ériutkez nők ; alulirt központi bizottság azon­ban kész e végrehajtóbizottságok 1 éto- sitéso iránt az illető alkeriileti bizott­ságoknál közreműködni. Egyúttal felhívjuk a kerületünkhöz tartozó összes termolő urakat, hogy a kiállítás sikerét részükről is olőmozdL tandó, minél nagyobb számban jelent­kezzenek a kiállításon való részvételre. A kiállításban részt venni szándóko zók saját anyagi érdekükben is akkor I cselekednek leghelyesobbon ha a gya. Az „Esztergoi ás Vidóke“ tárcája. fbSZTERGOM., II, E siralmas tatárfiit,ás alatt esett el Sa­jónál a mohi pusztán maga az akkori esz­tergomi érsek Mátyás, három püspökkel együtt. IV-ik Béla királyunk, kinek hamv; i Esztergomban nyugszanak, §§§) mint akkor nyomorult hazánk második alkotója, vala Esztergomnak is, Vancsay István, a magyar egyháznagyok közöl legelső bibornok segéd­kedése mellett, kinek is később a várat ado- máuyozá, megujitója; azonban annak hajdani fényét többé vissza nem adhatá, ártott az is, hogy utána következő királyaink többé nem Esztergomot, hanem Visegrádot, utóbb Budát választák lakhely ül maguknak. 1304-ben cseh Veuczel a Roberthez szí­tott Gergely érsektől, ki elleue elől pór ál­ruhában alig menekülhetett, a várat drága­ságaival együtt elfoglald ; ekkor a főkápta­lan is sokat vesztett, de veszteségeit Ven- ezel, Albert várparaucsnok által megtérité. —• A folytonos tröuviszályokozta belvillon- gások mik egymást fölváltva követték, Esz­tergomnak szinte csak ártottak, s újra föl- virágoztatui nem engedék. Majd Csáki (Treu- cséni) Máté sarczolta (1312) Mátyás érsek §§§) Sírját e felirat diszité : „bum licuit, tua cum viguít, Rex Béla potecas Era us latuit, Pax finna fűit, regnavit honestas “ alatt, majd Stibor. Zxtgmond hive, Kanisay János érsek korában (1403) zaklatá azt. 1440-beu i sínét káros viszontagságoknak néze eléje ez ősliely Albert özvegye Erzsé­bet alatt, de melyek tartós békével végződ­tek Ulászló alatt; főtéuyezői ez események­nek a nagy Huuyady János és Zéchy Dénes bíboros érsek. — 1471 ik év vége felé uj veszélyek fenyegetők Esztergom városát s a várat ; do noha a Corvin Mátyás király és Vitéz János érsek közti fájdalmasogyenetlen- ségek §§§§) a sokérdemii főpap méltóságát, s székhelyét megingaták s az ezen viszály - j ból eredett bú és szégyen magát a főpapot, a kornak eme nagyobb rend fi csillagát kora | sírba hajtották; *j mégis a tornyosuló sö­tét fellegek Esztergom egéről elvonultak, s la vár és város a középkor igényeinek meg- ! felelőleg díszlett. Ez időszaktól a mohácsi vészig lefolyt félszázad Esztergomra nézve nyomtalanul folyt le. A mohácsi gyászos események után, mik alatt Szálkán Endre esztergomi érsek is el­esett, a vár János királynak az általa egri püspökből esztergomi érsekké emelt, párt­jabeli Várday Pál alatt ; a város ellenben I. Ferdiuand királynak hódolt, mig ez utób­biak néhány napi ostromára a vár s az ér­sek is magát megadta. — 1529-ki aligns- tusban Várdayt már Szolimán részén látjuk; ennek Bécs alatti tervei meghiúsulván (1530) Várday a törökkeli szövetkezést megunva, Ferdinandnnk szoros és tántorithatlan hive Ion, miért János haragra gyuladváu 1532- ben Gritti vezénylete alatt a várt ostrom §§§§) Katona Hist. Reg. XV. 262, stb. lap. *) Horváth M. a magy. 1844. III. k. alá vette, de Liskán Tamás és Horváth Bertalan ritka, egyetértő ellenállása Grittit v issza vonulásra kény szeri té. Az 1534-ki békekötésnek egyik föltétele vala, hogy Esztergom kulcsai Bizantzba kül­dessenek ; de Szolimán Azsiábani belzavnra miatt távol lenni Icénytelenittetvén, Ferdi­nand parancsára Várady a várt Liskán Már­tonnak átadni kénytelenült ; azonban nem­sokára (1543) a hadával visszaérkező Szo­limán visszakövetelő azt. Heves ostrom és védharez fejlődött ki ; az őrség derekasan viselte magát, de számra megfogyva és se­gélyt nem reméllve a várat végre feladta, **) — 1594-ben Mátyás főhg. és Pálffy csel­lel élve a várt bevették, de Sinán közeledő hadától tartva idején visszavonultak ***) ; az ez évi cxatajalkalmával itt esett el mind­két czbinbján kapott sebei következtében gr. Balassa Bálint jeles katona s m. költő' egyszersmind, ki korától magyar Pindárnak nevezték“**“) elzengvén előbb hattyúdalátf) megéneklé halálát Rimái János e jeligét bo- csátván előre : „Megsebesült testem búcsúzik tőletek, **) lásd Ivánffi „R. Hungarici História“ p. 173. és 176. ***) Palugyay i. h. ****) Ferenczy Zs. Jakab „Magy. irod. és tudom, története 111 1. — v. ö. Istváuffi R- H. R. 407 b. j f) Talán azon müvét, melynek czime következő: „Lelkem mint Noé galambja Magát ép hitével adja.“ s kezdődik igy : „Segély meg engemet én édes Istenem, Reméntelenségben ne hagyj elsilyednem ! ín minden elhagyott, nincsen hova lennem, Nem tudok mit tennem.“ stb. (Toldy „A M. ny. és irodalom kézikönyve“ 163. 1.) Istennek sok átka fogyjon belőletek.“ ff) 1595-ben Mausfeld és Pálffy, majd az el­sőnek halála után Mátyás főiig. sept. 2-áu a várat nagy diadallal bevevélc, s miután Pálffy is meghalálozott volna, várparancsno­kul Altban Adolf Ion kinevezve. A vár eró'.s kezekben lévén már 1604-beu Hassáu 60,000-nyi seregével hasztalan kisérlé meg az ostromot ; minthogy a kirohanó várbe­liek Basta György vezérrel egyetemben liő- sileg verték vissza Budára az ostromló tö­rököt. — De fájdalom ! 1605-ben Mehmet nagyvezir a várőrség meghasonlását hasz­nálva a várt kezére kerítő, s ez időtől fogva majd nyolezvan éven át vala kénytelen tűr­ni Esztergom a török türhetlen igáját. 1683-ban végre ütött a megváltás órája, s noha ekkor János lengyel király a bajor és lotharingi vezérekkel egyetemben a tö­rököknek Párkány s Esztergom közti hidját feldúlni czélozván, a túlnyomó török erő által, majdnem tönkre veretett: azonban a segédül érkezett lotharingi Károly a török hadat vissza kergetve oct. 9-én Esztergom­nál tábort ütött, s az erre intézett kiroha­nást oly eréllyel véré vissza, hogy a 26,000- nyi török seregből alig 3000 menekülhetett. Az ostrom maga oct. 22-én vette kezdetét, s negyednapra a várnak tökéletes föladat- sát eredményező. 1685-ki jul. 29-én mar hasztalan ostroralá SeraskeiTbrahim 40,000- nyi hadával újra Esztergomot; aug. 10-m a vár alól elvonulni kényszerült, fff) Kiiirité tehát Esztergom a tatár s török kezek nyújtotta annyiszor csordultig kese­rűségek poharát; de saját nemzetének tud ff) Toldy i. k. 195 I. ttt) Ralugyay i. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom