Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 92. szám

knr 1.v'i műkodást tartják szóm előtt, ha imI.i iin ekednek, hogy iparunknak óh g;i/.«Iiis.íguuknak életrevalóságát, gyakorlati ért ékét és használ hatóságát ismertessék meg s ne kívánjanak egyes szó katlan, rendkívüli, talán magukban véve ig mi érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyaknak kiállításával remekelni. Nem a rendkivillisó- gek, nem a sajátosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha 1)0 tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt más nemzotbeli nagy versenytársainkkal.

Bejelentési ivek a fennebb említett alkerületi bizottság által, vagy sürgős esetben a budapesti kerületi bizottság (iroda: orsz. iparegyesület, ujvilág-utcza 14.) által is adatnak ki és kívánatra minden jelentkezőnek beküldetnek. A két egyenlő példányban kiállítandó be jelentési iv azonban mindig azon al keni 1 éti bizottsághoz küldendő be, melynek területén az illető bejelentő lakik.

A kiállítás érdekében a legszüksó-j gosebb tudnivalókat a következőkben összegezzük :

Megnyitás: 1885. május 1.

Bezárás: 1885. október 15.

Időszaki kiállítások. Május 1 —10. baromfi-kiállítás 10—20. első tavaszi, virágkiállítás, 17 — 24. hízott állatok1 kiállítási, 20 30 juhkiál 1 itás. Junius’

10 — 20 II. tavaszi virág, gyümölcs és zöldség-kiállítás. Julius 1. — augusztus 30. raunkákiállitás, 15 — 25. Nyári virág- és gyümölcs kiállítás, 20—30.: élő méhek kiállítása, szeptember 1—10. J szarvasmarha- és sertés-k i ál 1 i tás, 10

—20. tejgazdasági termékek kiállítása. Október 1—15. őszi virág-, gyümölcs , szőlő-és zöldség-kiállítás, őszi lóver-1 senykor : lókiállitás és ebkiállitás.

Bejelentési határidő : 1S83. deczem- ber 31. Utólagos bejelentések elfogad tatnak 1884. évi május 1 ig, de ez esetben a téidij 10 százalékkal többet tesz. Későbbi bejeientósok elfogadása iránt az országos bizottság határoz, ez esetben azonban a térdij 50 százalékai nagyobb

Térdijak. A tórdijak négyszögméte- renkint következők : A) a fedett csarnokban : a) alap terület a szabadon álló tárgyak részére 8 írt; b) alapterület a falak mentében vagy mellett levő

szokrénytér (> fii ; c) faltiTülei 3 frt. Az a) és b) pontok alatt említett terület nagysága 3 méternél nagyobb nőm lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő. B) Alapterület a félfedett csarnokokban 3 frt. C) Alaptorü- let a szabadban 2 frt.

A különleges csoportok térdijaira vonatkozólag lásd az ált. szabályzat

10. §-ának második részét.

Szállítási kedvozmények: 100 kilogramm után kilomóterenkint 0*16 kr. fizetondő az oda- és visszásnál Utasnál, ezenkívül 100 kilogramm után minden vasútvonalra 2 kr. kezelési költség és 3 százalékos szállítási adó. Waggon- kinti szállításuknál nagyobb kedvezmények.

Portómentesség. A levelezések és küldemények (a kiállítási tárgyak kivételével) portóméntesnk. A bizottságok leveleikre és küldeményeikre a körot- kező megjegyzést illesztik : a kiállítást illető portómentos ügy. Magánosok, vagy portóköteles testületek a kiállítási bizottságokhoz intézett leveleiket i következő megjegyzéssel látják el : hivatalos felszólítás folytán portómentos.

Minden további részletes felvilágo utassal a felsorolt kerületi bizottságok i részletes szabályzatok és utasítások nyomán készséggel szolgálnak.

Végro minden magyar honpolgár nírtoló figyelmét és támogatását újból s kikérjük az 1885. évi országos ál- ;aláuos kiállítás érdekében, mely nem- adó létünket és erőnket hi von fel temetni hivatva van s melynek teljes si- terét a nemzeti becsület kérdésével kell izoMositanunk.

Azon kellemes reményben, hogy e 'elfogásunkban kerületünk minden polcára osztozik, maradtunk kiváló tiszül öttel .

Az 1885. évi országos általános kill itás budapesti kerü’eti bizottsága lovébon :

11CLLÉRI MÓR. RÁTH KÁROLY,

biz. jegyző. elnök.

i Rákóczy-kópek.

Niedermann Pál, esztergomi főkapuiam ügyész Zrínyi Ilona, II. Rá- óczy Ferenc/, és Báthory Zsigmond gykoru arczkópoit a létesítendő törtóéi in i képcsarnok számára adományozta.

A képek a Rákóc/iak várából, Mimii csró Iszármaznak. Tabódy Munkácsról legjelent müve szerint nyolez ily tör- i énolmi arczkép diszilelte a várpa- ancsnok termét: midőn azonban 1855- <

ben a munkáén vár fegyliá/zá alakiitatott át, a. Károlyi Sándort ábrázoló kéj) kivételével, e festmények a budai hadi levéltárba kerültök, hol néhányat köziilök Jakobey festő lemásolt.

Poregyezség folytán a hadi lóvéi tárból b. Baldácsi Antal tulajdonába jutottak o müvek. Baldácsi báró elhalván, hagyatéka elárveroztetott. "Árvo- rósro jutott könyvtára, és képgyűjteménye is. mélyből Niedermann Pál ügyvéd azon bárom arczképol, köztük a legbelsőbbet, Zrínyi Honáét szerezte meg, melyeket most hazafias kés/.sóg gel a történelmi arczképcsarnoknak adomán \ ozott.

Niedermann Pál nagy lóik i\ adományát a miniszter következő levéllel köszönte meg.

„Vallás- és közoktatási magyar kir. minisztérium. 27.99G. szám. Tekintetes Niederinanu Pál ur, köz- és váltó ügyvéd az esztergomi főkáptalan ügyészének Esztergomban.

Ölömmel értesültem tokintotes ura ságod azon hazafias elhatározásáról, hogy Zrínyi Ilona, II. Ráköczy Forencz és Báthory Zsigmond olajban festett egykorú arczkópeit a Budapesten létesítendő történelmi képcsarnok számára szives volt ajándékkepou felajánlani.

Midőn ezen nemcsak történelmi, hanem művészeti szempontból is kiváló érdekű festményeket a mondott kép csarnok részére elfogadom, egyúttal készséggoi ragadom meg az alkalmat, hogy Tekinteles uraságodnak ezen ép Dly hazafias, mint nagylelkű állományáért meleg köszönetét mondjak.

Meggyőződésem, hogy ha Tekintetes nraságod példájára sok önzetlen hazafi járul keletkező intézetünk czólja elő - mozdításához, amint reményiem, járulni is fog; fényes siker koronázandja fáradozásunkat, és létesíthetni fogunk lemzetünk mullját méltóan feltüntető )ly történelmi {képcsarnokot, melyben íz élő nemzedék lelkesülhessen az ősök lazafiui erényekben gazdag példáján, i tudósok és művészek pedig bő formst leljenek Magyarország múltjára 'onatkozó kutatásaiban.

Az ajándékozott képeket a nemzoti nuzeum egyidejűleg érintett igazgatóágához kérem küldeni, hol azok a őriénél mi képcsarnok megnyíltáig lééiként fognak magőriztetni. Budapesten, S83. évi november hó 2 án. Trefort . k.

Kimerítően registráituk a nemzet 1 tál ára aiánlott nagybecsű ajándék

történetét. Czélunk ez által nemcsak az, hogy Niedermann Pál ur hazafias érdemét illően kiemeljük, de az is, hogy másokat sziutoly önzetlen és [nagylelkű eljárásra buzdítsunk.

I Városunkban több helyütt igen érdekes és értékes régiségek és történeti emlékek vannak Ha már a végzet azt a vágyat megtagadta, hogy saját kis történeti múzeumunk legyen, megadta mindenesetre az alkalmat, hogy a részben elkallódó részben nem is eléggé méltatott történeti becsű régiségeket a nemzeti múzeum régiségosztályába küldjük, melyet a nemzet közadakozása és pártfogása világhírű nevezetességűvé avatott.

A mit a nemzeti múzeumnak adunk, azt a nemzetnek adjuk. Saját kincsünk marad az továbbra is csak azzal a két különbséggel, hogy a muzeum csarnokaiban a nemzet százezreinek'tanulságára szolgál s szakavatott rendezés, megmagyarázás értékesíti és^éber őrzés biztosítja jövőjét.

Ilyen értelemben fényes hazafiai érdemeket szerezhetünk az utódok sok ivadéka előtt is.

A rablógyilkosság.

Szenzácziós rablógyilkosság tartja izgatottságban városunkat. A rendőrséget szombaton délután azzal a hírrel lepték meg, hogy a duua utczai Stuhrnó-félo házban rablás történt az úrnő távollétében. A rendőrség azonnal a helyszínére ment. A kis ház a város egyik elhagyatott utczájábau fekszik. Közönséges kis földszinti épület, melyben egy előkelő és gazdag, de igen visszavonult és csöndes úrnő lakott. Stuhrnó Mária egy Becsből Esztergomba nyugalomra telepedett orvos özvegye volt. Előrehaladt kora miatt még nehéz hallása is még inkább elszigetelte a világtól. — Zárdái magányban lakott egy vén nő- cselédjével. A kapitány és a rendőrség tisztviselői a kaput zárva találták s min(hogy csak belülről volt kilincs, hogy mielőbb a házba térjenek, egy szomszédház körítésén keresztül a kertbe másztak s onnan a házba hatoltak.

Vérfagyasztó jelenet tárult eléjük, midőn a konyhába léptek. A cselédet vérbe fagyva, arcczal a földre elterülve találták. Homloka és arcza a veitől föl ismerheti eníll befutva, A rablógyil- gyilkos a Iialá!tos/tó ütést hátulról mérte fejére, iniro a koponya beszakadt s az agyvelő kilocscsant. A cseléd épen az ebéd elkészítésével foglalatoskodott. A

újra megölték azt 1706-ki jul. elején Rí- kóczy Ferencz és Bercsényi Miklós roppant sereggel környezék Esztergomot, s az érseki város elfoglalása után 18 ágyú- s 8 mozsárral működve a segélyt nem reméllő várbeliek sept. 8-án föladásra kényszerűek, s azt frnnezia hadvezér Bonafouxnak őrségére bizák. De Rákóczi rövid uralma nyolc/ napig tartott csak, s a Stahrenberg Guido és Pálffy János vezénylett császári had négynapi ostroma a vár föladását eredményező, s parancsnokává, míg Kuklender visszaérkeznék, Bruckenthál Ion kinevezve. A Kuklender után következett Schuknecht Miksa vezérőrnagy miudent elkövetett, bogy az any- nyit szenvedett erősség falait jó karba hozhassa, a miért is a vár egyik kapujára iratá:

„Carolo VI. R. I. S. A. G. H. R. Porta Moonla. JQVe. ArCIs IstiVs. Pa. DeCorl. NoVo. ÍUslItVta. Mniimiliano. De. Schuk- necbt. Generáli. Vigiliarum. Fortalic i. Hu- uss.. Praefecto.“

Schuknecht utóda Veisz Péter vala. —■ Örök emlékezetű Mária Terézia nagy királynénk a várat az eszterg. érsek bibornoknak adományozá ; minek folytán, mint Bél Mátyás is megjegyzé. §) Barkóczi Ferencz bg, prímás a már akkor tervezett basilika, s egyéb szent czélu építkezések minél tágabb tereül a vár bástyáinak szél,hányását s a területet kiegyenlítését eszközlobe vette. §§)

Eltekintve e kevés vigasztalót, inkább több szomoritót méliében termő, gyászos kor- eseményektől, mik Esztergom haladni törekvő ereit szüntelen Lukasztva, sötét ege fölött újabb időkig elviharzottak : bocsátkozol Cnmp. Hang.

Ó0> lásd bőyebbon Pulugyay i. k.

zunk, a mennyire a jelen értekezletünkre kiszabott tér megengedi, némi részié te Hite. s lássuk felosztását, területi nagyságát lakosságát, s mik vannak, nevezetességeit.

Esztergom átalán véve fekszik a Duna jobb partján Párkánnyal szemben. Budától hat, Kompromtól öt, a buda-bécsi országútiéi 3|4. a pest-bécsi vasúttól '|4 mértföld- uyiro, Ferro szigetétől 36 25°', bosszúság s 47° 471!2 északi szélesség alatt. Áll Esztergom négy, u. ra. királyi, érseki, (vízi). Szent-Tamás, és Szent-György mező városokból. — Az első mikor nyeré el tnlajdonkép szabad királyi városi jogait, miután kiváltság levelei hihetőleg elégtek (1818 iki np- riliióban iszonyú tűz ütvén ki, épületeinek csaknem egy negyed részét elvesztette §§§), bizonyosan nem tudhatni Annyit azonban hitelesen állíthatunk, bogy a szabad királyi városok sorába bekebelezetten az 1514. 3. t. czikben olvassuk s mint ilyen a királyi személyilök bírói hatóság alá tartozott, s tisztújító székeit minden másod évben, Octavo ealendas Msji tartotta, — íme szabad kir. város fekszik ugyanazon térségen, melyen hajdanta virágzott, csakhogy a lakosság régi nagy száma megfogyván, szükebbre szorítva. A félkörben délkeletre elterülő hegységek egészséges jó levegőt nyújtanak a lakosoknak, kik közt nem kevesen a 80 — 90 évet túlhaladják. — A múlt század vége táján még két kapuja volt, egyik budai, a másik Lőrincz nevet viselt. Bástyáiból már mitsem látunk. — A tágas piacz’’ól sznbálv- szeríileg emelkedik a városház, melyuek jobb

§$§) „Közhasznú Ismeretek tára I83G“. 4. k o90.' Í.

szárnya a főgymuáűumot képezi, (melynek keletkezete, koronkinti viszontagságai, s legújabban 8 osztályúvá történt átalakulásáról 1852|3- ban kelt Programmunk bőven értekezik.) balszárnya a csinos külsejével meglepő ujonan épült s csak tavaly fölavatott elemi elemi tanoda növendékeinek szolgál múzsái hajlókul. Az 1778-ban épült városház vörösmárványból ki faragott czimere díszeleg. A főgymnasiomiil szolgáló jobbszáruy tornya alatt nagyobb vörös márványlapon ez áll „D. 0. M. HaeC PaLestra. AVgVstae. Thereslae. Regls. ApostoLICI. MVnlflCa. LIbernLítate. In. CViIa. Reglae. HVIVs. CIVItatIs. Strlgonlensls. EXYrreXlt.“ Az elemi tanodát képező balszárnyon pedig e rövid hunlokiradot olvassuk: „GYERMEKEIK NEVELÉSÉRE. ESZTERGOM 1853.“ — A városház tőszomszédságában a tág négyszögudvaru megvebáz, ennek erkélyes, s „CÚR1A. INCLITI. COMITATES. STRI- GONIENSIS“ föliratu homlokzatával (a kis Dunára néző homlokfal e feliratot, tartalmazza : „Francisco I. Alig. Pio. Pacificato- re R'gnante. Prine. Primate. Alexandro. De. Rndna Snp. Comité. Publiae. Rei. Admi- nistrandae. SS Et 00 Huius. Provinciáé. Posuerunt. MDCCCXXVI “) a Szent Benedek rendbeli főgvimiasiiimi tanári karnak 1852-ben ínegtágítol.t székbáza emelkedik, innen alább a jilébánialakkal szemközi a Szent Ferencziek zárdája s temploma. Eszent- szerzet (Provinciáé Marie) ide hozataláról biztos kútfővel nem bitünk, de bizonyít az, hogy a tatárok által szétdult ős kolostoruk romjaiból IV. Béla a hold. szűz tiszteletére uj kolostort épített, melynek egyháza sírból íjában utóbb cl is temettetett. Bél szerint. nejével és fia- Bélával együtt. §§§§) — 1448-ilc évtől azonban a szerzet évkönyvei így szólnak : „Conveutus noster Strigonien- sis — — — útidéin P«»Iribus Observanti- bus assignatur.“ Utóbb Széchenyi György bib. érsek azon czólbói telepité meg ismét a sz. szerzetet, hogy egyéni buzgó fohászokkal kérjék az egek Urától a hazának török járom alóli fölszabadulását. A mostani kolostor 1700 —1717 épült, midőn is a tisztelt atyák praelato expanse Vexillo AJbo, a Senatu Strigoniensi pro anliqtio Hnuga- rorum more sinntuose facto, ad adumbran- dam videlicet prímám illám Patrum —olim anno 1240 per Bélám IV. R«gei» Hung, fiictam infroductiouem, ünnepélyesen beig- tattattak.

— Pálmai Ilkánál. Völgyi György uram a napokban tisztelegni ment az isteni Ilkához, hogy Esztergomba csalogassa, egy olőadásra. Történt azonban a következő kis epizód. Völgyit egy parádés inas fogadja. Ünnepélyesen bejelenti. Erre a diva házszabályai szerint a türelmesen várakozó színigazgatónak tudomására hozzák, hogy Pálmai Ilka hotenkint csak egyszer sxokoft fogadni és pedig csütörtökön. Völgyi esetleg pen token járt lent s igy nem akart hat napig epedni a visite után, hanem egyszerűen visszatért pálma és Pálmai Ilka igóroto nélkül.

Co «>p. Hu ij.