Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 87. szám

Éjfél előtt egy órával megjelent erre Ibrahim követe azon kijelentéssel, hogy kezesek allitasa mellett hajlandó még az éj folyamán az atadasi feltételek Írásbeli megállapitasahoz hozzájárulni.

S másnap, október 27-én mindkét részről aláíratott a nagyfontossagu egyezmény, mely szerint:

1. Minden lőszer, agyú és védmü a varban hagyatván;

2. Megengedtetik az őrségnek, hogy magat két napi eleséggel, kenyérrel és hússal elláthassa, készletben levő-kávéját, szörpjét, ruháit szóval minden podgyászat magával vihesse, melyeknek vagy tengelyen egész Budáig leendő szállithatására.

3. A szükséges szekerekről Lothringen hg. fog gondoskodni.

4. Ugyanő néhány hajót is bocsát az elvonuló őrség rendelkezésére, melyen ez az esztergomi révből Budára eljuthat.

5. Ha e hajók nem vehetnék föl egyszerre az összes málhát, a visszamaradó rész az alsóváros alkalmas épületeiben török őrizet alatt tartatik, mig a hajók ismét térhetnek.

6. Elégséges révész hiányában az elvonuló őrség fog evezősökről gondoskodni.

7. Az itt elsorolt föltételek mellett Esztergom vára a szövetséges hadak előtt megnyittatik, a török őrség pedig a szükséges kocsik és hajók átvétele után legott elvonul.

8. A varban lévő keresztény foglyok visszanyerik szabadságukat ; viszont,

9. A török őrség is családostól s mindenestől szabadon vonulhat Budára.

Ezek szerint tehát Esztergom keresztény kézre-----k

erült, a benne lévő összes ágyukkal s tüzérségi szerelvényekkel; a török őrségnek és lakosságnak pedig nyitva állott Buda felé úgy a szárazföldi, mint a vizi ut.

28-án reggel a kezesek kölcsönös kicserélése után 2 császári zaszlóalj szállottá meg a kapukat, melyek küszöbét e napon 4000 török harczos és 6000 fegyvertelen mohamedán lépte at megszégye- niilten és a kétes jövendő nyomasztó sejtelmeivel.

Jó részök a szárazföldi utat választotta 1600 császári lovas födözete alatt. Más részök hajókra szállott s ezek közöl többen soha sem látták Budát; mert egyik hajó — túlságosán megterheltetvén —- az indulás után csakhamar elmerült.

A vár börtöneiből pedig huszonöt keresztény fogoly sietett a nagyszerű székesegyházba, (mely sok ideig moshéként használtatván, most újra beszen- töltetett) harangzúgás és ágyudörgés közben adni hálát Istennek a szerencsés szabadulásért.

Esztergom várába, melylyel 35 ágyú 2 mozsár 840 mázsa lőpor, 10924 ágyuteke és 515c kézigránát esett a győzök martalékául, ezer főnyi keresztény helyőrség rendeltetett azután a Starhemberg ezred- beli Karlowitz őrnagy parancsnoksága alatt"

És Lothringen még ugyanaz napon sietett az örömhírt megírni császári urának; magasztalással említvén a számosak között Serényi, Scherffenberg és Starhemberg grófokat: Croy Pfalz Neubug hge- ket, és a rettenthetlen bajorokat, kiknek vitézsége ajig 100 keresztény harczos élete árán visszavivta Esztergom szabadsagai.

Legyen áldott emlékezetük!

Dr. Mennyi Lajos.

/ÄÄ. SHf SM- * u, r

£ 0 f 0 k t 11 a 0 S § % i e # g q w to a n.*

(Esztergom török rabságának története.*)

Imiből COLIMÁN Budát elfoglalván, 1529. év szept. iBB38p 9~én Bécs felé folytatta útját; midőn Eszter- »=£%> gomhoz ért, Várday Pál érsek, minthogy Janos királytól Ferdinandhoz partolt el s ettől idejekorán segítséget nem remélhetett, megrettenve követeket küld Szolimanhoz, a kitől könnyű szerrel bocsánatot nyert; következő napon a várat és várost jó sor- sukia és Mutnoky Mihály gondjára bízván, háromszáz lovassal s ugyanannyi gyalogossal a táborhoz csatlakozott.

Az egész sereg által örömmel fogadtatván, maga Szolimán vigasztalta öt, hogy semmitől se féljen s meghagyta, miszerint a tábort kövesse a melyben mindaddig kénytelen maradni, mig Bécs ámbár hevesen, de eredménytelenül ostromoltatott.

Szolimán 1529. okt. 15-én Bécs ostromlásával felhagyván, oly sietséggel távozott, hogy ötödnapra mar Budán volt, a hol Zápolya Jánost királyi székébe visszahelyezte s egyúttal figyelmeztette, mi- szeiint Várday Pált kegyeibe fogadja vissza.

Terdinand a törökök eltávozása után Óvárt és Komáromot könnyű szerrel elfoglalta, és minthooy az érsek, a káptalan és Esztergom városa követek áltál arról értesítették öt, hogy önkényt megadják magukat, Esztergom és Buda visszafoglalására sereget küldött; midőn ez Esztergomhoz közeledett és egyideig hiába várakozott a követekre, kiknek a megadást hírül hozni kellett volna, a katonák me^_0<-; ta *) EszterS°m sz- kir. város levéltárából, Hellseher tudós v dip IT eS kön'vvtár alaP;tó Descriptio Strigoniensis czimű e a>g meg nem ismertetett latin kézirata után. S z e r k.

unván a várakozást az őrségtől elhagyott varos falaira lajtorjákat illesztenek, azt könnyen be is veszik s feldúljak, a varhoz azonban hozzá férniök a heves ágyúzás miatt lehetetlen volt, mig kemény tél köszönt be s a sereg deczember hónapban téli szállására tért.

Midőn Rogendorf Vilmos, Ferdinand csapatainak főparancsnoka, 1530-ik év október havában 10,000 válogatott katonával Budára sietett, Pál érsek Esztergom közelében eléje ment, a török szövetséget megutálván P'erdinandhoz csatlakozott, kinek seregét tanácscsal, pénzzel és eleséggel támogatta.

Rogendorf, miután Budát 50 napig eredménytelenül ostromolta, deczember 19-én felhagyott a megszállással es seregének nagy veszteségével Esztergomba vonult vissza, a hol Laszky Jeromossal, János király követével, 3 hónapi fegyverszünetet kötött, melyet azután az ellenkirályok egész 1532. április hó végéig meghosszabbítottak, azon megjegyzéssel, hogy annak biztositéka gyanánt Zsigmond, Lengyelország királya, és György7, Szász herczeg mint közbenjárók Ferdinand részéről Esztergomot, Janos részéről pedig Nagy-Váradot zár ala vegyék, paiancsnokaikat oda küldjék és a polgároktól az alatt a hűségesküt követeljék.

János király 1532-ben Pál érsek kétszeres elpártolása által indíttatva Gritti Lajos vezérlete alatt seregét Esztergom ellen küldi. A varnak élén áll vala Thomas Liskanus spanyol tábornok, körülbelül 1000-nyi spanyol őrséggel, kiket az érsek sajat őrsegéhez, melynek parancsnoka Horváth Bertalan Ferdinánd király parancsára és szükségből is várába