Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 87. szám
minden sorhad és tüzérség nélkül — oly tervvel követte, hogy az esetre, ha a török Párkány komoly védelmezésére gondolna : ö a szövetséges sorhadnak és tüzérségének megérkeztét a palánktól egy órányi távolban fogja bevárni. Ámde a lengyel elöhad, mely eddigi rohamos előnyomulásában akadályra seholsem talált s egész a Duna révig nyargalt, már és ott egy gulyaörzö kisded török csapatot űzött, hajtott maga előtt, a anélkül, hogy a királynak bárminemű értesítést küldött volna. E végzetes mulasztás és gondatlanság csakhamar megboszulta magát. A törökök, kik az éj folyamán Párkány őrségét Esztergomból átküldött mintegy 8 ezer emoer- rel megerösiték, egyszerre meglepő erővel állottak a palánk ágyúinak lőtávolba érkezett gyönge előha- dak útjába. Szobieszky csak akkor értesült az ellenség közellétéröl, midőn előhada mar aránytalan mérkőzésben állt azzal. Hasztalan sietett lovassága zömével az ütközet színhelyére. Előhadát már fel- tartóztathatlan visszavonulásban találta s a futamodók áradata magaval sodorta nem csak a sereget, de öt magát is, ki csaknem életével pecsételte meg rettenthetlen személyes bátorságát. A környezetében maradt csekély számú nemesek egyike Cerkasz mentette meg— mondják —a király életét s elismerésül ezért haláláig élvezte a párkányi ütközet évfordulója napjan részére utalványozott 500 tallér vitézi dijat. A király fia Jakab herczeg is száz veszély közt menekült s atya és fiú sokáig elveszettnek hitték egymást. A lengyel futás és török üldözés az üggyel- bajjal elért császári sereg hadvonala előtt érte végét s a mintegy 2000 elesettért Szobieszky csak a harmadik napon állhatott boszut. Október 8-ika pihenő nap volt. _9-ike hajnalán a király sorhadát és lovasságát két hadtestre osztván, maga állást foglalt Párkány ellen a Dunara támaszkodó jobbszarnyon. A centrumban Starhemberg gr. vezényelte a császári gyalogságot és tüzérséget, Croy hg. altábornagy és gr. Serényi vezérőrnagygyal, kiknek sorhada összesen 19 zászlóaljból állott egyenként 400 emberrel. Badeni Lajos hg. Dünewald és Pálffi grófok a jelen volt külön-kiilön 500 lovat számlaló 17 lovas ezred fölött parancsnokoltak; mig Jablonowszki a lengyel bal- szám) nyal a császáii lovasok legszélsőbb balszárnyan foglalt állást a centrum mögötti harmadik hadvonal is lengyelekből képeztetvén. R-e§fiGi nyolczkor indult meg a szövetséges sereg Párkány felé s egy órai menet után megpil- lantá a palánkon kivül csatarendben álló török hadosztályt. Kara Mustafa nagyvezér mindent elkövetett, hogy a párkányi fontos hídfőt megvédhesse. Az ifjú' tetterös Kara Mehemed budai basát uj erősítéssel 1 küldötte Párkány alá, melynek védelmére immár f 16,000 főnyi török őrség állott harczkészen. A töiökök első csalódását Tököly tartózkodó magatartása idézte eló, kinek levonulására Léva felöl 1 biztosan számítottak. A tatárok uj khánja is néhány mérföldnyi tá- c volsagból szemlélte a két császári sereg mérkőzését. r Kara Mehemed mintegy 10,000 emberrel egy t negyed órányira nyugat felé tolta első hadvonalat, r a tartalékot ügyesen elrejtvén; minthogy azonban r a Garam hátba, a híd pedig a harczél hosszvona- l laba esett: a visszavonulási viszonyok meglehetősen kedvezőtlenek voltak reá nézve s nagyrészt ennek tulajdonitható az ütközet végzetes kimenetele is. A támadást a török balszárny intézte az Esztergomból átjött szilisztrai basa vezérlete alatt Jab- k lonowszki huszárjai ellen, mig ugyanakkor a török b el derékhad rohamot sziníett a császáriak centruma > tele. Az arczvonal előtt aztan hirtelen félfordulatot r" t(-)n s Lelies erővel szintén a szövetségesek balszár> n) ara vetette magát; a hol azonban a lengyel csapat vitézül helyt állott. Dünewald gróf 'most a >s török lovasság íeié fordult, balszarnyának esett s a z Caprara, Palffi, Piccolomini, Veterani és Lodron lo0 vasezredek élén oly szétrobbantó erővel nyomult a előre, hogy a futásra kényszerült török balszárny és derékhad vad menekülése visszavonulni készté a ° szárnyat is, mielőtt ez még támadásra is gondolhatott volna. S a csata sorsat ilymód Dünewald- határozott fellépése végleg eldöntötte. Ö maga s a- lengyelek balszárnya a párkányi sánczárkokig nyo- v maban volt a futó ellennek, mialatt Lothringen az- egész sereggel csatarendben nyomult Párkány alá. Mindez alig vett egy órát igénybe. 1 A megfutamodott török had egy része Pár- 1 kány palánkjai között vonta meg magát, más része- a Garam gazlóin at Pest felé hátrált; mig a sereg zöme a Duna hidján keresztül Esztergomba jutni ; igyekezett. Csakhogy a hid a rá tóduló ember ló és szekértömeg roppant súlya alatt csakhamar leszakadt s így a török önmaga vágta útját vissavonult- hatásának. Lothringen, a kínos zavar első pillanatait felhasználva, öt zászlóalj gyalogságot rendelt Szobieszki larkany paliszádjait ostromló kozákjaihoz, öt ágyút pedig a Duna partjára vezényleti, öldöklő kartács- zaport zudittatván azokból a hídon szorongó törökökre. Egyidejűleg Badeni Lajos herczeg is rohamot intéz — az esztergomi török ágyuk tüze alatt — Pái kánynak Duna felől eső sánczai ellen, melyeken belül (200 kegyelemért esdő janicsáron kivül) 'csak- hamar minden töiököt kardélre hány az elnyomuló szövetségesek diadalmas csapata. Párkány elestével tetőpontját érte a Duna hídjának szorított törökök kétségbeesése. Ezek most a rohanó hullámok között keresnek menekülést úszva remélvén elérhetni az esztergomi partokat. De ez csak igen kevésnek sikerült. A megsebesült Kara Mehemed mintegy 2000 emberrel — még a hid leszakadása előtt elérte Esztergomot ; ugyanennyi török menekülhetett Pest felé is körülbelül másfélezeren (az alleppói és szilisztriai basával együtt) fogságba jutottak; mig a túlnyomó többség mintegy 9000 ember — részint a Duna hullámaiban vagy a Garam-parti ingoványokban részint pedig az elkeseredett viaskodásban lelte halálát. A szövetségesek 20 ágyún és 6000 lovon kivül tömérdek^fegyvert és podgyászt is ejtettek zsákmányul. És e fényes eredménynyel szemben vesz- tesegök nem volt több 100 embernél. Szobieszkinek 3 nappal előbb elhullott lengyeléi tehát meg voltak boszulva. Párkányt a lengyelek felgyújtottak és a tűz az erőd palánkjait is földm elhamvasztotta. E győzelem távolabbi eredményei csakhamar mutatkoztak: Kara Mustafa serege maradványaival Buda alól Belgrádba vonult; Tököly a felső megyékből visszahúzódott; — Esztergom őrsége pedig mely a bástyafokról szemtanúja volt a párkányi testvérhad borzasztó megsemmisülésének, annyira megfélemlítettnek látszott, hogy a vár ostroma most mar a hódolás alapos kilátása mellett volt megkezdhető. & II. Esztergom ostroma. A párkányi menekültek alatt leszakadt régi hid kijavítására s az átkelés forcirozasara gondolni sem lehetett a vár fenyegető ágyúival szemben.
