Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 80. szám
Esztergom, V. évfolyam. 80 szám. Városi s megyei érdekeink közlönye. Csütörtök, 1883. október 4-én f Megjelenik heten kint kétszer: 7 VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész éne.........................................................0 fit — krfél évre................................................................3 * — » negyedévre.........................................................1 „ bt) „ Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: Pfalz-häz első emelet hová n. Iiip szel lom i részét illető közlemények küldendők. KIADÓ H IVATAL: jS Z É C H E N 1 - T É R ^ , hová a liivnlnlos s a magán liirdot-ósok, a nyilttérbo szánt közleményük, előlizetési pénzek és reclamálások intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIRÜIOTIÍSEK 0 MAG A Nlll IIDIÍTÉSEK 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr.! megállapodás szerint lehető l!>0—200-ig . 1 „ 50 „ legjntányosabban küzültetuek. 200—nOO-ig . 2 „ 25 „ ,----H ólyegdíj 30 kr. NYlhTTER sora 20 ki« Hová a kaszárnyá val ? Engedje mog tisztelt szerkesztő up hogy becses lapjában, hol a pro és contra megbeszélésnek mindég tér van adva, magam is elmondjam egy párt véleményét a kaszárnya hova építésére nézve. A mult csütörtöki számban foglalt vezérczikk álláspontjait nem igyekszem izről-ízro taglalni és megczáfolni. Jogos törekvés nyer abban a czikkben kifejezést mert a külvárosiak érdekében van írva. Hanem egyszerűen felsorolok egy- kottőt azon érvek közül, melyek a laktanya építését a város belső részeire tervolik és javalják. Lőhet, hogy tiz év múlva megmosolyogják azt, a mi komoly lelkesedésünket, a mivel százszor is deputatióztunk Bécsben, Pozsonyban és Budapesten, csakhogy kaszárnyához jussunk. Adja Isten, hogy ilyen, valóban egészen anyagi érdekű kérdés tiz év mnlva fontosabb, kevesebb fáradtságu s gyorsabb sikerű tervek által logyen tulszár- nyaltatva és feledtetve. Elég az hozzá, hogy ez időszerűit a kaszárnya kérdés igen nagy figyelem tárgya, mert olyan óriási anyagi forrásról van szó, mely hivatva van iparunknak, kereskedésünknek és népünknek sok jó hasznot hajtani. Már most meg van az elmélet. A sok járás-kelés eredménye, egy hiteles és hivatalos Ígéret, moly* a kellő létszámú katonaságot esry-két évtizedre nem csak megígéri, de biztosítja is. Keresünk olcsó pénzt. Azt is találunk. Kezünk be lesz majdAz „Esztergom ós VidikBi ‘ tárcája.. Satuk & komákban. Elbeszélés. Ha szövőt, kell is, hogy víg legyen. Még a kinek elverte is a jég a fele szőllőjét, kell hogy a megmaradt feletermésre áldomást igyák, ki mulassa magát. így mulatnak Kőváryéknál is. Hetyke úri kalapok, selyemcylinderek söp- rik meg az öreg présház szemöldökfáját a sok pókhálótól, melyet a liiúzszemii, kövér állatkák (Hermann Ottó nem járván a környéken) (v,ideig háborít,lanul honoltak, felhasználva a trónt egyszersmind vérpadnak, a belé akadó boldogtalan legyek és szúnyogok vesztőhelyének. — Párisi divatu ruhák szedik föl a gyékény-lóczáról meg a banyakemencze repedezett padkájáról a tenyérnyi vastagságú port, mely magát a mull szüret, óta odaquietáHa. Angol sétábóllal lá- masztalik meg a rozzant, három lábú asztal, melynek a negyedik lábát János lufi memiykő tüzes csárdástáneza amputálta, melyet Javai ilyenkor a tetején járt, a íen- geteg pinczetorok és borszéki vizes üvegek közt. Az „Egyetértés“ (e mindenütt j ölen - való) legújabb számával ragasztalak be a kitörött ablak, melyet tavaly a kis Pepi nyomott ki az orrocskájával, mikor a dadáit íiz üvegen át (nem lévén még oly ha táró-, zott iogalmai a fizikai áthatlanság (örvényéről, mint Pista koedsnak) meg akarta csókolni. Szóval ékes rendbe jön ilyentéukép- 1 <*n minden. nem fél millió s hozzá fogunk a hely kijelöléséhez s az alap megvetéséhez. Kicsiny város vagyunk. Épületeinket értékesíteni akarjuk mindenkorra, különben szörnyen elszámoljuk magunkat. Nagyon helyén lenne, ha odakün a pórság utczái közt lehetne nagyszerű épületeket emelni, hogy nagyobb forgalom után nagyobb értéko is legyen az épületeknek. De két ponton is szépíteni a bolvá rost mégis több s két minden eshetőség között is értékesíthető nagy épületet emelni mégis praktikusabb. Tegyük föl, hogy busz év múlva nem kapunk annyi katonaságot, mennyit egy nagy kaszárnya igényelno. A belső részeken épült kaszárnyát vagy kaszárnyákat azonnal értékesíteni lehet, inig a külső helyekre épült üres kaszárnyát polgári czélokra aligha le heíno egykönnyen értékesíteni. Még égy kis mondanivalóm van. — Sehügyse találom czélirányosnak, ha a kaszarnyakórdésben a testvérvárosokkal ellenkezést szitunk. Tartsunk össze, közös részünk van az építésben közös előnyünk legyen a kivitt tervben. Adja Isten, hegy a munkát jó siker koronázza ! E g y p o 1 g á r. ESZTERGOM FELSZABADULÁSA. II. A párkányi diadal. Az 16S3-ik év fordulópontot joloz a. Habsburgok Magyarország iránt követett politikájában. A /élholdnak Becs el len intézett merész támadása s a. birodalmi fő- és székvárosnak két liónapi szorongatta fása m('ggyőzte az intéző köröket eddigi maguktartása félszeg voltáról. S ha eddig hasztalan volt az udvarhoz Ilii magyarok folytonos ösztönzése a török hódolt- J ság felszabadítását ezélzó erélyesebb támadó hadjárat iránt: úgy most az 1683. nyárnak Bécsro nézve a fulladásig forró napjai teljesen kiábrándították az udvart azon téves hitből, mintha a kanizsai végek a Rába és Vág vo-, palával, elégséges biztosítékot képezhet uének a mindent elbontással fenyegető török áradattal szemben, az annyira és egyedül féltett örökös tartományok megvédhotésére. E kiábrándulásnak köszönhető, hogy még 1682-ben s a rá következő tavaszon Eszterházv1 Pál nádornak örökösen támadást sürgető emlékiratai csak kevés figyelmet ébresztőnek a „Consilium bel- licum“ német, ülnökeinél : addig a bécsi tréma után épen ez oldalról sürgotte- tett loghatályosabbaii a magyarországi hódolt várak összefoglalása. S a politikában beállott o fordulat, első sorban Esztergom felmentését jelentette, mely természeti s hadászati előnyeinél fogva a közép Duna kulcsú nak volt nevezhető. ÍL Szolimáim szultán 1543. aug. 10 én jutott a. fontos' vár birtokába s 1594. Mátyás főherceg hatszor intézett ellene eredménytelen ostromot, mig végre Mannsfeld Károly herezognek sikerült az erődöt 1595. augusztus 23-án a töröktől visszafoglalnia, do csak azért, hogy alig kilenc évvel később 1605 ben a benne parancsnokié Dampierre tábornok ismét török kézro bocsássa azt. S az időtől fogva közel nyolczvan éven át szaka dal,lanul török parancsolt Esztergomnak és kies vidékének. Mert a, vár széles( körben uralkodott a vidék fölült. J A török erődítési rendszer általában jkitűnőnek volt elismerve s a rendszer i minden előnyeit érvényesíteni engedte a nyolez évtizedes tartós uralom. A főerősség, a vár, minden oldalról meredeken felnyúló sziklán épült s sikeresen védhető háromszöget formált két toronnyal, melyok egyikének maradványait a figyel mos vizsgáló ma is észreveheti a szt. István kápolnája felől szt.-Tamással szemben eső oldalon, inig másika észak felől emelkedett a párkányi palánk átollcnébon. E két tornyot természetesen még a sziklán is jóval felül emelkedő bástyák kötötték össze, az ezek alatt elnyúló Vízi várost pedig szintén palánkolt falak környezők. A közlekedés, a szigetre vezető vízi kapun kiviil, a póstakapun s az úgynevezett várkaputi át történt. Amaz a1 Víziváros déli részén az országúton, mig az a Szt.-György liegyro vezetett. A mainál sokkal lejebb hid volt ;v , Dunán és a balparti hídfő védelmére, Szón tgyörgy mező vol szemközt feküdt Párkány palánkolt erődje. E mély síkon fekvő erőd ellen indult a Bécs alól megfutamított török sereg 1 nyomán járó Szobieszky János, a hős lengyel király, 1683. október 7-én izeitől ül hagyván a mögötte vonuló császári fővezér Lothringen Károly hgnok, hogy elvárja a császári lovasság közreműködését A herczeg félvo altól, nehogy a szövetséges sereg különválása, az ellenséges erődök (Érsek Újvár és Esztergom)) közelébon, veszélyeztesse a hadjárat sikerét ; aggódván továbbá a felől isr ha nem fog-e a Lévánál lábéi ózó Tököly (Párkány segélyére sietni : Szobieszkyhe'// küldte gr. Dimowald altábornagyot azon* Kinn van a nagyságos Kővári bácsi az egész családdal. A mama L, a kedves jó mama, neki rendkívüli gondja van a lugasra. -- Nem azért ám, \ihígért sem, mert Aladár ott sélál, enyeleg, sül tog meghitten az ő Malvinjával; nem őket kiséri Árgus- szemekkel a mama; Aladár ugyan azt gondolja : igen ! — mivelhogy eddig még nem „nyilatkozott.“ Pedig mi tudjuk, hogy csak a gourmande Tanúira és Juczira vigyáz, hogy valami kép meg ne dézmálják a drága dinkát és kecskecsöcsűt és a többi arisztokratikus szőlőfajokat, melyeknek fensőbb- sége abban áll, hogy ősszel szedik ugyan le. de télen eszik meg. — A nagyságos Kőváry bácsi ott, síi rög forog a fürtös bogrács körül, saját kis, köpezös úri kezeivel emeli a szegre ; ma ő főzi meg a juhhúsos kását ; legyen teljes az ünnep. — Pista kocsis li- bériás voltának piedesztáljáról leszállittatva, teljes önmegadással hordja be a tüzelőt urának. — A fürtös pitvarban magasra lobog föl a száraz venyige lángja s a maszafos kis urfiak (reggel óta itatja őket János must- j tál), mint borzas hegyimanók járják körű lőtte a tánezot, a hideg elől odamenekülve. — Gáspár nagybácsi is ott settenkedik 0 nem bízik a tavalyiban, de éj) azért telje-^ lelki nyugodalommal fordul a hatvannyol- czadiliihoz, mely a nagypinczéből — zord zöld karaimékra huzva hnzattatott fel ; s egy kápláraljra való meny is-égekben olt áll haptákot a kuezikbau (nem hiába volt Gáspár bácd huszárszázados!). — Jancsi jogász is leránihilt, megnyugtatván az egész liáznép illetékeseit, hogy katalogus-olvasás- kor bárom tandíjmentes bölcsész fog helyette kiáltani, kik e kivételes és észtauilag indo-1 költ, jeles alkalomra leszállított árako ajánlották fel szives szolgálatkészségöket. E hitnek erős várában vígan süti Jancsi egy paliczkán a szalonnát a puha czipóra. mely nemzeti eledelre Gáspár bácsi szakértői véleménye szerint kitünően vég „az a hires.“ — Délután jönnek a vendégek ; egész sereg „fiatal“- és „öreg-barátom,“ „drága nagysága“ és „kedves húgom,“ kiknek a szives házigazda legelőször is azt fogja mondani, hogy tegyenek félre minden feszt, mert szüretkor a Hegyalján minden szabad, még — a csók is. (A mit a vigurfiak ujjongva, éljenezve, a szép hölgyek pedig édes pirulással, de annál hangosabb tiltakozással fogadnak.) — Másodszor a mit mond, arról meg legelőször is az, a nyolez szál barna gyerek fog érteni: rárántják a tüzes magyar csárdást, hogy csakúgy tüzel bele a fiatalság arcza és szive s hogy csakúgy zeng bele az egész hegy. Mert Kőváry bácsi ezt a szőllőtnem gazdasági czélokból tartja. — Majd biz én még kereskedem vele ! szokta mondani. — Hi- gye meg öcsém uram, több költségem van rá, — nagyot mondok — mint a jogász-fiamra.! Hanem: szőlő nélkül nincs szüret s szüret nélkül, éppúgy, hninfc gyerek nélkül, nem teljes a családi kép ! . . Itt magam is egész Q-yerelc, víg gyerek leszek. Sütök főzök, szaladgálok, játszom és dalolok a többivel. — Mégtánczolok is, hogyha ugy jön ! — Nem „mintba-szölészet“ biz ez Jó fajok, de soliso fordítok én rá valami rettenetes nagy gondot. — Sohse hozatok én „okszerű“ szőlősajtot, angol szűrő gépet, meg tudja a fránya, mit ? . . .A Kripák boll odói vétettem reggel egy rósz lajiosózsákot, abból tapossa — láthatja — a,, öreg béresem a szőlőt. Ríki ibál a lányokraz- nasszonyokra, hogy siessenek már azzal a szedéssel, mert megmered a lába az unalomtól . . . Hanem azért jó mulatunk,, ngy-o bizony, uramöcsém, ebben a paraszt szőrben is, behebe !... Járja már a tánez javában; járja de- ríire-borúra kinn a tágas, szeli ős ores-zet alatt. Hajlong a sok szebnél-szebb leány, mint a feliér liliom szára az esti széfbe» jaj, be csalogatnak ! jaj, lie elbűvölnek!. Suttog a legény. Hamis a zúzája. Elpirult rá — ni ! még az a kis új menyecske is,. ? A vig szedőleányok sem maradnak el: dalolnak, hogy a szivük majd megszakad őrö - méhe, bujába ... A Jancsi jogász azt se tudja, hogy hol áll a feje, mit csináljon ? Oda menjen? Itt maradjon? Hol ide szalad egyet tánczol. Hol amoda, a saédlő-lány okhoz lopva, ii ikor észre sem veszik. Hát csak egy pár perezre 1..* Scgit sz'ediii, meg da nőini annak a szép szőke paraszt leánynak s ráadásul tanitgatja kacsintani is. Hej, morog is ott a szomszéd sorban az a a vén anyósa, mikor ugy együtt elmaradnak! .* . Hadd morogjon ! Ne legyen rosszabb ő so az anyósánál; mert az is igy morgott, mikor ő is ilyen aranyos kis menyecsko volt llejli ! majd el tudná azt mondani az öreg nagyságos ur, a Kőváry bácsi, hogy hogy is volt hát csak . , .? ' Hát amott ki jön ? ki vágtat he ott a szőlő alatt? Tajtékzik a mén. véres az oldala. Bizony nem a poroszkálástól ! ... Arthur jött meg, a jókedvű házigazda legidősebb fia, a kit most egyhangúlag meg fognak választani képviselőnek. Nagy Iadomáinú
