Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 49. szám
Esztergom, V. évfolyam. 49. szám, Vasárnap. 1883. június 17-én. f Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELEN1K HETEN KINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évi P fél évre . ne^y évié v re ELŐFIZETÉSI ÁR Egyes szám ára 7 kr. 0 Irt - Ifr. y „ - . 1 . r>0 „ SZERKESZTOSEG: J^FAL.Z HÁZ ELSŐ EMELET hová n lop e'/ollioni ii'R'/.i'I il'lH.í) kö’/.ltiniónyek Itiildonilßl;. KIADÓHIVATAL: jSiZECH ENl-TÉR hová n hivatalos s a magán hirdetések, a nyilUóibe s'/.áut kíV/- leméiiyek, előfizetési pénzek és reelainálások intézeiidök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS Iliit DKTKSKK I\1 AH Á NI 11 ItDM T’IÁSKK I szőlóI |n0 szítig — fi t Tű kr. 1 no—2<to-i«t . I „ r»0 „ 200—ílOO-ig • 2 „ 2ű „ Mély égd íj •!() kr. megállajiodás szeriuk lehelő legjntá nyosahha ii közüli ötnek. NY1LTTÉR sora 20 Krj Yasutunk. — Második közlemény. — Mult csikkünkben volt szerencsénk közönségünk nők tudomására hozni, hogy Máj then yi és érdek társai October elején már megkezdik építeni rég óhajtott va- sutüukat s ezzel egy uj fejezet, fog kezdődni városunk és vidékünk fejlődése és emelkedése történetében. Mai közleményünkben ki akarjuk mutatni, hogy a consortininnak a magyar aristokratia s az elsőrangu pénzintézetek pártfogásán kívül micsoda még hatalmasabb pártfogói vannak. A consortiumiiiik vasntinik építésére első impulsust kétségkívül áldott vidékünk gazdagsága adott. Ős tenné nyek- bon és gazdasági czikkekbon Esztergom és környéke elsőrangu helyet foglal el. Könnyű feladat lesz tehát bebizonyítani, hogy terményeink forgalomba hozatala a világpiaczczul fogja első sorban városunkat és környékét is megérdemelt virágzásra juttatni s másodsorban az lösz a consortium leghatalmasabb pártfogója és legelső részvényese. Feketogyémántunkról szólunkolőször. A földtani intézet adatai szerint tizenkét négyszögméterfüldnyi kőszén régiónkban mértföldenkint négyozorötszdz millió inétermázsa kőszénkész létünk van. A harmadkon képződései óriási telepek részint kibúvás, részint kutatás folytán 'eddig a következő pontokon vannak nyitva: Bajna, Bajólh, Csolnok, Dágli, Esztergom, Gyerinely, Kosztölcz, Lábatlan, Nagy-Sáp. Művelés alatt áll : Csolnok, Dorogh, Mogyorós, Nyerges- Újfalu, Sárisáp, Szarkás, Tokod. Előnyös összeköttetésünk a nagy piaczokkal kétségkívül még tovább fogja fejleszteni a kutatás eredményeit. Kőszenünk minősége mind gyári tüzelésre, mind gőzfejlesztésro igen alkalmas. Szövege palátlan, idegen s ártalmas alkatrészein ől meglehetősen ment, színe fényes fekete, törése kagylós és koczkás. Hamurészei 4:2 százalékot tesznek, szilárd salakot nem hagynak vissza. Hőségereje hat méter mázsán ál egyenlő egy öl hanninezhüvelykes puha fával. Az évi termelés ez idő szerint közel egy millió métermázsa. Hogy a vasúti összeköttetés a termelést megfogja ötszörözni, sőt még annál is többszörözni, az bizonyos. — Eddigelé a szállítás kezdetlegessége, alkalmatlansága és drágasága okozta a termelés pangását, mert a bányáktól kezdve Budapestig a vizenszállitás har- mincznyolez krba, a tengelyen szállítás főleg télen által negyvenkét krba került métormázsánkint. Vasutunk a kőszó : szállítását méter- mázsánkint 8 —10 krra reducálhatja s ez által egy egész uj aera kezdődik a viszonyok m ostobaság a miatt elhanyagolt széntermelésre nézve. Kezdetleges s mindamellett rendkívül drága közlekedésünk okozta eddigelé, hogy Esztergommegye túlsó részén a külföldi szén kiszorította a megyebeli termésű szenet. Igen furcsán hangzik, pedig nagyon is szomoru valóság. Hantken Miksa a kereskedelmi minisztérium megbízásából kiadott müvében a hazai szénbányák ismertetése közben az esztergomi vidék kőszéngazdagságát szintén kimerithetetlennek találja, szénterményünket pedig a, legkitűnőbb minőségűnek mondja. Az esz- tergomvidéki telepeknek nagy jósol s ezek alapján előnyös vasúti ösz- szeköttetés mellett érvel Nem jóstehetség, csak a körülmények megfontolt figyelemre méltatása kell hozzá azon állítás alapjául, hogy az esztergomi kőszén a tüzelő anyagban nagy nélkülözést szenvedő alföldön hatalmas piaczot találhat, f. De van fekete gyémántunkon kívül más egyéb igen nevezetes ősterményiink is, melynek fokozott kiaknázása és forgalomba hozatala hasonlóan hivaéva lesz anyagi emelkedésünket elősegíteni. Ez őstermények között közvetlen a kőszén után márványunkról kell megemlékeznünk. A vidékünk beli vörös- fehér- és szürke márvány hatalmas szikla alakulatokban kiakuázliatatlan mennyiségben talál tátik. A tömött és szilárd szövegű márvány rétegzóse igen szabályszerű s igy nagy táblákban fejthető a Pisnicze, Gerecse és Boczkő Eménkes hegyekről. Budapesthez és Becshez ily alkalmas fekvésű dusgazdag tartalmú márványtelepet nem is lehet többet találni az országban. Az esztorgomvidóki homokkő sziutoly nevezetes őstermény, mint a trackyt. A homokkő, mint pompás faragó és épíi- letkő nagy mennyiségbe n fordul elő a bajóthi, nyerges-ujfalvai és st.rázsahegyi bányákban. Mész és kovakötszerü mim mulitli homokkő területeket lelhetni még nagy elágazásban Zsámbéktél egész Almásig. Burkolatköveknck s nagy kőkocz- káknakkiválóan alkalmasak trachyt tuff- jaiuk, melyek az ősrégi budai nagy Boldogasszony, vagyis Mátyás király templomához s az esztergomi hasilikához szolgáltatták az épületanyag jó részét. Figyelemreméltóak Dachsteiu-mészte- lcpeink is, melyek Esztergom, Tinnye, I Dorogh, Csolnok, Tokod, Nyergesujfalu s különösen Lábatlan és Bajótli községek területén hatalmas rétegeket képeznek s a legkiválóbb minőségű kővé.- meszet szolgáltatják. A dúsgazdag telepi! lábatlani s a közép és harmadkori képződményekhez tartozó esztergomi, nyerges uj falvai és bajóthi czemeitt mázga lerakodások Lábatlanban és Ny erges-uj falván gyárilag vízmentes messze és portland czementté dolgoztatnak föl s máris jó hírnévnek örvendenek mindenfelé. Ősterniényeink gazdagsága után meg kell emlékeznünk téglagyártásunkról.— Az ipartermékeink között nevezetes helyet elfoglaló tégla anyaga, a cyrena és congorina tályog, nagy területeken fordul elő s a legkitűnőbb minőségű téglát szolgáltatja. A nyergesujfalvai téglagyárban évenkint több mint busz millió tégla készül a fővárosi piacz számára. Városunk három téglagyára szintén szebb jövőnek nézhet elé. Nagy nevezetességű forgalmi czikk lesz az esz torgom vidéki tüzelőfa is. A vasút által átszelendő környék nagy erdőterülettel birs évenkint legalább is nyolez tízezer ölnyi tüzelőfát szolgál - tathat. Gazdasági termékeink közül különösen bortermelésünket és gabonánkat említjük föl, mint a melyek nevezetes kiviteli c/.ikkeket fognak képezni. Vidék linknek közel egy négyszög- mértföldnyi szőlőterületén évenkint körülbelül kétszázötvenezer hectoliter bortermése van, a párkányi és garainvölgyi élénk gabonaforgalom pedig vasutunk 1 által az esztergomi piaezokra lesz von.APRÓ TÖPvTÉNETEK i. GALAMBOS LIDI. Galambos Lidinek Mi jutott eszébe ? Holdvilágnál fíirdött A Hernád vizébe. Ott el is vesztelte Arany jegygyűrűjét Elvesztette véle Barna vőlegényét. El is ment keresni A ligetbe, vétve . . . Azután pedig a Hernád fenekére. TI. légyott. Bársonyos hölgy a templomban Imádkozik ájtalosan. Szent szil7. előtt térdepelve A keresztet hányja egyre. >S föl-felpillant néha lopva : Eljött-e már a légyottra. Ili HAZAJÖTTEK. Hazajöttek a katonák A nagy háborúból, Öröm nap van a faluban, Dal, zene vigau szól. Csak a Papék Esztikéje Nem akar örülni Gyöngybe’ fürdő rózsa arczát Nem győzi törülni. IV. ESKETÉS. Ifjii lelkipásztor Szép menyasszonyt esket, — Tudja Isten miért ? — Hangja fájón reszket. Reszkető hangon is Oly szépen megáldja : A menyasszony könnye Kicsordul utána. V. A SZAMÓCZÁS LEÁNY. Szőke kis lány az erdőben Földi epret szedeget — Pásztorifju csókja édes, Szamóczánál édesebb. Szőke kis lány szomorúan Szemlesütve megy haza. Oldalánál a kis bárány Nem tudja, hogy mi baja. PÓSA LAJOS. PÓSA LAJOS. (Legújabb költeményeiről.) Harmadik kötet költeményei fekszenek íróasztalunkon. Alig a másik kettőt hol dicsérve, hol ócsárolva fogadta a napisajtó úgynevezett kritikája, a mit gyakran végzett és nem végzett gymuasisták rögtönöznél addig a harmadik kötet megjelenését mint ha csak összebeszéltek volna : átalános lelkesedéssel üdvözölték. Pósa Lajos hosszú küzdelmeiért végre- valahára koszorút kapott s beléphetett azon költők sorába, a kik nemcsak verseket írnak, hanem valódi hivatással vann alc megáldva. Kitartó küzdelmében csak tehetsége ereje volt nagyobb csnggedésénél s bosszú mel- lőztetése miatt méltán ki is törhetett ajkán a panasz : Mért hittem a diadalban Megcsalödtam önmagámban Csalódtam a jó Istenben, Elhagyott a küzdelemben. Most már más húrokat érinthet, hiszen az elismerés megérdemelt koszorúját mégis kiküzdötte. Pósa Lajos és Mikszáth Kálmán közt nagy rokonságot födözhetiink föl. Mikszáth Kálmán már tizenkét év előtt is csak olyan tehetséges iró volt, mint mostan s mégis csak nem régiben födözték föl épen úgy mint Posát. Mind a ketten bizonyos józan rea- lismust képviselnek az irodalomban, magyar izü humorral írnak, csupa természetességgel és egyszerűséggel egyesitik költészetüket. Pósa Lajos nem tartozik azon iránytűi an költők közé, kikről a mindennapi kritika nem tud mást mondani csak annyit, hogy „az uj költői nemzedék egyik legtehetségesebb tagja.“ Eudrődi Heinét és Petőfit, Reviczky philo- sophiát és poesist kever össze. Ábrányi Emil p o 1 i ti k át ács szerelmet, Bartók satyráfc és végtelen bensőséget egyesit ; de mestni éldái yképiitílc egyiket sem lehetne ajánlani. Pósa. Lajos sem több jóra való poétánál, de kevesebb uj irányt törő példáuy- képnél. Dalaiban a valódi költészet melegsége, bensősége, őszintesége mindenkit meg fog illetni , de pongyolaságával s . a verselés művészetének mellőzésével nem fog mindenki kibékülni. Legújabb kötetében egy igen érdekes cykiust nyújtott az írod dómnak apró történeteivel. Az Apró Történetekben bemutatja Pósa tehetsége minden előnyét és hátrányát. Akárhány apró története mind tartalma mind formája után egészen kielégíti azon igényeket, melyeket Posával szemben joggal táplálhatunk; de van azután néhány közöttük a melyekben a tartalom csekélységét csak a technika nélkülözése múlja fölül. A legkedvesebbek közül ismertetésünk előtt mutatunk be néhányat. Pósa Lajos ez apró történetekben kiváló költői tehetséget mutat be, csak az alkotó mester kerekedjék beuue mielőbb felül a bizakodó poétán. Meséi kellemesek, egyéb dalai nem állanak a múlt kötetekben megjelent dalok alatt; de mindennek előtt genreképekben, a román töredékekben vagy elbeszélés forgácsokban remekel leginkább. A legújabb kídétet mindenütt lelkesen fogadták. Mi is örömmel üdvözöljük Pósa Lajost, kinek pályáját már oly régóta figyelemmel kísérjük. Csillaga feltűnt, Pósát, fölfedezték, költemény vivői mindenfelé méltató kritikák je-