Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 46. szám
irányú irodalmi termékei* szerzői s mintha. tartottak volna tőle, hogy a nép csupán a beszéltetett személyek puszta megnevez ésével be nem éri, s a dolgot eléggé meg nem érti, hát még azt is hozzá tették, hogy most ez, majd meg amaz szól beszél vagy felel. így pl. a Krisztus és bűnös közt folytatott párbeszédben, mindannyiszor ismételve oda- irták : Krisztus szól.“ V „A bűnös felel/ s igy tovább s ily módon sok más rokon tárgyú vagy hasonló szerkezetű szerzeményekben. Hogy mennyire és mily mély belátásról tanúskodó bölcs körültekintéssel szem előtt tartották s számba vették e körülmény szükséges voltát már a legrégibb irók is: kitetszik — egyéb példákat mellőzve— már abból is, miszerint : még a latin vulgnta szövegeiben a Canticum Cantieorum versfejezetei előtt merőben mellőzve van mindenütt a szerepeltetett személyek szószerinti kitétele, — azon föltevésből, sőt biztos tudatból indulva ki, hogyama- gasb műveltséggel kiró papság már értékűi fensóbbségénél s a seminariuuiok- bau nyert ez irányú rendszeres kiké- poztetésénél fogva a szöveg tartalmából is világosan kiveszi, hogy mikor és m lyik beszél ; — addig más részről a sz. írásnak magyarra fordított kiadásaiban az Énekek éneke egész könyvén keresztül végig valamennyi vers fejedet kikezdése előtt mindannyiszor -oda van Írva zárjel közt, hogy (Menyasszony) (Vőlegény) (Leányok) stb. Igen, mert bölcsen belátták, s tudták azt, hogy a kevesebb képzettséggel bíró laicus köznép, n profanum vul- gus, a párbeszédek közti összefüggést o nélkül ki nem vehetné, sőt annak értelmét az összeolvasás által merőben összezavarná. Az apróbb felvilágosító jegyzetek közül mutatjuk bo a következőket : „Királybíró.A főispánokéhoz hasonló hivatalos méltóságok viselőinek egész a most nehány év előtt megejtett me- gyerendezós idejéig, tehát egészon ko runkig mind az öt székelyszékbon nem királybíró, hanem hát Főtiszt, Főki rálybiró volt a czime. A király bíróság egy rangú, egy értelmű hivatal yqlt a megyei alispánsággal, a szolgnbirót pedig dulló-nak nevezték. Ennélfogva lett az eredeti szövegben a királybíró kiigazítva főkirály bíróra/ A nyírni igét a székely fel hangú ragozással használja pl lenyirték, megnyerték a haját. Kifejezték a juhnyitó ollót. Szilitoly érdekes a székely szitkozó- dásra felhozott tanul Hiányos póldakószlet: A székely szitkozódás szótárában a varasgyék a legenyhébb, — mondhatni enyelgő ! inig ellenben a varasbéka a felkészülés legmagasb foku kitörését jelező szidalom, mely a félig meddig még kedélyesnek mondható varasgyék kifejezéstől nagyon távol áll, s amattól több rendbeli fokozat által van elválasztva. E nemben a mint fentisem- litéiu a legszelídebb szinézőtii szidalom a varasgyék ; ezután jön felfelé fokozva a varas macska azután a varas malacz varas disznó, varas kutya, a mi már egy kutyateromtettével körülbelül egy- rangu. Legvégül s logföliil jön aztán a varasbéka., mi már fölér avval, mintha az illető valakinek összeszidná az apja szentjit, ha nem is éppen a Krisztussá!,. Továbbá a székely az itt fölsorolt szitkozódási formulákat az előszáinlált szószerkezet szerint nem szokta hasz nálui fogadkozási nyomatékül vagy es- küdözés gyanánt. E czólra van neki megint egy egész kis külön készlete, s a fen forgó kérdés fontosságaihoz vagy a bizonyítandó állítás vagy tagadás mi- néműségéhez mértten szokta azokat előszedegetni, körül bel ü l következő fokozatos sorrenddel: „Bizonyomra mondom 1 Bizon szó az Isten szóvá ! Biz Isten ! Bizony Isten ! Isten életem ! Isten üeesegéii ! (úgy sogéljenből rövidítve) Isten Krisztus liccsegén ! Az Isten akarliová tegyen ! Akárhova legyek! Siedgyek el! (sülyodjek ol.) Az Isteu siesszon el ebb’ a hegedűs bejbe ! Kutya legyek ! Elkárhozzam hajuem igaz! stb. stb/ Ez oknál fogva fordítottam a Benke ur bizonga tusának támogatására a Biz- iston ! s..ócskát a varasgyék helyett. „Még ha túl volna is a Hargita hegyen“ ! Tanulságos s a nyelvérzék fejlesztéséhez jóiul való példa a következő. A székely s általán az erdélyi nép a tulajdonneveknél som a vezeték, sem a kereszt név előtt — és igen helyesen — soha semmi szín alatt nem használja a névelőt. E tekintetben az erdélyi nép oly kényes nyel vérzőkkel bir, hogy ha pl. valamely Magyarországról közéjük vetődött, vagy átutazó idegentől mondani hallja pl, hogy a János, a Pista, az Erzsi, a Jókai stb. ez oly coinikus hatással hangzik a fiilébe, hogy féktelen nevetésre fakad fölötte s a fél falu e furcsaság felől beszél s ezzel mulat heteken keresztül. Záradékul még egy tanulságos nyelvészeti jegyzetet : Ajang, ajangani. A legszebb, leg- szüksógpótlóbb s legjellemzőbb igoszók egyike, a székely táj beszédnek — s a székely uyelvs apátságoknak gazdag szótárában, mely kiválóan kívánatosán érdomos volna, sőt már ró- gesrégen érdemes lett volna arra, hogy az irodalmi nyelvho is fölvétetve, meghonosítva, ily kép nyelvünknek valódi hiányt pótló, közhasználatú kincsévé váljék. És pedig annyival is inkább, mivelhogy az ezen ige által értetni szokott eszme-árnyalat — kifojozósére, egész magyar nyelvünkben, ennek megfelelő másik igeszót, ily synonimát nem találunk. Ugyanis: Ajangani valamoly dolgot, körillbe- lől annyit tosz, mint pl., röstelleui, szégyelleni, szerény tartózkodásból nem bátorkodni, zsenirozva lenni. Azonban ez itt felsorolt félsynonimáknak egyike sem fejezi ki közel se azt, a mit mondani, a mit kifejezni szokott a székely e szépen és kellemesen hangzó ige szóval, a moly egyébiránt az öt székelyszék közül is csupán esak az egy Háromszéken vau általános használatban. A közölt mutatványokból is meggyőződhetnek olvasóink abból, hogy Győrffy Iván székely nyelvészkedése olyan alapra van fektetve, melyre csakugyan s/.ilárd munkát lehet építeni. A zenekedvelők kirándulása. A budapesti zenekedvelők egyesülete vasárnap pompásan sikerült kirándulást rendezett Esztergomba. Jöttök az Elisabethen majd harmad- félszázan. Sok nagyon szép leány tartott velük s hoztak magukkal aranyos' jó kedvet és sok szép nótát, a mitől csak úgy viszhangozott az esztergomi part. A kedélyes expedíciót Manojlovics elnök vezette Bellovits Imre kapitánykodása mellott. Ez a Bellovits Imre valóságos született fővezér. Pompásan tud dirigálni nemcsak a karnagyi vesz szővel, hanem még egy olyan kirándulást is el igazgat, amilyen az a vasárnapi volt. Mórt csak kilenczvon egye sületi tag tartozott neki föl tétlen engedelmességgel, a többi kiránduló csu pa fővárosi vendég volt. Már pedig a vendégeknek orős munka diseiplinát kiadni. A kirándulók közt sok igen előkelő család volt. A művészvilágból ott láttuk Telepit, de hírlapírót egyet se födöztíink föl. Az esztergomi partokon igen szép közönség várakozott a kirándulókra. Szép asszonyok, szép leányok sétáltak föl és alá a hajó kiálló előtt s mikor Darázs bandája Rákóczyját meghallották, mind a kiszálló felé csoportosultak. Niedermann Pál az esztergomi zenekedvelők egyesületének elnöke, dr. Helcz Antal alelnök s Bellovits Ferenc karnagy fogadták és üdvözölték a kirándulókat, amint partra szállottak. Nagyon festői látványosságot nyújtott a legszebb közönséggel zsúfolt Dunn- part s különösen a fölvonulás a bűzlikába. RekkeMŐ verőfényes délelőtt nem vönnyü munka a magas várhegyre föl igyekezni. Ezt a veritékes vállalkozást azután dúsan kárpótolta az egyházi zene, meg az impozáns főszékesegyház pompás hűvössége. A kóruson a kilenczven tagból álló vegyes énekkar helyezkedett el. A padsorokat a fővárosi vendégek s az esz tergomi közönség szino-java foglalta el. Mindenki feszült figyelemmel várta a Bellovits Imre miséjének előadását. És a hatalmas vegyes kar gyönyörűen adta elő karnagya szerzeményét. Különösen kitűnő részlete volt a szép misének az oh sanctissima előadása, moly feledhetetlenül csendül vissza mindazok emlékezetében, a kik a kirándulás erre a legszebb pontjára, már mint a Bol- lovitsmiséje előadására visszagondolnak. Mise végeztével a kirándulók ki- sobb-nagyobb társaságokra oszolva a főszékesegyház nevezetosségeit szemlél tók meg, Társas ebédre mindannyian az esztergomi zenekedvelők egyesülete helyiségeiben találkoztak. Majd háromszáz terítékre tálaltak. Az első toasztot Ma- nojlovits elnök mondotta az esztergomiakra, Dr. Helcz Antal Bollovits lm rét és Bellovits Ferenczet éltette. Lányi Adolár a kirándulás hölgyeire emelt poharat s Nagy Eloka kirándulás egyik rendezője az ónokkal' női tagjaira mondott felköszöntőt. Ebéd után vidám hangulatban oszladozott el az egész közönség, hogy 4 órakor már miudany- nyian az Elisabeth födélzotén találkozzanak. Nagy közönség gyülekezett ki elinduláskor Bellovits Imre néhány szép dalt dirigált s áz esztergomiak éljenzésekkel s kendőlobogtatással váltak meg dalos vendégeiktől. A hajón azután Visográdig Darázs nótái mellett mulatott a kiránduló világ. Visegrádion igen kedélyesen üdvözöltek az áhilatos svábok. Egy kis monydörgós mellett nagy rajokban vonultunk föl a vár ormára, lionuan a legpompásabb kilátásban gyönyörködtünk. A Salamon tornya előtt megszólal- kozik egy kis kiránduló : — Görgeyt láttuk, mutassák meg már most Salamont is. A kis kiváncsi óhaját azonban nem lehetett teljesíteni. A visegrádi nagy korcsmában azután nagy vacsorát ccip - tak, mindenféle mulatságos hiányokkal s falusi ügy gyei-bajjal. De volt erős tűzijáték is s néhány ballon érzékenyen elragadta a visegrádi sziizecskéket, akik nem tud ak hová lenni ámultukban. Lehetett úgy éjféltáj után, mikor a hajó megint a pesti parton kötött ki. A kiiái<1 ulók nagyon fáradt hangulatban oszladoztak szét a pormotében. de már kiérzett a válaszából, a mit nagy szakadozva tudott elmondani : Leóuáin én mindent tudok s épen azért megmérgeztelek. Bocsáss meg... Az aggastyán megzavarodva rogyott haldokló Magdolnájára. GASTON. — Apróság, A Komáromi Lapok írja: Furcsa, hogy a Duna melletti czirkusz bizonyult szűknek a tömegesen látogató közönség befogadására, cs mégis — a sétatéri színkört uagyobbitják. — Pedig önnek csak akkor lenne értelme, ha Mámloky is néhány lovat szerepeltetne majd a színpadon- A jó esztergomiak már sokkal praktikusabban cse- lekosznek; azok a színkört alakítják át lovaskörré. — Hangverseny. Lied) Ferencz, Willinoutli és Majo- budapesti művészek szép és tartalmas hangversenye tegnap estére volt hirdetve a Fürdő nagy termébe. A hangversenyről jövő számunkul) közlünk részletesebb tudó sitást. Tanügyünk: érdekében. Egy igou szép számú értekezlet gyűlt a napokban összo, hogy tanügyünk érdekében elismerósreméltó lépéseket tegyen. A városi reáliskola ugyanis már régóta nélkülözi a kellő számú tantermeket. A rajzterem ugyanis rendes osztálynak van véve, a mit minden figyelmes szemlélő erősen kifogásolhat, mert ha nem rajz órákra gyülekezik benne összo az ifjúság, hanem egyéb tantárgyak hallgatására is, akkor nem ogyszer esik kár a nagyobb óvatosságot igénylő tanszerekben s átalában a rajz minták és rajzoló rámák lényeges sérüléseket szenvednek. És igy tart ez már évek óta. Örömmel jelezhetjük, hogy városunk tan ügye érdekében több előrelátó és gondolkodó polgár elhatározta, hogy javasolni fogják a legközolebbi városi köz try ül esnek a reáliskola áthelyezését a volt fogym- nasiumi épületbe. Lényeges viszony változás áll bo az elemi iskolák helyiségeire nézve .valamint a leányiskolák ogyositett localiWA- sairt nézve is. A városi könyvtár gondozása és ko- zelóso a reáliskolai tanári kar felílgyote mellett minden esetre kedvezőbb lenne a könyvtárra nézve, mint a mostani, állapot, midőn a hivatalos ügyeivel anélkül is tulhalmozott főjegyző teljesíti a könyv tárőri tisztet. Mindenki helyeselni fogja azon véleményt, hogy a városi könyvtár kezelése és gyarapítása logyon a városi reáliskola föladata. Az értekezletnek taniigyüuk érdekében tett fáradozásaiért csak hálás köszönettel adózhatunk. Vajba a közgyűlés is annyira át volna halva a kérdésok fontosságától, mint az értekozlet, melynek eredményét elvben üdvözöljük s gyakorlatban örömmel fogadjuk. Greguss gondolataiból. (Csokorba kötötte Gaston.) A hitetlenség nem bűn, hanem csak szerencsétlenség. Fiatalok' vagyunk-o vagy öregek ? nem éveink száma határozza meg, hanoin vágyunk. Ha vénebb szeretnél lenni még fiatal vagy, ha ifjabb, már öreg. Szomorú, hogy vannak fiatalok, a kik nem érnek öreg kort, d# szomo rubb, hogy vannak öregek is, a kik nem voltak fiatalok. A merő tagadás csak bontó jellemű és szervezésre, alkotásra nem képes.— Azért az atkeismus, bár magában nem
