Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 46. szám
Városi s megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer: ' VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész éne ........................................G fit. — l>r. f él évre..............................................3 , — . negyedévre........................................1 , .r>0 • E gyes szám ára 7 kr. SZERKESZTOSEG: PfALZ-HÁZ ELSŐ EMELET liovii n. lap szellemi részét illető közlemények kiiltl<*n<13k. KIADÓ Hív ATAL: ^ZÉCHENI'TER ^5., liovii h liivatulos s a inagiíu hirdetések, a uyiltlérbe szánt közlemények, elölizetési nenzok és reclannilásuk intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 1O0 szóig — fi t 75 kr. ]00—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Bólyegdíj 30 kr. MAGANHIRDETESEK megállapodás szerint lehető Iégjutánycsaliban közöltetuek. NY1LTTÉR sora 20 KrJ i MHBBgg ......-'■!. ■■■■■" ■! ■■ ■■ ■■■» 111 I Szent István emléke. Az első koronázott apostoli magyar [ király szentté avatása Szent László t király dicső uralkodása alatt 1083-ban 1 augusztus húszadikán ment végbe ori szágraszóló fényes örömünneppel. Alig múlt még akkor fólszázada an- r nak, hogy a nagy király negyvenegy » évi dicsőséges uralkodás után sírba * szállott. A nemzet gyásza korán elhunyt I fia, Iinro herczeg mellé temetto Szó- [ kesfehórvárt a nevezetes Mária temp- 1 lomban. A pápai követ épen nyolc/ száz év > előtt hozta meg Magyarországba az j örömhírt, hogy hazánk első királyát VII. Gergely a püspökből és apátok- F hói álló nagyszámú gyülekezet előtt ) Gellért Csanádi püspökkel s Imre ber- ) czeggel a szentek sorába igtatta. Szent László király, hogy hiven r visszaemlékezzünk a nagyszerű törté 1 neti eseményekre, három napi böjtöt 1 rendelt el országszerte, mielőtt a nagy I király koporsóját, megnyittatta volna. Akkor azután megtörtént a holttest í köztiszteletre kitétele s a nemzet első 1 nagy királya szent ravatalához zarán- b dokolt, hogy elpanaszolja, mennyi csa- j pás, mennyi szenvedés sújtotta azóta, I hogy behunyta gondos szemét. A legendákról, melyeket a magyar ii nép ajkára vett, egész könyvet lehetne i Írni, A dicsőítő hymn ásókat és költemé- ti nyékét, melyek a nagy király szent 9 emlékét halhatatlanitják, országszerte 5 énekelte a nép s egyik legrégibb vers 1 töredékünk is „a dicsőséges szent jobb A kézről“ szól. B I KÖLCSÖNÖS GYÓNÁS (Elbeszélés.) Volt egyszer egy nagyon szép asszony, aki ;ű nagyon sokat sopánkodott. Különösen tudott u unatkozni érdemekben mogőszült férje tárja saságbnn, de azért olyan pompásan játszotta s<3 szerepét, hogy sokáig eszeágába sem jutott. ;a az öregnek mindazon jóslatok teljesülése, M melyekkel minden Jóakarója dúsau ellátta, cfí mikor harmadszor nősült. Elvett egy tizen kileucz esztendős nagyon szép leányt. — Már hogy vehetsz olyan felesége t, £ a ki bízvást édes leányod lehetne ? — Mert nagyon szeretem Gáborkára. — Meglásd majd baj lesz belőle ! — Vigyázok rá édes Artluirora. — Te, az a kis jószág még mielőtt el- rr vetted*volna már túljárt az eszeden! — No csak ne olyan rembrandti szinok- íá kel jó Pista ! Tudod a kis Mari há- j; ladatos lesz hozzám. Nekem köszönheti űí mindenét. Valóban az öreget nem lehetett capacity tálui. Mindenre tudott valamit válaszolni 8 rrt makacs életpliilosopliiájában miudig megyei nyugodott. Különben jóravaló aggastyán volt, a ki r a telet Budapesten s a nyarat Magoslakon M ' töltötte. Teljes életében egyebet sem tett, mint az é'ct sziiimézét fölözte. Roppant vaHogy mit köszönhet Magyarország szent István királynak, azt megválaszolja legdicsőbb alkotása: Magyarország. István király belátta, hogy Magyarhon csak az európai művelődés fölvétele által tarthatja meg helyét . fönálló európai nemzetek között s apostoli nagy műve keresztülviteléhez látott. Fölvétette a nemzettel a keresztény vallást, alkotmányt adott neki s az európai civilisatió fölvétele által életrevalóságát be tudta bizonyítani a szomszéd nemzeteknek. Azt már gyakorta megérintettük lapunkban, hogy kicsoda miueküuk a mi szent István királyunk. A mi Krisztusnak Betlehem, az szent Istvánnak Esztergom, csakhogy a fejedelmi sarjadék nem szegény istálóban, hanem fényes környezetben s nem Ínség és nélkülözés között, hanem pompa és dus- gazdugság mellett lát napvilágot. Esztergomban folynak le édes gyér mekévei. Esztergomban alapítja a keresztény vallás megalapításakor az első püspökséget 8 ha Székesfehérvárt választja is koronázó városául, székhelyének és kedves városának mégis szülővárosát tekinti. Megszenteli tehát a szent király emlékezete Esztergomot. Emelkedett lélekkel készülhetünk tehát szentté avatása nyolezszázados évfordulójára augusztus húszadikán. A legtekintélyesebb magyar napila- lapok egyike, a Pesti Napló, lelkes buzgalommal indítványozta a nemzetnek, hogy állítsunk szent Istvánnak szobrot. Meg is kezdte a gyűjtést s [folytatja fényes eredménnyel A szent István szobra ügyéért most 'a szent István által alapított olső eszpyont örökölt s hogy szellemes szórakozást keressen, be állott lovaskatouának. Oh a lovas katonák közt gyorsabban múlik az idő m*‘g a pénz, mint akárhol a világon. Nyalka legény volt, szép nagy fekete szemekkel, valóságos Adonis s beleszeretett egy színésznőbe, a kivel Wiesbadenbeu ismerkedett meg. Még mielőtt szólott volna vele, megvívott érte egy fi ital földbirtokossal s a homlokán mély sebet kapott. Mire fölgyógyult a színésznőt a fiatal földbirtokos már elvette volt. A remek huszárkapitány azonban azzal az érdekes sebhellyel homlok-én gyakran megjelent a rajongó színésznő előtt még akkor is, midőn mámorban úszó férjét lágy karjaival dobogó keblére ölelte. Egy szép napon megszöktette. Akkor elmentek valahová a Kaukázusba, mert a regényes érzelmű színésznő sokat olvasta Puskint s beleszeretett a Kaukázusba, a hol igazán lehet szeretni s a hol valódi boldogságot találnak azok akik boldogságot oroznak. Mikor meguuták az idyllt, akkor érdekes ellentétül Párisba utaztak. Párisba, az isteni Párisba. Ott azután kölcsönösen kimulatták magukat, de annyira, hogy a romantikus színésznő egy napon megint belebolondult az operettebe s búcsú nélkül elhagyta kedvesét, a ki azalatt már utón volt kedves kis feleségével. Meguntaat azután a rendszertelen életet s elvett egy szép olasz leányt, a kivel Nizzá- bau ismerkedett meg. A szép olasz leány sovárogva vágyott Magyarországba, melyet úgy tanítottak uetergomi püspökség utóda, Siuior János herczegprimásunk kezd lelkesedni, ki az ország főpapjait a szobor felállítása ügyében legközelebb a fővárosba gyű lekezetre hívja. Hová fog kerülni az első magyar király szobra ? Szép fővárosunk minden esetre méltó lenne reá, hogy a díszes szobormű ékesítse, de Esztergom, mint szent István király szülővárosa, mint az első magyar püspökség a mit ő alapított kétségtelenül a legilletékesebb keret. Hogy hová fog dőlni a kérdés, az már most a magyar főpapi kar elha tározásától fog függni. Esztergom méltó várakozásokkal tekinthet az országos ügy lefolyása eló. Székely nyelvre fordító. (Részletek Győrffy Iván felolvasásából.) n. A ponyvái produetumok publicuma s átalán véve a szoros értelemben vett népnek alsóbb rendű rétege, melynek számára a fenforgó füzetek is szánva vannak, nem bir a szabatos, s kellő helyességgel hangsúlyozott olvasási otthonosság és könnyedségnek azon adományával s az Írásjelek, interpuiictiók jelentése s rendeltetésének azon isme rétével, melyet a valamennyire műveltebb osztálynál megszoktunk, vagy a melyet ez utóbbi osztály felől legalább feltételezhetünk. Az alsóbb rendű népnél átalán véve a. : ;? ! — s más efóle kabalisztikus jegyek, többnyire a hyerogliphok mysteriumaival egyenrangú dolgok s ezeket olvasmányaiban nem igen, vagy csak ritkán s nagyon kezdetleges felfogással szokta figyelmére ki, hogy ott szükség esetén megeszik egymást az emberek. De édes atyja, a ki már járt Magyarhonban, az más nézetekkel cserélte ki leánya rémes felfogását. A kis menyecske üdülni óhajtott uj hazájában. Lappangó mellbetegsége egész erővel kitört rajta s hiába volt a magoslaki park iratos levegője s gyógyító árnya, a sápadt asszonyka elhervadt, mint a lété-, pett rózsa. Akkor a mi fiatal özvegyünk megesküdött magában, hogy most már többet meg nem nősül sohasem. Pompás carrarai síremléket állított elhervadt feleségének s hogy egy kissé megenyhüljön elment Ce) Ionba. Bolondos, tervtelen, czéltalau utazása volt. Felejteni akart minden áron s elégedetlenségét mindenféle látványossággal s meglepő benyomással akarta elüzui. Visszajött azután még elégedetlenebből s még boldogtalanabbal. De ki bírta tartani tizeuöt esztendeig fogadását s megbirta állaui, hogy tizenöt éven keresztül nem tett senkinek se valami komoly ígéretet. Végre egy rossz órájában corapiomittálni, talált egy fiatal özvegyet, a ki el tudta magát pompásan vétetni a gavallér özvegy úrral. Tehát a második házasság. Nagyon unalmas volt, de igen tisztességes. Tartott borzasztó busz esztendőn keresztül s azzal végződött,hogy a bámulatosan elhízott madonnát egy szép napon hírtőleu megszöktette a halál. Meghalt gutaütésbeu s eltemették a másik sir mellé a magoslaki temetőben. méltatni. A nép a kezén forgó verse8 históriákban legtöbbnyire egyetlen, saját ösztöne által alkotott Írási jelt s meg* állapodási pontot ismer és ez a verssorok vége. Ezt pedig oly módon alkalmazza, hogy az alexandrinus strófák három első sorának végén álljon ott akárminő, vagy épenséggel semmiféle írásjel, oly forma szusszanót tart, a mint mi szoktunk, a vessző után, a 4-ik sor végén pedig a hangot egészen leviszi s hosszabb ideig megáll, miként mi a pontnál, akár pont s akár más egyéb Írásjel legyen a mondott sor végén. Ebből tehát önkényt következik az is, hogy az idézőjel („“) vagy macskakörmökkel körülkerített szöveg elveszti előtte összefüggésbe hozható jelentését, ha csak a megelőző versszak, vagy verssor vége felé a szövegbe szőve szájába nem adjuk neki, hogy most amaz beszél, vagy kéidez, most emez szól, vagy felel. így látjuk, hogy a népnek szánt s párbeszéd alakban szerkesztett vallásos, vagy oktató olvasmányokban, lett lógyen az verses mű, vagy próza, a legrégibb időktől kezdve mindig odaírták a szerzők a szóló nevét, vagy más egyéb megfelelő charakterét. Ez eljárást tapasztalhatjuk a dialog alakban szerzett verses istóriák, vagy krónikáknál a régi mysteriumok terményeinél, Krisztusnak a bűnössel folytatott beszélgetéseinél, sőt magában a sz. Írásban az „Énekek éneke“ egész könyvénél stb. a hol mindenütt az alternatim szőtt beszélgetések személyei, a szájukba adott kérdés vagy felelet bekezdése elejóu mindannyiszor megnevezve vannak. De sőt némely esetekben még ennél is tovább mentek az ouemfi népies Az özvegy öreg ur úgy utána goudolt eddigi bolondságainak. Először őrült volt másodszor szerencsétlen, harmadszor ostoba. Most boldog akar leuui s hogy roppaut vat gyonának is méltó örököst keressen, elvet, egy nagyon szép, de nagyon szegény leányt Akkor már hatvanuyolcz esztendős volt. De még miudig uem jött meg az esze. A hatvan esztendős jó barátok igen őszinték és nagyon tárgyilagosak szoktak lenni. Egy napon három ilyen jé barát is beállít hozzá : — BanHom, a magoslaki név nimbusza nem tűrheti tovább, hogy hites feleséged olyan nyilvánosan megcsaljon. — Leonéd megbecstelenitett. — Vén bolond vagy, ha tovább is tűröd, hogy Leóna minden este találkozót ád a parkban imádóinak. Az öreg ur sirt minta gyerek, szégyenében és tehetetlenségében. De azután gondolt valamit, amiről eeu- kinek se szólott egy szót se. Meggyőződhetett róla mindennap, hogy objectiv triumvirátusnak igaza van s nem a bibliai szép Zuzanna kritikusai nyilatkoznak általuk. ♦ Pikánsabbnál pikánsabb botrányok utáu a fiatal asszonyka halálosan megkfttegedett. Méggyóntatták. Nagyon őszinte volt. Rádásul ezt sóhajtotta szerencsétlen aggastyánjának. — Bocsáss meg jó férjem, mert úgy érzem, hogy meghalok. Egész házas életemben folytonosan megcsaltalak. Az öreg urou még sem tört ki a téboly,
