Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 55. szám
Esztergom, IV. évfolyam. 55. szám Vasárnap. 1882. julius 9-én Városi és megyei érdekeink közlönye. /Ai i EG JELENIK HÉT EM KINT KÉTSZER! VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié.................................................6 fit — fél évre .........................................................3 „ — n egyedévre ’....................................................1 w 50 Egyes szám ára 7 kr. kr. SZERKESZTŐSÉG: LőRINC2-UTCZA . hová a lap szellemi részéi. illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: j3zÉCHENYI-TER hová a hivatalos s a magán hirdetések a nyilttérbe szánt köz- lepények, elölizotesi pénzek é> reelamálások intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: 1 szótól 100 szóig — fft 75 kr 100-tól 200-ig . 1 „ 50 „ 200-tól 300-ig . 2 „ 25 „ Bólyegdíj 30 kr. MAGA'N LI IRDETESEK megállapodás szerinflehető leg- jutányösabban közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. Herczegprimásunk a vasúti kérdésben. Közvetlen jubileuma előtt lierczeg- primásunk városunk és megyénk légit ö zelobbi érdé keinek szemmel tar tásá v al egy igen rokonszenvesen irt okmányt terjesztett a pénzügyminiszter ur elé, melyet egyik legközelebb múlt számunkban volt szerencsénk közleni. Most megérkezett a válasz. A her- czegprimás hathatós pártfogására csakis előnyösen hangzó választ vártunk. És ilyen előnyösen hangzó válasz érkezett vissza herc/.egprimásunkhoz: FŐinagassávú Simor János Biboniok, v. b. t. Tanácsos és esztergomi Érsek Úinak, Magyarország Herczeg-Primásá- nak és a Szent-István-reud Nagyke- xesztesének gat. ESZTERGOMBAN. Főmagasságú Biboniok, Her- czeg-Primás Úr! A buda-dorogh-esztergomi vasút kiépítésének engi délyezése ügyében f. é. Junius hó 25-én 2932. szám alatt hozzám intézett nogybecsíí ajánló iratára van szerencsém Főmagasságodat érte- isi te i, hogy az osztrák állámvaspályá val újabban kötött egyezményre vonatkozó tárgyalások befejezte előtt a buda- idoroghi esztergomi vasút kiépítésének sengedélyezési ügyével nem foglalkoz- íhatom, de mihelyt ezen egyezményre »vonatkozó tárgyalások be lesznek fe- íj ez ve, nem fogom elmulasztani, hogy SEŐmagasságod szives ajánlatának figye- íleinbe vételével a biula-dorogh-eszter- igomi vasút kérdésével tüzetesebben Ifoglalkozzam és saját részemről minden ;esetre oda fogok törekedni, hogy Esztergom város érdekeit kielégítő megoldásra juttassam. Fogadja Eminentiid kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1882. évi julius hó 1-jéu. Gr. Szapáry, s. k. Küldöttségünk a kormánynálA koezka elgördült. Esztergom nem kap jogosult igényeinek megfelelő vasutat. A megyei küldöttség Trefort és Ordódy miniszterek, Hieronimy államtitkár és Tolna.y' in. k. ál lain vasuli vezérigazgató uraknál tisztelgett, de mindenütt azon határozott választ nyerte, hogy a buda ujszőnyi vasut megváltoz- hatlanul Bicskén és Tatán át fog építtetni. Azt mondották, hogy azért választatott ezen vonal, mivel olcsóbb. Azt magán embernek czáfolni nem lehet, mert ahhoz részletes mérések szükségesek, melyeket egy magán ember nem eszközölhet. Meggyőződésem szerint az okoskodás nem áll, hogy a buda-clorogh-uj- szőnyi vonal olcsóbb, mert noha az utóbbi vonal a térképen látszólag fél mértfölddel hosszabb, do a lej tv iszonyok kétségen kívül kedvezőbbek — azt már mérések nélkül is meg lehet ítélni — és a hol a lejtviszonyok kedvezőbbek, ott az építés is olcsóbb, eltekintve attól, hogy a buda-dorogh- ujszőuyi vonalon az épitési anyagok, mint kő, tégla, mész, cement, minden esetre olcsóbbak, mert kéznél vannak, a buda-tata-ujszőnyi vonalon ellenben ezeket messziről kell hozatni és úgy, ha netalán a doroghi vonal is egy fél mértfölddel hosszabb, az építkezés tehát minden kétségen kívül olcsóbb. Ennélfogva bátran lehet állítani, hogy a do- roglii vonal nem kerülne annyiba, mint a bicske-tatai. Feltéve azonban, de meg nem engedve, hogy a doroghi vonal talán 1—2 millióval drágább volna, azt bőven kárpótolná két körülmény éspedig: 1) a lojtviszonyok kedvezőbbek ; tehát a forgalom olcsóbb és biztosabb, mint a bicéké-tatai vonalon lenne ; 2) a doroghi vonalon van ipar, a bicske-tatain nincs és igy az előbbi csak nyereség lenne magára a vasútra nézve. De hiába! a hatalom ellen nem használ a capaciíálás. A mi most a küldöttség fogadtatását illeti, először Trefort miniszter úrnál jártunk el, mint a miniszterelnök és pénzügyminiszter helyettesénél. —- Elég udvariasan fogadott minket és ha kénytelen is volt nekünk megváltani, hogy a bicske-tatai vonal el van fogadva, s rajta változtatni már nem lehet, úgy legalább azzal biztatott minket, hogy a kormány a másik vonalra nézve minden esetre Esztergom város és megye igényeit fontolóra fogja venni, mert hiszen az állam megyékből áll, és így a megyék igényeit tekintetbe kell venni. Ordódy miniszter úr már sokkal hidegebben fogadott minket. Ismételte, hogy a bicske-tatai vonal megváltoz- hatlanul el van fogadva és igy Eszter- goinmegye csak a szárnyvonalra számíthat, mert egy második parallel vonalat Budáról Ujszőnybe, mig ő miniszter lesz, csak hulláján át engedne építtetni (!) Még Hierouymi államtitkárnál is voltunk, mert hire járt, hogy ő inkább hajlandó volna a doroghi vonalnak elsőbbséget adni. De azzal a reménykedéssel ugyancsak fel síi lünk, mert még elfogadni is alig akart; csak Fuchs tagtársunk közbenjárása folytán bocsátott színe elé. Azután olyan ridegen fogadott minket, mint ahogy a rideg- tanár szokta az ő iskolásgyerekét fogadni, t. i. azt mondta nekünk, hogy kárba vesznek lépéseink, sőt ha a, szárny vonal ellen demonstrálunk, még az is megeshetik, hogy egyáltalán semmit sem kapunk. Ez azután az a hírű kormány, mely az ipart a lehetőségig pártolja! Végre még Tolnay urnái am. állam- valuták vezérigazgatójánál voltunk. Az nagyou szívélyesen fogadott minket, szivarokkal is megkínált, csak reménnyel nem, mert mint természetes is azt mondta, hogy neki a vonal irány választása iránt semmi befolyása nincs, mert ő csak a miniszternek alárendelt közege; de neki mint vasúti igazgatónak minden esetre érdekében volna, ha a kezelése alatt álló vasutat mennél jövedelmezőbbé tehetné. Nagyou kívánatosnak találja, hogy idővel az esztergomi kőszén, márvány s a t. ipar is hozzá segítene a buda-ujszőnyi vonalnak alimentatiot szolgálni, de egyelői-e arra nincs nagy kilátás, mert tudvalevő dolog, hogy a kormánynak kevés pénze van és így egyelőre csak is a fővonalt képes kiépíteni. A másik iparvonal kiépítésére minden esetre még egy pár évig várhatunk. (A Budapest és Esztergom között közlekedő hajón 1882. július 5-én.) BRZORÁD J. REZSŐ. Az „Isateigem és Vidéke“ tárcsája Az ár ellen. Felhogomoly az éj felett — Viraszt-e Isten oda fenn ? Ne kérdezd tőlem — nem tudom, Eredj aludni, gyermekem! Zord századokból éji rém Jár szerte a föld kerekén, Szemében máglyafény lobog, Lehet, ide is bekopog... — Eredj aludni gyermekem ! Országról jár országra szét, Miként a pestis — útja vész! Meghal nyomán az irgalom S elveszti ősjogát az ész. Tébolyog dühöng fönt és alant, Megszáll boldog — boldogtalant, S az emberből, kit elragadt, Csupán a puszta név marad... — Eredj aludni gyermekem! Meg-megujul a régi vád: Azt mondják, vért iszik apád S ha felnősz, akkor ott, a hol: Majd te is vért iszol! Feibőgcinoly az éj felett — Viraszt-e Isten odafenn ? Tagadnom : kin — elhiuuem : vád, Oh mindenképen súly nekem ! — Eredj aludni, gyermekem! Mi nem szeretjük e hazát, Ránk olvassák oly könnyedén! Madár fészkét, odvát a vad Szeretheti — nem te, nem én ! A gályarabnak bélyege, Mit hóhér homlokára süt, Nem oly gyalázó, mint e vád, Mely ólálkodik mindenütt.... — Eredj aludni gyermekem ! Ha védekezel — ingerelsz, Ha szótlau töröd — gyávaság ! Feljajdulsz : érzékenykedni S a néma jaj is vall reád ! Egy törvényre dobog a szív, Kering a vér, eszmél az agy, Kivétel nincs — csak egy, csak egy És e kivétel csak te vagy!,. — Eredj aludni gyermekem ! Oh hunyjatok le, hunyjatok ! Ti ragyogó szép csillagok : Kis fiam édes szép szemei ! Minek ily éjben fényleni ? Oh hisz e fény is ellenem Fordulhat egykor, úgy lehet, Ha sírva raegemlegeted Végzetes örökségedet, Én édes, drága gyermekem. KISS JÓZSEF. A herczegprimásnál. (A primás portása. — Egy ünnepelt, a ki nem pillén babérain. — Egy pyramisra való üdvözlet. — — Bajosra ! — „Szíveskedjék kérem csak fölfáradni“ — A kis residentia. — „Szűk viszonyok“. — A váróteremben. — A primás gazdatisztjei. — A kik még audientiát vártak. — Pázmány-emlék. — A herczegprimás nyilatkozata saját alkotásairól. — Az uj százezer forintos alapítványok. — Jankó praelátus. — A király távirati üdvözlete.) Semmi formalitás. Az emberismerő portás azonnal kiszimatolja, hogy mi járatban kérdezősködik valaki audientia iránt Magyar- ország herczegprimásánál. Nem nézi a kifogástalan salon viseletét, sem az elegáns megjelenést, hanem a jelentkező arczát tanulmányozza s hosszú és alapos tanulmányai után biztosra veszi, hogy ki milyen járatban vau. A ezerint veti ki azután a hangsúlyt, hogy — Tessék fölmenni. Vagy — Szíveskedjék fölfáradni. — Méltóztassék kérem. — Parancsoljon kérem alássan. Sőt ez is járja nála, hogy — Tessék. ■— Fölmehet! — No ! Hát az már olyan különös mű-szótár, a mihez csak a legnagyobb urak portásai értenek. Alig érkezett vissza Magyarország her- pz.egprimása a jnbilaenm után, sorjában benyitnak hozzá az utólagosan tisztelgők és látogatók, a kik nem engednek. Pedig Simor János biboruok még ju~ bilaeumnapja után sem igen piheut meg,, hanem alig hogy székvárosába ért, fölhajtatott a szemináriumba s szigorú kritériumot gyakorolt a papnövendék-concurren- sek fölött. Ez a munka pedig vagy két erős napjába került. Neki fogott azut-á i a végzett növendékek fölszentölósésének s nem gondolt vele, hogy Magyarország összes lapjai még mindig csak vele foglalkoznak s már óriási halomra gyűlt íróasztalán a sok olvasatlan levél, fölboutatlau távirat, érintetlen fölirat s látatlan emlék. Az esztergomiak már igen is ösmerik gyors szándékának eredetiségét. Egyszerre csak eszébe jut, hogy Bajosra kell menüi. Egy óra múlva befogat s a másik órábau mikor miudenki százszor is elvesztette a fejét, csakugyan hajtat kedves nyaralójára, Bajosra. A hol talán azért is szeret olyan szívesen tartózkodni, mert nem esik sínek mellé s igy kevésbé zaklat’ák. A ki tehát, audiencziára készül, az nem igen tépelődhetik soká. mert fontolgatásai közben egyszerre csak észreveszi, hogy a herczegprimás épen előtte vágtat ki a székvárosból. Néhány nappal a negyedszázados püspöki évforduló után az a gondolatom támadt, hogy elmegyek az ünnepelt férfiúhoz sba lehet néhány perezre meginterwiewolom. Tervem pompásan sikerült. A portás nagyon előzékenyen mondotta : — Szíveskedjék csak kérem fölfáradni.
