Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 55. szám

Esztergom, IV. évfolyam. 55. szám Vasárnap. 1882. julius 9-én Városi és megyei érdekeink közlönye. /Ai i EG JELENIK HÉT EM KINT KÉTSZER! VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié.................................................6 fit — fél évre .........................................................3 „ — n egyedévre ’....................................................1 w 50 Egyes szám ára 7 kr. kr. SZERKESZTŐSÉG: LőRINC2-UTCZA . hová a lap szellemi részéi. illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: j3zÉCHENYI-TER hová a hivatalos s a magán hirdetések a nyilttérbe szánt köz- lepények, elölizotesi pénzek é> reelamálások intézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: 1 szótól 100 szóig — fft 75 kr 100-tól 200-ig . 1 „ 50 „ 200-tól 300-ig . 2 „ 25 „ Bólyegdíj 30 kr. MAGA'N LI IRDETESEK megállapodás szerinflehető leg- jutányösabban közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. Herczegprimásunk a vasúti kérdésben. Közvetlen jubileuma előtt lierczeg- primásunk városunk és megyénk lég­it ö zelobbi érdé keinek szemmel tar tásá v al egy igen rokonszenvesen irt okmányt terjesztett a pénzügyminiszter ur elé, melyet egyik legközelebb múlt számunk­ban volt szerencsénk közleni. Most megérkezett a válasz. A her- czegprimás hathatós pártfogására csakis előnyösen hangzó választ vártunk. És ilyen előnyösen hangzó válasz érkezett vissza herc/.egprimásunkhoz: FŐinagassávú Simor János Biboniok, v. b. t. Tanácsos és esztergomi Érsek Úinak, Magyarország Herczeg-Primásá- nak és a Szent-István-reud Nagyke- xesztesének gat. ESZTERGOMBAN. Főmagasságú Biboniok, Her- czeg-Primás Úr! A buda-dorogh-esztergomi vasút kiépítésének engi délyezése ügyében f. é. Junius hó 25-én 2932. szám alatt hozzám intézett nogybecsíí ajánló iratára van szerencsém Főmagasságodat érte- isi te i, hogy az osztrák állámvaspályá val újabban kötött egyezményre vonat­kozó tárgyalások befejezte előtt a buda- idoroghi esztergomi vasút kiépítésének sengedélyezési ügyével nem foglalkoz- íhatom, de mihelyt ezen egyezményre »vonatkozó tárgyalások be lesznek fe- íj ez ve, nem fogom elmulasztani, hogy SEŐmagasságod szives ajánlatának figye- íleinbe vételével a biula-dorogh-eszter- igomi vasút kérdésével tüzetesebben Ifoglalkozzam és saját részemről minden ;esetre oda fogok törekedni, hogy Esz­tergom város érdekeit kielégítő meg­oldásra juttassam. Fogadja Eminentiid kiváló tiszte­letem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1882. évi julius hó 1-jéu. Gr. Szapáry, s. k. Küldöttségünk a kormánynál­A koezka elgördült. Esztergom nem kap jogosult igé­nyeinek megfelelő vasutat. A megyei küldöttség Trefort és Ordódy miniszterek, Hieronimy állam­titkár és Tolna.y' in. k. ál lain vasuli vezérigazgató uraknál tisztelgett, de mindenütt azon határozott választ nyerte, hogy a buda ujszőnyi vasut megváltoz- hatlanul Bicskén és Tatán át fog épít­tetni. Azt mondották, hogy azért válasz­tatott ezen vonal, mivel olcsóbb. Azt magán embernek czáfolni nem lehet, mert ahhoz részletes mérések szüksé­gesek, melyeket egy magán ember nem eszközölhet. Meggyőződésem szerint az okosko­dás nem áll, hogy a buda-clorogh-uj- szőnyi vonal olcsóbb, mert noha az utóbbi vonal a térképen látszólag fél mértfölddel hosszabb, do a lej tv iszo­nyok kétségen kívül kedvezőbbek — azt már mérések nélkül is meg lehet ítélni — és a hol a lejtviszonyok ked­vezőbbek, ott az építés is olcsóbb, el­tekintve attól, hogy a buda-dorogh- ujszőuyi vonalon az épitési anyagok, mint kő, tégla, mész, cement, minden esetre olcsóbbak, mert kéznél vannak, a buda-tata-ujszőnyi vonalon ellenben ezeket messziről kell hozatni és úgy, ha netalán a doroghi vonal is egy fél mértfölddel hosszabb, az építkezés tehát minden kétségen kívül olcsóbb. Ennél­fogva bátran lehet állítani, hogy a do- roglii vonal nem kerülne annyiba, mint a bicske-tatai. Feltéve azonban, de meg nem en­gedve, hogy a doroghi vonal talán 1—2 millióval drágább volna, azt bő­ven kárpótolná két körülmény éspedig: 1) a lojtviszonyok kedvezőbbek ; tehát a forgalom olcsóbb és biztosabb, mint a bicéké-tatai vonalon lenne ; 2) a doroghi vonalon van ipar, a bicske-tatain nincs és igy az előbbi csak nyereség lenne magára a vasútra nézve. De hiába! a hatalom ellen nem használ a capaciíálás. A mi most a küldöttség fogadtatá­sát illeti, először Trefort miniszter úr­nál jártunk el, mint a miniszterelnök és pénzügyminiszter helyettesénél. —- Elég udvariasan fogadott minket és ha kénytelen is volt nekünk megvál­tani, hogy a bicske-tatai vonal el van fogadva, s rajta változtatni már nem lehet, úgy legalább azzal biztatott min­ket, hogy a kormány a másik vonalra nézve minden esetre Esztergom város és megye igényeit fontolóra fogja venni, mert hiszen az állam megyékből áll, és így a megyék igényeit tekintetbe kell venni. Ordódy miniszter úr már sokkal hidegebben fogadott minket. Ismételte, hogy a bicske-tatai vonal megváltoz- hatlanul el van fogadva és igy Eszter- goinmegye csak a szárnyvonalra szá­míthat, mert egy második parallel vonalat Budáról Ujszőnybe, mig ő mi­niszter lesz, csak hulláján át engedne építtetni (!) Még Hierouymi államtitkárnál is voltunk, mert hire járt, hogy ő inkább hajlandó volna a doroghi vonalnak el­sőbbséget adni. De azzal a reményke­déssel ugyancsak fel síi lünk, mert még elfogadni is alig akart; csak Fuchs tagtársunk közbenjárása folytán bo­csátott színe elé. Azután olyan ridegen fogadott minket, mint ahogy a rideg- tanár szokta az ő iskolásgyerekét fo­gadni, t. i. azt mondta nekünk, hogy kárba vesznek lépéseink, sőt ha a, szárny vonal ellen demonstrálunk, még az is megeshetik, hogy egyáltalán semmit sem kapunk. Ez azután az a hírű kormány, mely az ipart a lehetőségig pártolja! Végre még Tolnay urnái am. állam- valuták vezérigazgatójánál voltunk. Az nagyou szívélyesen fogadott minket, szivarokkal is megkínált, csak reménnyel nem, mert mint természetes is azt mondta, hogy neki a vonal irány választása iránt semmi befolyása nincs, mert ő csak a miniszternek alárendelt közege; de neki mint vasúti igazgató­nak minden esetre érdekében volna, ha a kezelése alatt álló vasutat mennél jövedelmezőbbé tehetné. Nagyou kívá­natosnak találja, hogy idővel az eszter­gomi kőszén, márvány s a t. ipar is hozzá segítene a buda-ujszőnyi vonal­nak alimentatiot szolgálni, de egyelői-e arra nincs nagy kilátás, mert tudvalevő dolog, hogy a kormánynak kevés pénze van és így egyelőre csak is a fővonalt képes kiépíteni. A másik iparvonal ki­építésére minden esetre még egy pár évig várhatunk. (A Budapest és Esztergom között közlekedő hajón 1882. július 5-én.) BRZORÁD J. REZSŐ. Az „Isateigem és Vidéke“ tárcsája Az ár ellen. Felhogomoly az éj felett — Viraszt-e Isten oda fenn ? Ne kérdezd tőlem — nem tudom, Eredj aludni, gyermekem! Zord századokból éji rém Jár szerte a föld kerekén, Szemében máglyafény lobog, Lehet, ide is bekopog... — Eredj aludni gyermekem ! Országról jár országra szét, Miként a pestis — útja vész! Meghal nyomán az irgalom S elveszti ősjogát az ész. Tébolyog dühöng fönt és alant, Megszáll boldog — boldogtalant, S az emberből, kit elragadt, Csupán a puszta név marad... — Eredj aludni gyermekem! Meg-megujul a régi vád: Azt mondják, vért iszik apád S ha felnősz, akkor ott, a hol: Majd te is vért iszol! Feibőgcinoly az éj felett — Viraszt-e Isten odafenn ? Tagadnom : kin — elhiuuem : vád, Oh mindenképen súly nekem ! — Eredj aludni, gyermekem! Mi nem szeretjük e hazát, Ránk olvassák oly könnyedén! Madár fészkét, odvát a vad Szeretheti — nem te, nem én ! A gályarabnak bélyege, Mit hóhér homlokára süt, Nem oly gyalázó, mint e vád, Mely ólálkodik mindenütt.... — Eredj aludni gyermekem ! Ha védekezel — ingerelsz, Ha szótlau töröd — gyávaság ! Feljajdulsz : érzékenykedni S a néma jaj is vall reád ! Egy törvényre dobog a szív, Kering a vér, eszmél az agy, Kivétel nincs — csak egy, csak egy És e kivétel csak te vagy!,. — Eredj aludni gyermekem ! Oh hunyjatok le, hunyjatok ! Ti ragyogó szép csillagok : Kis fiam édes szép szemei ! Minek ily éjben fényleni ? Oh hisz e fény is ellenem Fordulhat egykor, úgy lehet, Ha sírva raegemlegeted Végzetes örökségedet, Én édes, drága gyermekem. KISS JÓZSEF. A herczegprimásnál. (A primás portása. — Egy ünnepelt, a ki nem pi­llén babérain. — Egy pyramisra való üdvözlet. — — Bajosra ! — „Szíveskedjék kérem csak fölfáradni“ — A kis residentia. — „Szűk viszonyok“. — A váróteremben. — A primás gazdatisztjei. — A kik még audientiát vártak. — Pázmány-emlék. — A herczegprimás nyilatkozata saját alkotásairól. — Az uj százezer forintos alapítványok. — Jankó prae­látus. — A király távirati üdvözlete.) Semmi formalitás. Az emberismerő por­tás azonnal kiszimatolja, hogy mi járatban kérdezősködik valaki audientia iránt Magyar- ország herczegprimásánál. Nem nézi a kifogástalan salon visele­tét, sem az elegáns megjelenést, hanem a jelentkező arczát tanulmányozza s hosszú és alapos tanulmányai után biztosra veszi, hogy ki milyen járatban vau. A ezerint veti ki azután a hangsúlyt, hogy — Tessék fölmenni. Vagy — Szíveskedjék fölfáradni. — Méltóztassék kérem. — Parancsoljon kérem alássan. Sőt ez is járja nála, hogy — Tessék. ■— Fölmehet! — No ! Hát az már olyan különös mű-szótár, a mihez csak a legnagyobb urak portásai értenek. Alig érkezett vissza Magyarország her- pz.egprimása a jnbilaenm után, sorjában be­nyitnak hozzá az utólagosan tisztelgők és látogatók, a kik nem engednek. Pedig Simor János biboruok még ju~ bilaeumnapja után sem igen piheut meg,, hanem alig hogy székvárosába ért, fölhaj­tatott a szemináriumba s szigorú kritéri­umot gyakorolt a papnövendék-concurren- sek fölött. Ez a munka pedig vagy két erős nap­jába került. Neki fogott azut-á i a végzett növendékek fölszentölósésének s nem gon­dolt vele, hogy Magyarország összes lap­jai még mindig csak vele foglalkoznak s már óriási halomra gyűlt íróasztalán a sok olvasatlan levél, fölboutatlau távirat, érin­tetlen fölirat s látatlan emlék. Az esztergomiak már igen is ösmerik gyors szándékának eredetiségét. Egyszerre csak eszébe jut, hogy Bajosra kell menüi. Egy óra múlva befogat s a másik órábau mikor miudenki százszor is elvesztette a fe­jét, csakugyan hajtat kedves nyaralójára, Bajosra. A hol talán azért is szeret olyan szívesen tartózkodni, mert nem esik sínek mellé s igy kevésbé zaklat’ák. A ki tehát, audiencziára készül, az nem igen tépelődhetik soká. mert fontolgatásai közben egyszerre csak észreveszi, hogy a herczegprimás épen előtte vágtat ki a szék­városból. Néhány nappal a negyedszázados püs­pöki évforduló után az a gondolatom tá­madt, hogy elmegyek az ünnepelt férfiúhoz sba lehet néhány perezre meginterwiewolom. Tervem pompásan sikerült. A portás nagyon előzékenyen mon­dotta : — Szíveskedjék csak kérem fölfáradni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom