Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 55. szám

Pályadijak. Máj er István püspök és kanonok ur, mint az Esztergom-vidéki gazdasá­gi egyesület érdemteljes tagja a glei- clienbegi fürdőből a megye főispánjához, mint a nevezett egyesületnek elnöké­hez a következő levelet intézte: Móltóságos kir. kamarás és főispán úr, az esztergom gazdászati egylet elnöke! E hó 29-re eső sz. Péter-Pál ün­nepén fogja egyházi főmegyónk Főma­gasságú Főpásztora Simor János Bibor- nok s az ország Herczeg Prímása püs­pökségének 25-ik évi jubileumát meg­ölni, melynek méltó megünnepléséhez mind azon hívei szívből csatlakoznak, kik kegyelmos Főpásztorunkat nemcsak nagy Méltósága és ritka nagy tudo­mánynyal páros magasztos erényei, de az egyház és haza iránti bokros érde­mei miatt is hódolattal tisztelik és ke­gyelettel szeretik. Minthogy ezen em­lék ünnep éve épen össze esik a Mél­tóságod elnöksége alatt virulandó esz­tergomi gazdászati egyletünk által .rendez te tűi határozott kiállítással, e onezőu is óhajtottam 0 Eminentiája, mint egyletünknek is védnökének és legjelesb gazdászaink főbbikének emlé­kére és tiszteletére egy kegyeleti ko­szorút kitűzni, és pedig következő pá­lyadijak felajánlásával: I. A jó gazdászathoz jó cselédek okvetetlenül szükségesek lévén, ilye­nek figyelmünket és méltánylatunkat nagy mértékben megérdemlik, mert hogy jó cselédek legyenek, gazdakö­zönségünket legnagyobb érdekében áll. Ily indokból jó cselédok jutalmazására két száz forint pályadijat ajánlok fel, következőleg kiosztandót: 1. Pályázhat vallás külömbség nél­kül mindkét nembeli oly feddhetleu éle­tű cseléd (mint házi szolga béres, ko­csis, ostoros, lovász, csikós, tehenes, ökrész, mindenes, vagy szakácsnő, szo­ba- és konyha leány, stb.) ki Eszter­gom megyénkben egy folyton legalább tiz éviglen egy helyen állandó hűség­gel és lelkiösméretes becsületességgel szolgált, vagy jelenleg is szolgál. 2. Az egy helyen folytonosan leg­tovább hűségesen szolgáló férfi cseléd első dija 40 forint, és hasonló minő­ségű nő cseléd első dija 40 forint leeud. 3. S/iz busz forint, 20 forintjá­val osztassák ki azon 6 szintén e me­gyei cselédek között, kik szintén egy- helyeu, folytou aránylag legtovább szol­gáltak hűen, a kik ily kitüntetésre gazdászati egyesületünk részéről e vég­re kiküldendő bizottság által fognak érdemesittotni. 4, Szükséges, hogy az illetők ma- g'okviseletéről és szolgálati éveikről a bizonyítványokat nem csak gazdáik, il­letőleg asszonyaik által, hanem illető lelkészük és község elöljárók által is igazoltassák. 5. Kívánatos, hogy ezen pályázat­ról való hirdetés mint a helyi lapok­ban, ügy községenként a lelkészek és elöljárók által is jó eleve hirdettese- nek; valamint a jutalmazások is a ki­állítás alatt, ha lehet valamely vasár­napon a gazdasági egyesület által Esz­tergomban, vagy legalább az illető helyiségben nyilván, a lelkipásztor és helység előjáróságának közbejöttével ünnepélyesen eszközöltessenek, misze­rint a más cselédségének is ösztönül szolgáljon. II. A nagyfontosságú gadászati- ipar iránti érdeklődés emelésére vau szerencsém ugyan ez évi kiállításunk alkalmára 12 darab aranyból is álló pályadijat kitűzni és pedig : 1. Két vármegyénkben oly kiállító számára, kik a gazdászat köréből legjelesb tárgyakat fognak feltüntetni, és pedig: 3 aranyat azon bortennesz- tőnek, kinek esztergommegyei saját ter­mésű bora legjobbnak, és 1 aranyat kié másodiknak fog az illető bírálók által Ítéltetni. 2. Azon megyénkben két nősze­mélynek, kik a kiállításra legjobb ma­gyar házi kenyeret kőidnek be egy-egy aranyat, kettőnek pedig, kik legjobb magyar házi süteményt (p. o. pogácsát, lepényt, lángost, bélest, kulcsoskalácsot, borsoskalácsot stb.) állítanak ki, hasou- lólag egy-egy aranyat kívánok Ítéltetni. 3. A háziipar emelésének tekinte­téből négy arany tűzetik ki és pedig: 1 arany a legjobb házi szappanyért; 1 arany a legjobb házi szövetért vagy legjobb szalma fonásért; 1 arany a legszebb konyha kertészeti vagyis zöld­ségtárgyakért és 1 arany a legizlete- sebb, legszebb házi kerti virágokért. Egyúttal tudatom Méltóságos Elnök úrral, hogy az Esztergom-járási katho- likus Tanító egyesületnek tagjait e tavaszon tartott rendes közgyűlésükön, mint elnökük, nem mulasztottam el arra buzdítani, hogy a helybeli gaz­dászati kiállításon mint magok tettleg résztvenni, úgy a népet is részvétre lelkesíteni ügyekezzenek; egyszersmind hat aranyból álló jutalmat tűzvén ki azon 3 egyesületi tanító tag részére, kik saját beküldendő terményeik vagy gazdászati iparc/.ik kei kért (p. o. méz, viasz, selyem, kosárfouat stb) a kiállí­tási bírálók által legnagyobb kitüntetésre fognak érdemesittetni. Midőn ezeket Méltóságoddal tudatni szerencsém van, egyúttal tisztelettel­jesen fölkérem, hogy ezen hazafiui ajánlatomat kedvesen fogadni és érvényre juttatni kegyesen méltóztassék. Fogadja Méltóságod jeles tiszteletem nyilvánítását, ki vagyok a gleichen- bergi-gyógyfürdőben 1882. junius 10. Méltóságodnak alázatos szolgája MA JER ISTVÁN, v. püspök, esztergemi kanonok, úgyis mint Eszterg. gazdászati egyesület tagja. Zálogház. Mennél nyoinottabbá válnak a sze­gényebb nép anyagi viszonyai, annál inkább fölmerül annak szüksége, hogy a népet nemcsak az uzsora veszedel­métől óvjuk meg, de ha már az uzsora áldozatává lett, akkor tartozunk neki olyan módokat nyújtani, melyek a lelketlou vampyroktól megmentik. A tapasztalás mutatja, hogy ha a szegény ember ajtajá" az ínség kopogat, akkor leggyakrabbau nincs is egyéb segély forrásra utalva, mint tárgyainak elzálogosítására. Vannak zálogadók, kik szívtelenül visszaélve a szegény nép nyomorával, végső iuségök enyhítésére száztól egész száz ötveu százalékig sarczolják meg a zálogba adott tárgyat. Az Oesterr. Sparkassazeituug Írja, hogy a hol az uzsora mérges gyümöl­cseit kezdi termeni, ott a szegényebb osztályok anyagi helyzetének javulására nem lehet gondolni. A nyomorral és ínséggel való lel­ketlen üzérkedés napirenden van s az üzérek nem igen veszik lelkiösmére- tilkre, ha végkép is tönkre silányitják azokat, kik bizalommal és reménnyel siettek feléjük. Az uzsora veszélyes következménye­inek elhárítása czéljából az esztergomi kereskedelmi-és ipar-bank elhatározta4 hogy különböző zálogtárgyakra való előlegezés által megnagyobbítja hatás­körét s mig eddig csak értékpapírra s ékszerekre nyújtott előlegezést, addig a jövőben mindarra kiterjeszti figyel­mét, a minek reális értéke van s a mit könnyebb szerrel meg lehet óvni. Az iparbank ez uj irányú intézke­dése által egyesegyediil a szegény nép javán dolgozik s igy mél Isin elvárhatja, hogy úgy megyei mint városi hatósá­gunk mindent el fog követni, bogy a nem engedélyezett zugzálogbázak meg- sziin tettessenek. Hogy az átmeneti nehézségeken maga az iparbank is segítsen, hajlan­dónak mutatkozik a nem törvényes magánzálogüzletektől a tárgyakat uj becslés utján magához váltani. A zálog­tárgyaikra törvénytelen kamatokkal megterhelt feleket figyelmeztetjük, hogy a visszaélések meggátlása végett saját érdekükben forduljanak egész bizalom­mal a bank igazgatóságához. KAÁN JÁNOS. Vizsgálatok. (Az esztergora-vizivárosi felsőbb nőnevelő­intézet vizsgálatai.) Volt szerencsénk junius 25-iki szá­munkban tudósítani azon meglepő ered­ményről, melynek a vízivárosi zárda kültanodáiban tartott vizsgálatokon ta­núi valánk. Jóllehet nézeteinket e kitűnő inté­zetről, legjobb meggyőződésünk szerint akkor elmondottuk, nem tartóztathatjuk magunkat miirdazáltal ma sem, hogy meg ne emlékezzünk a nevezett inté­zet bel tanodájában (pensionat), f. hó 3. és 4. lefolyt vizsgálatokról. Igaz, hogy a növelde bennlakói több idővel rendelkeznek tanulmányaik­hoz ; igaz, hogy állandó ellenőrizés alatt vannek; igaz, hogy folytonosan ösztö- nöztetnek a munkára, már a több gyer­mek között mindig található nagyobb tehetségek feltűnőbb előmenetele által is: mindazáltal valóban meglepő, igazáu nagyszerű azon terjedelmes ismeret, melyről a növendékek vizsgálataikon fényes bizonyságot szolgáltattak. A szorosan elméleti tantárgyak mel­lett hallottuk a felette gyakorlati gaz­daságtant, melyből kellő ismereteket sajátíthatnak el magunknak a növen­dékek mindarra nézve, mit egy jó házi­asszonynak tudnia és a mi a fő, ten­nie kell. Igen alapos oktatást nyernek a növendékek a franczia és augol nyelv­ben. Francziáúl tanulnak egyes tan­tárgyakat is. A természettanból kisér­A mi azt jelentette, hogy a herczeg- primás semmi esetre sem fogja megtagadni az audieueziát. Épen most épül a primási residentia. Valami háromszáz ember szorgalmasan dolgozik a termekben s a folyosókon s a takaros palota maholnap már csakugyan véglegesen elkészül. Az építkezések átellenében van egy sze­rény emeletes ház; a régi primási residen­tia édes öccse, úgy hívják az esztergomiak, hogy kis residentia. Lehet azonban, hogy már nem sokáig fogják akként titulálni, mert a herczegpri- más az uj palotával átellenes házsort ta­lán egészen letaroltatja. És akkor áldoza­tul fog esui a kis residentia is. Meg kell hát néhány vonással örökí­teni. A kis residentia egy emeletes házacska csinos nagy ablakokkal, magas elegáns szo­bákkal, előkelő termekkel, de mindenben csak nagyon is kimérten, igen is szűk pon­tossággal. Alig hogy elfér benne a herceg­prímás s a személyzet egy része. Amolyan Nothhaus, a minek csak most jutott ki az igazi agiója teljes állása óta. Azelőtt ud­vari papok lakták. Paczka is ott ütötte föl rntítennét; most maga a herczeg lakik benne, mig palotája elkészül. Mindössze csak néhány terme vau az emeleten, épen azért nem fogadhatott múlt csütörtökön né­pesebb deputátiókat. A kis residentia váróterme egy bárom ajtós, közép nagyságú terem, a mit egyút­tal ebédlőnek is használnak. Van benne hét festmény, nagyrészt ismert prímások és pá­pák, képei néhány szekrény meg szók. Hu­szonöt ember azonbau már nagyon barát­ságos viszonyban legyen, ha el akar benne férni. Még kisebb tetjedelinű a prímás elfo­gadó terme, melyet csuk legföljebb rendkí­vül elegáns tartalmánál fogva nevezhetnénk el Sdlonuak. Ilyen „szűk viszonyok“ között valóban indokoltnak látszik a herczegprimás kerülő távozása. A váró terem uéliáuy méteres előszo­bájában Pellet kanonok értekezett az ud­varmesterrel. A nyájas raosolyú kanonok egész hal­maz újsággal jelent meg- ügy látszik a napi sajtónak az ünnepre vonatkozó czikk- gyűjteménye volt, melyre a herczegprimás- uak igen kevés érkezése akadhatott. Tizenegyóra múlt. A herczegpriraásnál legkedvesebb embere, báró Horuig titkár van kihallgatáson. Tőle veszi át a postát, vele couferál legelőször és legtovább. Jó nagy félórába került mig az ösz- szegyült közönségre jutott a sor. Egy nagyon derék arczú koroáromme- gyei gazdatiszt ült mellettem, egész egy­szerű szürke ruhában, keztyűtleutíl. Úgy be­szédközben megjegyezte: — A prímás sebogysem szereti, mikor a gazdatisztjei pompásan jelenitek meg előtte. Csakugyan mintaszerű primási gazda­tiszt volt viseletben, modorban s becsület­ben is. Elfogadta másodiknak. Erősen kihallott a szomszéd teremből az érczes hang, a herczegprimás üdén csengő hangja. Sajátszerűen ropogtatja az r-et s zamatos magyarsággal beszél. Saját vezetésű gazdasága körül élűken érdeklődött s ta­nácsait és kivánatait ritka eréllyel és böl- cseséggel fogalmazta. Egy nagyon előkelő fővárosi hölgynek engedtük át valamennyien az elsőséget. Pe­dig volt köztünk egy igen nyugtalan s na­gyon feldíszített kauouok, a ki rangra is meg talán ambitióra is valamennyiünket messze túltaksált. Úgy értesültem egy ünnepélyesen mozgó fiatal pap-tanártól, hogy magasabb reményei egy püspök süveg délibábjai körül keringe­nek.— Több fiatal pap, köztük Bogisich Iván, még több szegény asszouy várta erősen az audientiát. Egyszerre csak kinyílik az ajtó, kilép a fővárosi nő s a herczegprimás futó pil­lantás uláu felém iut. Néhány pillanat múlva a herczegpri- mással szemben állottam. Fekete selyem reverenda volt rajta, sötét piros szegélyzéssel, fején szintén sötét pirossal beszegett papi sapka. Kezén liatal- j más gyémántgyűrű, nyakában pompás arany láucz s arczáu páratlan szívesség és jóság. Néhány szóval átestem azon, a min mindenkinek át kell esnie, a ki a herczeg- primásnál még nagyon hosszú ideig tisz­teleg. A gratulál.ió után rögtön áttértem az emlékföliratokra s kértem, hogy szerencsél­tessen meg azok bemutatásával. Azalatt a herczegprimás egy uagy bo­rítékot nyitott föl s egy hatalmas fényké­pet vett elő: — Lássa ez a Pázmány emlék. De nem ára ezobor, a hogy hibásan Írták. A szobor kitesz tizeukét lábat, a keret, mely­ben állaui fog több raiut busz láb magas* Miuden csupa carrarai márvány. Pázmáu- Péter alakja igen sikerült; valóságos főpapy \alóságos magyar prímás, Három nagy fénykép volt előttem. A legnagyobb a szobor díszes foglalatát áb­rázolta. Fölül a háromszögben egv félkö, ivén Mária esoportozata, középütt Pázmányr baljában az evangélium, jobbja szónoki gesz­tusra majd feje fölé emelkedik. Jellemze- tesebb arezot keveset lehet látni a prímá­sok arczképcsarnokábau. Erősen kiszögellő sűrű szemöldök, szigorú homlok alatt; éle­sen metszett szemek, erős hajlású orr, ha­tározott arczél, beszédes ajak, tömött ba­jusz s dús fejlődési! spanyol szakái. A re- dőzet igen plastikus s a test állásában van bizonyos méltóság, bizonyos hatalom, a mi a .szónok szavainak ellenál hatatlan varázst kölcsönöz. A tizenhetedik század egyik leg­nagyobb szelleme, a leggeniálisabb jezsuita, a legragyogóbb tollú vitatkozó s a legha­talmasabb szavú magyar egyházi szónok vau kifejezve a képem Az esztergomi főszékesegyház szörnyű freskóit mindenki megszólja; de plasztikai müveit mindenki magasztalja. A remek szob­rokat azonban messze túl fogja haladni ha­talmas mérveiben és kitűnő művészetében a herczegprimás Pázmány szobra. — Nem akarom, hegy valamikor azt mondják — vetette föl a prímás — hogy a mit én hátragytam, az igen is fogyaté­kos. A mit csináltattam, még mint győri püspök is, az minden sikerült, mindéinek meg van a maga műértéke. Ezt. akartam a Pázmány szobrával is. Ez is jeles egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom