Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 40. szám

Esztergom, IV. évfolyam. 40. szám. Csütörtök, 1892. május 18 án. ESZTERGOM es VIDÉKÉ Városi és megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié.................................................6 fi'fc — kr. fél évre.......................................................* * — * negyedévre.................................................1 • SO „ Egyes szám ára 7 kr. A ÍS SZERKESZTŐSÉG j^ÖR :Z-UTtZA ^O., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: ÍSzÉCHENYI-TÉR 35-» hová a hivatalos s a magán hirdetések a nyilttérbe szánt köz­lemények, előlizetési penzek és reelamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK :| MAG \NHIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig — írt 75 k'- megállapodás szerint lehető leg- 100-tól 200-ig . 1 „ 50 „ jutám osablian közöltetnek. 200-tól 300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. NYILTTER sora 20 kr. A buda-ujszönyi vaspálya. Közel harminc/, évvel ezelőtt, 1853- ban én terveztem legelőször ezon vonalat, midőn az akkori „Post-Ofner Zeitung“-ba egy czikket irtain e pálya érdekében. Azóta szám talon szór sürgettem a venal kiépítéséi az „ Esztergomi Újság“, a „Lloyd“, az „Ellenőr“, és a „Pester Journaléban és elinomlliatom, hogy majd egy emberöltőn át agitáltam, inig a vonal kiépítését valahara megér- lietém. Legyen azért szabad most, mikor régi óhajtásom vn lahára megvalősul, még egyszer véleményemet nyilváni- tani róla, s elmondani kifogásaimat a kormány által elfogadott építési terv ellenében. Az idevaló megyei körökben azt beszélik ugyanis, hogy ezon vonal nem a környékbeli kőszéntelepek közt fog keresztül vonulni, hanem Kelenföldről indulva Bicskén és Tatán át tervez­tetik Ujszőnyig. Tisztán közgazdasági szempontból nagy hibát követne el a kormány, ha a mondott pályáiranvon nem változ­tatna, mikor a végleges tervek meg­állapítására sor kerül. Csekély felfogásom szerint e pálya irányát nem határozhatja meg semmi személyes vagy párttekintet, csakis a közgazdasági okok dönthetnek benne — ezek pedig csak a dorogh-nyerges- u j falu-al in ás-njdzőny i vonal mellett, mely vonal a vidék gazdag kőszén­telepein visz keresztül, inig a másik ; azokat több mértföldnyire elkerüli. Bizonyítom pedig ez állításomat a követkoző adatokkal: . At „Zutergom és Vidéke" tárcsája Dalok. Redwit z után. Mig derűs az ég fölöttem, A felhőkre semmi gondom. Mig ősz szál nincs törteimben, Vidám fejem fennen hordom. A virág, ha fejlődésben, Gondol-e a liervadásra ? ! Es a csillag teljes fényben Gondol-e a hamvadásra ?! II. Jöjj velem a zöld erdőbe, Hadd közöljem egy szavam ; Ott a rózsák kifejlődve, Ott galambok fészke vau. Ott állj meg a verőfényen, S mig dalt zeng a csattogány, Tekints be a mennybe mélyeu És válaszolj azután ! III. Lehetetlen, hogy nincs csoda Két szíy szerelmében, Egymás szivét, egymás szavát Hogy értik égésién ! A most mívelés alatt levő kőszéu- bányák Dorogit és Nyerges-Újfalu kö­zött elvonuló hegységben vannak és körűlbelől 2.000,000 métermázsa kő­szenet szolgáltatnak s ha e telepek felé vasút építtetik, nemcsak 2, de 10 millió mázsát is fognak ezek ter­melni. Ez árúczikk elszállításából magá­ból megélhet egy vasút. Nyerges-Újfalu után jönnek: Piszke, Lábatlan, Siittő, Neszmély, Almás köz­ségek, melyek kimeritbetleu márvány­telepekkel bírnak s a márvány kifej­téséből és faragásából élnek csaknem kizárólag. Három cement-gyár is van e vo­nal mentén, melyek szintén majd annyi szállítmányt szolgáltatnak a vasútnak, mint a kőszén. E nagy ipartelepeket a vasútüzem károsítása nélkül ignorálni nem lehet, — az ezek kikerülésével Bicske felé terelt vasút építésében pedig világos ignorantiát látok. Hisz az említett kerülő utón a vasút a legcsekélyebb ipart se találja ; ugyan miből akarja üzemét táplálni? Igaz, hogy a kormány o fővonal­tól egy szárnyvasutat is tervez Biáról Esztergomba, igy akarva a kőszén- bányákat „i s“ némileg kielégíteni. De ez a szárnyvonal a helybeli kőszén- iparnak korántsem elég, mert igy nem­csak Budapest felé hosszabbítja meg a kormány egy teljes mértfölddel a vonalat s teszi ugyanannyival drá­gábbá a szállítást, de az ország nyu­gati részébe, sőt Bécsbo is, hol ész szerű, vasúti összeköttetés segélyével szintén versenyezhetnének e kőszén­telepek az idegen áruval, a vonal igy Örömet is,. bánatot is Együtt mint viselnek. S az első csók s a sír közt csak Szerelmet lehelnek! ERŐDI DÁNIEL. Meghiúsult tervek. — Történeti elbeszélés. — (BRAUNFELS után) I. Florenz harangjai hangosan hirdették a pihenés idejét, a kereskedők bezárták üz­leteket s az iparosok műhelyüket, hogy vagy kinyugodják a nap minden fáradalmát, vagy üdülésre az Arno partjaira sétáljanak. Még Michel Angelo hiueves mester uiűlielyébeu is letették a legények a szerszámot, leve­tették dolgozó öltönyüket, s barátságosan üdvözölve egymást, szépen eltávoztak. A mester egy márvány czölöpre könyökölve a búcsúzó legényeket egyenkint gyönge fej— bólintással üdvözölte. Midőn egy fiatal em­ber haladt el mellette, ki nagy gondosan igazította rendbe ruháját távozása előtt, Michel Angelo magához intette. — Csak néhány szóra, Pietro, — mondá a mester, s egy különös szebába ve­zette a fiatal segédet, mely telve volt raj­zolatokkal, szobrokkal s egyéb készülődő képfaragási müvekkel, melyek innét a mű­helybe kerülnek. Ugyanez a szoba a mester 6, mondd hat mértfölddel hosszabbittatik meg. A kőszénnel ugyanis előbb Diára kell visszamenni s csak onnan jut az áru Ujszőnyig, holott az egyenes vonal Doroghról Ujszőuybe 2 mértfölddel rüvidebb volna. De legfurcsább az, hogy ha a fő­vonal Bicskén át építtetik Ujszőuybe s ezen kívül egy szárnyvonal is épül Biáról Dorogkra, akkor 3 és fél mért- föld több vasutat kell építeni, mintha az egyenes vonal Doroghon keresztül Ujszőuybe építtetnék, mert: A vonal Kelenföldről Bicskén és Tatán keresztül Ujszőnyig tesz 12 mértföldet, a szárnyvonal Biáról Do- roghra 4 mértföldet, ez tehát összesen 16 mértföld. A direkt vonal Kelenföldről Do- íoghon át Ujszőuybe pedig csak 12 és fél mértföld, tehát a különbség 3 és fél mértföld, a mely minden czél nél­kül való, vagy legföljebb egy-két nagy­birtokost kötelez le, inig a vidék ipar- vállalait érzékenyen károsítja. Három és fél mértföld vasút, a hozzá való mozdony — és kocsiparkkal együtt a legmérsékeltebb számítás mellett 2 és fél millióba kerül s ez összeget a kor­mány az ablakon dobja ki. Annyit a lekötelezett nagybirtokosok barátsága tán mégse ér a kormánynak, még ke­vésbé az országnak. Látszik, hogy gavallér-nemzet va-, gyünk s nem tudunk semmit építeni milliók elajándékozása, pazarlás nélkül. Ha a kormány minden áron ked­vezni akar a nagybirtokosoknak, tegye ezt az iparvállalatok károsítása nélkül. Tegye azáltal, hogy szorítsa a ma­gyar nyugati vaspályát elvállalt köte­lezettségének teljesítésére t. i. a buda- győri vasút kiépítésére. Építsék ki ezt a pályát a leg­rövidebb vonalon : Bicskén és Kis­béren át. Ez a vonal nem fog a buda-szőnyi vasútnak versenytársa lenni, mert az ország keleti részéről a Tranzito for­galom s a kőszén- és márványszállitás elég dolgot ád ennek, mig amaz erős gabnakiviie! idején igen jó szolgálato­kat tehetne, mert e kivitelt egy pálya aligha, győzi ilyenkor. Brzoräd J. Rezső. Tűzoltóságunk. Örömmel üdvözöljük városi tűzol­tóintézményüknek mostani reális irányát, mely ugyan nem brillíroz szemfény­vesztő látványosságokkal, de egész csöndben olyan hiányt pótló intézke­déseket visz keresztül, melyek csakis a közélet javára szolgálnak. A fiatalság csatlakozása nagy előny. Az uj erők tagadhatatlanul uj ki­tartást hoznak az intézménybe, a régiek csatlakozása még inkább megerősíti a nemes törekvést. Hogy a tűzoltóság egvideig hitelót- vesztett egyesület volt, azt pénzügyi viszonyainak laza kezelés« okozta. A keserű kérdés még mindig fölmerül s még mindig befejezetlen marad. Most nincs panasz a vagyon keze­lése körül. A mi a tagsági dijakból befoly, az nem magáuczelokra szolgál, hanem az intézet gyarapítására. Legbizonyitóbb adat városi tűzoltó némi irodájául is szolgált. Ide érkezvén, Michel Angelo megpgyenesedett a sok munka miatti görnyedésébő.l, rátekintett az ámulva csodálkozá fiatal emberre, azután komo­lyan igy szólott í — ügy találom, hogy te az én hú­gom Marietta iránt már jó ideje nagyon is érdeklődül, s különös hévvel udvarolsz neki, de röviden ki kell jelentenem, hogy a le- áuyt sohasem adhatom neked feleségül ! Pietro összerezzent, a mester hideg és kérlelhetetlen kijelentése legszebb vágyait legszebb álmait eloszlatta, tönkre tette, — mert az ifjú szenvedélyesen, rajougóau sze­rette a szép leányt. De nem válaszolt, és Michel Angelo vártáivá folytatá : — Ne hidd, hogy kijelentésemet pil­lanatnyi szeszély fogalmazta ; hidd el, hogy gazdag élettapasztalokból mondottam. A művészeknek még mindig boldogtalan sor­sak vau, inert még mindig a nagyok ke­gyétől és szeszélyétől lüggnek. Egyes em­ber csak elküszködik valahogy ezen a rö­gös pályán, de a családapát gyakran elvi­selhetetlen nyomorba siilyeszti. Meg akarom menteni Mariettát ily szerencsétlen jövőtől, s azért elhatároztam, hogy csak oly férfiú­hoz adom nőül, a kinek egyéb biztosabb keresete és biztositottabb jövője vau. Ez az én eltökélt, szilárd elhatározásom. Végül még azt is kijelentem, hogy a leány nem viszonozza szerelmedet, kérlek tehát, ural­kodjál szenvedélyed fölött, s hidd el, hogy majd csak elfogod felejteni Mariettát. Csak férfias akarat kell hozzá. Jó estét ! — Oh mester, mért bánik velem ilyen irgalraatlauúl! eseugé Pietro. — Ne váltsunk ma több szót e»ről, —- mondá higgadtan, de eltökélten a mes­ter. — Ha jónak látod, nem bánom, négy bét múlva újra szólunk a dologról. Azt hi­szem, hogy ez idő lefolyása után számot vetettél magaddal, s nyugodtan fogod meg­hallgatni szavaimat.. Pietro akart ugyan még valamit mon­dani, de a mester szigorú arcza el nemit á ; az ifjú szótalauul meghajtotta magát, s el­hagyta a szobát s a műhelyt. Midőn künn volt az utón majdnem Őrjöngő szenvedély- lyel emelte fel öklét s szertelen izgatott­sággal mondá : — Szívtelen zsarnok ! Azt hiszi, hogy ha Olaszország leghíresebb képfaragója, hát úgy bánhatik tanítványával, ahogy neki tet­szik ! Igaz, hogy nehéz jövő vár reám, de azért még se mondok le Mariettáról, s ba mindjárt uem is szeret, — mint a mester mondta — tudom, hogy majd megszeret idő­vel. Hogy Enricot néhány hónap előtt visz- szautasitotta, azt nagyon is természetesnek találom, hisz az ő szülei campaguai pő­rék s pörfiunak csak uem adja egy Michel Angelo az ő húgát. Hisz én mégis csak r.e- mes házból származom! Szégyen, hogy igy bánt velem ! Ily tépelődés után a Piazza del Grau- duca-ra érkezett s épen a pulazzo veccliio előtt álló szent Dávid, Micliel Angelo ifjú­kori műve előtt akart, lehajolni, midőn va­laki, idegeus/erű kiejtéssel megszólította : Bocsánat, fiatal ember, uagyou sze­retnék egy locandába*) jutni valami kis vacsorára. Ugyan vezessen el. Nagyon sziveseu ; — válaszolá *) K\> koicsma, étkezőhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom