Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 74. szám
Jíimellencs irányzat ellen mentol előbb faló eiTOslást kérnek. Egyhangúlag elhatározták, hogy a sérelmes ügy orvoslását követelni fogják. A fölirat szerkesztésével Dr. Helcz Antal ás Takács Géza főjegyzőt bízták meg. Az építendő kaszárnya ügyében Horváth Mihálynak egy igen egészséges ideáját vették föl, ki ugyanis azt indítványozta, hogy ne a bndautezai kaszárnya mellett fekvő drága telkek szereztessenek meg e czélra, hanem a négy frontot képező Halottak ntezája Hosszú sor és Német ntcza sarkától számítandó mintegy 18—20 ház vétessék meg. A mérnök utasittatik a kaszárnya építő bizottsággal egyetemben az előmunkálatok és tervek beterjesztésére. Dóczy Ferenc-z és társának kérelme a párkányi pénteki gabnavásár ügyében a vásárrendező bizottsághoz utaltatott. A cznkor-, kávé- és söradó ellenében a város által benyújtott fölleb- bezés alapján az alispán elnöklete alatt tartandó tárgyalásokra a város képviselete érdekében Takács Géza főjegyző, Dr. Helcz Antal főügyész, Rudolf és Brenner urak küldettek ki. Dr. Helcz Antal indítványára gróf Csáky Károly iskolaszéki helyettes elnökké neveztetett ki, a tisztet csakis az ő személyére szorítva. A jótékonyezélú állami sorsjegyekből városunk öt darabot tartott meg. A vagyonleltár szerint összeállított illeték adó ügye felülvizsgálat végett a tanácshoz utaltatik. A kéménytisztítás városunk terére nézve munkakörre oszlott; a szabályrendeletet megerősítés végett fölterjesztették. A diósvölgyi folyóvizek a városba való bevezetésére Dr. Feichtinger Sándor utólagos indítványa folytán egy küldöttség küldetett ki a tervajz kidolgozására. A tornatanitás ügyét az elemi iskolára nézve a tanügyi bizottsághoz utasították. A dunai kishíd építését jövő tavasszal Eggenhoffer József vállalkozó kezdi meg. Művelődéstörténeti töredékek (Befejezés.) A nemzetek közti jogok s kötelmek kölcsönsö megállapítása szintén élénk vita táré v át kén ezé s fontosságát Ravnval páfisi tanár „Institution du droit de la nature et des geus“ czimű munkájának következő szavai igen híven ecseteiéit : „Tons les traités etablissent ce qu’on nomii e un droit parfait une obligation rigoureuse, uiivré coutrat synallagmatique : l’bonneur, la reputation, la consideration, la gloira des nations, dependent essentiellemeut de la’exactitude ä remplir cette onligation“ — A bölcsészek a régiektől elfordulva uj bölcsészeti, a csillagászok megállítva a napot, megindítva a földet, mi a közvélemény szerint ezredévek óta nyugodott : uj égi rendszert alkottak. A tudós egyetemek mellett polgári és népiskolák is alapittat- talc s igy az eddig elhanyagolt népnek szellemi kiképeztetetésérŐl is gondoskodtak. A protestánsok tehát a minden emberi tekintélytől ment lelki szabadsággal miuden embert felruházni törekedtek. A tudományok a catolicus országokban sem hanyagoltattak el, de a bittörvényszékek s üldözések és a szigora könyvcen- sura, mely a X. Leo pápától már 15 sz ban behozatott, a szellemek szabadabb röptét gátolták s a tudományok fejlődését hátráltatták. A gondolatok közlésére és eszmék fejtegetésére hatékony eszközül szolgálnak a hírlapok és folyóiratok, melyek az újkor szüleményei. A legelső hírlap Yeleuczébeu jelent meg, később Német- Franczia,- Angol,- és Oroszországban, Magyarbonban 1780. ban jelent meg az olső hírlap németül ; magyarul csak 60 évvel később. A képző művészet aranykorét érte el e korban. Legkitűnőbb mivelői Leonardo Vinci, Urbinói Raefael Sauzio, Michel Audio Buonarottí mint festesz építész és szobrász. Sz. Péter templomát Romában ő épité Leo és Gyula pápa alatt. Correggio Allegri Antal, Rubens, van Dyek és Remb- rand. A németek közül Dürer Albert, és Crauach Lukács, kinek egy térképművé Vartburgban ma is őriztetik. A mecbanica és természettan miuden neme, a gyakorlati életben is eddig nem ismert magasságára emeltetett. Galilei Gio- vaui, Kepler, Herscbel és Newten e téren örökké tündöklő csillagok gyanánt fognak tiszteltetni. Az orvosi tudomány a füvészet- tel, mely utóbbit Linné Károly, és Endlicher hazánkfia, Jussién és De aCanodolle teremtek — az emberiség javára rendszerezett tudománnyá nőtte lq magát. Ezen időpont mai papír pénzünk eredetének is bölcsője. Law János száműzött seot ipar lovas ajánlá fel ebbeli föl fedezését XIV Lajos franczia királynak, ki azt elfogadván a Luisiana americai tartomány betelepítésére kivándorlókat nagy mennyiségű papír pénz utalványai látta el a visz- szaváltás ígérete mellett. Ezen bank felállításának tervezete jó volt, de később a kormányok részéröl visszaélés, túlhajtás által ma már hitelét a népek előtt neud- kivül megingatta. A kereskedés külkiterjedése s a föld körüli utazások uj és uj föld abroszok készítését sürgetek, melyek a világ topog- raphiai ismertetését mozditák elő. Mack Adáin az utak javításán fáradozott, s az általa készített s máig is használatban la„jó terve“ kivitelén fáradozni. X. bárót és 'egy föhaduagyot kért fel segédekül, számítva reá, hogy ezáltal Baranyai még a párbaj előtt meg fog ijedni e tekintélyes segédektől s bocsánatot fog kérni. De „jó tervét“ nem árulta el senkinek, még segédeinek sem, tartván tőle, lmgy akkor visz- S7,alépnének. Néhány nap múlva Baranyai és segéde a fővárosba utaztak, itt adtak ugyanis találkozót — neutrális terület lévén, — Bús Ferencz urnák. Hosszas tárgyalások után Bús segédei elfogadták Baranyai segédei által ajánlott feltételeket, mivel ők Bús Ferencz ur segédeinek ajánlatainál mindig eresebbeket ajánlottak. A párbaj ideje másnap reggeli nyolez órára a zugligetben tűzetett ki. Bús Ferencz ur jóllehet előre biztosította bőrét, a párbaj előestéjén sajátszerü érzés futott végig tagjain. — Hátba későn jönnek •— gondolá magában. — Oh borzasztó gondolat ! — De nem, meg sem — folytatá nyu- godtabbau — határozottan megmondottam az órát. A párbajra kitűzött nap reggele felvirradt. Baranyai és társai midőn a színhelyre érkeztek. Bús Fereucz és segédei már ott voltak. Bús Ferencz ur arcza rendkívül halo- vány, rajta az álmatlanul töltött éj nyomai határozottan észrevehetők. Megérkezésekor Baranyai vidám mosolygással üdvözli, ő hidegen válaszol, általában igen türelmetlen; tekintete jobbra, balra tévedez, valakit vár, ugylátszik, mert nagyon sűrűn nézegeti óráját, sehogysem vő kövezett országütaiuk, az ő nevéről makadamirozott utaknak neveztetnek. A legújabb időben a chemia művelői leginkább azzal tűnnek ki, bogy a gazdá- szat és ipar fejlődésére alkalmazzák; igya német Justus Liebig a gyps/trágyát találta fel: Davy, Farday, a franczia Arragót, ki néhány év előtt 80 éves korában hunyt el, Galvani és a hires volta a villanyosságot, galvanismust mindennapi használatra tették át. Például hogy egyebet ne említsek a világitó tornyok és órák, de különösen a távírdák dicsőségüket hirdetik. És hogy e koszoruzott férfiak Pant- heona teljes legyen, mindnyáj ok fölébe méltán helyezett 3-nak 1 egyszerű lakatost. Műveiket mindenki ismeri, jótékony hatását ki sem vonja kétségbe, neveik mégis a feledés homályába vannak burkolva, s csak a történet koszommá meg őket. E férfiak: Watt angol lakatos, a gépek felálitója, Trewitschitsch és Wiwian szintén lakatosok, kik gőzt adtak a gépekbe. Egy negyedik is még joggal követeli megkoszoruzta- tását: a gőzhajók feltalálója Foul to ii. Szenteljünk helyet e Pantlieouban még az angol Smith Adámmal azon férfiaknak, kik tudományos képzettségük és bő tapasztalataikkal a különféle termesztraények elő állításában kitűnnek, az anyagi jóllét felvi- rágozása és hazájuk boldogitásának rovására. Örömmel jegyezhetjük még fel, hogy legközelebb hazánk az ipart tekintve — egy nagy nemzeti műhely, melyben kárpátoktól Adriáig fúrás, faragás, gyalulás és kalapács,olás zsibongó moraja közt minden magyar örömujongva kiáltja : él magyar még e hazán ! Dió héjba szorítva tehát a mondottakat : Az európai civilisatió története három nagy korszakba foglalható össze. Az 1. korszak, melyet az eredetek és képződés korszakának nevezünk, oly időszak melyben társadalmunk minden elemei a zűrzavarról kibontakoznak, szilárdságot vesznek fel és születési formáik alatt és azon elvekkel mutatkoznak, melyek lelkesi- ték, ez idő majdnem a 12. ik századig nyúl ki. A 2. ik korszak a kísérletek, törekvések és tapogatózások időszaka, a társadalmi rend különböző elemei egymáshoz közelednek, mérkőznek, és egymást, hogy úgy mondjuk, tapogatják, a nélkül, hogy csak \alami általánost, szabályost és tartóst tudnának létre hozni, ezen állapot igazán mondva csak a 16. ik században végződik. Es végre a 3. ik korszak, a tulaj dou- képeni kifejlődés, korszaka, melyben az emberi társadalom Európában határozott alakot vesz föl, megbatározott irányt követés együttes sebességgel halad egy világos és szabatos czél felé, s mely a 16. ik században vette kezdetét és most követi folyamát. Szabó Titus. Egy állandó színház ára. Egy derék vidéki város színházának költségvetése fekszik előttünk, melyet azért Ilid nyugodt lenni, bármennyire erőszakolja is a nyugalmat arczára. Baranyai ellenben vígan fütyörész és mosolyog; már előre örül, hogy a lieczcz oly szépen sikerül; majd nagyokat fognak nevetni rajta, ha elmondja a „Schódl“-ban cigarettáét nyugodtan és élvezettel szívja; e nyugalom egészen kihozza Bús Ferencz urat sodrából. A sorshúzás megtörténik; Baranyai segédei jogászostul, oly ügyesen jártak el, hogy jrz első lövés Baranyaié lett. 0 gúnyosan mosolyog, s midőn a segédek kibékülést ajáu la nah, azt határozottan visszautasítja . . . Az idő múlik, s még senki, gondolja magában Bús .Ferencz ur . . . már megtöltik a pisztolyokat ... Bús homlokán hideg verejték gyöngyözik . . . még mindig'senki'; a felek egymással szemben állanak ... A segédek olvasni kezdenek, . . Baranyai lövésre nyújtja ki karját . . egyszerre kocsizörgés hallatszik a közelben, Baranyai leereszti karját, Bús Ferencz ur könnyebben lélekzik. Néhány másodperc/, múlva a kocsi a színhelyre érkezik, két rendőr lép ki, s a jelenlevőktől udvariasan elkéri névjegyeiket s az „érdekes heczcz“- nelc véget vet Baranyai és társai nagy sajnálatára. Bús Ferencz ur, ugyanis sietett idejekorán értesíteni a rendőrséget, hogy a lovagiasságnak is elég legyen téve, s baja sem történjék ; s igy hajtotta végre az o „jó tervét“ s igy rontotta el Baranyai és társainak „érdekes heczczét;“ melyben az a legérdekesebb, hogy sokkal több az igaz benne, mint az olvasó gondolná. H — li Nr. 2. adunk ki, hogy idővel megtalálhassák lapunkban mindazon, kik egy állandó színház építését nem tartják nevetséges gondolatnak Esztergomban. A szombathelyi színház költségvetése aránylag igen is szerény kiadásokkal járt a díszes és Ízléses külsejű s a csinos és kellemes berendezésű színház fölépítése. Most Beődy Gábor tart benne előadásokat s bizonyára több anyagi sikerrel mint a mi színkörünkben. A szombathelyi színháznál az épületre fordított költségek a következők : Kőmivesmunka 20.841 frt. 62 kr. gránit mozaik munka 249 frt, 50 kr. kőfaragó munka 6052 frt. 28 kr. szoörászi miunka (külső) 517 fit 26 kr. szobrászmunka a nézőtér díszítésére 936 frt. 52 kr., ácsmunka 6936 frt 54 kr. bádogos 1604 frt. 95 kr„ palafedő 675 frt. 11 kr., asztalos 2640 frt. 76 kr., lakatosmunka (villámhárítóval) 2286 írt 22 kr.. mázoló 931 frt. 54 kr,, üveges 361 frt 24 kr., öntött-hengerelt- és kovácsolt vas tárgyak 3588 frt. 59 kt, vízvezeték és closet 1244 ftt. légszeszberendezés 2960 frt 76 kr. légfűtés 790 frt, festő és arany fénymáz 1338, kárpitos 427 frt., színpadi díszletek és főfüggöuy 1594 frt.. színpadi gépezetek 1236., összes bútorok 2212 frt és üvegezés 145 frt,, színpadi utólagos ácsmunka 586 frt., 72 kr., művezető díj 2000 frt.. különféle kiadások 788 frt. 90 kr. Összes költség tehát 62,565 frt 10 kr. melybe a színház teljes felszereléssel együtt került. A színház összes bevételét képezik : különféle adakozások 28.963 frt. 81 kr., bál és műkedvelő előadások 2838 frt, 70 kr., szinielődások után fizetett dijak 406 frt. 40 kr., örökbe eladott házhelyek ára 2310 frt, 32 kr. haszonbérekből 218 frt. részvények át.án 7107 frt. 80 ki’, sorsjegyek után 7687 fit. 70 kr. elzálogosított 4 páholyára 1600 frt.. eladott ékszerek 32 frt. Összes bevétel tesz 59,242 frt. 21 kr, Eladatott összesen 763 frt részvény, melyeknek legnagyobb része be van fizetve, A részvényesek száma 310. Régi színház telek adományozó van 24, 10. írton felül adakozott 9. A még be nem fizetett részvények és sorsjegyek behajtása legközelebb megtörténik. Színházi szemle. Szombaton Szarvasy S szininövendék felléptével színre került 8Ármány és szerelem. Taps, virág, őszinte elismerés . . . . és zsufolt ház ez est rövid kivonata. Szarvasy ur épp úgy megérdemelte az előbbieket, mint az igazgató a teli házat. Örömmel jelezzük mindkét részről, a szép eredményt. Szarvas y urnák Ferdinánd szerepében alkalma nyílt fejlődő tehetségét első felléptével a dráma teréu, szülővárosa közönsége előtt, bemutatni. Megvalljluk több kíváncsisággal mint nagy várakozással léptünk a színházba, különösen az Ellenőr színi referense után, ki a vizsgálatok alkalmával nagyon szigorú bírálatban mondta el a növendékekről véleményét. De Szarvasy ur elég jól megállta bolyét és meggyőzött minket arról, hogy tud szépen szavalni. Legjobban sikerültek kitörő jelenetei, mert ekkor érczes hangját teljesen érvényre tudta emelni. (Játéka ugyan még néhol kezdetleges volt, ezt azonban a. gyakorlat majd megtauitja s ezután szép jövőt remélhet.) Ha nem volna vendég, úgy Avday Idát minden bizonnyal előtte említjük. Luizája kifogástalan művészi alakítás volt. Valtert (Kovács Mór) B ár c zy (Mül- 1 ért) az udvarnagy (Kalb) kitűnő szerepét pedig Deák Péter a legtöbb sikerrel adta. Vasárnap H o r á u s z k y N á u d o r képviselőnk' tiszteletére, Egri Kálmán második és utolsó felléptével, díszelőadásul 9. A csikós. Nem a legszerencsésebb gondolat volt Szigligeti e legrégibb népszínműjét feleleveníteni és pedig nem, kettős okból. Részint mert már a darab magában véve nem valami nagy hatású, sőt a megszokott újabb népszínművektől egészen eltérő irányú, részint pedig mert kifogásolt előadása az igazgatóra nézve határozott hátránnyal járt. Nagyobb publikum csak ez nap volt másodízben, és kiváncsi a társulat kiemelt erőire, ezek azonban ez este vagy nem, sőt lyán kezdett gondolkodni, hogy mit tévő legyen azzal az átkozott jogásszal. Hogyan lehetne a dolgot úgy elintézni, hogy baj se legyen, s a lovagiasságnak is elég legyen téve. Megforgatja agyában a dolgot, de nem talál kibúvót. Elmondja barátaiuak a tényállást, ezek erősen biztatják, hogy ne engedjen annak a jogásznak, csak azért sem ! De ő nem tud megállapodásra jutni. Az éjjelt álmatlanul tölti, egy terv a másikat kergeti agyában mig végre liosz- szas gondolkodás után nagyot nevetve meg- pödri bajusza helyét s örömmel kiált föl : Megvan! Felöltözködése után rögtön levélíráshoz fog. Kiválogatja a legkomolyabb szavakat s többek közt ezeket Írja: . „A gorombaság nem érv; a történeti tények elferdítése nem logica. Értvén ezalatt hogy nem Bertának, hanem Matldnak udvarol. Különben tudomására adom, hogy én a becsületbeli dolgokat komolyan szoktam venni . . . Magyarázatot nem adok. — A kihívást elfogadom. Bús Fereucz hivatalnok.“ Baranyai Zoltán és társai igen örültek hogy a heccz ilyen érdekes fordulatot vett, s feltették magukban, hogy ezt a come- diát végig fogják játszani, s megvoltak győződve, sogy Bús Fevéncz urnák inába száll a bátorsága, ha megvívásra kerül a dolog. Közösen elhatározták, hogy csak pisztolyt fogadnak el, melyekbe majd vaktöltéseket fognak tenni; s hogy a dolog érdekesebb legyen, tiz lépésnél nagyobb távolságot nem fogadnak el. Bús Fereucz ur eközben nem késett
