Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 64. szám

Esztergom, II. évfolyam. 64. szám. J/asárnap 1880. augusztus 8 án. ESZTERGOM es TIMI Városi ás megyei érdekeink közlönye. Előfizetési-ár : egész évre ........................................6 fit. — kr. f él évre.............................................3 * — „ évnegyedre........................................1 „ 50 * E gyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren iutézeudők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyilttér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­tőséghez, SZÉCHENYI TÉF^ SZÁM ALATT, iutézeudők. Kéziratok nem adatnak vissza. Az esztergomi iparosokhoz. Brüssel aug. 4-én 1880. Az esztergomi iparosok egyesülési hajlama fölött tanácskoztunk legutóbb Esztergomban és megállapodtunk abban, bogy e tárgyban az ősz elején határozottabb akcziót fogunk meg­kezdeni. Azóta sokat gondolkoztam e tbéma fölött s alkalmat veszek magamnak most, ez idegen országban, melynek ipara lépten-nyomon elismerésre s ipari intézményei méltánylatra késztetnek bennünket, e tbéma fölötti nézetei­met kifejteni s azokat megbeszélés, illetőleg megvalósulás miatt esztergomi iparos barátaim szives ügyeimébe ajánlani. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy .egészséges iparos életet és hasznos iparoste­vékenységet csak úgy képzelek, ha az egész ország iparosai szervezkednek és egy irányban való haladásra képesen indulnak egy tekinté­lyes központi közeg, a nemsokára bekövetkez­hető fúzió által még jobban megerősödő or­szágos magyar iparegyesület által időről időre és esetről esetre az iparügyek leghivatottabb vezetői által kiadandó jelszavak megvalósítá­sára. Mert ha volt idő, midőn a központ dol­gozott, s a vidék hallgatott, ez ép oly rossz volt és ép annyira ártott ügyünk haladásának, mint azon korszak, melyben a vidéken fejlő­dött ki mozgalmas élet s a központi élénkség indult hanyatlásnak. Az ipari életben a központi vezérközeg legyen a szív, melyben az erek összefolynak és melyből a lüktetés kiindul a nemzettest minden izmába, a kisebb-nagyobb városokba. De ez izmok legyenek egészségesek és erősek és érezzék a lüktető erőt, mely nekik is életet (Hat humoros színezetű t o a s z t, melyeket különféle ünnepélyes alkalommal rögtönzött és élő szóval elmondott Gr y ő r f f y I v á n. Esztergom 1880. Buzárovits Gusztáv könyv- kiadósága.) Buzárovits Gusztáv egyszerre három vállalatot tervez. Először is Mulattató Zsebkönyvtárt indit meg, azután a magyar uép, a családi kör és a miudkét nembeli érettebb ifjúság számára erkölcs- nemesítő és mulattató olvasmányok gyűjteményét ad ki Nemzeti Regélő czim alatt s végül az ifjú­iul s mely nélkül fönállásuk és további sike­res működésük legalább is nagyon kétes. — Ezért óhajtanám, ha hazánk minden nevező tesebb városában az iparosok közös érdekeik előmozdítására szövetkeznének s nem tekintve azt, hogy milyen szakok szerinti ipar társula­tok léteznék, s ezek miként fogják föl és mi­ként érvényesítik speciális szakérdekeiket, ok­vetlenül kívánatos, hogy mindenik részt ve­gyen küldötteivel a vidéki, helyi központi bi­zottságban. S az eljárást, valamint a szervez­kedést a következő képen vélem megoldhatni. Egy közösen megállapítandó programmal az ipartársulatok felkivandók, hogy minden az iparosokat helyi vagy országos szempontból kö­zösen és általánosan érdeklő dolog együttes és hatályos intézésére városunkban egy ipar­társulati központi bizottságot alakítsanak, melybe egy-egy város összes ipar társulatai egyenlő számban küldenek képviselőket, pl. minden társulat 7 tagot. A kiküldött képviselők kö­zös ülésen elnököt, alelnököt s jegyzőt esetleg pénztárnokot s egy végrehajtó bizottságot vá­lasztanak, lehetőleg úgy, hogy minden társu­lat képviselve legyen a tisztviselői karban s minden társulatból egy-egy tag választassák a végrehajtó bizottságba, mely e tagokból és a tisztviselőkből együtt képeztetnék. Már most a központi bizottság teendő­ire nézve két irányban kell különbséget tenni. A központi, bizottság mindenekelőtt hivatalosan c s u p á n oly ügyekkel foglalkozik, melyek a város vagy vidék összes iparosait egyaránt kell, hogy érdekeljék. Valamely szaktársulat felkérésére és különösen kívánságára azonban foglalkozhatik oly speciális iparügyekkel is (pl. a bakkancsok készítésében való részeltetés elő­sági irodalom legbecsesebb s előnyösen ismert ter- I mákéit rendezi sajtó alá Egyetemes Ifj nsági | Könyvtár czimmel. Sok is egyszerre. De miuthogy miud a három vállalat programmja sok jót igéi* s valóban hézag­pótló hivatással indul meg ; az irodalom nevében csak elismerő köszönettel tartozunk a vállalkozó kiadónak. Azt hiszem velem együtt minden művelt olvasó azt kívánja, hogy életrevaló vállalatai siker­rel járjanak. Győrffy Iván humoros toasztjai a Mulattató Zsebkönyvtárban jelentek meg. Tetszetős csín­nal s szertelenül jutányos áron. A kis könyvecskét mindenütt szívesen fogadták s a mi minden Írónak legforróbb kívánsága, nemcsak vették, de megolvas­ták is. Hat toasztját kaptuk a kis füzetben. Győrffy Iván az ő kosztjaival bizonyos népszerűséget szer­zett. Nem lehet tagadni, hogy humoros felköszöu- toiben, ha nem is mindenütt a humor a fő elem, de tagadhatlauul valamennyiben élénkség, gyors folyás és érdekesség nyilatkozik. Humoros kaszto­kat különben inkább szoktak elmondani mint kiadni. Maga a toaszt az aristokratikus irodalmi műfajok között valóságos proletár. Nem válik be sehová ; nem Írták meg elméletét; nincsen irodalma, mert ter­mékeny művelői sincsenek, És mégis mennyire közel áll szónoki műhöz. Majd ugyanazon eszközökkel hat ; csakhogy a szónok nem pezsgő mellett, kedélyes társaságnak beszél, hanem meg győz valamiről és tettek felé sodorja a hallgatóság akaratát. Sehol sincs annyi dictió, annyi toaszt, mint Magyarországon. Már majd úgy vagyunk, hogy ha egy tállal többet étkezünk, okvetle lül becsap egy ünnepélyes dictio, mely szükség esetén csak phrasi- sokkal eloqiieutiáz. Maga a nép nem bir lakomát „szavazás" nélkül át mulatni ; maga az iparos és I mozdítása hathatós közbenjárás által), melyek szorosan vevő pl. csak egy ipartársulat érde­keit képezhetnék, vagyis, amelyek úgy az asz­talosokat, vagy a czizmadiákat sat. érdeklik speciálisán. — Az általános érdekű ügyekben való tevékenységben is két főirányt kell meg­különböztetni. Es pedig a) b e 1 y i érdekű általános iparügyek és b) országos é r d ekü kö­zös iparügyek. A helyi érdekííek körülbelül a követ­kezők : 1) A helybeli iparos-tanonezok oktatása ; 2) A segédek képző és segélyzo egyleté­nek alakítása és erkölcsi támogatása. 3) Iparbizottságok (bíróságok) alakí­tása. 4) A helyi vásárügy rendezése. 5) A házaló kereskedés szabályozása sat. sat. Az országos érdeknek ez idő szerint ta­lán a következőkben volnának leginkább meg­jelölhetők : 1) Az ipartörvény módosítása. 2) Az iparszakoktatás orsz á g o s szer­vezése. 3) Intézkedések a kézműipar versenyképes­ségének előmozdítására a gyáriparosai szemben. 4) Az iparnak állami kedvezményekkel való támogatása és fejlesztése, és 5) A többi a napirenden lévő iparügyi kérdések. Már most bármely tárgyat tűzzön ki a központi bizottság, mindeniket előbb a meg­alakított végrehajtó bizottság előkészít és arra nézve részletes javaslatot dolgoz ki. E javas­lat a központi bizottsági ülés elé terjesztetik kereskedő nem nélkülözheti áldomásainál a hangos felköszöntőt s a művelt osztály tagjai lenézik azt, a ki szükség esetén nem tud helyre módon dictiózui. Ilyen körülmények között nem is meglepő az irodalomban, hogy Győrffy toasztokat, még pedig humoros toasztokat ád ki. Egy porosznémet nem régiben úgy nyilatkozott, hogy sehol a világon nem tudnak oly ékesen szónokolni s oly ropogósán kite- remtettézve káromkodni, mint Magyarországon, de minden társadalmi rétegben. Győrffy hat toasztján nagyon is megérzik, hogy gondos átdolgozásban részesültek. A mi az irodalmi értéket csak emeli. A ki már annyi „valódi velős és villanyos viczczek változatos és választékos vegyülékét s szemenszedett szépszámú szellemszik- rák szivderitésre szánt szerzeményét" bocsátotta közzé, attól a humoros kedélyt megtagadunk nem lehet. És Győrffy Iván valóban nemcsak „humoros színezetű," de valóságosan humoros toasztokat gyűj­tött egybe. Compositió, tartalom, humor és stílus tekiutetébea legsikerültebb az a toasztja, melyet a fővírosi Írók és művészek társaságának esztergomi kirándulása alkalmával tartott diszebéduél a Jókai párra mondott „a kies Erdély büszke bérczei közt székelő székely nemzetnek nevében." Ha sok is ben­ne a túlságos bámulás, még több a leleményesség, mely főleg Jókai regény czimeinek a beszédbe szö­vése által valóságos bravourrá emelkedik. „Prückler pátriótáuk potrohos palackjaiból patakzó pompás pezsgővel telt pohárnak gyönyörűen gyöngyöző és hatalmasan habzó hazai uektárát s ezzel együttesen habozó gyenge szavait" emeli ma­gasra, midőn a Jókai párra felköszöntőt mond. Leg­szebb részlete az egész toasztuak maga a befejezés. „És ha — úgymond — ez érzelem felriadó hangja • valamennyi székely kebeléből egyszerre s egyesülten Is VIDÉKE" Költők sorsa. (— Földváry Pistának. — ) Költészet mézédes nedűjét Nyomasztó gondok, keserűség, Tört vágyak sajtolják a szívből, Csalódások, bánat verik föl. Szegény költő! oh lúny halott Mély sírja szived és dalod Hó bánatos halotti ének, Búcsúztatója álomnak, reménynek ! Leszámolsz emberrel, világgal S czélboz csak aztán érkezel És meghalsz száz kínos halállal, Mig halhatatlanná leszel. Reviczky Gyu'a. Irodalmi levél. Első. — Mai számunkhoz fel iv melléklet van csatolva, TBffi

Next

/
Oldalképek
Tartalom