Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 52. szám

i.vu 11an ftu>- nyilatkozni és neki hinni fog Esz­tergom iparossága. Épen azért kérjük, saját érdekében kér­jük Esztergom iparosait, hogy az összehívás­nak ép oly jó szándékkal és akarattal, mint az kibocsátva lesz, feleljenek meg, hogy az értekezleten vessék latba szavukat és akara­tukat. Latkv Káro>y. A budapesti kereskedő ifjúság A budapesti vendégek méltó fogadtatá­sára megindult mozgalom olyan élénk hullá­mokat vert, melyek társadalmunk minden (be­mét tevékenységre sarkalták. Bitka mozgalmat vezetett annyi egyet­értő lelkesedés, mint ezt a mozgalmat, mely­nek élén városunk egyik legtehetségesebb és legkiválóbb kereskedője áll. A pökhendi gőg és aristokratikus üres­ség hiúságai nem találtak itt képviselőkre. A kik a mozgalmat vezetik, azok belelátnak tár­sadalmunk veséjébe, ismerik igényeinket s nem a hazug zománezot, hanem a takargatott va­lóságot veszik számításul. Esztergom intelligentiájában kevés a szü­letési előkelőség. Azért van annyi aristokrati­kus fenhéjázás. Első eleme társadalmunknak a közhivatalnokok eleme, mely mindennemű tár­sadalmi mozgalmat elsőben is vezet és is tá­pol. Vagyoni tehetség dolgában első eleme társadalmunknak azonban a kereskedőség, mely érvényesíti hivatását. Meggazdagult, jómódú műveltségű s ál­dozatra kész és képes factorokk 1 állunk e he­lyütt szemben, kik ismerik kötelességeiket s nem ismérik a robbantó fenhéjázás olcsó elő­kelősködését. Reálisan számitó s tiszta látású emberekkel van itt dolgunk, a kik nem csil­logtatják vagyoni téhetségöket, hanem a napi szolgálat fárasztó munkájába merülve gyara­podnak és gyarapitanak. Üdvözöljük a megindult mozgalmat. Üd­vözöljük a mozgalom létesítőit. Üdvözöljük Esztergom kereskedőségét s kívánjuk, hogy társadalmi missiójukat, hivatásuk szerint, min­denkor 'ennyi odaadással és lelkesedéssel telje­sítsék, mint most, midőn a fővárosi kereske­delmi ifjúság fogadtatását készítik elő. ¥ 't' * Tessék először is tárgyat is vadászni! • Honatyák eltávoztak beszámolni „minis-/,; >rek kor utaznak “ újságírók is fáradtak, érdekes skanda­lumok. pikáns leleplezésekre tehát nincs kilátás ! Talán a színház ? Hiszen az igaz hogy inten­dánsok és igazgatók igyekeznek tőlük telhetőleg érdekessé tenni a repertoirt, Ellinger már harmad­szor búcsúzik, a Bűvös vadásznak nemcsak a zenéje hanem a kiállítása is igen szép, vendég művésznők i egyike a másiknak adja a kilincset, Lea grófnő végtelenül érdekes, az Újházi úr szerfölött bohókás, a kis Konxáromy évei és portája daczára is már igen jól beválik .Kis menyecskédnek Sió Irma pompásan fest a trikóiban. Paganini redivivus egy húron szőrnélküli vonóval művészileg (?) játsza a Tellnyitányt stb. stb. Csak az a baj hogy zárt helyiségben tropicus hőség mellett, végleg kialszik a lelkesíilés lángja s az embert akarva akaratlan elnyomja a buzgóság ásit, sőt lóbiskol is. A zöldbe, a zöldbe ! Ez manapság az egyedüli jelszó a fővárosban. Megy is a kinek módja van hozzá, de hát mit tegyen a magamféle, ki a költő szerint „lekötve hivatalhoz tengődik egy helyen ? Hová menjen három óra után mikor szabadul az iroda négy fala körül s túlesett a napi kényszer­munkán is a mit közönségesen ebédnek neveznek! Zugliget Rákos-palota Kőkánya Promontor mind távolabb vaunak, sem hogy oda pár órára érdemes volna kifáradni. Hát a városliget! Hja szép volna csakhogy már nagyon ismerős még a tavaszi séták alkalmából n mikor meg még máshova nem volt érdemes kirándulni. Marad még a Margitsziget. Igaz! Hiszen most nyílnak a rózsák a főváros paradicsomában ! Tehát hajóra magyar, menjünk rózsaillatban fürdeni ! A kikötőnél való esetleges várakozásért, a tolongás közben letaposott tyúkszemek és kiállott oklaldöfésokért kárpótolhatja az embert, a mint kárpótolt és egyvalakit, ha a hajón találkozik egy ! csinos menyecskével kinek az idei farsangon udva- ! volt volt, s a kinek a férje üzleti ügyekben távol ) van, s a ki ennek folytán most beteg — az útra- I 1. — A június 24-iki crtekey.let. — Csütörtökön este n Szemesen vendéglő étke­ző-terme egészen megtelt a meghívott bizottsági tagokkal. Élénk érdeklődéssel nyílt meg a gyűlés. Sek érdekes elvi jelentőségű dolog került szőnyegre s meg kell adnunk, hogy maga az értekezlet mind­végig' buzgó lelkesedéssel tárgyalta, még azokat a kérdéseket is, melyek kezdetben némi diíferencziákra adtak alkalmat. De meg kell adnunk azt is, hogy minden kérdést dicséretesen oldottak meg s egyet­értő megegyezéssel végeztek az értekezlet ügyeit. Ritka értekezlet folyt le annyi érdeklődéssel, mint csütörtöki, melynek jegyzőkönyvét méltó lesz egész terjedelméhen bemutat!iunk. „Jegyzőkönyv az Esztergomba 1880. július 4-én kiránduló budapesti kereskedő ifjak fogadta­tására alakult esztergomi GO-as bizottság 1880 jun. 24-én a 3 szerecsen vendéglőben esti 5 órakor tar­tott értekezletéről. Jelenlevők: Frey Ferencz ur el­nöklete alatt, Bleszl Ferencz jegyző és a GO-as bizottság tagjai. Elnök ur megnyitja az értekezletet, üdvözli a számosán megjelent tagokat, és meggyőződését fe­jezi ki, hogy az ügy ily lelkes pártfogása mellett, az ünnepély sikeréről már előre is biztosítva lehe­tünk. Mire a múlt értekezlet jegyzőköuy felolvasá­sával a tárgyalásait megkezdettek. Ezen jegyzőkönyv egész terjedelmében elfo­gadtatván, mégis azon módosítással, hogy a jegyző urakból, Reusz József ur a jegyzőnek való megvá­lasztatását illetve a megválasztás elfogadását két­ségbe vonván, nevezett ur a jegyzők sorából kiha- gyaiui rendeltetett és egyedüli jegyzőjévé Bleszl Ferencz választatott meg. Az alakuló értekezlet által kiküldött 3-as bi­zottság elnöke Frey Ferencz ur jelenti, hogy kül­detésükben sikerrel jártak el, a mennyiben a krip­ták, műkincsek, képtár és sz. István kápolna meg­tekintésére Lollok, Krotky és Maszlaghy kanono kok ő nagyságaik, illetve a be rezeg prímás ő erainen- cziájának engedélyét szerencsések voltak kieszkö­zölhetni. Kevésbbé siker koronázta raüködésöket a a helybeli dalárdánál; ennek a mise alatt való köz­reműködésére ugyanis csak részbeni Ígéreteket bir­tok nyelhetni. Kovács Dezső ágens ur, valamint a tűzoltókkal való értekezést is. nevezett bizottság mielőbbi teendőjének ismerte el. Frey elnök ur továbbá jelenti, hogy Beody Gábor színigazgató az ünnepély napját egy dísz­előadás rendezésére — rendezőség miuden jövede­lem biztosítása nélkül —- szívesen válalkozik. Ezutáu felolvastatik a b udpesti kér. ifjak tár­sulata részéről, reudezőségünkhez irt levél, mely­ben az a kirándulás részleteit határozatok hiányá­ban, még ugyan nem tudatja, de helyébe eddigi szerény működésünkért igen őszinte köszönetét mond, mely nyilatkozat örvendetes tudomásul vétetett. A tánczmulatságra meghívandók névjegyzéké­nek össze állításával megbízott urak elnöke Rudolf Mihály ur jelentést tesz, hogy a bizottság mun­kálatával már elkészült, és a névsor elkészítésénél az értekezlet kívánalmának minden tekintetben ele­get|kivà£vàutennÇnem_vM4sz^ lomtól! (1 betegek gyógyítása tudvalevőleg az irgal­masság testi cselekedetei közé tartozik is igy annak gyakorlása felebaráti kötelesség). A hajón megújul az ismeretség, a felajánlott kiséret elfogadtatik, s egy rövid óra múlva már a mi párunk ott ül a romok hüs árnyékában a hol mint egyik barátom „tapasztalás után" állítja okvet­lenül szerelemre gyuladt a szív. j Felettünk csattog a csalogány, köröttük rósza- : illat tölti be a levegőt s ők beszélgetnek többet szemmel mint szavakkal ............A csiuos szalma­ö zvegy szeméből szivet gyújtó szikrák szállongnak az ifjú lángol, egyre jobban, majd térdre hull midőn egyszerre csak megdördül felettük az ég, s a hir­telen megjött zápor először csak kövér cseppekbeu majd később vastag tömegekben szakad alá, egy­szerre lehűtve minden lángolást! Mire futva elérik a vendéglőt tövig át vannak ázva mindketten, kivá­gott ezipőlc tele sárral, napernyő és kalap végleg tönkre ázva.................. M inek folytassam a tragicus végétért idyllt? Hisz tudhatja mindenki mit tesz vigasztalhatni egy menyecskét kinek legeslegújabb divatú kalapja és napernyője tönkre ázott, s legszebb kilátásai vau­nak náthát kapui! Hanem azért megnyugtatásukra elárulhatom hogy e mi hősünknek -— már hogy mily módon, az az ő dolga —- de sikerült a vigasztalás! Mikes. Vasárnapi levél. (Osman basa vitéze, — Mi tetszott nálunk ? — Mi nem tetszett? — Baksis. — Megvető elfogadás. — Egy nem kapott csók.) Tiszta, valóságos török volt. Tudniillik az a piros ruhás ember, ki oly tiszteletteljes bámulás I tárgya volt hétfőn és kedden a kedélyes, a kiváncsi j közönségnek. Ott szolgált Ozmán basa hadseregében és ka- I pott is két érdemjelet, melyet büszkén hord. Hanem Esztergommal sehogy sem volt meg- ! elégedve. I Az még csak tetszett neki, midőn ura a bős- 1 i dalom minden müveit osztályát, do különösen a ke­reskedelmi osztályt vette figyelembe. Az esztergomi első ipartársulat azon ajánla­tára, hogy a budapestiekkel megérkező’ Gelléry Mór, I Mudrony Samu, Ráth Károly és Zichy Jenő urakat j ők külön testületileg kívánják fogadni és az ez al­kalomra rendezett ipar congressusra meghívni, dél­ben pedig, külön helyiségben, tiszteletükre rende­zett külön bauquetten megvendégelni, —- következő intézkedés tétett. A GO-as bizottság a fogadtatás ünnepélyének emelésére szívjon látj i az ipartársu­lat küldötteit, abban sem lát semmit, lia az illető urakat—kik eredetileg szórakozni jöttek városunkba 1 —• magukkal viszik az értekezletükre: hanem hogy e nagyra Becsült vendégek ne szaki Hassanak el végkép a többi kirándulóktól, arra szólitassék fel az esztergomi ipartársulat, miszerint nevezett urakatt hagyják a mi bankettünkben részt venni, annál is inkább, mivel az ipartársulat nagyobb része, úgy is hivatalos lesz a mulatságra és igy az étkezés­hez is. Az esztergomi rendező bizottság financiális ügye következőkép rendeztetett. A mulatság tiszta jövedelme — ha ugyanis ilyen lesz —- az eszter­gomi kér. ifj. önképző és betegsegélyző egyletének alaptőkéjének gyarapítására szolgáljon, ha azonban deficit mutatkoznék, kötelességének ismeri el a 60-as bizottság, e hiányzó összeget aláírások utján pó­tolni. Az előleges kiadások fedezésére, illetve elő­legezésére Frey Ferencz ur kéretett fel. Pénztárnoknak pedig Nagy Pál ur választa­tott meg. A rendezőség a város színét viselő, vörös-kék karszalagokat fog beszerezni. Következett a szakbizottságok megválasztására abbeli intézkedésünk, hogy a budapestiek már ott­hon határozott 10—20-as csoportra oszlanának és ezek mindegyikére helyszínt egy már előre kijelelt vezető várva, kivihetetlennek mutatkozván : a veze­tést az egész hatvanas bizottság fogja eszközölni miért is külön vezető bizottság nem jeleltetett ki., A második vagyis az étkezés helyét kijelelő | az ebédet megrendelő banquett bizottság elnökévé , Reusz József, tagokul pedig Blalia Károly, Réuyi i Rezső, Felsenburg Gyula, Hoffmann Béla, Rudolf 1 Mihály, Frey Jáuos, Reviczky Géza, Hol ez Kálmán Szabó Gyula, Major János, Niedermauu János, Nagy Pál, Sternfeld Rezső, Schönbeck Imre, Bru- csy János ifj., Marosi József és Feichtinger Ernő urak kérettek fel és választattak meg. Az étkező bizottság ismét saját avagy a 60-as bizottságot kér fel, melynek teendője leend az étkezéshez szükséges kellő mennyiségit bort, adakozás utján beszerezni. A népmulatság rendező bizottságba Aldory Mór ur elnöklete alá a következő urak választat­tak meg: Lieb Béla, Pethes Kálmán, Perényi Béla, Kaán Károly, Felsenburg Gyula, Földváry István, Kőrösy László, Reusz József, Kartaly István, Ada- mik György, Latky Károly, Gogola Ferencz, Ma­yer Imre, Mayer Sándor, Oltosy Ferencz, Reviczky Géza, Szabó Mihály, Takács Géza, Tóth József ví­zivárosi biró, Dóczy Antal, Kiszlingsteiu Sándor, Fried Arnold és Viola Kálmán. Ezen bizottság kötelességé lesz egy időbeosz­tással ellátott programra készítése is. i Végre a táuczmulatságot rendező bizottság i nyák szerzeteseket meglátogatta és ő a barátok kis ajtajában álva élvezhette a bámulat és csodálat, adóját ; tetszett neki, hogy a lányok és menyecs­kék nem takarták el török szokás szerint arczaikat, hogy nem igyekeztek elrejteni termetüket; sőt kü­lönös gyönyörrel szemlélte az egyik paraszt leányt, ki szörnyű bokor ugrós szoknyájában nemcsak csi­nos lábait láttatá, de meg meg hajolva korsójáért gyauittatni engedé egyéb bájait is. Az azonban már sehogy sem tetszett neki hogy a dohányozásra vonatkozólag egészen más né­zetek uralkodnak a „giaur"-oknál, mint az igazhitű mo sünieknél és teljeseu zokon vette, midőn a pri- mási palotában figyelmeztették, hogy bár az előte­remben van csak, de még sem illik ezigarettezui. Barbárság biz ez mitolünk ! Csupa haragból és dölyfből nem is vetett le többet, csak egy papucsot. Azután ezek a giaurok nagyon képzelődök az ő uraságuk felöl. Például az alispán, ki a grófot kalauzolta, sokkal nagyobb figyelmet tanúsított a vendég iránt, mint az ő piros ruhája iránt : alig vette figyelembe őt, pedig sem érdemrendek nem ragyogtak mellén, sem pedig oly rikító színű rali ja nem volt, sőt egész feketén járt. Nem is mulasztotta cl a jó török figyelmez­tetni líráit, mennyire sérti őt ezen figyelmetlenség. A gróf azonban megakarta hű szolgáját nyug­tatni és saját nyelvén megmagyarázd a, dolgot.- Tudod-e, minő ur vagyok én Serajevóban? — Igen is, jó uram ! — Hát ez à feketébe öltözött ur ugyanoly ur itten. „Das muss ja Einem gesagt, werden", gon­dolta volna magában a török, ha ismerte volna a német költőt és helyre is hozta hibáját. Hirtelen leveté a másik papucsát is, három­szor meghajolt és mindig majd egész a földig. Azontúl mindig a legudvariasabb, a legelőzékeuyebb volt. Mikor szegény nem képzelte, hogy lehet olyan ország is, hol a nagyok, a parancsolok, in igeié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom