Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 52. szám

következőkép alakult meg: elnök Kartaly István ur tagol: pedig Bleszl Ferencz, Gogola Eerencz, Weisz Mór, Mattyasovszky Ödön; Weisz Zsiga, Scliillin­ger Ödön urak. Végül elnök ur felkérte az egyes bizottságok elnökeit, hogy határozataikat vele időnként közölni - az általa egybehívandó elnöki ülésekre pedig megjelenni szíveskedjenek. A meghívók mikénti fogalmazása tárgyában, váljon ezek csupán a kér. if), önképző és beteg- segélyző egyletének czime avagy pedig a 60-as ren­dező bizottság czime alatt oocsáttassanak ki, to­vábbá az iránt, bogy a szétküldendő meghívók csu­pán a tánczmulatságra vagy talán az egész ünne­pélyre szóljanak e ? hosszabb vitatkozás és tanács­kozás uián a következő szövegezés fogadtatott el: Meghívó a fővárosi kereskedő ifjúság 188q július 4-iki kirándulásakor az esztergomi kér. ifjak önképző és betegsegélyző egyesülete közreműködé­sével rendező Zártkörű tánczestélvre. Személyjegy ára 1 ft. családi jegy 1 ft. 50 kr. — Jegyek a meghívó előmutatásával Fried Arnold, Kiszlingstein Sándor, Nagy Pál, Rudolf Mihály és Sternfeld Rezső uraknál válthatók. A banquetten részt venni óhajtók, tekintettel a korlátozott helyi körülményekre julius elsejéig a jegyárusító uraknál okvetlenül jelentkez­zenek. A hölgyeket kérjük, hogy egyszerűen jelen­jenek meg. Programok a fogadtatás napján osztat­nak szét. Esztergom, junius hó 1880. A rendezőség. Egyéb tárgy nem lévén az ülés befejeztetett. * * * II. — A meghívó bizottság működése. A meghívó bizottság tagjai Stojanovits Miklós ur lakásán Pénteken este elvégezték munkájukat. Szorgalmasan és pontosan végezték. Több mint hétszáz meghívót Írtak meg. Otven broncirozott meghívót az esztergomi és vidéki valamint több fő­városi notabilitásnak küldtek el. Az ügy érdekében leghelyesebben járunk el, ha figyelmeztetjük a közönséget, hogy mindaz, aki a sok kezű munka könnyen eshető tévedése miatt meghívót nem kapott s arra igényt tarthat : for­duljon a következő urakhoz : Rudolf Mihály, Dr. Áldory Mór, Elesz Fe­rencz, Földváry István, Frey János, Kartaly István, Kőrősy László, Laiszky János, Mihálik Bálint, Ma­tus Gyula, Stojáuovics Miklós, Sxalkay József, Schöubek Imre. * * * II. A nopmulatság rendező bizottság működése. — A népinulatság rendezői junius 25-én előter­jesztették mulatságos tervezeteiket. Sok részletezés és megbeszélés után végre megállapodtak abban, hogy a csónak verseny s molnárok részéről Pár­kányból s a halászok és révészek részéről a hídtól a hajóállomásig terjedő viziuton fog megtörténni. De visszaélések megszüntetése végett meg határoz­zák az indulás pillanatát s a versenyzés idejét. Bi­zonyos időben a versenynek véget kell érnie. _____A rendkívül mulatságosnak ígérkező csónak­ges znek egyszerű fekete ruhával minden disz nélkül. Hanem azért a keleti fajnak sajátos büszke­sége élt szivéuen és azt nem tudta megfékezni. Ki is tört rajta a „baksis“-nál. Mi az a „baksis ?" Megtanultuk már a Fati- niczából, hogy az bizony török szó, mely árva nyel­vünkön borravalót akar jelenteni. A gróf elutazása alkalmával annak kísérője, midőn elvált a vendégtől, Osman Pasa hősi vitézé­nek egy újdonatúj ezüst forintossal akart kedves­kedni. A vitéz megnézte a már ismerős fehér pénzt, azután nagy indignatióval kihúzta övéből jókora zsacskóját, azt kibontja, látni engedé annak tartal­mát és a nyújtott ezüst pénzt a legnagyobb meg­vetéssel — bedobta a zsacskóba a többi habos, csengő fehér érczek közé. Megvetéssel — de elfogadta. Miket fog az ember beszélni felölünk majd Serajevóban? De beszéljünk másról is. Lehet-e egy csóknak története, mely csók nem pattant el ? Igen is lehet. Még pedig igen sokszor. Pél­dául ezer eset közül csak egyetlen egyszer kap az ember csókot, ha — előre kéri. Hanem azért a többi kilenczszáz kilenczven kilencznek meg van a maga elmaradási története. Hanem azért ne mondjunk el ily et egyet sem. Nagyon sokan találnák magukra venni. Jó tanácsképen azonban annyit emlékezetbe kell hoznom* hogy a „rabolt", a „lopott" csók a legédesebb; azonfelül, hogy az ily rablások nem büntetést, hanem további engedélyt szoktak maguk után vonni. A ki Agglegénynek panaszkodott egy nem ka­pott csók történetéről, annak számára nem adhatok egyéb tanácsot: Alkalmazza a receptet. versenyre a helybeli molnárok, halászok és révé­szek külön nyomtatott meghívóval lesznek értesítve. A mászó pózna a hídtól balra eső tágasabb téren lesz fölállítva. A pózni íelső felét erősen megszappanyozzák, hogy a síkos fogás annál nehe­zebbé tegye a vállalkozó nebulók versenyzését. A pózna végén egy óriási kifii fogja csábítgatni a zsönge Tantalusokat. A népversenyek iutermezzoját léggolyók és zörgő sárkányok föleregetésével töltik ki. Mulatságosnak ígérkezik a zsákbnfuttatás is. Erre a czélra való eleven gyerekeket jó távol a czéltól már eleve zsákokba kötözik s mint az elre- kesztett postagalambokat szállítják ki a térre. Lesz derültség, mikor a baglyasok megerednek. A nép-táacz Jónás Pali nótái mellett hason­lóan érdekes lesz. Takaros lányokat és nyalka legé­nyeket szólítanak föl e czélra. A kik aztán nagy virtussal fogják is cselekedni a kiállauni kettőst. Ilyen vigalmas programúi aztán csakugyan mulatságosan ki is fogja tölteni azt az időt a mi a társas ebéd és szinielőadás közé esik. De nemcsak a hatvanas bizottság dolgozik, hanem derekasan fárad a fővárosi is. A napi lapok igen előnyösen emelik ki szorgalmukat s azzal vég­zik, a mivel mi kezdjük, hogy: Föl Eszter­gomba! (ó.) H i r e k. A félév lapunk mai számával lejár. Kérjük olvasóinkat az előfizetések megújí­tására, úgy a hátralékosokat a hátralék beküldésére. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Schelz József járásbíróságunk joggyakornokát az érsekuj- vári járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. Kisérje Szerencsek Bánatunk uj otthonába :. Az esztergomi bírói és ügyvédi kar tegnap este a közszeretetben álló hivatalnoknak egy rögtönzött bucsúestélyt ren­dezett. — Installatio. Kedden, a plébánia védszent- jeiuek, Péter és Pál ünnepén, üli fölavatatását gróf Csálcy Károly plébánosunk. Az ünnepély iránt közön­ségünk körében meleg rokonszeuv uralkodik. — Diszebéd. Gróf Csáky Károly tiszteletére Kedden kettedfél órakor diszebéd lesz a Magyar Király vendéglőben. Az összes városi képviselők, hivatalok főnökei s több notabilitás meg vannak hiva. — Az Esztergomi Kör mai estélye igen szép pártfogásnak fog örvendeni, mert gazdag az aláírók száma. Ujo lag felkérjük a közönség azon szép részét, mely az Esztergomi Kör rendezéseit eddig is figyel­mével tisztelte meg: vegye tudomásul s meghívó gyanánt a múlt számunk ba közlött felkérést. — Meghívás. Az esztergomi műkedvelő egy­let tagjai hivatalos tisztelettel felkéretnek, hogy a junius hó 27-én (Vasárnap) délután 3 órára, a vá­rosház nagytermébe kitűzött közgyűlésre, minél szá­mosabban megjárni szíveskedjenek. Tárgy: a revideált alapszabályok beterjesztése, az egylet fentartása körüli kérdések elintézése, esetleg a vagyon hová fordítá­sának meghatározása. Az esetben pedig, ha a köz­gyűlés a feimebbi napon határozat hozatalra kellő számú tagok által képviselve nem lenne, újabb köz­gyűlés reá következő 8. napra tűzetik ki. Kelt Esz­tergom 24. június 1880. Az elnökség. — Tiszteletpéldányokat küldött eddig lapunk kiadója több nyilvános intézetnek lapunkból. Mutáu azonban ezek elküldése egyenként sokszor zavart okoz, részint a kitűzött czél sem érhető ily módon el, a kiadó ezután a lapokat évnegyedenként fogja beadni. Táthi bíró választás. Folyó hó 24-éu ejtetett meg Táthon a bíró választás Takács József csendbiztos vezetése alatt. Megválasztatott Mingl József. Választása három évre szól és a tátinak örvendenek a választásnak, mert reményük van. hogy az uj biró a község bírája lesz, nem pedig egyes érdekeké. — Nagy Marosról. Zoller Mihály értesíti lapunkat, hogy a fillokszéráról szóló tudósítsunk múlt számunkban tévedésben alapul és erre vonat­kozólag hivatalos czáfolatot is helyez kilátásba, mert Nagy Maroson fillokszéra nincsen. Nagyon örülünk, ha így van, és bár mindenünnen megczáfolnák annak létezését. Egyébként a forrást, hogy honnan vettük a hirt, megneveztük. — A selyemtenyésztésre vonatkozólag múlt számunk közleményét oda igazítjuk, hogy ifjú Szabó József tenyészti dicséretesen a selymért. Erre vonat­kozólag még megjegyezzük, hogy a gubók eláru- sitására felvilágosítást szívesen ad szerkesztőségünk, kisebb mennyiségeket pedig megvesz és úgy szállít el. — Fischer János Géza mai hirdetésére külö­nösen a vidékiek figyelmét felhívjuk. Clement Károly jóhiruevtí üzletének a szorgalmas kereskedő csak gyarapította. — Helyes intézkedés. A városi kapitány intéz­kedett, hogy a vágóhidra a levágandó marhák ne a piaczon végig, hanem az ároksoron le a dunáig és úgy a dun a mellett hajtassanak. Iukább erre, mint a piaczon, bár — baj az egész vágóhíd, egész helyzetével. — Paczka Ferencz fiatal képiró kit magas pártfogójának kegye oly közel viszonyba kapcsol I Esztergommal, városukban időz. A Műkedvelő Társulat mai közgyűlésére a»»*l ls inkább felkérjük a tagok figyelmét, mert elérkezett a huszonnegyedik órája s a. Társulat leg­végső számolásait ejti meg. Hiszen minden haldok­lónak jól esik egy kis utolsó kenet. — Nagy Suranyból értesítenek, hogy ott . Lavoux de Vrecourt gróf kezdeményezésére egy öu­kénytes tűzoltó egylet alakult, melynek eddigelé 70 működő tagja vau s a megalakulás díszes ünnepé- lyeiie »• )-;l történt meg. Junius 16-án zászlókkal és koszorúkkal díszített tűzoltó szerelvényeket a Rákóczi induló hangjainál az egész környékbeli közönség részvéte mellett szálliták be a városba, hol azután a tűzoltók Havasi vendégei voltak, ki a legigazibb magyar vendégszeretettel fogadta a tűzoltókat, este pedig az egylet alapitóját és megválasztott főparancs­nokát fáklyás zenével tisztelték meg, mely ovatióban ugyancsak személy és rang különbség nélkül részt- vett Suráuy egész közönsége. Germanizaló czipészek. Az Egyetértésnek ; Írják városunkból, hogy az itteni czipész ipartársu- I lat német szabaduló levelet ad az általa felszaba­dított segédnek. Igaz-e ez? Ha igaz, akkor figyel­meztetjük reá az első fokú iparhatóságot, mert ezt I tűrnie nem szabad. Az ipartársulatok törvény ren­delte intézmények, melyeknek az állam hivatalos nyelvét kell haszuilniok és ha megróhatunk egy magán kört germanizáló teudentiáért, itt a megro­váson felül az ipahatóságnak is van beszólása. I — Restaurálás. Uj plébánosunk alig is kezd- ! heti sürgősebb munkával pályafutását, mint azzal, I hogy megújítja a plébánia templom bizony igen is restaurálja szoruló .belsejét. A fő oltár körül szin­tén több a tenni való. Reméljük, hogy híveinek I ragaszkodása s plébánosunk érdeme lesz gazdagabb, ! ha a restaurálás műve véget ér. — Szántói viz. Egyetlen valamire való jutá­nyos savanyú forrás vizünk van s még erre is jár a hamisítás rúdja, Akad ugyanis vállalkozó, a ki „szántói-,viz“ felirattal saját gyártású savanyú vízzel árasztja el kereskedőinket s mi csak iszszuk a megadás erényével. Kérjük az illető gyárost, hogy ne „szántói viz" firmája alatt, hanem saját produc- tumaként áruitassa savanyúságait, különben nemcsak vize de a közönség is felpezsdül ellene. Élénk egyleti éiet. A jövő vasárnap hoz­zánk ránduló kereskedelmi ifjak kissé élénkéi)!) egy­leti életet élnek, mint például az esztergomiak. Múlt- vasárnap például minden hosszas készülődés nélkül kirándultak Fóthra és derekasan mulattak. Mikor lesznek az esztergomi egyleteknek oly élénkségük, hogy például egy kirándulást eszközölhessenek rög­tönözve csak a kovácsi patakig is ? — Csolnok községből értesítenek, hogy a múlt vasárnapi záporeső ott több kárt tett, mint bárhol a vidéken. A viz oly nagy volt, hogy egyes házakba az ablakokon át behatott, útjában magával ragadott mindent, elrontott több hidat sat. Úgy lászik, a zápor és felhőszakadás az idén országos csapássá vált. — Párkányban ismét „Lámpás.*1 Első fel­szólalásunk ezen botrányos, tartalmú zúglap meg jelenése ellen, nem vezetett eredményre. Mint érte­sülünk ott még most is mételyezi e lap piszkos és ' erkölcsrontó modora a nép szeplőtlen erkölcsét. Értesülésünk azonban egy-két. u. u. „előkelő" előfi­zetőjéről s ha ezen uradalmi fatytyú hajtásnak további megjelenését hivatásuk s tiszteletre méltó állásukkal ellenkezőn továbbra is biztosítják, kény­telenek leszünk a tizenkét darab „Lámpás" terjesztő apostolt külömben tisztességes nevükön is fölemlíteni. Felelős szerkesztő : Kőrösy László. Nyilttér. Ha a közeledő cséplési időszakban pályatár­saim figyelmét felhívom a gépekre, azt hiszem, csak kötelességet teljesítek. Umrath és társa gép­gyára már sok oldalról ismeretes, de különösen meg említeni helyén lesz némely dolgokat, melyek cséplő­gépeire vonatkoznak. Az utolsó prágai gazdasági kiállítás, melyen néhány száz cséplőgép volt kiállítva, az Umrath-féle gépek újólag mint a legjobbak tün­tettek ki és pedig a legmagasabb kitüntetéssel : az elismerési okmánynyal és a nagy arany érem me Miután minden ilyes cséplőgéppel végeztettek csép- lést, volt alkalmam valamennyit megítélhetni és kötelességemnek ismerem a ezég részére a bizo­nyítványt kiállítani, hogy a kézi cséplőgépektől kezdve egész a 4 és 6 lóerejűekig legtökéletesebben fölsze­relt tisztító gépekkel a gazdaság terén a legjobb szol­gálatot tesz. Kitűnőek az álló és mozgó cséplőgé­pek a szalmarázóval is és szitával. Különösen kiemelendő a körülmény, hogy a gépek erősen vauink építve és mégis igen jutányosak. Egy gazda, Agglegény. E rovat alatt közlő ttokért mm vállal felt lek (J et s i e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom