Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 31. szám
Most a midőn nagyobb mérvű és több rendbeli intézkedés történt hazánkban a magyar nyelv érdekében, nem mulaszthattuk mi sem el, hogy rá ne mutassunk e szeinetszuró társaság- ra, mely az elnémetesedés apostolaként kivan városunkban szerepelni. Ezt kívántuk elmondani s ha kell, folytatása következik. L. A. Szószerinti, de megjegyzéssel, közöljük ez őszinte lelkesedés hangján irt fővárosi czikkecs- két, melynek különben már régen napvilágot kellett volna látnia. Az úgynevezett Montagsgesellsehaft privát jellegű társulatnak alakult. Oly elemekből áll, melynek három negyede tiszta magyar s ha német szót vesz is ajkára, nem ráutalóból, hanem modorosságból teszi. Semmi közünk a családias jellegű clubbok- hoz. Csinálhatnak azok a maguk elzárkozottsá- gában a mi csak tetszik. Csak az erkölcsöt ne sértsék. Hanem a mi Montagsgesellscliaftünk csak hivatalosan zártkörű ; mert szerepléseiben nagyon is nyilvános. Minthogy pedig hivatással dolgozik; minthogy sok nagyon tisztességes családot szellemi élvezetben részesít ; minthogy a tekintélyes tagok által alapított körnek jövője van: hazafias kötelességünk tiltakozó szavazatunkat fölemelni s figyelmeztetni azokat az urakat, hogy eddigi irányukat változtassák meg s ne bécsi levegőt hozzanak az esztergomi társadalomba, hanem alkalmazkodjanak a nemzeti szellemhez, melyet még zártkörű társaságnak is, egy tősgyökeres magyar városban megvetni, bűn ! A szer k. Városi közgyűlés. — april 12. — A képviselők teljes számmal, még teljesebb számú hallgató közönség, a városház termét zsúfolásig megtelték. A plébános választás fölkelté mindenkinek érdeklődését és ki önkényt nem vett részt az érdeklődésben, azt, ba jó sorsa képviselőnek teremté, vitte magával az áradat egész az — urnáig. Palkovics polgármester megnyitván az ülést, üdvözli a képviselőket. A napirend első tárgya a plébános választás lévén, rövid szavakkal elmondja a már ismert körülményeket, végül felmutatja Waniajakkal, melyről költészetté válik a legegyszerűbb szó is. Elmondotta, hogy mennyire igénybe vau véve minden oldalról. Hivják ide, hivják oda. Kérik erre kérik arra. Hol árvaház, hol állandó szinház alapjára kell játszani ; majd sziupadocskáu, majd hangversenyen. — Csak hangversenyen ne kellene soha se föllépnem. Higyjék el uraim, hogy egész máskép találom magam színpadon, mint egyszerűen sima földszinten. Ezt nem az ő ajkairól hallottuk először. Megmondták már másutt is, hogy mennyire vészit az az Ő aranyos jó kedve, mikor nem színpadon lép föl. Csevegett azután a vidéki világ arról a lelkesedéséről, melyet a fővárosi sajtó olyan nagyon könnyen hajlandó félreérteni. — Hát tehetek én arról uraim, — mondotta zengő kaczajjal — hogy engem mindenütt olyan szívesen látnak. Bizony eddig még mindenütt örömmel fogadtak. — Ünnep lesz az Esztergomban is — vetette közbe Szabó Mi.iály barátom — s mi nagyságodat nem is fogadhatjuk másképen, mint művészetéhez méltóan. — Csak az időt nem tudom még pontosan határozni. Mert utána kell néznem, hogy hová vagyok mi idenfelé eligérkezve Májusra. Hanem hiszen majd tudósítanak maguk engem s majd megbeszéljük még a közelebbieket. Majd háromnegyed órányira telt látogatásunk. Hiszen életünk legédesebb perczeit élveztük s azokat nagyon szerettük mentül tovább prolongálni. Az ünnepelt művésznő az ő aranyos kedvével, hóditó szellemével s igéző csevegésével még tovább is lebilincselt volna a türelmes karszékekre, ha az Ő kedves kis buga már háromnegyed óra óta nem várta volna a melléksalonban. Mikor eltávoztunk, a legédesebb diadal mámora hevitette vérünket s az előszobában megmosolyogtuk egymást, hogy valamennyiünk szeme csupa láng s arcza csupa tűz. Es mikor visszarobogttunk kocsinkon s a műcsek Ferencz egyik pályázónak Fiedler Ferencz ügyvéd részére adott azon meghatalmazását, hogy a pályázattóli visszalépését a közgyűlésnek jelentse be. Ezután a szavazás részleteinek megállapításával elrendeli a szavazatok beadását. Pór Antal kéri a közgyűlést, miután a törvény szerint csak a polgármester megválasztásához kell absolut többség, mondja ki a tévedések elkerülése végett, hogy a plébános megválasztásához nem teljes, de arányos relatív-többség is elégséges. Ennek megtörténtével elnöklő polgármester a szavazatlapok kitülthetése czéljából az ülést öt perezre fölfüggeszti, melynek elteltével az ülést újra megnyitva előadja Raab Józsefnek szóval tett kérelmét, hogy beteg állapota miatt engedtessék meg neki szavazatát azonnal beadni, hogy távozhassák. A kérelem teljesítésével Raab József megkezdi a szavazást és a névsor felolvasásával folytattatik. Beadatott 91 szavazat. Az összeszámlalás szerint ebből Csáky Károly gróf kapott 51, Molnár János 27, Rudolf Béla 13 szavazatot, polgármester a közgyűlés élénk éljenzése között hirdeté ki az eredményt: Esztergom kir. városi plébánosunk megválasztatott gróf Csáky Károly. Pór Autal indítványozza a jegyzőkönyv azonnali hitelesítését, mely elfogadtatni és foganatba vétetik. Elnöki jelentés a fa eladásáról, a szerdai közgyűlésre tűzetett ki. A nyolezezer forintos ügyben a pénzügyi bizottság jelentése elfogadtatott. A polgármester indítványozza, hogy Kruesz Krizosztom főapát iránti hála nyilvánítására annak arczképe a közgyűlési terem számára le festessék. Egyhangúlag elfogadtatik. Több apró tárgy elintézése után a közgyűlés eloszlott. — April 14-én. — Elnök megnyitván a gyűlést, felolvastatik a faeladásról a jelentés. Hosszú meddő vita után a jelentés elfogadtatott. Néhány jelentéktelenebb tárgy elintézése után a gyéren látogatott közgyűlés eloszlott. Esrtergom, 1880. ápril 9. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapja f. év april Hó 4-ről kelt 28. számában „izraelita községi számadások“ czimzés alatt egy7 közlemény jelent meg melyet minden megjegyzés nélkül nem hagyhatunk. Teljes fölösleges volna a közleménybeli megtámadásokra nyilatkozni, mert azokat maga a számadás, melyet betekintés végett mellékelve tekintetes szerkesztő urnák megküldünk, megczáfolja, lia annak czélja nem volna, az oly szép egyetértésben élő hitsorsainknak egyenetlenségre szitása néhány oly egyén részéről, a kik ellenei lévén a haladásnak, kaján szemmel nézik hitközségünknek minden tekintetbem haladását, a fölvilágosodás, a mai kor művelt szellemének megfelelő törekvést s a hazafias irányt, mely hitközségünket vezérli és miután följelentések a denunciatiókkal nem boldogultak, most ez utón kísérlik meg a békétlenség magvát elszórni. vésznő felénk tekintett ablakából, akkor azt éreztük, a mit minden müveit esztergomi, midőn Blaháué legközelebbi föllépéséről értesült. Hogy azután ősi szokás szeriut more patrio egy kis dáridót ünnepeltünk, az hát nagyon természetes. Poharat emeltünk mindenre, a mi örömünket adta és föntartotta. Es ebbe az esztergomiakat is bele kellett foglalnunk. Hanem már most zengjen nemsokára örömpoharunk csengése Esztergomban is ! Kőrösy László. A vetélytársak. — Wickede rajza. — Hosszú árnyékot vetett már a nap, az éj dalnokai megkezdették trilláikat, midőn egy ifjú sergeant a 48-ik Ohio-ezredből gyors és könnyű léptekkel haladt a Jamestownból Virginiába vezető utón. Rövid, törzsökös, szélesvállu alak volt, bodros barna haja és világos kék szeme valami vonzó hatást gyakoroltak. A hold már megjelent s a James folyó partján álló zöld mohos tetőzetül magányos házra vetette barátságos sugarait. A fiatal katona erre mérsékelte sietését. Nemsokára már az épület ablakait is megláthatta, honnan barátságos világosság ömlött, a mi vezérlő fényül szolgált. De egyszerre csak megállott, mert ismeretlen hangokat hallott a barátságosan megvilágított szobában. Erre már nem fordult a ház kapuja felé, hanem mególlott az ablak alatt s mereven tekintett be. Az árnyék, a sötétség eltakarta őt, de azért mindent látott. A szobában barátságos beszélgetésbe volt merülve egy nagyon szép leány egy csinos fölkelő-tiszt- tel. A féltékenység érzete kezdte kínozni a mi jövevényünket, a ki meghúzódva felháborodottan leste minden mozdulatukat s hallgatta minden szavukat. — Csalfa ! — suttogá — elhagytál, megcsaltál, de uem bocsátom meg! . . . Engem azzal álA mi az 1878. évre előirányzott törlesztést illeti, igaz, hogy tényleg csak 1370 írt 4ö kr törlesztetett ; azt azonban mogtámadóink elhallgatták, hogy az előirányzatban nagyobb Glabella ezunéu 1507 frt volt fölvéve s csak 1130 fit 31 kr folyt be tényleg; hogy az országos iskolaalapból fölvett 200 frt előirányzott jövedelem egyáltalán üe nem folyt ; hogy a behajtandó hátralékokra előirányzott 200 ftból csak 50 frt folyt Le ; hogy az előirányzott 2009 frt cultusadóból 200 frt (talán épen a czikkezőknél) hátralékban maradt és ily tormán más tételeknél is sokkal csekélyebb volt a tényleges jövedelem az előirányzottnál. Ha tehát csak ezen nehány tétel 986 frt 69 kinyi kevesbbletet tüntet föl, akkor talán uem ocsárlást, hanem szerénytelenek nem lehetünk, ha kimondjuk elismerést érdemel az elöljáróság, lia az elő irányzott 1700 forint helyett még miudig 1376 frt 45 kr törlesztést tett és a hitközség bevételei és kiadásainak egyenlegét föntartotta. Hogy hol lett 300 frt adóság téve, azt csakis czikkező képzelete tudja, mert a számadásból csakis az tűnik ki, hogy az elöljáróság nehogy a hitközség pénztára, jövedelmeinek rendetlen befolyása következtében zavarba jöjjön, a folyó kiadásokra 310 ftot sajátjából előlegezett, ezzel azonban ; dóságot nem tett, mert annak ? kiegyenlítését a számadás feltünteti. Ép úgy nincs adóság a párkányi takarék- pénztárnál, mert igaz ugyan, hogy hason körülmények között kénytelen volt az elöljáróság ott rövid időre kölcsönt fölvenni, azt azonban a számadás czikkezok előadása szeriut is, a legrövidebb idő alatt kiegyenlítette. Hogy pedig az 587 frt 50 kr bánatpénzt oly tartozás törlesztésére fordítottuk, mely utáu a hitközség 9% kamatot fizetett ; az úgy hiszszük, a hitközség előnyére szolgált és jobban cselekedtünk, mint sem, ha azt, valamelyik helybeli pénzintézetnél 5\ kamatra elhelyeztük volna. A hitközség nem kereskedő, hogy mérleget készítsen, és a vagyon állapot kimutatása, nem tartozik az évi számodások keretébe. Ezt egyetlen hitközség nem közli, nem az ország szive Budapest, uem kerületünk feje Győr. Számadásunk pontosan előtünteti az előirányzatot s tényleges pénzkezelést minden tekintetben és azt hiszszük, hogy azért, mert mi voltunk az elsők, kik rendes számadást előterjesztve, ebbeli kötelességül knek eleget tettünk, szemrehányásokat és megtámadásokat nem érdemlettünk. Nem önigazolásunkra hoztuk föl ezeket, mert arra a számadástételei hangosan beszélvén, szükségünk nincs és e tekintetben eljárásunk a hitközség illetékes képviselete elé tartozik ; hanem csak azért hogy a félre vezettetni szándékozott közvélemény lássa, hogy akadnak emberek, a kik mindenütt egyenetlenségeket kívánnak szítani és semmiféle önzetlen törekvést nem méltányolnak. A „mameluk“ elnevezésnek vonatkozását, a szöveg homályos voltánál fogva nem értjük s arra különben sem szorult a községi képviselet egyetlen tagja sem, hogy őket, alaptalan vádok és gyanúsítások ellenében védelmezzük. Azt pedig elhihetik a gyanusitók, hogy bizalmi állását ez ő elégedetlenségük által, a képviselőtestület egyetlen tagja sem tartja megiugottnak. __________________________ t atott, hogy a szive választottja vagyok. Nagy isten és én hittem neki. De hogy is lehetett hinni egy déli nőnek ? A leányka gyors mozdulata elnémitá a félhangosan kifakadó jövevény hangját. — Nem hallottál semmit? — kérdé a fiatal embertől — mintha zörej, vagy valami szokatlan hang támadt volna. De az is lehet, hogy csalódás. — Ugyan ki merné zavarni kedves Helénám a mi társalgásunkat ? — kérdé komolyan és megnyugtató hangon a tiszt. — Cslódtam Róbert, a mint hogy gyakrabban is. Hiszem minden szavadat. A tiszt átölelé és megcsókolta. — Mintha ingerült, izgatott lennél kedvesem, — mondá gyöngéden enyelgő hangon. De látod ez a magányos élet mégis csak. . . — Hiszen nálam van a jó néne, elszórakozom én az ő körében. — De azok a yaukeekutyák ott a folyam mentében nem ijesztettek meg? — Ne beszélj igy az egyesültek seregéről ! — mondá némi nehezteléssel a leányka — a kik eddig felénk jöttek, azok nagyon tiszteltek bennünket. — Ha, ha, ha ! — kaczagá a tiszt —- hát hallottuk-e már, hogy a yankee a dollár-királyon kívül mást is tisztelne. Hisz a pénzért még édesanyját is oda adná ! — Igazságtalan vagy Róbert. Ne hidd, hogy jellemteleu emberek csőcseléke az ő seregük. Csak tudnád, mennyire óhajtóm, hogy jó oldalukról is megismerkednél velők. — Drága Helénem ! — mondá szenvedélyesen a szakadási ezredekből való tiszt — bár mennyire is szeresselek, akárhogy is hatalmadban vagyok, az én véleményemet a haszontalanokról sohasem fogod megváltóztathatni. Még most is, de mindig is az lesz az én véleményem róluk, hogy a yankee sohasem becsületes, sohasem jöravaló. Gyávák és gazemberek ! — Gyalázatos hazug ! — kiáltá a sergeant s iszonyú haraggal a szobába rohant. A szakadási seregbeli tiszt első pillanatra megrettent. Ilyesmit csak
