Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 98. szám

Esztergom, II. évfolyam. 98. szám. Vasárnap 1880. tleczember 5 én Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ár : egész évre ..............................................6 fél évre.................................................... évnegyedre .............................................. 1 E gyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek ;i kiadó hivatalhoz, téren intézendők. IV t. — kr. ", 50 " Széchenyi Megjelenik : heten ként ké t s z e r vasárnap és csütörtökön. 2HP"”’ Nyil'ttér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közölletnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz j-vÖRI tőséghez, NCZ-UTCZA ^O. SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A budapesti-győri vasútról. „A vasutak valószínű bevételeinek előze­tes meghatároz ás á r ó 1“ ez1 alatt általunk jel­zett felolvasást Dr. S c h w a r c z e 1 S á n- d or műegyetemi tanár, városunk tudós fia múlt héten tartotta meg a „Mérn(3kogylet“ va­súti osztályának ülésén, nagy közönség jelen­létében. A felolvasásnak azon részei birnak leg­általánosabb érdekkel, melyek az elmélletileg levezetett eredményeket a budapest-győri vas­útra alkalmazzák, s épen azért a nagy érdekű felolvasásból kiadjuk azon szakaszt, mely azt fejtegeti, hogy a budapest-győri vasút tervbe vett két traçea közül, melyiket kellene előny­ben részesíteni : Az átlagos emelkedés a direkt vonalon mintegy 29 százalékkal nagyobb, mint duna- menti íi és ez okból a vonatkilométerre eső szénfogyaszíási pálya- és jármüfentartási költ­ségek a direkt vonalon nagyobbak lesznek, mint a dunamentiu. Noha tehát egyenlő viszonyok között egy vonattal a direkt vonalon több teher is szál­lítható, mint a dunamentin, a vonalkilomé- terre eső költségek hasonló nagyobbodása mi­att, a tonnakilométerre eső költségekben mégis kiegyenlítés fog beállani. A pályaszinnek irány- és emelkedési vi­szonyaira nézve tehát a két vonal közelítőleg egyenlő minőségűnek mondható és ez által „ISSTBB6QM ÉS VIDÉKE11 TÁSKÁJA. Otthon voltam__ O tthon voltam, újra láttam A zöld erdőt, nyíló rétet, Újra együtt ál in adóztam Kedves kis angyalom véled. Elmerültem szép szemedbe, Ajkam csókjaidtól égett, Fájdalom, a boldog álom, Minta bullám semmivé lett. Elnézte!ek zongorádnál Olyan voltál, mint egy angyal — Mikor dalra nyilt az ajkad, Nem bírtam a fájdalommal : „Ne csalj meg",.. és „Maros vize"... „Szomorúan"... „Kedves szivem"... A fülembe cseng még most is, A mint akkor, olyan hi ven. Eszembe jut a kis liget, Eszembe a holdas este, Eszembe jő a pillanat, Mikor ajkam csókod leste, Úgy remegtem, mint a gyermek Mikor ajkam ajkad érte,.. E pillanat boldogított, Áldjon meg az Isten érte ! van indokolva, hogy az évi üzleti kiadások becslésénél a két vonal említett különbségeit nem vettük számba. A nélkül már most, hogy a jövedelme­zőség dolgában kimutatott százalékok számsze­rű értékére nagyobb súlyt fektetnénk, inkább azok egymáshoz való viszonylagos nagyságát veszszük figyelembe, mert azok ugyanazon fel­vételekből származván, a különböző vonalak viszonylagos értékét nyilván megbízhatóan jel­lemzik. A közölt jövedelmezőségi számításból ki­derül, hogy ha a budapest-győri vonal önálló vasút gyanánt is építtetnék, az a dunamenti irány választása esetében és az átmenő for­galom legszerényebb felvétele mellett is, ele- gendőképen kamatozza építési tőkéjét, s hogy az esetben, ha befolyását a. nyugati vasút for­galmának termékenyítésére is figyelembe vesz­szük, éppenséggel igen kedvezően gyümölcsözi a beruházott összeget. Ezen körülmény a mellett szól, hogy a vonal a nyugati vasúttal egyesíthessék, noha az állam ezen vonal termékenyítő hatását még önálló vállalat esetében is élvezi, mert a nyu­gati vasútnak kamatbiztositás fejében fizetendő összegek ugyanazon arányban kisebbed ni fognak. A direkt vonal, ha a bia-esztergomi szárny­vonallal egyetemben létesíthetik, szintén ele­gendő kamatozás reményét nyujta, de csakis az esetben, ha igen tetemes átmenő forgalom létesül. Jövedelmezőségét azonban főleg az esz­tergomi szárnyvonal forgalmának köszöni, mely­nek igen kedvező viszonyai a fővonal átlagát is emelik. E szárnyvonal kiépítése nélkül azonban a direkt vonal jövedelmezősége alig remélhető. A nyugati vasút termékenyítésének figyelembe vételével ezen vonal megítélése is kedvezőb­ben alakul, a nélkül azonban hogy a duna- menti vonal jövedelmezőségének fokát elérné. A dunamenti vonal említett elsőbbsége már azon eredményekből is következik, melye­ket az előzményekben ugyanazon forgalmi együtthatók alapján nyertünk. Tényleg a direkt vonal, a szállítások tö­megessége szempontjából kevésbé előnyös és ez okból a bevételi számításoknál az illető forgalmi együtthatókat kisebb értékkel kellett volna felvenni, mi által annak kimutatott jövedelmezősége még inkább csökkenne. Az összehasonlító számításoknál azonban pártatlanabbal véltünk eljárni, ha mindkét vonal viszonyait ugyanazon alapokból tag­laljuk. Mindezek alapján részünkről a budapest- győri összeköttetésre határozottan a dunamenti vonalat tartjuk előnyösebbnek, még pedig: 1. Mert annak jövedelmezősége a legbiz­tosabb. 2. Mert átmenő forgalom nem hozható Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. "^6® Mosolyogtál, mikor mondtam Hogy én téged mint szeretlek,.. Oh, hogy is ne, mikor annyi Csábítója volt szivednek !.. Köriiyékezett fény és pompa, Tömjénezett a sok dandy,.. De te angyal, te nem tudtál Mást, mint ehgemct szeretni. Nem tudom, hogy mért szerettél?.. Mért törted meg büszkeséged ?.. Tudtad tán, hogy engem érted Megölnek a szenvedések ; Vagy azért, hogy szeretnél egy Szivet látni összetépve?.. Nem tudom, — de azt kívánom Áldjon meg az Isten értté !... Otthon voltam, újra láttam, A zöld erdőt, nyíló rétet, Újra együtt ál ni adóztam Kedves kis angyalom véled. Elmerültem szép szemedben, Ajkam csókjaidtól égett — Jött az óra — és az álom, Mint a hullám semmivé lett. Lévai Sándor. Erdélyből. m. M áros v á s á rh e 1 y t. (4. Folytatásé) I Szép álmaim voltak, ami nálam ritkaság még rendes életmód mellett is, hát még olyan ltegye, völgyön lakodalom féle állapotban, miut amelynen millió előhírnöke volt az elmúlt ismerkedési estély le j mert, ha Pesten valami grand murit csapunk, s ab­ból hazaraenve nagysokára elalszom, reggelre kelve, száz eset közül kilenczvenkileuczszer bizonyos, hogy megvadult bikák tíznek ki az álmok országából. Mig most : Egy völgyben láttam magamat —■ J erre az álomra még most is úgy emlékszem, mint- 1 ha az imént történt volna — melyet erdős bércek vettek körül ; az itt ott Kiemelkedő hatalmas szik­lák szürke színe élénk ellentétben volt a fák hara­gos zöldjével, melyet búcsúzó napsugár néhol balváuypirosra feslett. En a tisztást környező völgy j bársonypuha fiisszőnyegére dőlve, versenyt hallgat- 1 tam azzal a titokteljes erdei csenddel, melyet nagy I ritkán zavar meg egy pár szerelmes — vadgalamb j turbékolása, vagy egy eltévedt rigó füttye. Szeme- i im a völgy nyitáson tévedeztek, melyet a távol, vi- olaszinbe játszó hegyektől egy széles csillogó, ezüst szalag — valószínűleg a Duna — választott el. Az álom, kétségkívül a legnagyobb mester e szín­padi rendezésben; pillanat alatt teiemt uj, szebb­nél szebb képeket, csak azért, bogy azokat össze­rombolva ismét más újdonságot hozzon színre. Én is, addig bámultam bele a messzeségbe, mig meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom