Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 73. szám
Esztergom, II. évfolyam. ________ 73. szám. _____ Csütörtök (830. szeptember 9 én. V árosi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési ár : egész évre........................................6 frt. — 1er. f él évre.............................................3 „ — s évnegyedre........................................1 , 50 , E gyes szám: 3 kr. Az előlizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendök. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyiittér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőséghez, SZÉCHENYI TÉPV Q^-IK SZÁM ALATT, intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Leányiskolát ! (Mottó: Esztergomnak nincs teljes városi elemi leányiskolája!) Nem vagyok czéhbeli diplomata, még kevésbé interviviever ; nemcsak Bismark her- czeg, de Gambetta sem adják tudtomra czél- jaikat; én 1866-ban nem értettem meg Benedek tábornagy tervét, de ép oly kevéssé értéin 1870-ben Trocliu-ét; ez alapon külügyminisztériumunk tervei és czéljairól sem tudok semmit. így terécsel a nagy Pulszky ami édes hazánkfia oly hírlapban, melyről önmaga azt jegyzi meg, hogy nem hivatalos lap, nos hát igy következtetni nem nehéz s ez alapon én sem vagyok ám czéhbeli iró, még kevésbé baccalaureus, mi 1879-ben sem értettük meg miért kell a külső iskolát egy egész házzal tágítani, holott az ott rendszeresített III. elemi oszt. tanulói a főelemi iskolában is elférnének. Ám azt még kevésbé értem én és velem együtt sokan, hogy a városi iskolaszék 1880 -81. évben a negyedik osztályt is fölállítja ott, hol a 111-ba sincs kellő contingens; ez talán jobban rémlik, mint jeles Pulszkynk fönebb idézett sorai, ámde még elhallgatnék, mert hisz minél több iskolát adjon isten e hazának, de egy égető kérdés nem hagy nyugodni. Égető igen, mert a legszükségesebb, a legiiél- külözhetlenebbet sürgetjük hetek óta és a minden jó és szép iránt — még az országos társulatokat támogató érdekek iránt sem idegen — képviseletünk nem tartja szükségesnek Dicsvágyónak. Dicsvágy emészt? állítja lelked A koszorút, a hírnevet ?... Tisztább gyönyör szeretve lenni: Légy rajta, hogy szeressenek. Mit ér fejednek a borostyán, Ha már kihullt, vagy ősz hajad? Mi haszna, hogyha emlegetnek, Ha már pihensz a föld alatt? Szerető szivek dobbanása Hideg dicsőséggel fölér Es illatosb a szeretetnek Virága, mint minden babér. Ne hidd, hogy hatalom, dicsőség, Fény, pompa boldogitanak. A tenger el nem oltja szomjad’, Hanoin a tiszta, kis patak. Szegény vagy, bármikép’ csodálnak Ha senki, senki sem szeret. Azért ne hidog érezbe. kőbe : Szivekbe ird be képedet. a városi iskolaszéket oda utasítani, hogy ismerje kötelességének az 1868. XXXVIII. t. ez. értelmében városunk lakosait fölmenteni azon nagy adótól, melyet törvénytelenül fizet, azon kötelezettségtől, melyre inig egyrészt a helyi körülmények által kényszerítve van, más oldalról épen fönn idézett törvény által óva kellene lennie, mert e törvény a községek kötelmévé teszi a nyilvános fin, — mint leány iskolák fölállítását. Esztergom városának pedig teljes lean y iskolája n i n c s. A z egész városban nincs n yi 1 v á n o s teljes leányiskola. Ez ország- h i r ű, ennek hazánkban aligha v a n p á r j a. Szegény 1 e á n y i s k o- Iáink! Az „Esztergomi Közlönyt hasábjain volt szerencsénk olvashatni a lesújtó igazságot, hogyha legkegyelmesebb atyánk a herczegprimás jóakaratából nem állana föíi leányiskola, Esztergom városának két osztályú leány iskoláján kívül, melyben két a kántort segítő segédtanító tanít, — nyilvános leányiskolája sem lenne. Szegény Esztergom. Jól volt mondva, hogy herczegprimásunk iskoláit épen azok nem használhatják kiket meg illetne, mert ezen iskolák a város két végén állanak s igy tél idején ezen intézetekbe nem küldhetjük leánykáinkat, ha csak zúznak fagynak ki nem akarjuk tenni szegény- kéket. Meg volt ama czikkben említve, hogy Oh, ne mulaszszad el szeretni, A mig van kedves embered ; Mert elmúlik az élet és a Sírban szeretni nem lehet. Dicsvágy emészt ? állítja lelked A koszorút, a hírnevet ?... Tisztább gyönyör szeretve lenni : Légy rajta, hogy szeressenek. Reviczky Gyula. A szemről. — A szem bonez és élettani sőt didactical ismertetése. — (Humoristicus értekezés.) A nagy és csodálatos természet, legnemesebb, legmüvésziebb alkotása az emberi szem. Az Isten megakarta mutatni mire képes és teremte a szemet, mondván; „Legyeu világosság,“ A szem az ember testi épületének ablaka, — még a legszorgalmasabb ember is egész nap ezen az ablakon néz ki, mig eljővén az est is, ez a régi éji őr, az álom becsukja az ablak redőit és csöndeség pihen a gondolatok lakházában. Azonban ezen ab la kok nem mindenütt, egyenlő szerkezetűek és anyagúak, ezért van az, hogy minden ember máskép néz az ablakon át ; mindegyik máskép látja a dolgokat vagy más dolgokat lát. Ezen ablakok alakjának, szerkezetének és anyagának különfélesége nem lehet közömbös, mivel az ember akkor nem csak kinéz a világba ; hanem a világ azokon át betekint az agy kamlányos apák nagyon csekély része képes arra, hogy a községünkben fönnálló magán leányiskolába kiildhesse gyermekét, hisz o 11 havon k é n t 3 egész 7 forintnyi tan- d i j t fizet. Ez mind meg volt mondva, de az nem, hogy a törvény ép úgy kötelezi a községeket fiai — mint leányai nevelésére ; azt hittük, hogy Esztergom, városa lelkes képviselete magáévá teszi e szent ügyet s ösztökélés nélkül intézkedik arról, mit hazai törvényünk elrendel, intézkedend kebelből addig mig erre, felsőbb helyről utasítást nyer. Ám megnyílt az uj tanév s mintha kukli —- pródikáczió lett volna, sem a nemes tanács, sem a lelkes képviselet tudomást nem vett arról, mire oly szelíd módon lett figyelmeztetve; — arról mire közönségünknek nagyobb szüksége van, mint ártányra, bikára. Igen még az som elég, ha azt mondjuk szüksége, mert amit kérünk, sürgetünk, az nélkiilözhetlen. Teljes elemi nyilvános leányiskola kell Esztergomnak; mert a most fönn álló két osztály elégtelen, nem felel még a törvényeknek. Leányaink majdan anyákká lesznek, kiknek sasfiakat kell sasok maradékaiul nevelniük. Esztergom városa megtette-e erre a szükségeseket? Nem. Kevesen vagyunk, kik 3—6 sőt 7 forintnyi dijat fizethetünk a ma- gántanitásért, de igenis sokan, mi, adózó polgárok, községi lakosok, kik leányainkat a törrájába s megismerkedik az ott létező bútorokkal, a felaggatott képekkel, szóval az egész belső berendezéssel. Mi mindeu nem látható, ha az ablakok uyitva vannak és táblái tiszták ; igy pl. az okosság és ostobaság, a gőg és alázatosság, az öröm és fájdalom stb. De ezen ablakok igen gyakran kirakati ablakok gyanánt is szolgálnak. A tulajdonos különféle dolgokat fitogtat általok, hogy reclámot csináljon magának. A kirakatban gyakran valóban szép holmit látunk s az ember azon hiszembeu van, bogy a kirakat után Ítélve, sokat fog találni az agy boltjában ; de ilyenkor rendesen csalódik, mert a legjobb czikkek hiányozd szoktak, igy főleg a szellem és élez, az erény és kel lem s egyéb ily érték tárgyak. És még is azt szokás mondani : a szemek-. ben tükröződik vissza a sziv a lélekből a szembe, s alig születik meg a gondolat, íme egy villanyos szikra szökken a szemekbe, és a nyelv mint távíró-hivatalnok, már leírja, azaz kimondja az igy keletkezett sürgönyt. A szem maga beszéd és irás gyanánt is szerepel. A szem a lélek photograplnája steno-kalli- ortlio- és typographiája, sőt a nőknél egy bizonyos neme a Xan-Typpographiának. A szem még levél gyanánt is szerepel, csakhogy beavatottak által értelmezhető tartalommal, így a szem, intőlevele a rosszakaratuak, nemesi levele a nyájasságunk, pásztor levele a csalhatatlan- ságnak, és szállító levele a goiiddal terhelt léleknek. Néha előfordul, hogy a szem utalvány gyanánt szerepel, mely többnyire az ajak és társai ezégre — jut forgalomba. Megmondja hogy kivel van dolguuk, megmutatja mije vau, mije hiányzik ; sőt még azt is, hogy miért él vagy hal, mire szü-
