Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 36. szám
Városi közgyűlés. — April 29. A szép számmal látogatott közgyűlést elnöklő polgármester megnyitván felolvastatott a trónörökös eljegyzése alkalmával a. város által küldött feliratra jött legkegyelmesebb válasz, mely éljenzések közt tudomásul vétetett. A plébános gróf Csáky Károlynak a leltározás stb. tárgyában beadott két kérvénye elfogadtatott. A plébánia épület kijavítása tárgyában a bizottsági jelentés felolvastatott, bemutattatott a költségvetési tervezet és a tervrajz azon mérnöki hozzáadással, bogy annak házilag leendő foganatosítása ajánltatik és a mérnök az ő költségvetésért jót áll, valamint a költség fedezése tárgyában beadott vélemény. Pap János a fedezet módozatát nem fogadja el. hanem vagy a plébánia vagy a templom alapból ajánl kölcsönt felvenni, de az eladott fa árából megmaradt fölösleghez nem akarna nyúlni. Takács Géza a költség fedezésére terveket nyújt be, mely egy, esetleg fél perczent pótadó által akarja a pénzt előteremteni és a pénzügyi bizottsághoz kéri terveit sürgős eliutésés végett utasítani. Polgármester ajánlja, hogy negyed órára fiig- gesztessék fel az ülés, ezalatt a képviselők közül, kinek kedve van, nézze meg a plébánia épületét, hogy személyes meggyőződést szerezzenek. Helcz János ennek ellene szól és elegendőnek tartja a már kiküldött bizottság jelentését, melyet eorreetnek kell tartani. Dóczy Autal ellene van egyátalán az építkezésnek. Helcz Antal újólag ajánlja, hogy nézzék meg az épületet, Mustrálja az építés szükségét annyira, hogy a költségvetés ellen szót sem lehet méltányosan emelni s az egyedüli kérdés a pénz beszerzése, melyre nézve ajánlja a bizottság jelentését elfogadásra. 1 Polgármester kétfelé osztja a kérdést. Elfogadja-e a közgyűlés, hogy a plébánia épület a bemutatott tervezet szerint kiigazitassék ? Egyhangúlag elfogadtalak. A fedezetre vonatkozólag Marosi József a ía vételár fölöslegét minden körülmények közt érintetlen kívánja hagyni, csatlakozik a Takács által benyújtott tervezethez. Niedermann Ferencz a kapunak a plébánia utczába leendő helyezése ellen van, miután a kapu í az épület dísze, czimere. Sziklay József figyelmezteti a közgyűlést, hogy a templom alapot érintetlen kell hagyni, mert a templom maga is oly állapotban van, hogy azt épi- teni kell. Lieb József Marosi szavaira reflectálva a fa vételár fölöslegét kívánja e czélra fordítani, miután adósságot újból csinálni nem lesz jó. Brenner Iózsef ugyanez értelemben ajánlja a bizottság véleményét. Niedermann József a költségvetésre tekintettel elhalasztatni kivánja az építkezést. Forster János azt veszélyesnek tartja, sőt né- j zete szerint azonnal hozzá kell fogni. Helcz Antal számokkal is kitünteti a bizottsági véleménynek a többi terv elleni legnagyobb helyességét és jóságát. Végül a bizottsági jelentés egész terjedelmében elíőgadtatik. A gazdasági egylet sürgető kérvénye egy felállítandó vinczellér iskola tárgyában tárgyalás alá vétetvén, rövid vita után fölirat határoztatik, melyben a. miniszter keressék meg a vinczellér iskolának fölállítása iránt oly módon, hogy az állam a tanár fizetését födözné, a többi szükségletet a város ellátja. A hid és tizedes mérlegek felállítása tárgyá- bau hosszú vita után elíőgadtatik Schönbeck Imre dik személynek vehetem. Nagyon természetesnek találom, ha önök megkérdezik, hogy ki légyen tulajdonképpen Piccolo kisasszony ? íme a története : Adolár barátom végigsétált az úri utczán czvikkerezve a sétáló hölgyeket, s mikor aztán már 1 ezt a széptani műveletet megunta, — haza meut. Ugye, hogy ebben még nincsen semmi különös? De azt már reményiem különösebbnek fogják találni, ha elmondom, hogy Adolár barátom szooá- jába lépve, egyszer csak azt vette észre, hogy biz ő nincs egyedül. Egy okos szemű kis fekete ebecske ugrált körülötte, élénken csörgetve a nyakán függő kutyaadókönyvet. Azt mondja a szent irás, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Adolár tehát elhatározta, hogy magához veszi a kis szörnyeteget s megosztja vele ebédjét, vacsoráját, reggelijét, szóval lak társak lettek. A Schodelban ünnepélyesen elkereszteltük Pic- colonak, s most hivatalos kötelességének tartja gazdáját, — illetőleg az Esztergomi kört mindenüvé követni. Előrebocsájtva ezt, felvehetem történetem fonalát. Hogy előleges meterologiai ismeretek nélkül a Svábhegyre nienni valóságos lutrimüvelet, azt csak 1 most mondhatom el, mikor már a Krisztinavárosba érve tiszteségesen megáztunk. Ezer szerencse, hogy Piccolostul s pakktáskástul bemenekülhettüuk egy korcsmaféle helyiségbe, melyben két dobos, egy fa- 1 gott művész, meg egy szál hegedűs nagy virtuozitással iparkodott bennünket meggyőzni arról, hogy | a jövő zenéje már nem nagy időkérdés, s hogy erre 1 ajánlata, azon kikötéssel, hogy a város a bruttó bevétel 10%-jéről lemond és igy az árak alább szállanák, továbbá, hogy a plombirozatlan zsákok meg- ' mérésénél az első zsák után 4 kr. dij jár, hogy a város ingyei méret, hogy a tizedes mérlegek egy hó és a hídmérleg három hó alatt állitandók fel, végre hogy a földesúri jog elismeréséül évenként egy forint bért fizet. A főispáni leirat folytán a 8000 1‘rtos kölcsön ügyben az elismert formai hiány pótlásául azonnal névszerinti szavazás rendeltetik el, mely a korábbi közgyűlési határozatot egyhangúlag elfogadja. Tanácsi jelentés a házak után járó faügyében elíőgadtatik azon megjegyzéssel, hogy a hordás május 4-én megkezdethetik, és hogy a csőszök nem jelelhetnek. A katonabeszállási ügyben a megye közgyűlése által hozott határozat, mint a városra nézve fölöttébb terhelő, megfölebbeztetni határoztatok. A kaszárnyák ügyében érkezett műszaki átirat folytán a kaszárnyák megvizsgálása és a hiányok kiderítése végett egy Sziklay József, Helcz Antal, Schwarcz József és Burány János urakból álló küldöttség neveztetett ki. Esztergom város czimere magyarázata. Ezen lap f. évi 1 és 10-dik számában közöltem Esztergommegye czimerét, most bemutatom a város czimerét, annak magyarázatával. Azon okmány, melyet III. Károly király Bécs- ben 1725. február 25-én kiadott és e város szabadalmait megerősíti, pecsétjéről azt jegyzi meg, hogy az paizs alakú és jelvényül egy régi vas rácsos és tornyos erőséget, ugv azok felett négy kötelékes ábrázol. A var négyszögei kövekből látszik épülve lenni, kétfelül géniusok által védve. Mielőtt a latin szövegű okmányt közölnénk a jelvények magyarázatát következőkben adjuk : Esztergom a legrégibb és legnevezetesebb városok sorába tartozván, mint szent István Király születés és koronáztatási helye a Magyarország czimeréből a 4 folyót (Duna, Tisza, Dráva, Száva) vette fel és ez a négy kötelék jelzete. Ezen város mint régi, Pannóniái telep esőség is zivataros időket állváu ki czimeréban a vár e küzdelmes korszakot jelzi. A nevezetes vár és város virágzását IV. Béla király idejében a tatárok tiporták el, a midőn is felégettek. A királyi oklevél, melyet alább közlünk, az erőséget úgy tünteti fel mint Esztergom városának a fejedelemhez való hűségét és a hazához való forró szeretetét, szilárdságát és ragaszkodását ábrázoló képet. Azok részére, kik a szövegből bővebb értelmezést és a város mostani czimerével összehasonlítást kívánnak tenni és a magyarázatot fejleszteni, közöljük az okmány ide vonatkozó szövegét. Scutum videlicet erectum quatuor praecipuos saepe fati Regni nostri Hungáriáé fluvios (Duna, Tisza, Dráva, Száva) verő ut pote ac genuina quo- dem Regno Insignia dénotantes, in se continens utrumque, illius latus siguulo propugnaculo, e solidis et quadratis lapidibus firmám et constantem ipso- rutn Civium in Regem, et Pátriám fidem innentibus exstructo, ac unoque suo speciális Turri, rubris Tegulis, testa ambient e, cuius quidem scuto summa pors alias ternas Turres, primis duabus, non nihil altiores, ac similiter rubris tegulis tectas, omnes omnino suo dibito ordine dispositas et fenestras patulas repellendo ab ingressu inimico accomodas earum, Porta in ipsam Civitatera pendulis de eo- dem pro more Cataractis aporta visuntur. * A paizst körülfogó géniusok a város felett őrködő szellemeket jelzik. R. Ensel Sándor. a zenére még walezert és schardascht is lehelT lejteni. Valamelyikünk vakmerősködött egy pohár sert rendelni. Bezzeg megjárta. Kérem előre fizetni. Ez volt a csinos kis pinezérnő válasza, midőn a sert meghozta, s mi fizettünk szorgalmasan minden sós- kiflit előre, mert nem szabadulhattunk, csak félóra múlva, midőn az eső elállott. Tovább, tovább ! Egy kopasz, kősziklás hegy volt a czélpoutuuk, mely mögött véltük feltalálni vágyaink Mekkáját, s kapaszkodunk reá nagy áhítattal, elképzelve mindazon gyönyörűségeket, melyeket tulnan fogunk el- * nyerni, midőn Szór barátom oldalba bök, s rémsé- ges munkájához illő taglejtéssel konstatálja : Az orromra csöppent valami ............. S biz ez igaz volt ; mindnyájan éreztük ezt a borzasztó valamit, amint szép lassan, de rendkívül kövér adagokban a nyakunk közé zúdul. Meg ne ijedjenek kedves olvasók, nem szeker- cze, se nem nyakleveles, csak a záporeső volt ez a valami, ami aztán be is kergetett beuuüuket egy szerencsére közel lévő villájába. Takács miniszteri tauácsos urnák. Hogy Takács miniszteri tanácsos urnák villája van, azt a mi ép oly kévéssé tudtuk volna meg, mint azt, hogy Takács ur ezen a világon létezik, ha nem akad egy hatalmas pártfogónk Takács miniszteri tanácsos ur vincellérje, született Őri József uram személyében. Ez érdemes férfin, mikor valahogyan felfedeztük — úgy látszik rendes napi foglalatosságát gyakorolta ; azaz más szóval rettenetesen be volt rúgva, Folytatás a mellékleten. Hírek. — Érettségi vizsgák. Az esztergomi főgym- násiumban a rendes érettségi vizsgálatok Írásbeli része május hó 13. 14. és 15. napjain, — a szóbeli vizsgálat pedig junius hó 5. 6. és 7. napjain fog tartatni. A fogynia, igazgatóság. — Kinevezés. Földváry István az esztergomi kir. járásbírósághoz Priudl Kálmán helyébe díjas joggyakornokká neveztetett ki. — Kiállítási érmek és okmányok. A 78-iki párisi kiállításon odaítélt érmek és okmányok megérkezvén a kitüntetettek részére, volt alkalmunk ezeket megszemlélni. Az okmány tetején a nemzeti genius igen szép allegorikus alakja ül két oldalt körülvéve egy lebegő és egy álló alaktól, melyek a két szót lebegtetik : Paix és Travail. A két oszlopon tartott Lumina Numiua Nostra és Ars superat et superest és az allegóriái képlet alatt : Innixa paci Gallia tövet artes áll. A tartalom : Exposition universelle de 1878. Le jury international des récompenses décerne une médaille de bronze à monsieur F. Heischmann (Autriche-Hongrie) Grupe III. Classe 28. Paris le 21. October 1878. Le ministre de h agriculture et du commerce Teisserance de Bort. Le sénateur commissaire general B. Krantz. Eddig megkapta Heischmann Ferencz a fent vázoltat két példányban, nevezetesen az 5-ik csoportban 47 osztály alatti kiállított tárgyaiért is, továbbá Roller József az elismerő okmányt (diplôme) kiállított boraiért és Mellinger Rezső ifjú a kiállított ruhaneműéként, Groszner diszraüves és könyvkötő díszmunkáiért. — Első május. Minden szép leány nevenapja. Előestéjén az egész várost talpra állitá a sok mindenféle zene, melylyel az ablakok álatfc ohajtának tisztelegni a zenészek, parancsszóra-e vagy nem, az más kérdés, de annál nagyobb örömére a gyermekeknek, kiknek egész karavánja kiséré a czigányokat. Az első nap azonban a gazdáknak szép Ígéretet tett, amennyiben ők a hűvös májust szeretik. — Megtalált pénz. Egy tisztességes kinézésű német ember a napokban ijedten fut a rendőrségre hogy összes pénze és iratai elvesztek. Kikérdezte- tett hogy hol járt és a legvékonyabb biztatással ereszték el, a tanácsok közt leghasznavehetóbbnek látszván még az, hogy nézzen utána ő maga azon helyeken, hol megfordult. Fél óra múlva pedig már jött örömtelten jelenteni, hogy igen is, a Rudolf boltban is volt és ott hagyá a pénzt is, irományokat is, melyeket legnagyobb előzékenységgel kapott vissza. — Borászati törzskönyv. A miniszter azon czélból, hogy a Budapestre jövő borkereskedőknek a megbízható nagyobb bortermelőkről rövid utón értesítést adhassou és ez által a hamisítások folytán a magyar bor leszállóit hitelét emelje, borászati törzskönyv felállítását rendelte el és felhívta a törvény- hatóságokat , hogy akár a szolgabirák illetve polgármester, akár megbízható egyének által az e czélból megküldött iveket töltessék ki, úgy, hogy kinek száz hectoliter (százhetvenhát akó) saját termése van, azok a lehetőleg összeírva legyenek. Az összeirási ivek közül , melyek a városhoz tétettek át, egy a városház termében van kitéve, egy kiadatott Niedermann Pálnak, egy Schwarcz Józsefnek, egy Burány Jánosnak, és egy Horváth Mihálynak. Megjegyzi a miniszteri rendelet, hogy az összeiratottak közűi valaki eladná termését a jövő évi összeírásig, ezt levelező lapon tudassák az illetők a minisztériummal, hogy a nyilvántartás a lehető legtökéletesebb legyen. A városhoz küldött ivek május 6-ig beterjosztendők és igy nagyobb bortermelőink saját érdekükben tesznek, ha a beírással nem mulasztják el a határidőt. — A honvédség börszerelvényeinek szállitá- sára kiirt pályázat mint értesülünk már elvan döntsTépen a feleségét verte. Először meglehetős bizalmatlan volt irányunkban, s csak tekintetes uraknak szólitott, de mikor megsejtette, hogy szilvorium is hever a táskánk fenekén, egyszerre méltóságos uraknak avangiroztatott, s érdemesített következő remek toasztjára : Az méltóságos tisztelt tisztel menyek, amiképen ide jöttének vala, jöjjön meg nékiek az sok pénz és az úristen ne sajnálja magukat megáldani ! Ürítvén poharamat! ..... Öreg este volt, mikor Takács miniszteri tanácsos ur villáját elhagytuk, s Őri József uramnak ismét alkalmat nyújthattunk kedvelt napi foglalkozására. S bár nyakig sárosán, s elfáradva értünk haza, azért mégis elmondtuk magunkba: De már most igazán jól mulattunk ! Szabó Mihály. Vasárnapi levél. (Fogadás. — Csak a holdvilág és egy pajkos diák látta. — Elemér baja. — Busulok, hogy nem veszett el. — Még nagyot baj. — Jó tanács, az ellenmondhatásra. — Elv és elv.— Honnan van oly sok kollégám ?) Fogadás, mely élezen alapul, már önmagában véve elég érdekes. A városház elé ültetett fák közül az egyik sarkon levő nagyon desolált állapotot mutató fa azon megjegyzésre inditá egyik ismerőnket, hogy az bizony ki nem fog zöldelni so a. Ilyet állítani pedig büntetlenül az erdőmeüer előtt nem lehet. ~ __