Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 36. szám

Melléklei: az .Esztergom és Vidékea 36. számához. u\ A vállalkozásban Bernfeld Mór lett a nyertes ki már tavaly is szállította a bakancsokat. Bemfeld lóvállalkozó a honvédelmi miniszter által kidolgozott szerződési föltételek szerint, most az orsz. magyar iparegyesülettel fog érintkezésbe lépni és euuek közbejöttével a szállítandó czikkek elkészítésére az eddig jelentkezett ipartársulatok és kis iparosokat felhívja. A képzelhető leghelyesebb arány megálla­pításáról az iparegyesület fog értesülésünk szerint gondoskodni. — Hol a rendőrség? Pénteken délután a budautczáu egy ember a járdán részegségből-e vagy betegség folytán leesett és tovább egy negyed órá­nál ott feküdt mozdulatlanul mereven. Azután nagy nehezen fölkelt, fejét tapogatta és elkezdett igeu bizonytalan léptekkel ide oda, majd körben járni, utáua ugrálni, ugrálva szaladni, megiitődve minden kőben, minden fában, minden ajtóban, a gyermekek és igen sok érett korú közönség nagy örömére. A szegény ember állapota inkább őrülési rohamot, mint ittasságot mutatott. Szemtanuk állítják, hogy egy városi hajdú vagy rendőr a Brenner-féle sai kon a városház közbe befordult, a földön fekvő embert megnézve, de vele nem törődve. Majd elküldetett egy inas a városházhoz, honnan azzal a vigaszta­lással jött vissza, hogy majd jobban lesz az illető, ismerik őt, fölkel az ; a második postának sikerült végre egy rendőrt arra bírni, hogy egy tolonczczal megjelenjen, és bevezettesse. Igen kérjük a rendőr­főnök urat, utasítsa közegeit arra, hogy ilyes ese­tekben is teljesítsék kötelességüket. Értesülünk még, hogy az illető csakugyan beteg, hogy anyja is van, ki már számtalanszor könyörgött unnak kórházba le­endő fölvételéért, de a szegénység folytán elutasit- tatott. Nem tudjuk, mennyiben igaz, mert oly hihe­tetlenül hangzik az, hogy inkáub tévedést hiszünk a dologban rejteni. — Omnibusz hiány. Két bécsi kereskedő jött pénteken a postavonattal és állítólag sem kocsit, sem omuibust nem találtak, hanem gyalog kelle Esztergomba jöuniök. E tekintetben már csak a té­nyek registrálására szorítkozhatunk, mert ismétlé­sekbe keverednénk. — A munkássegédek egylete. Az egyleti or­vos felkéri mindazon tagokat, kik beiratkozni akar­nak, de még az egyleti orvosnál nem jelentkeztek, a végleges fölvétel eszközlése végett délelőtti órák­ban jelentkezzenek. Mint értesülünk, eddig már 100-on felül számlál az egylet tagot. — Öngyilkossági kísérlet. Dojcsány János kir. városi lakos szombatra reggel korán a nála beszállásolva levő katona fegyverével öngyilkossági kísérletet tett és lapoczkájánál önmagát meglőtte. A szerencsétlen még életben van, de felgyógyulá­sához nincs remény. A katonának patronjai meg­vizsgáltattak, azok rendben voltak, és igy neje ál­lítása szerint is, valahol kellett neki, mint volt ka- lonának, eldugva két saját lőszerének lenni, raely- 1 vei az öngyilkosságot megkisérlé. Az indok állító­lag az volt, hogy nejével folyton egyenetlenségei \ oltak. — Színészet. Úgy látszik, Blaháné vendég- szereplése Sopronban elmaradt, s igy Beődyék hato­dikára eljönnek, nyolezadikán előadásaikat megkez- eik. Ezt hirdetik a falragaszok is. melyekből a kö­zönség meggyőződhetik a személyzet minőségéről és a repertoir gazdagságáról. — Baleset. A szentkereszti bucsujárásra újra eljöttek a kecskemétiek is. Már a mint a városon 1 keresztül zarándokoltak, feltűnést keltett, hogy egy beteg asszony is ment, ki teljes odaadással gyalo­golt a többivel. A városon kívül a tokodi határ felé azonban a beteges asszony ereje kimerült és a földre rogyott, mely balesettel szemben a bucsusok majd önmagukkal jótehetetlenek voltak. Végre üdi- tőszerek alkalmazásával annyira mennyire fölüdült és folytatta útját, mi g végre egy szekér fölvette.— 1 Nagyon szép dolog az a vallásos buzgóság, de a physical erőn túl hajtani azt sem szabad. — Szöllökivitel. A Borászati Lapok szerkesz­tősége felszólitja mindazon bortermelőket, kik haj­landók volnának szüretkor közönséges, bornak való, de érett fürtöket hordóba csomagolva wapgonszámra eladni, miután eziránt megkerestetett több német borkereskedő részéről. Ennek a titka az, hogy Német­országba a bor vámja feleraeltetetett 24 márkára, a palaczkboroké pedig 48 márkára, és igy a bor ára nagyon fölment. Tavaly, hogy a németek szüretje nagyon rosszul sikerült, Olaszországból hozattak a I württembergiek és elszásziak szőlőfürtöket, melyeket I saját must jókkal összekeverve kiforrni hagyták és sa- ; ját rósz boraikat ezáltal élvezhetőkké tették. Kik ez­iránt ajánlatokat tenni hajlandók értesítésül elég a czim : Borászati Lapok szerkesztősége Budapest. — Öngyilkosság. Kovács Anna kétyi lakos, ki ezelőtt öt hóval ment férjhez, múlt szerdán délután hazament szüleihez Csatára, ott felment a padlásra és felakasztotta magát. Mire észrevették, holt volt I és minden élesztési kísérlet hasztalanná vált. Az ön- ' gyilkosság oka az voit, hogy férjében csalódott. — A tanférfiak figyelmébe. A „Magyar Pae- dagógiai Szemle“ tizenkét paedagogiai vagy didakti­kai értekezésre hirdet pályázatot. A pályadij 10 arany és 20 ezüst forintban vau megállapítva. A pályamunkáknál a tárgy megválasztása az író tet­szésére bizatik, háromnegyed nyomatott ívnél többre azonban nem terjedhet; beküldési határideje a mun­káknak az 1881. húsvéti szünidő. A lap szerkesz­tősége pályamunkák bírálatára egy fővárosi s három vidéki tanító egyesület küldöttjét fogja felkérni s a jutalmak a jövő évi Eötvös alap gyűlésén fognak oda ítéltetni. A pályamunkák a Pead. Szemlében jelennek meg. Tanügyi irodalmunk fejlesztése érde­kében e kezdeményezést csak helyeselnünk lehet s Őszintén kívánjuk, hogy minél becsesebb dolgoza­tokkal gazdagodjék a nevelésügyi sajtó. A részletesb feltételek a „Magyar Paedagogiai Szemle", e jelesen szerkésztett havi folyóirat 3. füzetéből meg tud- hatók. — Rajtavesztett tolvaj. Csütörtökön az egyik ház padlásán a cluna utczán valamit zörögui halla­nak. Felnéztek. Gczdálkodni látnak a fehérnemüek közt egy egyént, kinek sehogysem akarják elhinni, hogy a háznál valami keresete volna. A tolvaj észre­véve, hogy kutyát látnak a kertben és a kutyának őt nézik, szökni akar, de ez csak akkor sikerül, mi­dőn már jól elpáholhatott és elegyebugyáltatott. — Uj póstahivalal. Tegnap lépett életbe a lekéri postahivatal, Garam-Vezekeny, Damásd, Csata, Nyír és Ágó községek soroztatváu hatáskör e és mű­ködése alá. — Az utazó ügynök nyugtája. Hogy mily furfanggal és alávalósággai tudják az úgynevezett házaló ügynökök a tudatlan nép hiszékenységét ki­játszani és kifosztani, mutatja a következő eset: Egy vidéki asszony mutatott itteni ismerősének egy ké­pet, mely Magyarország ezer éves jubileumát ábrá­zolja és melyet egy házaló ügynöktől három forint­ért vett. Midőn erre az utóbbi felvilágositá, hogy a képpel megcsalták, mert meg kapja ő .íelyben ugyan­azt a képet még szebb kivitelben egy forintért is, az asszony egész meggyőzodteljes naivsággal feleié, hogy biz ő nem egyedül a képért adott 3 frt.ot, ha­noin az utazó ügynök átadott neki egy a képhez tar­tozó nyugtát is, melylyel majd a megtartandó jubiláris ünnepélyre ingyen szállást és ellátást kap, csak a nyugtát kell neki az illető helyen felmutatni. Legszomorubb az egészben nz, hogy az együgyű asz- szony meg felvilágositatni sem engedi magát, hogy megcsalták, mert hát „nem ő maga vett ily nyug­tás képet, hanem többet is eladtak az ő községében. — Levelező lap feleletre. A német biroda­lomban divatban vannak oly levelező lapok, melyek kettősek és azon czélra számitvák. hogy a megkere­sett azonnal felelhessen is. Tökéletes utánzata és pedig helyes utánzata a távirati „felelet fizetve" szokásnak. Az egyik levelező lap a közönséges, a másik csak annyiban különbözik az elsőtől, hogy zárjel közt reá vau nyomatva az Antwort, melyre a küldő már saját czimét előre is ráírhatja. Jó lenne eltanulni, ha némettől is. — Az Írók és művészek junius lmtodiki ki­rándulására Esztergomba Váczott is nagy az érdek­lődés. Eddigelé már sokan jelentkeztek, kiknek ked­véért a kéjutazás hajója a váczi kikötőnél megáll és őket felveszi. Mint Budapestről értesülünk, a hatig- senyben Szűk Csillag Róza is közre fog működni. — Kossuth Lajos iratai első kötete megje­lent az Atheneum kiadásában. Budapesten ünne­pély gyanánt vették és a hatodik kerületi polgári köre bankettet rendezett, melyen igen sok képviselő és magas rangú hivatalnok vett részt. Mehuer Vil­mos kiadására figyelmeztetjük a közönséget, m*rt ezen kiadás amellett, hogy tökéletesen egyez a nagy ■ kiadással,lehetővé teszi annak könnyebb megszerzését. — A magyar nemzet ezred éves fennállása \ ünnepélyének ügyében egy felhívást vettünk Borsodi ■ Szilágyi Dezsőtől, melyet egész terjedelmében nem közölhetünk. Az eszme azonban olyan, hogy azt a nemzet el nem ejtheti s igv a bár kissé túlhajtott felhívásból közöljük a következőket: Közéig a nagy pillauat, melyben milliók ajakéról fog hálaima re- begni a nagy raindenség Teremtőjéhez, ki egy ezred év viszontagságai után is föntartá s újra ébreszté a magyar nemzet életét a népek hullámzó tengerében. E közelgő pillanat: a houalapitás ezredik évfor­dulója. Kinek nem verne szive gyorsabban e gondo­latra? Ki maradhatna érzéketlen azou dicső világ - hős fényes emléke iránt, ki a magyar állam­alkotás ragy művét oly dicsőségteljesen s oly nagyszerű e r e d m é n y n y e l hajtá végre ? Az idő s alkalom erre már elérkezett. Maga ! a helykijelölés is oly dolog, melyet egy folytonosan fejlődő s épülő fővárosban nem igen lehet soká bólogatni. Készemről e kedvező alkalommal a kö­vetkező két helyet hozhatom javaslatba: 1) A vi­gadó előtti tért az emlékszobor számára. Előnyei : semmi kisajátítási költséggel nem járna, bár kevés élénkséggel de gyönyörű fekvéssel bir, három oldal­ról pompás palotacsoportok szegélyezik mindenek- fölött pedig csaknem szemben a várpalotával a sé­tány közepére s a Duuapartra érik, melyen mahol­nap úgyszólván egy egész kis szobortársaság fog egybegyülni. 2. A Károly-körut Huszár-féle telek. Előnyei: rendkívül kedvező fekvése a fővíros legélénkebb központjában, nemcsak az emlékszo­brot, de a walhalla épületét is befogadlia j , mely utóbbi a vigadótér választása esetén külön eső helyre szorulna ; hátránya fájdalom az, hogy igénybevétel igen tetemes kisajátítási költséggel járna, a min különben segíteni lehetne olyformán, ha az uj városház előtti telekcsoport szükségszere­ién kisajátítására szánt összeg inkább erre forditatnék. *** Hamburgi Sorsjegyek hirdetése foglaltatik lapunkban Kaufmann és Simon czégtol a hamburgi sorsjáték gazdag nyereményekben kedvességnek ör­vend, annál inkább, mert állambiztositást élvez és a nevezetes ezég ismeretes pontos és solid kezelése és szerencséje által. Szerkesztői posta. S z e v e r i n. Küldjön kérem újabb népdalokat, ha lehet gazdagabban. Sz. urnák Budapest. Kérem szives találkozását a szokott helyen és időben. Myrtoslo ni bök. Dehogy azok. Csak papírkosárba való növények. Ozorai Őszkor. Érsekújvár. Lelietne-e valami újab­bat kérnünk ? Katinkához. Ugyan mit gondol ! Imádkozni . . . (M. Sz.) Előbb helyesen Írni. Felelős szerkesztő : Körösy László. — Fogadjunk, hogy nem telik bele nyolez nap és az a fa/ zöld lesz ! —- Állom a fogadást. És meghatároztatok a határidő, h nyereség, illetve veszteség mennyisége, a mi minket nem ér­dekel. A fogadás megtörte után harmadnapra, oh cso­dák csodája, a száraznak, az olfagyottuak deciaráit fa a legsze b hajtásokkal dicsekvék a járókelőknek és igy az erdőmester a fogadását megnyerő. Ez természetes utón nem mehetett, volt a I vesztes fél véleménye. Véleménye daczára azouban | mégis természetes utón meut, csakhogy ezen utat a i holdvilág, daczára annak, hogy mindenhova betekint, rég ismert hallgatagságánál fogva el nem áruiá, az a pajkos diák pedig, ki véletlenül éjfél után kelt fel és készülődött pesti útjára, látta ugyan, hogy a hold barátságos fénye mellett dolgoznak a városház sarkán; azt is látta, hogy mit ; a fogadást is tudta; azonban a sürgős pesti ut miatt nem ért reá ezt el­árulni, meg ha elárulta volna is, már későn lett volna. A fogadás sikerültéből nekünk is vau hasz­nunk. Nem fogja a legfeltűnőbb helyen sérteni a szemet, hogy egyik fa kiszáradt és nem kell újra azon gondolkodni, hogy talán helyettesíteni kellene másikkal. Nagyobb azonban a malheurje egyik fiatal em­bernek, ki erős udvarlási hajlamokat árul el, de a legtöbb esetben csak a szándéknál marad. Népes volt a társaság; ismerőnk, nevezzük őt Elemérnek azon szerencsében részesült, hogy egy * menyecskét és egy leányt kísérhessen haza, majd ha vége lesz a mulatságnak. Időközben azonban kénytelen kiválni a társa­ságból, mivel látogatást tett nála a lopó hideg és annyira vitte, hogy képtelen lett mindennemű ac- tióra. Lefekvés, patika sat. A hölgyek azouban nem tudtak semmifelől. Kellemetlenül érinté ugyan őket, hogy szótalau tá­vozott, de vártak másnap fölvilágositást. A felvilágosítás azonban Elemérrel együtt el­maradt másnap is. Harmad nap végre az elveszettnek hitt előál­lott azzal a nyilatkozattal, hogy tessék, itt a fejem, jól megmosni. A menyecske, látva hogy a bünbánaton kívül egyéb okot nem kap, meg is felelt a várakozásnak, de a mosás vége az lett : — Tegnap búsultam, hogy már elveszett; ma már azon búsulok, hogy ime nem veszett el. Kell ennél kellemetlenebb situatió egy udvar­lási hajlamokkal biró nőtelen fiatal embernek ? Vigasztalja magát azonban egy másik társa még nagyobb bajával. Az imádott el akar utazni — fürdőre. És neki nincs annyi ideje és pénze, hogy elkísérhesse a ma­mát. Bár ezen még addig lehet segíteni. Adasson be a képviselőházhoz, egy törvényjavaslatot, mely szerint a szerelmesnek mindig szabad legyen látni szerelme tárgyát. Azután tegyen úgy, mint egy angol képviselő. Az áuglius képviselőknek tudvalevőleg meg van azon joguk, hogy a királyné elé járulhatnak bármikor. Midőn az angol királyné ismert hosszabb né­metországi útját akarta megkezdeni, egyik képviselő az országgyűlésen protestált ezen ut ellen, mivel Ő ez­által akadályozva van azon jogában, hogy bármikor a királyné elé járulhasson. Ha elfogadják a törvényjavaslatot, ő is protes- tálhat az ellen, hogy hölgye elutazhasson. Mert az már régi dolog, hogy nálunk is, sőt csak is nálunk, szabad a protesté lás. Az ugyan más kérdés, hogy van-e mindig ha­szon belőle, mert például az áuglius képviselő ti­lalma sem akadályozta meg a k:rályué utazását, ha­nem az mindegy, az elv meg van mentve. A fődolog pedig az elv. A hölgyek közül ugyan könnyen vígjáték hős­nőjévé válhatik, „kinek elvei vannak," de csak ak­kor, ha ezt nyíltan kimondják. Ha nem árulják el. akkor sokkal jobban ragaszkodnak az elvhez, például a nem engedés elvéhez. Mit tehetnek róla, ha néha néha mégis csak kell engedniük a szeretetteljes kényszernek. Engednek, de — protestálva. Vigasztalják magukat hölgyeim, a férfiak is igy vannak vele. A jó férj sohasem vallhatja azt az elvet, hogy a nő az ur a háznál. Az a piczi papucs azouban, kivált ha ügyesen, szeretetreméltóan kezel­tetik, a meg nem tagadott elvet mégis csak fejte­tőre állítja. Bár talán ez az oka, hogy auuyiau van­nak kollegáim. Agglegény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom