Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 28. szám

28. szám. Esztergom, II. évfolyam. Vasárnap (880. április 4-én. Városi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár : egész évre ............................................6 frt. — kr. f él évre..................................................3„ — „ évnegyedre............................................1 „ 50 „ E gyes szám: 8 kr. As előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­tőséghez, SZÉCHENYI TÉPV 35-IK SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A telekkönyvi hatóság. A múlt évben az esztergomi kir. Járás bíróság­hoz, mint telekkönyvi hatósághoz beadatott 6000 ügy­darabnál több. Ezen forgalomhoz mégis van egy aljárásbiró, ki talán erre a munkára, de megfeszített szorgalom­mal csak, fordíthat 300 napot. A személyzet szaporításért esetleg csak csen­gőnek is a stereostyp válasz, hogy az esztergomi kir. járásbíróság személyzete fölér egy kis törvény­szék személyzetével. A közönség, a jogkereső, a fizető közönség pe­dig panaszkodik, panaszában sokszor olyanokat és olyanokkal vádol, hogy vádjainak alapja nincs, de azért az ok a panaszra csak mindig több és na­gyobb. Ezen állapotokat tagadni nem lehet, ezen té­nyek elvitázliatlanok, nyögi minden ember. Annak a telekkönyvi bírónak elő vaunak Írva a soron kiviil elintézendő ügyek, ezeket a rettene­tes acta halmazból ki kell halásznia, gyorsan elin­téznie és épen a darabok szoktak legtöbb időt, leg­több fáradságot, legnagyoüD ügyeimet igényűé venni, úgy, hogy egy végzésnek meghozatala maga leszorítja a többi elintézésre váró ügyeket, ha az a biró még úgy elhatározza is, hogy aránylag ennyi számot el kell egy nap alatt végeznie. Vegyük hozzá, bogy a telekkönyvi intézmény helyes kezelése egyik főgarantiája a hiteinek ; ve­gyük hozzá, hogy a telekkönyvek behatásáról a köz­élet viszonyainak rendezésére könyveket lehet Írni, hogy ez intézménytől mindenki megvárja azt, hogy ne csak gondos, szakszerű vezetés alatt, hanem gyorsan elintézve a napi viszonyoknak megfelelő hű tükör is legyen. ______________________ „ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA, Ne húzzátok!... Ne húzzátok! szomorú e nóta, Ne húzzátok! szivem megreped! Úgyis elég kin, csalódás marja Megcsalódott ifjú szivemet. Egy vigabbat húzzatok most rája, Melytől a szív lelkesül, hévül, Forrjon benne u szerelem árja: Érted égek rendületlenül ! Ezt húzzátok! ez most az éu nótám Ez hevíti dalos kedvemet ; Oh mi kár, hogy a letűnt időket Visszahozni többé nem lehet . . . Hejli! mikor még ketten voltunk együtt, Nem ily árván, nem ily egyedül Helij ! mikor még ketten énekeltük : Érted égek rendületlenül! Ezt húzzátok! hadd feledjek én is Hadd feledjek, pillanatra bár, Hisz reám a más világon is csak Szenvedések óczeánja vár. Ezt húzzátok ! talán bús szivemben Zajgó bánatom megcsendesül, Hallva ezt a kedves nótát : Érted égek rendületlenül! Ezt húzzátok akkor is ha majdan Véget ér e szenvedések árja Es ez árva, elhagyott kebelnek Jég ölét a néma sir kitárja. .. Minden, minden csak azt mutatja, hogy az állapot már már kezd türhetlen lenni, kezd tart- hatlanná válni és mégis bárhová tekintünk, nem mu­tatkozik remény sehol arra, hogy változást, előnyös, hasznos változást érhessünk el. A baj főforrása nem nálunk, nem helyi viszo­nyainkban rejlik. A nagy forgalmat, bárminő köve- keztetéseket vonjon le belőle a pessimista, bárhogy kárhoztassa a feketén látó szem a hitelügyi műve­letek körül felmerülő nagy, túl nagy forgalmat, ezt sem megakadályozni, sem kisebbíteni palliativ esz­közökkel nem lehet. Az igazságszolgáltatás czélja különben sem az, hanem igenis az, hogy felmerülő viszonyokkal szem­ben helyét megállja. Az elméleti oldallal azonban e téren eredményt nem érhetünk el, hanem szükséges a tényekkel szá­molnunk és ekkor epyéb segitságet nem fogunk ta­lálni, mint vagy a törvényszék visszaállítása, vagy, sőt addig is, a telekkönyvi albirói állásnak még egy albiróvali kibővítése. De ha ennek szükségét érzi mindenki, azért még nem vagyunk ott, hogy e jogos, a körülmé­nyei.: követelte kívánság már be is teljesüljön, sőt még ennek kérvényezése is előre föltételezi, hogy a kérvényező olyan egyén vagy testület legyen, kinek szavát uem leltet figyelembe nem venni. Ily módon pedig csak egy utunk van, és ez törvényhatóságunk kezdeményezése. Azt hisszük, hogy a törvényhatóság érzi azt, miszerint árvaügyei a telekkönyvi hátramaradások folytán szinte szenvednek, érzi azt, hogy saját ér­deke kivanja a bajok orvoslását. A közönség érzi azt, hogy mig a végrehajtási eljárások a lehető erélylyel és buzgalommal foga- natba vétetnek, addig ugzannzon telekkönyvtiél be­jöjjetek ki... húzzátok el sírva! . . Porló szivem tán átszellemül S földobogja még a sir alól is : Érted égek rendületlenül. Lévai Sándor. Vasárnapi levél. (Visegrádi kirándulás. — Hajó kaland. Egyszerű gomb. — Morál. — Szótalan háziúr. — 800 írtból 180 frt füst- — Pistikáin. — Az e fel pohár por! — Esztergomi kör. — Bla- háné. — Mit csinálnak Kukutyinban? — Ki tehát az éljen?) Van-e a szerkesztő urnák Visegrádon külön tudósítója ? Ne feleljen, úgy is tudom, hogy nincs. Nem szándékozom e hallatlan hanyagságról a szerkesztőségnek leczkét tartani, mert a nagy bojt már elmúlt, hanem inkább megkönyörülök és onnan irom Levelemnek legalább elejét. Mert ne gondolja azt senki, hogy Visegrádra csak akkor lehet menni és ott jól mulatni, midőn már a természét kinyílt. Oh, Visegrád kellemes hely máskor is. Csakhogy először kezdjük az utón, mert oda­repülni nem lehet. A kirándulás tervezőinek és végrehajtóinak micsoda fáradságába került azt elérni, hogy ér a reggeli hajóhoz fölkeljek és azt velük együtt el ne mulasszam, azt uem irom le. Elég, hogy ők sok kényelmetlenséget okoztak maguknak. Végre a hajón vagyunk mind a négyen. Közülünk a legerősebb udvarlási hajlamokkal biró azonnal kikutatta a hajón, hogy ime létezik itt is egy velünk utazó ismerős hölgy, kezdjük korán reggel az udvarlást. Tegyétek, gondolám, én majd csak a vizet nézem és segítek a gőzösnek füstölni. A szokásos üdvözlés után az utazás czélja köl­csönösen tudomásra hozatván, miután szomszéd volt a két czél, a hölgy annyira előzékeny volt, hogy az adott egyéb dolgok ugyancsak a végrehajtások adta munka miatt nem mtéztethetnek el, pedig ezek el­intézése önmagában véve már sok végrehajtást meg­akadályozhatna. Maguk az intéző körök tudják azt, hogy mi­dőn a biró mellé joggyakornokot adnak, annak a joggyakornoknak minden ügyessége, tudománya és szorgalma mellett is köteles a biró saját felelős­sége mellett a segitni hivatott munkát átnézni, mi az ügynek sokszor hosszadalmas áttanulmányozásá­val egy jelentőségű. Hanem azért az esztergomi járásbíróság kis törvényszék és az illetékes helyen eddig minden ké­relmet mosolylyal fogadtak. Hálára fogja kötelezni megyénk és városunk minden egyes lakósát, ha a törvényhatóság, mely maga is a saját hatáskörében érzi e bajt, érintke­zésbe tevén magát a törvényszéki elnökkel, misé- riáiuk megszüntetésére a kezdeményezést és kivitelt kézbe veszi. A baj nagy, az orvoslás halasztliatlan, az idő semmi mulasztást nem euged. a tanügyi Duuubdy nyyeimeoe. A vallás és közoktatásügyi minister közrebo­csátotta a középiskoláról szóló törvényjavaslatot és legújabban olvashattuk politikai lapjainkban, hogy ennek tárgyalását a minister még a jelen ülésszak alatt akarja eszközöltetni. A törvényjavaslat aligha minden kifogáson fe­lüli dolgozat. Legalább a hangok mellett, melyek jobban obiigát dicséretekkel vannak telve, hallani szózatokat is, melyek élesen bírálják a javaslatot, sót annak nagyon sokat vetnek szemére. Nem vagyunk hivatva e tekintetben véleményt mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a javaslat torvénynyé emelése valószínűbb mint nem és igy midőn a tanügyi bizottság épen reál iskolánk kér­üuuepek alatt —~elfeledém mondani, hogy husvé t vasárnap volt, — mind a négyünk látogatását kikérte. Ezzel a három részéről megindult az udvarlás, magam részéről az agglegényi és nem agglegényi gondolatok fűzése. Egy egyszerű gomb esett le a hölgy ruhájáról. Kis okok, nagy okozatok. A legerősebb hajlamokkal biró fiatal ember erre egy megjegyzést tesz, mely megjegyzés nagyon magán hordta a kora reggeliség bélyegét és ezzel a bomba el volt pattanva. Éu lettem fölkeresve magányomban és kitün­tetve a társalgás által, sőt a kiszállásnál tett újó­lagos meghívás oly hangon volt mondva, hogy egye­dül magamra szólónak is vehettem volna. Mielőtt tovább fűzném élményeim elsorolását, megmondom,v hogy e két nap alatt, mennyire kirán­dulásunk kinyúlt, midőn társaimat a fiatal pezsgő vér készült elragadni, a tulpajkosság meggátlására miudig elég volt annyit mondanom, hogy : — Nem megyünk leróni a látogatást a szom­szédban ? Morál: korán reggel, álmos fővel ne akarj udvarolni. Természetes, bogy martins hóban nem szokás zöldet keresni és igy mi meghívtuk magunkat ven­dégnek egy oly úri házhoz, hol bizonyosra vettük a szives látást, daczára annak, hogy a háziúr igen szótlan, daczára, hogy a dohányfüstöt ki nem áll­hatja. Egyébként azonban igen derék úri ember és neje ritka példány a mai önző világban. Reggeli. — Reggeli után gyalog parthie a begyekbe. — Azután le a vendégszerető házba. — Pistikára, szólék, jó volna egy kis szentelt souka vagy valami. Az éu Pistikáin nemcsak vállalkozó szellem, de a háziasszonyuyal bizalmasabb lábon is lévén, tudtam, kihez kell gyönge szavaimat fölemelnem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom