Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 54. szám
A megyei közgyűlés. 1879 decz. 1. Mindenekelőtt megemlítjük, hogy rnnlt szá- munkbani értesítésünkből ki maradt egy sor; mely azon idő alatt, mig az alispán elnökölt, a megyei költségvetés letárgyalásáról és elfogadásáról értesít. Hétfőn 10 órakor alispán kir. tanácsos Krup- lanicz Kálmán megnyitja a leginkább városi bizottsági tagoktól látogatott gyűlést. Bemutatja 1) r. R ab c s á k I m r e ujonan kinevezett tiszteletbeli főorvosvost, ki az esküt leteszi. Folytattatik a megyei k ö z m u n k a tárgyában beadott javaslat, melynek tárgyalásánál az esztergomi járás szükségleténél és ennek folytatása körül B r o z o r ád Rezső aránytalanságokat vél felfedezni és ezeket részletezi. M a 11 y a s o v sz k y szolgabiró az aránytalanságokat valódi értékükre reducálván B or o n k ay La j o s indítványára, hogy a Libád. Gyiva, Sárkány közmunkája és a Kőhidgyar- mati közmunka egyrésze a kőhidgyarmat-köbölkúti ut fenrartására fordittassék, e módosítással a beterjesztett javaslat elfogadtatik. Következett a városi költségvetés tárgyalása. A felolvasott véleményes jelentésben a 9000 fitos pénztári maradvány ügye már előzőleg tisztáztatván, a tisztviselők fizetésénél javaslatba hozott 000 ft törlése a Palkovics Károly, Matty a s o v s z k y Kálmán, B r z o r á d Rezső, Boronkay Lajos, Mé száros Károly, Rédly Gyula és Barta Endre biz. tagok között folyt megvitatás után elvettetni és a felterjesztett költség- vetés e tekintetben érintetlenül hagyatni, továbbá a felosztásra vonatkozó véleményes jelentés elfogadtatni, úgy a Kollár Antal nyugdija ügyében ugyancsak a vélen enyes jelentés rövid vita után elfogadtatni határozta to tt. Min is téri leirat, illetve főispáni intézkedés a város által felvétetni határozott 4 5000 ftos kölcsön ügyében, melynek értelmében a megye a város pénzügyei feletti szigorú ellenőrködéssel bizatik meg. Andrássy János főjegyző mindenekelőtt az 1876 évi 20 tcz. intézkedésétől eltérőnek jelenti ki ez intézkedést. Palkovics Károly felvilágosítja a gyűlést a 45000 ft kölcsön tervezetéről, hova fordításáról, törlesztési módozatairól, és hogy ez nem uj teher, b r megbízik a megyében, de elvi jelentőségű lévén a kérdés, e szempontból kér intézkedést. Takács Géza a számokra vonatkozó tévedéseket és ennek folytán a helytelen felfogást hangsúlyozva, csatlakozik az előtte szóló kérelméhez. Sc hwarcz J ó z s e f és Andrássy János felvilágosító megjegyzései után a miniszterhez felirat határoztatik, melyben a megye illetéktelenségét mondja ki ez intézkedés foganatosítására. Az illetéki egyen érték ügyben Esztergom városa 1879 évre 1000 írtra póthitelt kér, mely a Palkovics, Takács Géza, Mészáros Károly, Horváth Géza és Andrássy János biz. tagok közt lefolyt vita után megadatik. A k at o n a b e s z ál 1 á s o 1 á s i ügyben a miniszteri leirat folytán tett véleményes jelentés eile- I n ében Boronkay Lajos az ügy elhalasztását, az erre vonatkozó ügyiratok kiuyomatását és a tagok közti szétosztását indítványozza tanulmányozás végett. Andrássy János ezt fölöslegesnek-tartja, sőt az ügy sürgősségénél fogva veszélyesnek. Ajánlja a kivetendő ..pótadó lehető mérséklését, de érdemleges intézkedést óhajt. , Palkovics Károly és Mattja sovszky Vilmos- szinte az azonnali intézkedés mellett vannak. Rédly Gyula, Boronkai indítványát pártolja, mire Boronkay Lajos még egyszeri felszólalása után a gyűlés azt elfogadja. Ülés vége 2 óra előtt. Délután az alispán tisztán a megyei tisztikarból alakult gyűlést megnyitja és a még hátra levő ügyeket elintézi. Különösen megemlítjük, hogy a főispán Takács Józsefet szolgabirói segéddé kinevezi, továbbá H o r v á t h Géza árvaszéki elnök jelentését az á r v a s z é k működéséről és az á r v a t á r állapotáról. A jele ütés oly eredményeket mutat fel, melyek a közgyűlést meglepik, melyek nemcsak az árvaszék működéséről tesznek fényes bizonyságot, de az árvatár állásában oly ritka eredményt mutat fel, mely páratlan. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette a jelentést. Kedvező jelentést terjeszt be N o zdrovi ez k y Miklós megyei erdőfelügyelő a megyei illetve a községi erdők állapotáról. A folyó ügyek elintézésése után a gyűlés V25 órakor véget ért. A magyar-franczia biztositó részvény-társaság. Van szerencsénk ezennel értesíteni, hogy a „Magyar-Franczia biztositó részvénytársaság“ (So- ciété anonyme d’assurances franco-hongroise) nyolez millió aranyforint azaz busz millió frank alaptőkével Budapesten f. év október 14-én megalakult. Ezen teljesen jegyzett alaptőke egyenkint 100 aranyforintról, azaz 250 frankról szóló 80,000 darab részvényre van felosztva, melyekre négy millió aranyforint, azaz tiz millió frank már készpénzben befizettetett és az ország legelső pénzintézeteinél lett elhelyezve. Az első közgyűlésen a társaság ügyvezetésének élére a közegek megválasztattak. A társaság elfogad biztosításokat: a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; b) jégkárok ellen; c) szárazon vagy vizen szállított javak károsodása ellen; d) az ember életére minden ismert módozat szerint. Irodáit Budapesten IV. kerület, Városház-tér 1-ső szám alatt már megnyitotta, üzletének szervezését pedig az osztrák-magyar monarchia minden részében megkezdte. Nem volt még osztrák vagy magyar biztositó társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garancziát nyújtott volna, mint a mennyit társaságunk neki mindjárt kezdetben nyújtani képes.- Soha, soha, tehát nem tudod hogy Ő engem halálosan megsértett?! — De te nagyon megharagitottad ! — Fenyegetett édesem. . . — Te pedig gúnyoltad kedvesem ! — Tehát kérjen ő bocsánatot tőlem, — vi- szonzá Lotti. — Azt meg fogja is tenni. Becsületbeli kötelessége ! — Na jól van, csak is ezen feltétellel fogadom el meghívásodat. Legyen tehát, de jöjj bizonyosan. — Mikor? — Vasárnap, — igaz hogy kissé hamar van, de jobb hamar, mint későn a fiatal házasoknak. . . — Ha csak képzelhetnéd, milyen volt irányomban. Epen azért bizonyosan nem ígérhetem, hogy eljövök. .Szeretnék rája örökre haragudni. . . De hát a te kedvedért, mégis eljövök. Jól van édesem — szólt mosolyogva Julia s eltávozott. — Néhány órával később Gyula találkozik Bálnáival a kaszinóban s előadja annak a tervet. A férj lelkesedéssel adja beleegyezését s elfogadja a meghívást. On példányképe a barátoknak — igy szól hozzá — soha sem fogom elfelejteni, hogy házi boldogságomat és szerencsémet visszaszerzé. Na csak reméljen barátom, — viszont Gyula — ha nőm az ön nejénél hasonló sikerrel jár el, akkor minden jó rendben van. — Köszönöm; tehát vasárnap! A béke angyalai, midőn otthon találkoztak, elmondták egymásnak tapasztalataikat s a végzést. — Hát kedvesem, jól jártál-e ? — kérdi Gyula. Nem valami, nagy fáradságomba került Lottit rábírni viszonzá Julia — igazán nem hozzám méltó feladat volt az egész. — En is úgy jártam. Bálnái örömében majd- 1 nem megcsókolt; jóformán sajnálom hogy fáradságot is vettem magamnak a munkához. — Csak azt nem értem — mondá Julia — minek is pörölnek annyira össze, ha oly hamar meg- békülnek. — Hiszen meglehet, hogy vasárnapig a szakadás teljes. — Adja az ég hogy úgy legyen, legalább hasznosabbak lehetünk! •— viszonzá Julia. A jövő vasárnap 1/2 1 kor mélyen megindulva Várhalmiékhoz lép be Bálnainé sötét ruhában, mint a hogy válni készülő hölgyhöz illik. Sápadt arcza sűrűén elfátyolozva. Első szava: — Itt van-e már ? — Még nincs kedves gyermekem, — viszonzá Julia anyai hangon — de ne reszkess annyira! — Nem csoda, hiszen jövő sorsom néhány perez alatt el lesz döntve. — És nagy haragod? Halálos neheztelésed? — Már elpárolgott. Ne beszéljünk többé róla, még újra feléleszthetnek. Most csengetés hallatszik. — Bálnái belép Gyula karján, de daczára annak, hogy a kibékülést óhajtotta, külsején mégis némi feszességet lehetett látni. Beszédközben a férj tekintélyét nem akarván csorbítani, oly színben igyekezett feltűnni, mintha ő volna a sértett fél, s csak a látszat kedvéért kifogásokat keres. Neje azonnal átlátta ebbeli tervét s hamisan mosolygott. Bálnái gúnyos kezdett lenni, de neje annál pikánsabb volt, A rövid szóváltás csakhamar ezzel félbeszakadt. Ebédig csak az időjárásról kocz- káztattak meg néhány megjegyzést. Julia, ki ezen kellemetlen intermezzot szintén észrevette, azt gondoló magában, mire a pecsenye itt lesz, majd máskép beszélnek s egy nyájas mosolyt vetett Gyulára, ki oly kihivólag ült ott, mintha j mondani akarná: 1 — Lássátok, ilyen a boldog minta házaspár. Alaptőkénk tetemes nagysága a kezesség, hogy a közönség teljes bizalommal fog hozzánk fordulni, a mely bizalomra, tekintettel az irántunk máris számos oldalról mutatkozó rokonszenvre, annál nagyobb jogosultsággal vélünk számíthatni, mert viszont részünkről is eljárásunk és üzletvitelünk a méltányosság, pontosság és legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg- felelend. Teljes tisztelettel maradtunk az igazgatóság. Hírek. — Több oldalról megkeresésben részesültünk, hogy mi lesz lapunk jövője ? A kérdés bizonyosan azt akarja érteni, hogy lesz-e lapunknak folytatása ? Kijelenthetjük, hogy jövőnket közönségünk biztosítja, nem megrendelés vagy subventió. Addig is, mig az előfizetési felhívást közzéteheti ük, eláruljuk, hogy lapunk előfizetési ára a jövő évre leszállittatik, egy évre 6 ft, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft, 50 kr. Ennyit előzetes tudomásul. — Salvator János főherczeg már jelzett felügyeleti kőrútjában Esztergomba hétfőn délután megérkezett. Megérkezése után azonnal riadót fuvattatott és az összes helybeli katonaságot kirendelő a Széchenyi térre, hol szolgálati jelentést tétetett. A helybeli parancsnokság először tévedésben volt az ösz- szejöveteli hely felől, mi zavarra adott okot, mig végre a főherczeg előtt fellehetett állítani az ezredet. A megtartott szemle után megtekintő a főherczeg a kórházat, az irodákat, kedden pedig folytatta az inspiciálást, melynek pontossága és figyelme még a kiszállásolt katonák alvó helyeire is kiterjedt. Most folynak a gyakorlatok, hol bámulatot kelt a főherczeg kitartása, melylyel az idő viszontagságait tűri. Megemlítjük még, hogy idejövet a főherczeg útjában szánt használt. — A vasút ügyében Fackh Károly és Fuchs Miksa a múlt héten Bécsben voltak némi alkudozások tárgyában. A tervezet benyújtása elé újra akadályok gördültek, melyek pár napi késedelmst okoznak, de egyéb hatással nem bírnak, bár ezek beterjesztése nélkül a törvényjavaslat sem terjeszthető be az ország gyűlés elé. — Az iparosok nagy gyűlése, melviek eszméje iparosaink, és különösen az egyesült ipartársulat és a csizmadia ipartársulat részéről már egy hónapja ventiláltatott, múlt vasárnap megtartatott, melynek eredménye : egy küldöttség menesztése Budapestre, mely küldöttség: Major János, Neumayer Károly, Kovács Albert, Dóczy Ferencz, és Knapik János urakból áll. — A küldöttség, melyet a vasárnap tartott iparos nagygyűlés Budapestre küldöttségül menesztett, Major János tanár elnöklete alatt vasárnap délután értekezletet tartott s megállapittatott az elutazás ideje és módja, továbbá a Budapestem teendők sorrendje. A megállapodás értelmében hétfőn délután a bécs-bu- dapesti vonattal le utaztak és a körülményekhez képest szerdán reggelre visszajönnek. — Az iparos küldöttség megérkezett Budapestről és küldetésének eredményéről a következőkben értesülünk: Mindenekelőtt Pór Antalt keresték fel lakásán, ki a küldöttség által is, de annál inkább anDak czélja által a legnagyobb mértékben meg volt lepetve és csak a küldöttség utján látszott érMost jelentik, hogy az ebéd tálalva van; át" mentek az étterembe. A leves után Gyula kezdett átalánosan beszélni a házas életről, utalván saját boldogságára, s rejtett ezélzásokat ejtett el azon kellemetlen helyzetről, melyben Bálnái nejével van. Lotti és férje kényszeritett mosolylyal feleltek Gyula megjegyzéseire s egyáltalában majdnem az ebéd végéig a hangulat feszes volt. De midőn a gyümölcsöt feltálalták, a társalgás mint azt Julia előre jósolá, élénkebb Ion. Lotti még nem nevetett ugyan, de tartózkodó és fenhéjázó modorával felhagyott. — Férje jó kedvvel mindenféle dolgokról kezdett egész kedélyesen csevegni. Julia most elérkezettnek hitte az időt, melyben egy gyors fordulattal a házaspárt kibékítse. De midőn az előre győzelmet Ígérő hadjáratot egy merész támadással megakarja kezdeni, Gyula véletlenül ledönti könyökével a sótartót. Julia nagyon babonáska volt s elhalváuyodott, s e benső felindulását nem tudta fékezni s megfeledkezvén szerepéről, mindenki által halhatólag e szót ejté ki: — Ügyetlen! Gyula bíborvörös lett s egy pillanatra ugyan tétlen volt, de haragja azonnal kitört, mivel bántotta, hogy neje épen azok előtt sértette meg, kiknek a boldog házasok példánykópét akarták mutatni. — Kedves barátom, — mondá hidegen Gyula — igenis az az ügyetlen, ki a sótartót olyan alkalmatlan helyre tévé. Különben nem is értem, mikép lehet oly gyenge talapzatú sótartót venni, különösen akkor, midőn annak vevője oly babonás, hogy a kidőlt sótartó rossz következményeiben szentül hisz. — Ha az ember valamit vásárol — viszonzá ngerülten Julia egész a sírásig kipirulva — nem képzelheti, hogy ne lehetne az asztalhoz ülni ügyetlenségek nélkül. Lotti tányérára hajlott s gúnyosan mosolygott.
