ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-08 / 61. szám

akinek töri a lábát. Hát bizony szó ami szó, de be kell ismernünk, hogy csehül vagyunk. Elég baj ez nekünk, de még mindig nem olyan rossz, mintha csehszlovákul volnánk. Odaát, a nagy győzőknél, az elasztikus csehek által birtokolt nagy darab földön, eddig ügyesen eltakart súlyos gazdasági válság in ílett más, nekik rossz, nekünk vigasztaló tünetek, már nem is sz rványosan, hanem folyamatosan m tatkoznak. A Felvidéken erősen követelik az őket megillető autonómiát. Ugyanez történik a ruthén földön is. Az egy tömegben milliószámra élő németség már tovább ment. Ott már nem is követelődznek, hanem Németországhoz való csatlakozással fenyegetődznek. Közvetlen szomszédok faj és nyelvrokonaikkal. Minél jobban mélyül el Csehszlovákiában a gazdasági válság, annál intenzivebbekké válnak a fentiek és közelednek a megvalósulás felé. Hogy mi sors vár az eredeti magra összezsugorodott, jelenleg kétszer akkora területen uralkodó és élő Csehország lakosságára, azt nagyon könynyű elképzelni, különösen, ha tudjuk azt, bogy a csehek között menynyi a kommunista. A csehek jövendőbeli sorsáért nekünk ne fájjon a fejünk, sőt a francia tőke miatt sem, melyet ott teljes veszendőség fenyeget. Romániában és Jugoszláviában a gazdasági válság sokkal gyorsabb tempóban sietteti a politikai bomlást, mint azt hisszük. Mindkét nagyra nőtt államból nagyon különös hírek szivárognak ki. Romániát már a francia tőke sem képes megmenteni az államcsődtől. A kapcsolt részek erősen közelednek a leváláshoz. Hiába tákolták össze ezt az államot, hiába csatolták a kulturált Erdélyt műveltség tekintetében mélyen alatta álló Oláhországhoz. Nem fog megmaradni a tákolmány, hisz az oláh intelligencia hiánya miatt európai adminisztrációt sem tudnak adni Erdély, Beszarábia és Dobrudzsának, de végeredményben még önmaguknak sem. 1 Romániát a gazdasági válság mellett erősen bomlasztja az erkölcsi züllés is. Jugoszláviában már annyira roszszak a politikai viszonyok, hogy az államhatalom nem akar megtűrni határain belül idegen újságírót. Vallási különbségek marják kérlelhetetlenül a Parisban kieszelt nagy jugoszláv egységet ós itt is bosszút áll a kulturátlanságnak alárendelt kultúra. Amikor ezek a képek jelennek meg a magyar filmen, akkor látjuk igazán, hogy nem autogén hegesztővel forrasztották össze az utódállamokat, hanem csak sárral vannak azok összetapasztva. A sár ragacs repedezik és a repedéseken keresztül süt be a magyar nap, a mi gazdasági válságunk megszűnése. VI merte a jelenvolt közönség Mécs költészetét, mutatja az, hogy később már a közönség köréből hangzott fel a kívánság, hogy melyik költeményét szeretnék hallani, ami a költőnek szemmelláthatoan jól esett. Több költeménynek már a címe is tapsvihart eredményezett. Ám nemcsak a költemények vitán felülálló szépsége okozta ezt a kivételesen nagy lelkesedést, hanem az a szinte szokatlanul tökéletes előadóművészet is, amellyel a költő rendelkezik. Laub István zongoraművész brilliáns játéka csak fokozta az est művészi szinvonalat és meleg hangulatát. Mindkét előadót babérkoszorúval lepte meg a rendezőség. Aki nem jött el, igazán sajnálhatja, aki ott volt, soha *el nem felejti. Mécs László irodalmi estje. A jelenkori magyar irodalom egyik legtündöklőbb tehetségének, Mécs László premontrei kanonok, plébánosnak, az elszakított Felvidék nagy költőapostolának tiszteletére gyűlt egybe szombaton esti fél 9 órakor az Öreg Hollók meghívására az esztergomi intelligens közönség egy eléggé szégyenletesen kis része és a dorogi és tokodi intelligencia meghatóan nagy száma. Ez utóbbi helyeken, mint hallottuk, a költő ottani tisztelői toborozták egybe az érdeklődőket és senkise bánta meg, hogy eljött, mert egész életre szóló felejthetetlen élményt vitt haza a Fürdő nagyterméből. A megnyitó beszédet az öreg Cserkészek nevében Dr. Eggenhoff er Béla kórházi tb. főorvos mondotta, megemlékezve az esztergomi cserkészet 10 év előtti őskoráról, amikor boldogult Parcsami Henrik bencéstanár lelkesedése teremtett a városban oly öntudatos cserkészéletet, hogy az abban résztvettek, így az előadó is, büszkén vallják magukat ma is cserkészeknek. Majd felhívta a közönséget cserkészeink szeretetteljes támogatására, mert a jövő évi gödöllői Jamboree nemcsak a cserkészek, hanem az egész ország részére nagyfontosságú. Üdvözölte Mécs Lászlót és Laub István zeneművészeti főiskolai tanárt, akik a jó .ügy érdekében készséggel engedtek a rendezőség szeretetteljes meghívásának. Dr. Magasi Artúr bencés tanár fejtegette ezután Mécs László költői egyéniségét és szererepét a mai modern költészetben, lelkes szavakkal. Laub István, a Zeneművészeti Főiskola kiváló zongoratanárának virtuóz zongoraszámával kezdődött meg az est műsora, a jelenvolt közönség azonban bármennyire is el volt telve a zeneszámok nagyszerűségével és szépségével, a Költőt akarta mielőbb hallani. Amikor Mécs László megjelent az emelvényen a premontreiek kékőves fehér reverendájában, a közönség percekig tartó tapssal üdvözölte. Fokozta a lelkesedést a szerző minden egy versének mesteri elszavalásával. Talán mióta elkészült a Fürdő nagyterme, nem volt oly lelkes és hosszas tapsvihar benne, laktanya elé szórják. Annyira tervmint ez alkalommal. A költő elsőül szerű ez a munka, hogy pontosan a „Vadócba rózsát oltok, hogy' megvárták, amíg az éjfélig figyelő szebb legyen a föld!" c. versétsza-'tűzoltó őrszemélyzet a vigyázást S^!^ után követték koltoi működésének. És sorra íottj . Jf ,. . ^ ezután a sok szebbnél-szebb Mécs- el romt

>oló munkájukat. Ez a gyavers, köztük a csodaszép „Királyfi; lázatosság mélyen belenyúl a város három kívánsága", legvégül a |meg-; jövő boldogulásába, hiszen tagadhaható „Hordár" ... Hogy mennyire is- tatlan az a tény, hogy a budapestiek Huligánok. Már majdnem azt kell hinnünk, hogy egy szervezett gonosztevő banda garázdálkodik városunkban, melynek az a célja, hogy meghiúsítsa a város idegenforgalma, tehát jövője érdekében nagy fáradsággal létesített kertesítéseket, virágosítást és mindennemű csinosítást. Nem múlik el nap annélkül, hogy ez a veszedelmes garázda-csoport valami csínyt ne követne el: hol újból elültetett díszcserjéket huzigálnak ki, szándékosan végigtapossák a virágágyakat, legurítják a Csernoch János-úti partmellvédről a virágvázákat, drága agavékat csonkítanak meg, nemes orgonabokrokat tördelnek le, rózsafákat tördelnek el, sőt újabban azzal is szórakoznak, hogy az alacsonyabban levő ablakok virágdíszét kiszedik és néhány lépéssel odébb eldobják, sőt a kisdunaparti virágvázákból kiszedik a virágokat és gyökerestől a tűzoltóA vármegye nem tartja időszerűnek a politikai gyülésezés reformját. és egyáltalán a nálunk megforduló idegenek azért keresik fel újabban nagy tömegekben Esztergomot, mert egy kedves, tiszta és virágosán derűs várost találnak itt. Ha mi nem fogjuk a minket felkereső közönségnek mindazt nyújtani, amit az megkíván, akkor nem várhatjuk azt sem, hogy az bennünket felkeressen. A virágosítás pedig egyik legerősebb eszköze a városszépítésnek és vele az idegenforgalom emelésének. Aki ezt a munkát lerombolja, az a város léterdekei ellen visel háborút és megérdemli, hogy vele szemben a háború szigorú szabályai alkalmaztassanak és velük, mint martalócokkal bánjanak el. Minden városát szerető embertől meg kell követelnünk, hogy ne csak maga óvja és védje ültetvényeinket, hanem, mint a közvagyon egyik részese, maga is segítsen minden garázdálkodást megakadályozni és megtorolni. Iskoláink hívják fel a tanulóifjúság figyelmét állandó oktatással arra, hogy fegyelmezett viselkedéssel szüntessék meg azt az esztergomi babonát, emely minden rendetlenkedést a „gyerekek" számlájára akar íratni; a legalkalmasabb mód volna pedig erre az, ha éppen a tanulóifjúság volna a legalkalmasabb és legszemfűleseb őrsereg, mint más nyugati népeknél. De az államrendőrséghez is volna egy kérésünk. Végre is a közvagyon rongálói és a gazdasági fellendülés ellenségei ellen erélyesen fel kell lépni és őket lehetetlenné kell tenni. Azonban a sajtóban megjelenő úgynevezett panaszos levelekkel is nagyon csínján kell bánni; nem lehet például a magán pénzekbőljétesített szépítésekről úgy emlékezni meg, hogy inkább a kocsiutakat javítanák meg azon a pénzen. Ugyanis magánakciók révén lehet szerény csinosításokat létesíteni, de nem lehet költséges városi feladatokat elvégezni. Az ilyen meggondolatlan cikkek csak arra valók, hogy a kevés ítélőképességű emberekben bizonyos elégületlenség keltessék fel, ami azután bokorki húzgál ás ban és egyéb romboló cselekedetekben Komárom—Esztergom megye köz-1 A közgyűlés ezen feliratait annak gyűlése dr. Lingauer Sándor főis- idején a kisgyűlési állásfoglalások- I nyilvánul meg. pán elnöklete mellett, letárgyalta é^ l^^íi m

¥\ Legyünk résen városszerető polminden változtatás nelkul elfogadta részletesen ismertettük. Ezután el-! r , , .„ ^i p L-1 a vármegyei kisgyűlés cca 50 fel-'fogadta a közgyűlés a különböző (

2

arok és a kezdő Al Caponek es irati javaslatát, amelyek közül na-j alapok zárszámadásait, elhatározta gyakorló huligánok ellen vegyük r r É , jgyobb érdeklődést váltott ki Bé.vés Borah amerikai senator üdvözlését, fel a-harcot! üéggyármegnylfáS- j vármegye közönségének állásfogla-1 a vm. gyámpénztári kölcsönök ke- j lása a politikai gyűlések megtartha1 zelési költségének az eddigi 2%-ról — tásának engedélyezése és a titkos % e

/o-ra való leszállítását, a vár-i választói jogi törvény megalkotása megyei gyámpénztárból 100.000 P A tanítóképző rajz- és kézitárgyában. A törvényhatósági bi-j kölcsön felvételét, a közegészség- munka kiállítását, amelyről|lapunk zottság a kisgyűlés javaslatának el- j ügyi vm. szabályrendelet megalko- legutóbbi számában már megemléfogadásával a jelenlegi időpontot tását, a szállodai stb. iparokról al- keztünk, hétfőn délután dr. Serédi i Tisztelettel értesíti a húsipari szak-1 osztály a nagyérdemű közönséget, | hogy a volt városi jéggyár június^ 1-én megnyílt. j Jegyváltás Rudnai-tér 6. szám alatt, Fiedler-f éle hentes üzlet- ! ben (Kerektemplommal szemben). A.jégjegy ellenében az árú a gyárban vehető át. Nagyobb megrendelést házhoz szállítunk. Szives pártfogást kér: Húsipari Szakosztály. nem találta alkalmasnak ezen mélyreható reformokra, mert ma, amikor a megélhetés gondjai és a súlyos és általánosan nehéz gazdasági helyzet s a jövő bizonytalansága az embereket hajlamossá teszi az elégedetlenségre, nem kívánatos ezen lelkiállapotot újabb izgalmaknak kitenni. kotott, a kéményseprési szabályrendeletek módosítását és a közhelyen a közönség rendelkezésére tartott gépjárművel űzött gépkocsiipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet megalkotását. Jusztinián biboros-hercegprimás is megtekintette, s közel egy óra hoszszat tartózkodott az érdekes látnivalók között. A főpásztort Bartal Alajos igazgatóval élén a tanári kar több tagja fogadta s Hidegh Béla rajztanár kalauzolta. A kiállítás szerdán este zárul. Megtekintését melegen ajánljuk olvasóinknak.