ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-08 / 61. szám

akinek töri a lábát. Hát bizony szó ami szó, de be kell ismernünk, hogy csehül vagyunk. Elég baj ez nekünk, de még mindig nem olyan rossz, mintha csehszlovákul vol­nánk. Odaát, a nagy győzőknél, az elasztikus csehek által birtokolt nagy darab földön, eddig ügyesen eltakart súlyos gazdasági válság in ílett más, nekik rossz, nekünk vigasztaló tünetek, már nem is sz rványosan, hanem folyamatosan m tatkoznak. A Felvidéken erősen követelik az őket megillető autonómiát. Ugyanez történik a ruthén földön is. Az egy tömegben milliószámra élő német­ség már tovább ment. Ott már nem is követelődznek, hanem Német­országhoz való csatlakozással fenye­getődznek. Közvetlen szomszédok faj és nyelvrokonaikkal. Minél job­ban mélyül el Csehszlovákiában a gazdasági válság, annál intenziveb­bekké válnak a fentiek és közeled­nek a megvalósulás felé. Hogy mi sors vár az eredeti magra össze­zsugorodott, jelenleg kétszer akkora területen uralkodó és élő Csehor­szág lakosságára, azt nagyon köny­nyű elképzelni, különösen, ha tud­juk azt, bogy a csehek között meny­nyi a kommunista. A csehek jöven­dőbeli sorsáért nekünk ne fájjon a fejünk, sőt a francia tőke miatt sem, melyet ott teljes veszendőség fenyeget. Romániában és Jugoszláviában a gazdasági válság sokkal gyorsabb tempóban sietteti a politikai bom­lást, mint azt hisszük. Mindkét nagyra nőtt államból nagyon külö­nös hírek szivárognak ki. Romániát már a francia tőke sem képes meg­menteni az államcsődtől. A kap­csolt részek erősen közelednek a leváláshoz. Hiába tákolták össze ezt az államot, hiába csatolták a kul­turált Erdélyt műveltség tekinteté­ben mélyen alatta álló Oláhország­hoz. Nem fog megmaradni a tákol­mány, hisz az oláh intelligencia hiánya miatt európai adminisztrá­ciót sem tudnak adni Erdély, Be­szarábia és Dobrudzsának, de vég­eredményben még önmaguknak sem. 1 Romániát a gazdasági válság mellett erősen bomlasztja az er­kölcsi züllés is. Jugoszláviában már annyira rosz­szak a politikai viszonyok, hogy az államhatalom nem akar megtűrni határain belül idegen újságírót. Vallási különbségek marják kérlel­hetetlenül a Parisban kieszelt nagy jugoszláv egységet ós itt is bosszút áll a kulturátlanságnak alárendelt kultúra. Amikor ezek a képek jelennek meg a magyar filmen, akkor látjuk igazán, hogy nem autogén hegesz­tővel forrasztották össze az utód­államokat, hanem csak sárral van­nak azok összetapasztva. A sár ragacs repedezik és a repedéseken keresztül süt be a magyar nap, a mi gazdasági válságunk meg­szűnése. VI merte a jelenvolt közönség Mécs költészetét, mutatja az, hogy később már a közönség köréből hangzott fel a kívánság, hogy melyik költe­ményét szeretnék hallani, ami a költőnek szemmelláthatoan jól esett. Több költeménynek már a címe is tapsvihart eredményezett. Ám nemcsak a költemények vitán felülálló szépsége okozta ezt a ki­vételesen nagy lelkesedést, hanem az a szinte szokatlanul tökéletes előadóművészet is, amellyel a költő rendelkezik. Laub István zongora­művész brilliáns játéka csak fokozta az est művészi szinvonalat és meleg hangulatát. Mindkét előadót babérkoszorúval lepte meg a ren­dezőség. Aki nem jött el, igazán saj­nálhatja, aki ott volt, soha *el nem felejti. Mécs László irodalmi estje. A jelenkori magyar irodalom egyik legtündöklőbb tehetségének, Mécs László premontrei kanonok, plébánosnak, az elszakított Felvidék nagy költőapostolának tiszteletére gyűlt egybe szombaton esti fél 9 órakor az Öreg Hollók meghívására az esztergomi intelligens közönség egy eléggé szégyenletesen kis része és a dorogi és tokodi intelligencia meghatóan nagy száma. Ez utóbbi helyeken, mint hallottuk, a költő ottani tisztelői toborozták egybe az érdeklődőket és senkise bánta meg, hogy eljött, mert egész életre szóló felejthetetlen élményt vitt haza a Fürdő nagyterméből. A megnyitó beszédet az öreg Cserkészek nevében Dr. Eggenhoff er Béla kórházi tb. főorvos mondotta, megemlékezve az esztergomi cser­készet 10 év előtti őskoráról, ami­kor boldogult Parcsami Henrik ben­céstanár lelkesedése teremtett a vá­rosban oly öntudatos cserkészéletet, hogy az abban résztvettek, így az elő­adó is, büszkén vallják magukat ma is cserkészeknek. Majd felhívta a közönséget cserkészeink szeretettel­jes támogatására, mert a jövő évi gödöllői Jamboree nemcsak a cser­készek, hanem az egész ország ré­szére nagyfontosságú. Üdvözölte Mécs Lászlót és Laub István zene­művészeti főiskolai tanárt, akik a jó .ügy érdekében készséggel enged­tek a rendezőség szeretetteljes meg­hívásának. Dr. Magasi Artúr ben­cés tanár fejtegette ezután Mécs László költői egyéniségét és szere­repét a mai modern költészetben, lelkes szavakkal. Laub István, a Zeneművészeti Főiskola kiváló zongoratanárának virtuóz zongoraszámával kezdődött meg az est műsora, a jelenvolt kö­zönség azonban bármennyire is el volt telve a zeneszámok nagyszerű­ségével és szépségével, a Költőt akarta mielőbb hallani. Amikor Mécs László megjelent az emelvé­nyen a premontreiek kékőves fe­hér reverendájában, a közönség percekig tartó tapssal üdvözölte. Fokozta a lelkesedést a szerző minden egy versének mesteri el­szavalásával. Talán mióta elkészült a Fürdő nagyterme, nem volt oly lelkes és hosszas tapsvihar benne, laktanya elé szórják. Annyira terv­mint ez alkalommal. A költő elsőül szerű ez a munka, hogy pontosan a „Vadócba rózsát oltok, hogy' megvárták, amíg az éjfélig figyelő szebb legyen a föld!" c. versétsza-'tűzoltó őrszemélyzet a vigyázást S^!^ után követték koltoi működésének. És sorra íottj . Jf ,. . ^ ezután a sok szebbnél-szebb Mécs- el romt >oló munkájukat. Ez a gya­vers, köztük a csodaszép „Királyfi; lázatosság mélyen belenyúl a város három kívánsága", legvégül a |meg-; jövő boldogulásába, hiszen tagadha­ható „Hordár" ... Hogy mennyire is- tatlan az a tény, hogy a budapestiek Huligánok. Már majdnem azt kell hinnünk, hogy egy szervezett gonosztevő banda garázdálkodik városunkban, melynek az a célja, hogy meghiú­sítsa a város idegenforgalma, tehát jövője érdekében nagy fáradsággal létesített kertesítéseket, virágosítást és mindennemű csinosítást. Nem múlik el nap annélkül, hogy ez a veszedelmes garázda-csoport valami csínyt ne követne el: hol újból el­ültetett díszcserjéket huzigálnak ki, szándékosan végigtapossák a virág­ágyakat, legurítják a Csernoch Já­nos-úti partmellvédről a virágvázá­kat, drága agavékat csonkítanak meg, nemes orgonabokrokat tördel­nek le, rózsafákat tördelnek el, sőt újabban azzal is szórakoznak, hogy az alacsonyabban levő ablakok vi­rágdíszét kiszedik és néhány lépés­sel odébb eldobják, sőt a kisduna­parti virágvázákból kiszedik a virá­gokat és gyökerestől a tűzoltó­A vármegye nem tartja idősze­rűnek a politikai gyülésezés reformját. és egyáltalán a nálunk megforduló idegenek azért keresik fel újabban nagy tömegekben Esztergomot, mert egy kedves, tiszta és virágosán de­rűs várost találnak itt. Ha mi nem fogjuk a minket felkereső közön­ségnek mindazt nyújtani, amit az megkíván, akkor nem várhatjuk azt sem, hogy az bennünket felkeressen. A virágosítás pedig egyik legerősebb eszköze a városszépítésnek és vele az idegenforgalom emelésének. Aki ezt a munkát lerombolja, az a város léterdekei ellen visel hábo­rút és megérdemli, hogy vele szem­ben a háború szigorú szabályai al­kalmaztassanak és velük, mint mar­talócokkal bánjanak el. Minden vá­rosát szerető embertől meg kell kö­vetelnünk, hogy ne csak maga óvja és védje ültetvényeinket, hanem, mint a közvagyon egyik részese, maga is segítsen minden garázdál­kodást megakadályozni és megto­rolni. Iskoláink hívják fel a tanuló­ifjúság figyelmét állandó oktatással arra, hogy fegyelmezett viselkedés­sel szüntessék meg azt az eszter­gomi babonát, emely minden ren­detlenkedést a „gyerekek" számlájára akar íratni; a legalkalmasabb mód volna pedig erre az, ha éppen a tanulóifjúság volna a legalkalma­sabb és legszemfűleseb őrsereg, mint más nyugati népeknél. De az államrendőrséghez is volna egy kérésünk. Végre is a közvagyon rongálói és a gazdasági fellendülés ellenségei ellen erélyesen fel kell lépni és őket lehetetlenné kell tenni. Azonban a sajtóban megjelenő úgy­nevezett panaszos levelekkel is na­gyon csínján kell bánni; nem lehet például a magán pénzekbőljétesített szépítésekről úgy emlékezni meg, hogy inkább a kocsiutakat javíta­nák meg azon a pénzen. Ugyanis magánakciók révén lehet szerény csinosításokat létesíteni, de nem le­het költséges városi feladatokat el­végezni. Az ilyen meggondolatlan cikkek csak arra valók, hogy a ke­vés ítélőképességű emberekben bi­zonyos elégületlenség keltessék fel, ami azután bokorki húzgál ás ban és egyéb romboló cselekedetekben Komárom—Esztergom megye köz-1 A közgyűlés ezen feliratait annak gyűlése dr. Lingauer Sándor főis- idején a kisgyűlési állásfoglalások- I nyilvánul meg. pán elnöklete mellett, letárgyalta é^ l^^íi m ¥\ Legyünk résen városszerető pol­minden változtatás nelkul elfogadta részletesen ismertettük. Ezután el-! r , , .„ ^i p L-1 a vármegyei kisgyűlés cca 50 fel-'fogadta a közgyűlés a különböző ( 2 arok és a kezdő Al Caponek es irati javaslatát, amelyek közül na-j alapok zárszámadásait, elhatározta gyakorló huligánok ellen vegyük r r É , jgyobb érdeklődést váltott ki Bé.vés Borah amerikai senator üdvözlését, fel a-harcot! üéggyármegnylfáS- j vármegye közönségének állásfogla-1 a vm. gyámpénztári kölcsönök ke- j lása a politikai gyűlések megtartha­1 zelési költségének az eddigi 2%-ról — tásának engedélyezése és a titkos % e /o-ra való leszállítását, a vár-i választói jogi törvény megalkotása megyei gyámpénztárból 100.000 P A tanítóképző rajz- és kézi­tárgyában. A törvényhatósági bi-j kölcsön felvételét, a közegészség- munka kiállítását, amelyről|lapunk zottság a kisgyűlés javaslatának el- j ügyi vm. szabályrendelet megalko- legutóbbi számában már megemlé­fogadásával a jelenlegi időpontot tását, a szállodai stb. iparokról al- keztünk, hétfőn délután dr. Serédi i Tisztelettel értesíti a húsipari szak-1 osztály a nagyérdemű közönséget, | hogy a volt városi jéggyár június^ 1-én megnyílt. j Jegyváltás Rudnai-tér 6. szám alatt, Fiedler-f éle hentes üzlet- ! ben (Kerektemplommal szemben). A.jégjegy ellenében az árú a gyárban vehető át. Nagyobb megrendelést házhoz szállítunk. Szives pártfogást kér: Húsipari Szakosztály. nem találta alkalmasnak ezen mély­reható reformokra, mert ma, ami­kor a megélhetés gondjai és a sú­lyos és általánosan nehéz gazda­sági helyzet s a jövő bizonytalan­sága az embereket hajlamossá te­szi az elégedetlenségre, nem kívá­natos ezen lelkiállapotot újabb iz­galmaknak kitenni. kotott, a kéményseprési szabály­rendeletek módosítását és a köz­helyen a közönség rendelkezésére tartott gépjárművel űzött gépkocsi­ipar gyakorlásáról szóló szabály­rendelet megalkotását. Jusztinián biboros-hercegprimás is megtekintette, s közel egy óra hosz­szat tartózkodott az érdekes látni­valók között. A főpásztort Bartal Alajos igazgatóval élén a tanári kar több tagja fogadta s Hidegh Béla rajztanár kalauzolta. A kiállítás szer­dán este zárul. Megtekintését mele­gen ajánljuk olvasóinknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom