ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-12 / 16. szám

Re viz tót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 16- szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. február 12 A biboros hercegprímás nagyböjti körlevele a szenvedések elviseléséről és mai szociális, emberbaráti kötelességeinkről. Most jelent meg dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás böjti körlevele, amely az emberiség szenvedéséről, a csapások okairól, a szenvedések hősies elviseléséről és a magyar katolikusságnak mai szociális, emberbaráti feladatairól szól. — A láthatatlan keresztek egész erdejével járunk, — mondja a heícegprimás gyö.iyörű főpásztori levelében — kicsinyek, nagyok, előkelők és névtelenek, s a keresztet hordozok csapata napról-napra nagyobb és számosabb lesz. — Meggörnyedünk a kereszt súlya alatt, de az, ki előttünk viszi keresztjét, erőt sugároz belénk példájával. — A szenvedő Krisztus mellett nem lehet ideál, eszménykép egy vigadó, folyton örömmel telt egyház, mert az egyház Krisztus életét folytatja a földön, az egyház Krisztus titokzatos teste, márpedig ha Krisztus valódi testét véresre tépték a szenvedések, mi, művének folytatói, nem maradhatunk el az isteni Mester példaképétől. Vagy elfajzott fiak vagyunk-e, akik annyira irtózunk a nehézségektől, mikori * királyunk, atyánk „megalázta magát, engedelmes lévén mindhalálig, éspedig kereszthaláláig ? — De hiszen a szenvedést úgy sem kerülhetjük el! Ez a világnak, a történelemnek, a létnekJs haladásnak kikerülhetetlen eszköze. Lépcső a szenvedések keresztje, melyen mindig magasabbra juthatunk fel. A hercegprímás ezután a szenvedésben hősies példát mutató szentek egész sorát állítja szemeink elé, majd folytatja: — Vájjon nem szükségesek-e en nek a világnak, a könnyelmű és anyagiakra épült önzésnek a mai idők kemény ostorcsapásai ? Nem kell e talán nagyon is kemény és keserű orvosság nagy sebeinkre? Nem beteg-e ez a világ, mely bizonyos országokban az élelemre és ruházatra szükséges dolgokat elpusztítja, hogy azok árát fenntartsa, ahelyett hogy az emberi nyomorúság enyhítésére használná fel Isten adományait ? Bizony beteg e világ jelke, gondolkodása, megrokkant e

rkölcse és emberszeretete, túlárazott kegyetlen önzése s ezért kell gZámára a keserű ostorcsapás és Q

rvosság. — Ha tehát a most annyira szenvedő világ nem érti meg szenvedéseit, az onnan van, mert vakságában nem ismeri sebeit. — A hívő lélek érti, nagyon érti, hogy a szenvedéssel* és a kereszttel a gyógyulás útjára lépett az emberiség; érti, hogy tűzön és kínon át sok igazságtalanságnak, önzésnek, háborúságnak, szeretetlenségnek, elnyomatásnak kell megszűnnie és átváltóznia igazsággá, szeretetté, békességgé és könyörületességgel a hívő lélek érti, hogy ez a világot átjáró és égető tűz, ez a mélyen vágó kés szükséges. — Az a nép, mely a szenvedéseket békével tűrte, még soha sem veszett el, mert a türelem olyan lelki erőt fejlesztett ki benne, hogy az ellenség, éhség, hódítás és minden más csapások közt is hatalmassá edzette lelkét. Sőt akárhány nép ma sem lehetne nagy és erős, ha a múltban nagy szenvedések és küzdelmek tűzkeresztségén nem ment volna át. Amely nép szenvedve tűr, tűrve dolgozik, amely nem engedi át magát a kétségbeesés oktalan cselekedeteinek, az erőben fel is fog támadni. És ez erőnek legelseje és alapja a szilárd bizalom abban, hogy a büntető isteni kéz nem romlásunkra sújt és vág, hanem javunkra. — A magyar nemzet története jóformán szenvedéseinek története és nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy éppen ezredéves keresztjében naggyá és erőssé nevelve ért meg ennyi időt s a kiállott erőpróbából remélhet újabb jövendőt. — Igy nézd, édes magyar Keresztény Vérem, a te mostani idődet is; szenvedsz, hogy még erősebb és még nagyobb légy jövődben. Elfelejtenéd nagyságodat, megtagadnád szenvedő hőseidet, ha most elvesztenéd türelmedet a jelenben, bizalmadat a jövőben. Szerencsétlenebb lennél, ha kitartás helyett elragadtatnád magadat s a csendes béketűrés keresztútja helyett a kétségbeesés mocsarába rohannál, vagy a türelem templomában való tartózkodás helyett országod romjai alá temetkeznél. A békés kitartás minden elképzelhető szerencsétlenségben még mindig jobb, mint fékevesztett tombolása és rombolása a kétségbeesésnek. Mai emberbaráti, szociális, kötelességekről így szól a bíboros főpásztor: — És ha volna boldog halandó, akinek nincs keresztje, vagy csak kicsiny szilánk jutott a kereszt fájából, menjen az a másikhoz, mint egy Cyrenei Simon és segítsen a másiknak a keresztet hordani. A kereszthordozás nem öncél, csak eszköz, melytől iparkodhatunk szabadulni s ezért kötelességünk is könnyebbé tenni felebarátunk számára a kereszt terhét, különösen ha már-már roskadozik a kereszt súlya alatt. Krisztus is elgyengült^a kereszt hordozásában, ő is leroskadt súlya alatt s neki is kellett egy segítő Cyrenei Simon; vigasztalására oly jók voltak a jámbor asszonyok, véres verejtékének letörlésére olyannyira jókor jött Veronika. Légy te is felebarátodhoz, aki szenvedésében egy második Krisztus, jó szívvel, menj oda segítőnek keresztje alá, vigasztald, bátorítsd, támogasd. Kötelességeid vannak, hivő lélek, a keresztben osztoznod kell és nem mehetsz el a gyötrődő melleit üres szívvel. Ma, ebben a világban, ebben a hazában olyan könyörülönek és a kereszt hordozásában annyira készségesnek kell lennünk, annyi közösséget kell vállalnunk a szenvedőkkel, hogy e kötelességből jő keresztény, jó hazafi ki nem vonhatja magát, hacsak némi jutalomra és elnézésre is számit Istentől s ha csak valamennyire is óhajtja, hogy felebarátja és önmaga előtt némi becsülete legyen. — Valóban vakok, lélekben valóban a nyomorultak nyomorultjai azok, akik ma látván nem látnak és hallván nem hallannk; akik nem látják a kereszt útján haladókat súlyos terheikkel és nem sietnek segitségükre; akiknek a jövendő semmi s akik oly biztonságban érzik magukat nyomorult jólétükben, mint Balthazar király tobzódásai közt azon éjjel, midőn elpusztult egész birodalma. Vállalnod kell most, ember, a különös szeretet munkáját, vállalnod kell az öntudatos lemondást kapzsiságodról, álláshalmozásodról, kényeskedésedről és minden társadalomellenes, konok érzésedről. Az igénytelenség darócába kell öltöznöd legalább most s a könyörület és lemondás erős lelkületét kell magadra venned. És ha nem akarod felvenni ezt a könnyű keresztet, meg fog tanitani rá az Úristen, az árvák és nyomorultak Atyja, ha fel nem eszmélsz. — Tudod-e, hogy egy kis kereszt vállalásával megválthatod esetleg magadat egy nagyobb kereszttől? De jegyezd meg, hogyha kevélyen elzárkózol az irgalmasság műveitől, akkor már készül számodra a jövendő kereszt, mely sokkal terhesebb lesz, mint amilyent önként vállalnál. — Mikor Üdvözítőnk emberi természetét szinte már a végsőkig gyötörte a szenvedés, a gyötrelem ez óráiban „megjelenek neki az angyal mennyből, bátorítván őt." Vegyük ebből szivünkbe, hogyha szenvedünk is, őrködik felettünk a gondviselő Atya s ner, hagy gyötrődni abban, amit teljességgel el nem szenvedhetünk : sanyargat, de meg nem öl, elmerít, de meg nem fullaszt. Mikor már azt hiszed, hogy mindennek vége, feléd nyújtja kezét s hallod szavát: „Kishitű, miért kételkedtél ?" — Ne szoruljon tehát ökölbe kezed az ég felé, hanem inkább bűnbánóan verd melledet s jegyezd meg, hogy a szenvedés keresztje egyúttal a győzelem jele is, és a szent kereszt ismertető jelünk ebben a világban és a másikban is. A biboros hercegprímás rendelkezése szerint körlevelét az egyházmegye Összes plébániáinak templomaiban a nagyböjt első és második vasárnapján a szószéken olvassák fel a plébánosok. A községek fizetésképtelensége KomáromEsztergom megyében is nehéz helyzetet teremtett. A vármegye kisgyűlése és közig, bizottsági ülése. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én a lemondott, de akkor még fel nem mentett főispán egyéb elfoglaltsága miatt Palkovics László alispán elnöklete mellett kisgyülést tartott. A kisgy ülésnek saját hatáskörében elintézendő ügyei közül legkiemelkedőbb és általános érdeklődéssel kisért pontja volt az esztergomi polgármesterválasztás ellen beadott felfebbezés sorsa. Lapunk előző számában már közöltük, hogy a beadott fellebbezést a felolvasott indokok alapján az alispán indítványára, —- a kisgyűlés egyhangúlag elutasította. Ezzel a polgármesterválasztás második felvonása után lehullott a függöny. Egyidőre napirendre is térhetnénk Szombaton, febr. 13-án Vasárnap, febr. 14-én Jönnek az indiánok! izgalmas, látványos, originális. 24 fejezetben, az amerikai honfoglalók küzdelmes életéből. a MOZGÓBAN