ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-12 / 16. szám

az ügy felett. A kisgyűlésen azonban történt más is. A fellebbezésben súlyos vád emeltetett László István városi pénzügyi tanácsnok ellen. A fellebbezésnek erre vonatkozó részét, mivel az utólag visszavonatott, az előadó vármegyei főjegyző nem ismertette. László István pénzügyi tanácsnok vizsgálatot kért maga ellen, amit az alispán elejtett, mert a fellebbezők a visszavonásban beismerték, hogy a súlyos vád téves információ alapján került a fellebbezésbe. Hogy, hogy nem, a súlyos vád valami módon a sajtóban is napvilágot látott és úgy a felebbezésben foglalt, valamint a sajtó útján is elhangzott vádról vitéz SzívósWaldvogel József bizottsági tag is tudomást szerzett. Először azt indítványozta, hogy a kisgyűlés utasítsa László Istvánt a rágalmazási per megindítására, majd odamódosította indítványát, hogy mert a sajtóban nem történt meg az emeit vád visszavonása, — az alispán adja meg Lászlónak a rágalmazási per megindításához az ^engedélyt a fellebbezők ellen. Az alispán az engedélyt azonnal megadta s ezzel a polgármesterválasztásból egy más ügy keletkezésének első stádiuma fejlődött ki. Egy másik esztergomi ügygyei is foglalkozott a kisgyűlés. Két év előtt a város képviselő testülele Antóny Béla dr. akkori a szénárak magasságát nem a bányák okozzák, hanem a túltengő közvetítő kereskedelem. A közigazgatási bizottság bői ki kell emelnünk ülésé• polgármesternek 1400, Sántha József és László István tanácsnokoknak 600—600 P külön munkaáltalányt szavazott meg, amit kormányhatóság jóváhagyásának bevárása nélküi fel is vettek. A kormányhatóság nem járult hozzá a külön j munkaáltalány folyósításához. Nem! Palkovics László alispán emelt azonban kifogást az ellen, — havi jelentését, tekintve, hogy az összegek már Ren

des körülmények között az kifizettettek, - ha képviselőtestület; alispáni jelentés csak nagy ritkán a külön munkaáltalányt segély cí- j terjed 4 lapra. A mostani sűrűn men adja az illetőknek. A város j

k0

pogtatolt 10 lapból áll. képviselőtestülete ily értelemben Az eIső rész kimer

ítően foglalhozott egy újabb határozatot, mely [ kozik a varme

gyében is érezhető jóváhagyás céljából most került aj

rendkívül nehéz helyzettel, kisgyűlés elé. Az alispán javaslatára a kisgyűlés akként határozott, hogy a két tanácsnok részére helybenhagyja a képviselőtestület határozatát, ellenben a volt polgármesterre nézve nem s a felvett 1400 P visszafizetendő volna. Esztergom város erdei vadászterületének bérbeadásával is foglalkozott a kisgyűlés, mely szintén megfellebbeztetett. — Mivel félő, hogy a bérbeadás megsemmisítése következtében a város a jelenlegi bérösszeget sem éri el — a fellebA megyei hozzájárulással a legtöbb község a mult évről is hátralékban van s mert túlnyomó részben földműves lakosságból állanak, alig remélhető, hogy a jövő termésig a helyzet javulhatna. Felemlíti azt is, hogy a községi jegyzők . akárhány helyen hónapok óta nem kaptak fizetést. A tatai járás főszolgabírójának javaslata alapján indítványozza, — írjon fel a közigazgatási bizottság a miniszterelnökhöz, belügy- és pénzbezést feltételesen elutasította s j ügyminiszterekhez, — engedélyezutasííotta a várost, hogy a szerző- zék, hogy mindazon községekben, désből hiányzó, de törvény által ; ahol önhibájukból nem bírják a kötelező feltételeket pótlólag vegye jegyzők fizetését a vármegyéknek be a szerződésbe. beszolgáltatni, — „szigorú elszámoA társtörvényhatóságok átiratai lási kötelezettség mellett a befolyó közül csupán Pécs város határozatával kapcsolatosan a szénárak mérséklése tárgyában történt felszólalás. — Schmidt Sándor bizottsági tag azt bizonyította, jhogy állami adójövedelmekből elsősorban a községi tisztviselők fizetését folyósíthassák." A jelentés második része az insógakcióval foglalkozik. Itt is újabb súlyosbító körülmények léptek fel. Legérdekesebb azonban a jelentés harmadik része, mely alapos részletességgel mutat rá a vármegyék területén a Földhitelbank R.-T. eszközölt parcellázások dzsungeljébe. Valóságos anarchisztikus állapotok uralkodnak e birtokok vétele körül. Községenkint, névszerint sorolja fel azokat, akik nem bírnak a vett, legtöbb esetben kifizetett birtokok tulajdonába jutni. Ámbár a közigazgatási bizottság már többízben foglalkozott e ne szerencsétlen üggyel és írt fel, de minden eredmény nélkül, újból a következő indítványt terjesztett elő az alispán: — „Mindezek alapján indítványozom, írjon fel a Tekintés Közigazgagatási Bizottság ismételten nemcsak a földmivelésügyi és pénzügyi miniszter urakhoz, de az igazságügyi miniszter úrhoz is, az utóbbihoz a folyamatba tett bűnvádi és polgári peres ügyek mielőbbi lefolytatása végett, az előbbiekhez a szenvedett jogsérelmek lehető anyagi orvoslása iránt, mert különöá fontossággal bir a kárt szenvedettek kártalanítása, a további károk megelőzése s az idevonatkozó biztosító rendszabályok haladéktalan foganatosítása. A panaszosok mind kisemberek, törpebirtokosok, földművesek, mezőgazdasági cselédek, azonkívül vagy 40 csallóközi átköltözött család, akik fáradságos munkájuk minden gyümölcsét látják most ily csalárd módon pusztulni s igy félő, hogyha igazat nem nyernek, megrendül minden hitük és bizalmukaz állammi rendbe és kormányzatba." 55 sztornóm" uareaja A jubiláló Esztergomi Belvárosi Kat. Olvasókör története. Iría : Mészáros László tiikár. 1914. május 3.-i rendkívüli közgyűlés örömmel állapította meg az év folyamán több mint 150 új taggal való növekedést, minek folytán immár égető szükséggé vált egy új otthon létesítése. Az Egyesület vezetősége — szem előtt tartva a telekadományozó kikötést, mely szerint az Egyesület csak úgy kapja meg a várostól az ingyentelket, ha 1915. év végéig megépíti székházát — elhatározta, hogy a költségeket adakozási gyűjtőívek kibocsátásával, egyemeietes ház tervezetében, 50—60 ezer korona összegben megépítteti, ennek keresztülvitelét a választmányra bízza. Az elnök nyomban 1000 koronát ajánl fel a házépítésre. Adorján János építőmester díjtalanul készített tervet. Máj. 23,-i vm. ülés az építésre beérkezett 3 ajánlat közül Adorján Jánost bízta meg az épület elkészítésével 15 ta

gű bizottság ellenőrzése mellett (60.473 korona végösszeggel). Ez évi július 5-én megtörtént az alapkőletétel ünnepélye is, dacára a közben kitört vérzivataros világháború eseményei torlódásának. Július 26. i vm. ülés kisebb változtatásokat eszközölt az építési terven, az új színpadra pályázat hirdettetett. A régi egyesületi házra önkéntes árverés lett határozva, egyben emléktábla felállítása is. Az év téli hóaapjaiban az Egyesü let tagjai is dicsérendő számban vettek részt a polgárőrség kötelékében. Az Egyesület mind többet tesz tagjai anyagi ügy eine !v érdekében, a rézgáiic, vetőmagszükséglet, valamint az állattartók takarmányozási gondjainak könnyítése érdekében. 1915. dec. 26.-Í közgyűlés a háború második évének közepette zajlott le, a szövetkezeti eszme térhódításának látható eredményével. A folytonosan emelkedő drágaság korlátozására megalakult a „Fogy. és Értékesítő Szövetkezet." 1916. dec. 26.-i közgyűlés kegyeletes megemlékezéssel búcsúzott I. Ferenc József Őfelségétől, emlékét (

jegyzőkönyvében megörökítette. Az Egyesület ez évben is folytatta szociális tevékenységét. 1917. júl. 15.-i vm. ülés a háború miatt megakadt házépítés folytatását és befejezését határozta el. Adorján János háborús katonai szolgálata következtében súlyos betegségbe esvén, az építést Eggenhoffer és Toldy építészeknek adják át. 1918. dec. 26. i közgyűlés jóváhagyta a Mária Terézia utca 6. sz. régi egyesületi ház eladását Kis Imrének. (55.010 kor.). 1919. nov. 23-án az immár teljesen elkészült új egyesületi ház felavatási ünnepsége tartatott meg, a bíboros-hercegprímás képviseletében Kohl Medárd püspök végezte. Dec. 26.-Í közgyűlés már az új székház nagytermében folyt le nagy örömben, hogy a háborús évek mulasztásai eképen némileg pótoltattak. 1920. máj. 7.-i vm. ülés Burány József egyesületi pénztáros elhunyta alkalmából fejezte ki sokoldalú érdemeiért jegyzőkönyvi háláját és megemlékezését. Dec. 26.-Í közgyűlés messze kiemelkedett a szokásos közgyűlések közül, amennyiben azon Csernoch János bíboros-hercegprímás is megjelent sok notabiiitás kíséretében, mivel a reudes közgyűlés után lefolyt díszközgyűlés Máiéffy Viktor elnök eredményes működéséért arcképének leleplezésével iparkodott háláját leróni. 1922. febr. 2-án jubiláris díszközgyűlést tartott az Egyesület 40 éves fennállása alkalmából, szép, tartalmas ünnepély keretében. Ez alkalommal Mátéffy Viktor elnök préposttá kinevezése is meleg ünneplés tárgyát képezte. 1924. okt. 27. vm. ülés Csernoch János bíboros-hercegprímás aranymiséje alkalmából az ünnepségeken való részvételt határozta el. Dec. 26.-Í közgyűlés határozata szerint az Egyesület testületileg lépett be a Faluszövetségbe. 1925. dec. 26.-Í közgyűlés megemlékezett a város tanítói karából nyugdíjba vonuló 2 tanítóról: Szölgyémy Gyula és Szoleczky János ig.-íanítókról, kik az egyesület működésében évtizedeken át fáradoztak és melig szeretettel karolták fel a nép érdekeit. 1926. jun. 29-én Szt. Péter és Pál napján leleplezési ünnepély folyt le az Egyesület épületének falai között, amikor is az Egyesület tagjai közül a világháborúban elesett hősi halottak emléktáblája lepleztetett le a kör építésének emléktáblájával az utókor épülésére. 1927. dec. 26.-Í közgyűlés dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás elhunytával nagy emlékének hódolt, egyben a közgyűlésből kifolyólag üdvözlő sürgönnyel köszöntötte az új bíboros-hercegprímást, dr. Serédi Jusztiniánt Rómában. A közgyűlés az egyesületi életben kifejtett fáradozásokért Horváth Mihály, id. Tátus János, Szö VIKTORIA Az idei szezon leg- || KQRZÓ k

imagaslóbb filmje MOZGÓBAN!