ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-12-18 / 133. szám
ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. 4 Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők. — Hirdetéjek felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválíalatnál. Felelős 'szerkesztő ; GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVSI. évfolyam, 133. szám Vasárnap, 1932. december 18 Katona István emléktáblájánál. nak irányt adjon s erőt, vigasztalást." S gondolatai nyomán még jobban megbecsüli, megszereti ezt a földet, s tevékeny hazaszeretetre buzdul. Azok a koszorúk, amelyekkel ma a márványtáblát fel Esztergom városa a mai|tergomiak kegyelete, azért napon, Katona István emlék-; bocsátotta árúba, hogy kortáblájának leleplezésekor ün- szakos nagy művének utolsó népet ül. Ünnepel mint tör- köteteit kiadhassa. téneti város, amelynek gazdag! Amikor Esztergom Katona i diszítik, nem egy lehangoló múltját elsőízben éppen Ka- Istvánt megbecsüli, egyúttal!sír hideg díszei, hanem az megbecsüli a történelmet is, I emberi meleg emlékezés keamely a régiek szerint is az gyeletes megnyilvánulásainak élet mestere, megbecsüli kü-1 jelei lesznek. Emlékezünk Katona István örökítette meg és ünnepel azért is, mert hoszszabb ideig polgárának vall hattá a legnagyobb magyar | lönösen a magyar nemzet tona Istvánra történetírót, akinek alakja ma, I történetét, amelynek Katona a magyar történetírás új kor szakának bekövetkeztével kü lönös fénnyel világít be a küzdelmekkel teli sötét jelenbe. A magyar történelem a nemzeti érzés és a hazaszeretet evangéliuma s ennek egyik legnagyobb evangélistája: Katona István. Ma, amikor Trianon mély sülyedésbe taszította a magyart, épp oly szent áhítattal és bízó jövőbenézéssel olvassuk a magyar történelmet, mint őseink a nemzeti kifáradás és felújulás korában. A magyar történetírás új korszakát nem is nyithatná meg nemesebb nekiindulás, mint éppen a Katona Istvánról való kegyeletes megemlékezés. Emlékezünk arra a 200 év előtt megszületett nagy magyar papra, aki magát állandóan „historiographus"nak, történetírónak nevezte, s aki 42 hatalmas kötetben első ízben írta meg a magyar nemzet történetét. Ez az emberéletnyi megelőző kutatást igénybevevő mű ma is alapul és kiindulópontul szolgál a magyarság múltját tárgyaló összefoglaló műveknek. Több mint 30 történeti műve jelent meg nyomtatásban és néhány műve máig is kiadatlan. Műveinek kiadhatása ügyében kifejtett munkálkodása megható képét tárja elénk az anyagiakkal állandóan küzdeni kényszerülő tudósnak. Hiszen azt a házát is, amelyet ma emléktáblával jelez és koszorúkkal ékesít az eszvolt a legnagyobb művelője s megbecsüli saját történetét, amely Katona tolla alatt jegecesedett először tiszteletreméltó könyvvé. A mai naptól kezdve az a régi ház, amely egykor Katona Istvánt mondhatta tulajdonosának és lakójának, állandó emlékjelével figyelmeztetni fogja a magyar ifjúságot nagyjaink megbecsülésére. Az idezarándokló magyar embereknek új, kegyeletes állomáshelye lesz ez a ház, amelyben az első összefoglaló ma benne arra a nagy lélekre, akiben hazaszeretettől izzó szivének sugallatára megfogant hazánk történetének monumentális megörökítése. Katona porait némán rejti a kalocsai székesegyház rideg márványköve. A ma leleplezendő aranybetűs márványkő lehelni fogja a munkás Katona örökké élő, hazaszerető lelkét minden előtte elhaladó esztergomi emberre, minden jó magyarra. Ő, értsük meg a szót, melyet Katona lelke hirdet, értsük meg és értékesítsük a gyar történelem lapjait évekig! magyar nemzet dicsőséges rótta egy zseniális tudós tolla. | történelméből kiharsogó tanulAz elmélkedni szerető lélek j ságokat közéletünkben, raapedig elgondolkozhatik az I gánéletünkben egyaránt! aranybetűs márványkő előtt,! Jertek, Esztergom polgárai, hogy itt is és e város falai Katona István házához a mai közt, mióta azok fennállanak, ! napon és hallgassátok egykori „hány fényes lélek tépte el tulajdonosának szellemajakámagát... hogy embertársi- ról a bíztató igéket! Esztergom-meyye és Esztergom város adófizetőképessége. Az egyesített vármegyék közigazgatási bizottságának ülésén, mint mindig, a legutóbbi ülésen is megtette havi jelentését a két pénzügyigazgató. Talán kivétel nélkül mindenkor kedvezőbb volt a komáro.nmegyei rész adóbefizetésaránya az esztergomihoz viszonyítva. Arait mindenki, aki ismeri a két várraegye gazdasági viszonyainak, erőinek elosztását, — természetesnek is fog találni. Mindazonáltal azonban mégis szembeszökő az a két kép, amelyet a két pénzügyigazgató a legutóbbi közigazgatási bi zottsági ülésen egymástói teljesen függetlenül a nyilvánosság elé tárt. Amíg a komarom megyei rész l. é. kivetése és múltból fennmaradt adóhátralékoknak november végéig 81 % át, az ez évre kivetett adóknak pedig 93 5 %-át fizette be, addig esztergomvármegyei részben mult év november hónaphoz viszonyítva 54.545 pengővel kevesebb együttesen kezelt adó folyt be és a pénzügyigazgató jelentése szerint csupán Esztergom városában csaknem egymillió pengőt tesz ki az adóhátralék. Ha emehhez a szomorú gazdasági életet mutató tükörképhez hozzáadjuk keretül azt, hogy alig volt módjában a pestvidéki pénzügy igaz^atónak Esz'ergom vármegyéről már évek óla más jelentést tennie, mint állandó adóbefizetési csökkenésről reíeráln : , akkor nagyon vigasztalan képet nyerünk a város és a vármegye gazdasági helyzetéről. Mert ez nem szórványos, hanem folyamatos jelenség, keresni kell annak okait és lehetőség szerint segíteni azok letompításával. Nem szabad arra álláspontra helyezkednie senkinek, hogy az ingatlan, sőt bizonyos mértékben az ingó vagyon is nem vész el, hanem csak gazdát cserél. Semmi körülmények között sem mindegy állami, nemzeti és szociális szempontból, hogy kinek, kiknek van kezén a föld, az ingó vagyon egy része, vagy egész teljessége. Minden tekintetben kétfelé kell osztani Esztergom-vármegye megmaradt részét. Az egyik részt 22 jk'izség, a másik részt alkotja a határszélre jutott, életerétől megfoszjtott, Budapest mágneskörébe került j Esztergom város. A megmaradt huI szónkét községből leszámítva a két I bányát magábafoglaló, a Duna! menti két iparteleppel bíró és Bajna községeket, a többi rendkívül mostoha viszonyok között él. Határai |nak legnagyobb részét uradalmi j erdőségek borítják, szántóföldjük ialig van, az is silány és a lakosI ság legtöbb helyen szőlőművej léssel foglalkozik. Minden nagyí'tás nélkül azt lehet mondani, hogy 'eme községek lakosai inkább zsellérei a községnek, mint gazdái. A leszállott gabonaárak, az egyáltalán nem keresett bor, a nagy munkahiány, a megdrágított és feltétlenül ! szükséges iparcikkek együttvéve juttatták őket oda, ahol most állanak. Makacs, adótnemfizetők, könynyelmű emberek mindig voltak. Lehet, hogy vannak felbujtottak is, de sem az egyik, sem a másik nem lehet általános ok. A tárgyilagos emi ber az általános okot Esztergommegyében inkább a nagyon lecsökkentett keresetképtelenségben kej resi. j Ez a körülmény a komárom; megyei községek mezőgazdasági viI szonyainál fogva igen nagy mértékiben enyhült, dacára annak, hogy a termények alacsony árai ott is éreztetik káros hatásukat, melyek azonban még sem érezhetők oly nagy mértékben a 30—40, 60 s több holdas gazdánál, mint a 2—15 holda' soknál. Már pedig Esztergom-megyében ez az átlag. j Esztergom város közönsége még a községeknél is rosszabb viszonyok • között él. Földműves lakossága csaknem 100 %-ban szőlőtermelő. Szántitóföldje alig van, tehát még olcsó \ gabonája sem terem, legalább eladásra nem. Bora termett mult éviben és ez évben is, de alig vesznek belőle valamit, aminek a belfolyt ára nem fedezi a kifizetett j munkabéreket. Silány kupeckedésből és váltóadósságból tengeti életét, de ha számításba vesszük a magas A SZEZON LEGSZEBB FILMJE ! Szombaton, dec. 17-én este 7 és 9-kor. Vasárnap, dec. 18-án 3, 5, 7 és 9-kor. A GHETTO SZIVE a KorzóA felebaráti szeretet, az önfeláldozás ragyogó himnusza. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZBAN
