ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-18 / 133. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. 4 Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők. — Hirdetéjek felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválíalatnál. Felelős 'szerkesztő ; GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVSI. évfolyam, 133. szám Vasárnap, 1932. december 18 Katona István emléktáblájánál. nak irányt adjon s erőt, vi­gasztalást." S gondolatai nyo­mán még jobban megbecsüli, megszereti ezt a földet, s te­vékeny hazaszeretetre buzdul. Azok a koszorúk, amelyek­kel ma a márványtáblát fel Esztergom városa a mai|tergomiak kegyelete, azért napon, Katona István emlék-; bocsátotta árúba, hogy kor­táblájának leleplezésekor ün- szakos nagy művének utolsó népet ül. Ünnepel mint tör- köteteit kiadhassa. téneti város, amelynek gazdag! Amikor Esztergom Katona i diszítik, nem egy lehangoló múltját elsőízben éppen Ka- Istvánt megbecsüli, egyúttal!sír hideg díszei, hanem az megbecsüli a történelmet is, I emberi meleg emlékezés ke­amely a régiek szerint is az gyeletes megnyilvánulásainak élet mestere, megbecsüli kü-1 jelei lesznek. Emlékezünk Ka­tona István örökítette meg és ünnepel azért is, mert hosz­szabb ideig polgárának vall hattá a legnagyobb magyar | lönösen a magyar nemzet tona Istvánra történetírót, akinek alakja ma, I történetét, amelynek Katona a magyar történetírás új kor szakának bekövetkeztével kü lönös fénnyel világít be a küzdelmekkel teli sötét je­lenbe. A magyar történelem a nem­zeti érzés és a hazaszeretet evangéliuma s ennek egyik legnagyobb evangélistája: Ka­tona István. Ma, amikor Tria­non mély sülyedésbe taszí­totta a magyart, épp oly szent áhítattal és bízó jövőbenézés­sel olvassuk a magyar törté­nelmet, mint őseink a nem­zeti kifáradás és felújulás ko­rában. A magyar történetírás új korszakát nem is nyithatná meg nemesebb nekiindulás, mint éppen a Katona István­ról való kegyeletes megem­lékezés. Emlékezünk arra a 200 év előtt megszületett nagy magyar papra, aki magát ál­landóan „historiographus"­nak, történetírónak nevezte, s aki 42 hatalmas kötetben első ízben írta meg a magyar nemzet történetét. Ez az em­beréletnyi megelőző kutatást igénybevevő mű ma is alapul és kiindulópontul szolgál a magyarság múltját tárgyaló összefoglaló műveknek. Több mint 30 történeti műve jelent meg nyomtatásban és néhány műve máig is kiadat­lan. Műveinek kiadhatása ügyé­ben kifejtett munkálkodása megható képét tárja elénk az anyagiakkal állandóan küz­deni kényszerülő tudósnak. Hiszen azt a házát is, ame­lyet ma emléktáblával jelez és koszorúkkal ékesít az esz­volt a legnagyobb művelője s megbecsüli saját történetét, amely Katona tolla alatt je­gecesedett először tiszteletre­méltó könyvvé. A mai naptól kezdve az a régi ház, amely egykor Ka­tona Istvánt mondhatta tulaj­donosának és lakójának, ál­landó emlékjelével figyelmez­tetni fogja a magyar ifjúságot nagyjaink megbecsülésére. Az idezarándokló magyar embe­reknek új, kegyeletes állo­máshelye lesz ez a ház, amely­ben az első összefoglaló ma benne arra a nagy lélekre, akiben ha­zaszeretettől izzó szivének sugallatára megfogant hazánk történetének monumentális megörökítése. Katona porait némán rejti a kalocsai székesegyház rideg márványköve. A ma leleple­zendő aranybetűs márványkő lehelni fogja a munkás Katona örökké élő, hazaszerető lel­két minden előtte elhaladó esztergomi emberre, minden jó magyarra. Ő, értsük meg a szót, me­lyet Katona lelke hirdet, ért­sük meg és értékesítsük a gyar történelem lapjait évekig! magyar nemzet dicsőséges rótta egy zseniális tudós tolla. | történelméből kiharsogó tanul­Az elmélkedni szerető lélek j ságokat közéletünkben, raa­pedig elgondolkozhatik az I gánéletünkben egyaránt! aranybetűs márványkő előtt,! Jertek, Esztergom polgárai, hogy itt is és e város falai Katona István házához a mai közt, mióta azok fennállanak, ! napon és hallgassátok egykori „hány fényes lélek tépte el tulajdonosának szellemajaká­magát... hogy embertársi- ról a bíztató igéket! Esztergom-meyye és Esztergom város adófizetőképessége. Az egyesített vármegyék közigaz­gatási bizottságának ülésén, mint mindig, a legutóbbi ülésen is meg­tette havi jelentését a két pénzügy­igazgató. Talán kivétel nélkül min­denkor kedvezőbb volt a komáro.n­megyei rész adóbefizetésaránya az esztergomihoz viszonyítva. Arait mindenki, aki ismeri a két várrae­gye gazdasági viszonyainak, erői­nek elosztását, — természetesnek is fog találni. Mindazonáltal azon­ban mégis szembeszökő az a két kép, amelyet a két pénzügyigaz­gató a legutóbbi közigazgatási bi zottsági ülésen egymástói teljesen függetlenül a nyilvánosság elé tárt. Amíg a komarom megyei rész l. é. kivetése és múltból fennmaradt adó­hátralékoknak november végéig 81 % át, az ez évre kivetett adóknak pedig 93 5 %-át fizette be, addig esztergomvármegyei részben mult év november hónaphoz viszonyítva 54.545 pengővel kevesebb együtte­sen kezelt adó folyt be és a pénz­ügyigazgató jelentése szerint csupán Esztergom városában csaknem egy­millió pengőt tesz ki az adóhátra­lék. Ha emehhez a szomorú gazda­sági életet mutató tükörképhez hoz­záadjuk keretül azt, hogy alig volt módjában a pestvidéki pénzügy igaz­^atónak Esz'ergom vármegyéről már évek óla más jelentést tennie, mint állandó adóbefizetési csökkenésről reíeráln : , akkor nagyon vigasztalan képet nyerünk a város és a vár­megye gazdasági helyzetéről. Mert ez nem szórványos, hanem folya­matos jelenség, keresni kell annak okait és lehetőség szerint segíteni azok letompításával. Nem szabad arra álláspontra helyezkednie sen­kinek, hogy az ingatlan, sőt bizo­nyos mértékben az ingó vagyon is nem vész el, hanem csak gazdát cserél. Semmi körülmények között sem mindegy állami, nemzeti és szociális szempontból, hogy kinek, kiknek van kezén a föld, az ingó vagyon egy része, vagy egész tel­jessége. Minden tekintetben kétfelé kell osztani Esztergom-vármegye meg­maradt részét. Az egyik részt 22 jk'izség, a másik részt alkotja a ha­társzélre jutott, életerétől megfosz­jtott, Budapest mágneskörébe került j Esztergom város. A megmaradt hu­I szónkét községből leszámítva a két I bányát magábafoglaló, a Duna­! menti két iparteleppel bíró és Bajna községeket, a többi rendkívül mos­toha viszonyok között él. Határai |nak legnagyobb részét uradalmi j erdőségek borítják, szántóföldjük ialig van, az is silány és a lakos­I ság legtöbb helyen szőlőműve­j léssel foglalkozik. Minden nagyí­'tás nélkül azt lehet mondani, hogy 'eme községek lakosai inkább zsel­lérei a községnek, mint gazdái. A leszállott gabonaárak, az egyáltalán nem keresett bor, a nagy munka­hiány, a megdrágított és feltétlenül ! szükséges iparcikkek együttvéve juttatták őket oda, ahol most álla­nak. Makacs, adótnemfizetők, köny­nyelmű emberek mindig voltak. Lehet, hogy vannak felbujtottak is, de sem az egyik, sem a másik nem lehet általános ok. A tárgyilagos em­i ber az általános okot Esztergom­megyében inkább a nagyon lecsök­kentett keresetképtelenségben ke­j resi. j Ez a körülmény a komárom­; megyei községek mezőgazdasági vi­I szonyainál fogva igen nagy mérték­iben enyhült, dacára annak, hogy a termények alacsony árai ott is érez­tetik káros hatásukat, melyek azon­ban még sem érezhetők oly nagy mértékben a 30—40, 60 s több hol­das gazdánál, mint a 2—15 holda­' soknál. Már pedig Esztergom-megyé­ben ez az átlag. j Esztergom város közönsége még a községeknél is rosszabb viszonyok • között él. Földműves lakossága csak­nem 100 %-ban szőlőtermelő. Szánt­itóföldje alig van, tehát még olcsó \ gabonája sem terem, legalább el­adásra nem. Bora termett mult év­iben és ez évben is, de alig vesz­nek belőle valamit, aminek a be­lfolyt ára nem fedezi a kifizetett j munkabéreket. Silány kupeckedésből és váltóadósságból tengeti életét, de ha számításba vesszük a magas A SZEZON LEGSZEBB FILMJE ! Szombaton, dec. 17-én este 7 és 9-kor. Vasárnap, dec. 18-án 3, 5, 7 és 9-kor. A GHETTO SZIVE a Korzó­A felebaráti szeretet, az önfeláldozás ragyogó himnusza. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom