ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-18 / 133. szám

városi víz-, világítási-díj és magas pótadót, sokkal nehezebb viszonyok között él, mint a vidéki földművesek. A mi népünk fuvarozó nép, de hol vannak a fuvarok? A város lakosságának másik kontingensét az iparos és kereskedő osztály képezi. Vájjon egyáltalában érdemes e eme két osztálynak je lenlegi helyzetébe világosságot vetni ? Egyik igen súlyos csapása eme két osztálynak a visszatartott tisztviselői fizetések összege. Ezek a havonta kinemfizetett tízezrek hiányzanak az ipar és kereskedelem vérkeringéséből. Még volna egy osztály, amelyik szintén számít az adófizetés szempontjából s ez a — háztulajdonosok szerencsétlen osztálya. Aki kételkedik ezek fizetőképtelenségében, számlálja meg az üres lakásokat, adja össze a hátralékos házbéreket, figyelje meg a meddő önkéntes házeladási hirdetéseket és azonnal tisztában lesz anagy adórestanciákkal. Ha pedig így sem jönne vele tisztába, vásárolja össze az eladó házakat, majd akkor többet is meg fog érteni, mint amennyit akart. Mindezeket pedig magyarázat, megértés és védelem céljából tartottuk szükségesnek megírni, mert olyan hangok ütötték meg fülünket, melyek fizetési nemakarással vádolják meg Esztergom város és a megmaradt huszonkét község lakosságát. Elég lelki teher népünknek az adóhátralék nehéz gondja, ne szaporítsa azt senki még igaztalan vád keserűségével is. V. I. Komárom—Esztergom előirányzata és Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék legutóbbi közigazgatási bizottsági kisgyűlésén Ujszászy Imre műszaki főtanácsos az elnöklő főispán felkérésére részletesen ismertette különösen az inségmunka, illetve munkaalkalom szempontjából az 1933. évi közúti költségelőirányzatot, mely teljes összegében 806,260 pengőt tesz ki. A már régebben megállapított és kifogástalanul bevált útépítési programúitól ha van is némi eltérés, ez azért van, mert a műszaki főtanácsos figyelmének ki kellett terjednie nemcsak az útépítés feltétlen szükségére, hanem az egyes községek munkaszükségletére is. Mind a két célt szolgálva általános megelége dést válthat ki a vármegye közönségéből az, hogy a költségelőirányzatból igen tekintélyes részt képez ama összeg, mely kizárólag mint fuvar és kézimunkadíj kerül kifizeDecember 29-é képviselötestülc A városi képviselőtestületi tagválasztások idejét a vármegye alispánja folyó évi december hó 29-re tűzte ki, s azt Schmidt József kir. járás-1 bírósági elnök, mint választási elnök! vezeti. A polgármester a választás [ idejét és fontosabb adatait a városházi hirdetőtáblán olvasható hir-l detménnyel tette közzé, míg a vá I -megye közúti költséga munkaalkalom. tésre, tehát az illető községek lakos ságának szolgál keresetül. Ezt az eredményt úgy tudta elérni, hogy a helyi kőbányák igénybevételére helyezett nagy súlyt. Mivel pedig a kőfejtés, fuvarozás és kőtörés a fagyos télben is végezhetők, már legközelebb kivánja azokat foganatosítani. Ezzel az elgondolással nemcsak azt éri el, hogy a téli hónapokban is tud munkaalkalmat nyújtani egyes vidékek részére, hanem azt is, hogy a tavasz beálltával teljes erővel foghat hozzá az utak kiépítéséhez. A rendkívüli gonddal összeállított költségvetés ismertetéséből és az ahhoz fűzött magyarázatból, pénz- j ügyi javaslatból arról is meggyő-1 ződött a kisgyűlés, hogy a műszaki

1 főtanácsos figyelme kiterjedt a munkálatokhoz szükséges pénzösszeg előteremtésére is anélkül, hogy az számbavehető terhet jelentene a vármegye közönségére nézve. esz a v< •--•-X .é # ás*-' m JÖ' - ^ $ y Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig SCMIDTHAUER természetes Igmándi keserűvíz válik be legjobban. CISB I lasztás megtartására vonatkozó tudnivalókat a választási elnök falra-! gaszokon fogja közölni. Minden, választójogosult igazolványt fog I kapni arról, hogy a választójogo- • sultak névjegyzékébe fel van véve. I Az igazolványok kikézbesítése — értesülésünk szerint a jövő héten fog megkezdődni. A vármegye a szegény gyermekekért. Szociális szempontból tartjuk fontosnak közölni azt, hogy a vármegye szintén kiveszi részét a szociális, nemzetmentő munkából. Van ugyanis az egyesített vármegyének egy gyámpénztári tartalékalapja, amelynek évi kamatjövedelmét olyan szegény gyermekek felsegélyezésére fordítja, akiket a törvény szerint nem lehet elhagyatott nak tekinteni és teljes gondozásba venni, de eltartóik oly nehéz viszonyok között élnek, hogy a humanitásra a legnagyobb mértékben rászorulnak. Ez évben 2100 pengő kerül karácsony hetében ilyen szegény gyermekek felsegélyezése képpen kiosztásra. Összesen 112 hatóságok által igazolt kérvény érkezett be. Egy családból csak egy gyermek részesülhet segélyben A vármegyei árvaszék azonban tekintettel van a család lé számára, katonai rokkantságra és szolgálatra is, de mindezek dacára nem lehet nagyobb az egy gyermek, illetve család felsegélyezése. Azt hisszük, hogy amikor a jövő héten ez a 112 család megkapja a bár szerény, de a mai ínséges időkben mégis számottevő segély*, hálával fog megemlékezni a törvényhatóság gondosságáról. A kormány agrárpolitikája. Az Országos Mezőgazdasági Kamara minapi őszi közgyűlésén élénk és beható vita folyt a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Az előterjesztett és elfogadott határozati ja vaslat a gazdaközönség óhajtásait, törekvéseit, panaszait tükrözteti. A termelés nehézségei, a közterhek apasztására irányuló kívánságok, hitelügyi és szociál's kérdések széles tért foglaltak el a Kamara vitájában. A felszólalásokra Kállay földművelésügyi miniszter válaszolt s a e felszólalás keretében megvilágította a kormánynak a mezőgazda sági termelés alátámasztására és felsegítésére irányuló politikáját. Nemcsak a földművelési miniszter, hanem az egész kormány a lehető legnagyobb megértést tanúsítja a magyar mezőgazdaság nemzeti és nemzetgazdasági fontossága és érdekei iránt. A legnagyobb gondot fovdít arra, hogy a termelés folytonosságát fenntartsa és rentabilitását biztosítsa. A világgazdasági válság folytán azonban a magyar mezőgazdaság régebbi, háborúelőtti helyzete jelentékenyen megváltozott. A világpiaci árak hanyatlása és az államok elsárkózó politikája válságba sodorta a mezőgazdasági termelést — nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Amit termelünk, annak nincsen áta és a íermésfölösleget csak nagy nehézségek árán tudjuk a külföldi piacokon értékesíteni. A behozatalra utalt küldöldi államok magas vámsorompókkal, behozatali tilalmakkal és a lehetőségig leszorított bevételi kontingensenekkel tart-! ják magas színvonalon a belső ter-! menyek árát s biztosítják ezzel ai belső termelés fennmaradását. Ná-\ lünk a döntő súly a kivitel lehe- \ tőségére s ebben a terményeknek) felemelt, rentábilis áron való értékesítésére esik. Az előző kormányok segíteni akarván a mezőgazdaságon, átmenetileg rendszeresítették a bolettát, amelyet alkalmasnak hittek arra, hogy valamennyire gyarapítsa a mezőgazdaság jövedelmét. A boletta azonban csak — j.^bb segítség híjján — a kényszerhelyzet szüksége volt s jelentős mértékben nem elégíti ki a mezőgazdaság érdekeit. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter ez okon, a magyar mezőgazdaság mai helyzetének alapos áttekintésével a Kamara őszi közgyűlésén mondott beszédében rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság felsegítésének feladata legfőképpen az értesítés biztosításában pontosul öszsze. S egyben bej lentette azt az örvendetes tényt, hogy az „Ausztriával folytatott tárgyalások során a maximális lehetőséget sikerült biz- j tosítania.

il Ha mirden vonatkozás-1 ban nem lehetett hasonló eredményt elérni, ennek oka abban rejlik, hogy Ausztriában is nagy mértékben hanyatlott a felvevőképesség. A bécsi húsfogyasztás például hatodára esett vissza s ezt a hanyatlást természetszerűen a magyar marhakivitel is megérzi. De jobbak a kilátások a sertéskivitelnél. A földművelésügyi miniszter azonban kamarai beszédében az értékesítés kérdésén kívül a mezőgazdaság másirányú érdekeire is kiterjeszkedett. Nevezetesen kiemelte, hogy a kormány termésköltségeinek és a gazda terheinek csökkentésére törekszik, amely terhek az adókból, az adósságokból és a termeléshez szükséges ipari cikkek árából tevődnek össze. Az adók terén a kormány figyelme az adózás arányosabbátételére irányul. De adózni kell s az adókönynyítésekben is mértéket kell tartani, mert az államháztartás kiadásait egy bizonyos határon túl lefaragni nem lehet. Az adósságokat is csak egy ideig lehet lerögzíteni, vagy megfagyasztani, de a leszámolásnak meg kell történuie, bár ennak az időpontját ma még nem lehet megjelölni. A kamat csökkenésének is megvan a maga gazdasági visszahatása, mert a kamatcsökkentés apasztja a jövedelmet, ami végeredményben hitelmegszorítást okoz. Ebben a tekintetben is tehát mórtéket kell tartani. A tejkérdéssel foglalkozva, a miniszter utalt arra, hogy a vállalatok nyereségét már eddig 25 százalékkal leszállította s a gazdaközönség még mindig nincs megelégedve. A gazdák mondják meg, hogy mit akarnak, mert ezt a kérdést az érdekképviseletek óhajtása szerint kivánja megrendezni. Ami a mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari cikkek áruinak leszállítását illeti, a kormány a lépésrőllépésre való akciót tartja helyénvalónak. Egynéhány tételt, így pl. a szénnek és a szén mnak az árát már sikerült csökkenteni. Annyi bizonyos, hogy a kormány a légben itóbb gonddal foglalkozik a mezőgazdasági termelés érdekeinek istápolásával s ez a lelkiismeretes gondoskodás teljes mértékben meg felel a nemzeti munkatervben le fektett kormányzati munkatervnek s általában annak a nagyvonalú politikai koncepciónak, amellyel a kormány a nemzeti erők fellendítésére törekszik. A Szent Anna-zárdai óvodások dec. 20 án (kedden) d. u. 4 órai kezdettel műsoros kerácsonyi ünnepélyt rendeznek a Belvárosi Olvasókör (Simor-u.) nagytermében. Belépőjegyül szolgáló műsor 1 P-től 50 fillérig, gyermek áílójegye 20 fill. Az óvodások hozzátartozóit és azok vendégeit ezúton hívja meg szeretettel az Óvoda vezetősége. Téli ruhacikkekben nagy árleszállítás Balog-ná