ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-01 / 128. szám

i HfflWi II ni mi m m iwiii mű 111 II II ti • T7 O ^7 rn JJ ű LA 1 RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden ós szombaton este. — Előíizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30, alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Felelős szerkesztő : GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVBi. évfolyam, 128. szám. Csütörtök, 1932. december 1 Polgármeslerválasztás előtt. A közigazgatási biróság megsemmisítette a december 28 -i választást. — Glatz Gyula egyhangú megválasztása bizonyosra vehető. A magyar királyi közigazgatási bíróság ítélete az 1931. december 28 án tartott polgármesterválasztást, amelynek során a képviselőtestület Glatz Gyulát választotta meg Esz­tergom polgármesterévé, megsemmi­sítette. Köztudomású, hogy annak idején többen megfellebbezték a polgár­mesterválasztást, akik azonban a viszonyok változása következtében ílr. Mike Lajossal együtt valameuy­nyien visszavonták a fellebbezést a közbéke és a város java érdeké­ben. Csupán dr. Zwiilinger Ferenc tartott ki a fellebbezéssel, amely­ben most a közigazgatási bíróság az alábbi Ítéletet mondotta ki: „A magyar királyi közigazgatási bíróság a dr. Mike Lajos, valamint Viola Ferenc és társai által beadott panaszok visszavonását tudomásul veszi s ennek folytán eme vissza­vont panaszok elbírálását mellőzi. A dr. Zwiilinger Ferenc részéről beadott panasznak pedig helyt ad és az 1931. évi december 28. nap­ján tartott polgármesterválasztást megsemmisíti és a kijelölőválasztmány által jelölt pályázókra új szava­zás, illetve választás tartá­sát rendeli el." A közigazgatási bíróság érdekes indokolásában előadja a választás ismeretes történetét, majd áttér dr. Zwiilinger panaszára. „Dr. Zwiilinger Ferenc—mondja az indokolás — többféle okból kérte a választás megsemmisítését. Törvényellenesnek mondja első­sorban is a választási határnap kitűzését, mert a pályázati hirdet­mény szerint a pályázati kérvénye­ket 1931. évi december 27. napjá­nak déli 12 órájáig kellett benyúj­tani, ámde december 27. napja va­sárnapra esvén, hétfőn is lehetett volna pályázni, következőleg a vá­lasztást nem lehetett volna hétfőre, vagyis december 28-ára kitűzni. Ez a kifogás azonban nem vehető figyelembe, mert csak a jogorvos­lati beadványokra van előírva, hogy ha a jogorvoslati határidő utolsó napja ünnepre esik, a jogorvoslat az ezt követő legközelebbi hétköz­napon is benyújtható, a pályázatok beadására kitűzött határidők tekin­tetében azonban ilyen jogszabály nincs. Ebből következik, hogy a vá­lasztás napjának kitűzése jogelle­nesnek nem minősíthető. Vitatja nevezett panaszos azt is, ! hogy Glatz Gyula pályázati kérvé­! nyéhez okmányait nem mellékelte ! be, s ez okból és még azért is, mert csak államtudományi államvizsgája van, nem lett volna megválasztható. A panaszos eme kifogásai sem vehetők azonbjn figyelembe. A pályázati hirdetmény szerint ugyanis az Esztergom városnál már szol­gálatban levő pályázók okmányaik becsatolását mellőzhették s így a helyettes polgármesteri állásban volt Glatz Gyula sem volt köteles pályázati kérvényéhez okmányait mellékelni, — ami pedig Glatz Gyula képesítését illeti, ez meg­felel az 1886. t.-c. 74. §-ában előírt képesítésnek, következőleg választ­hatóságához kétség nem férhet. Alapos azonban a panasznak .. azon része — folytatja az indoko­lás — mely a választást azon az alapon támadja meg, hogy abban úgy Homor Kálmán városi főmér­nök, mint vitéz Dudás Láhzló vá­rosi mérnök is részt vettek. Az 1886. t.-c. 58. §-a ugyanis, mely a közgyűléseken szavazati joggal bíró elöljáróság! tagokat fel­sorolja, csak mérnökről és nem mérnökökről tesz említést. De hasonló rendelkezést tartal­maz a jelenleg érvényben levő 1929. XXL t.-c. 6. § ának B. pontja is, mely szerint a törvényhatósági jogú városokban a törvényhatósági bi­zottságnak hivatali állásánál fogva csak a városi mérnöki hivatal ve­zetője lehet tagja. Mindezekből okszerűleg követke­zik, hogy vitéz Dudás László városi mérnöknek, aki a választásról fel­vett jegyzőkönyv szerint a tisztújító közgyűlésen résztvett, szavazati joga nem volt s ennélfogva érvé­nyesen nem is szavazhatott volna. Az általa beadott szavazat tehát ér­vénytelennek volt minősítendő." Indokolás szerint Dudás mérnök szavazata a választás kimenetelére döntő lehetett, és így a közigazga­tási bíróság ezt az egy okot is ele­gendőnek találta a választás meg­semmisítésére. Számolnunk kell tehát azzal a ténnyel, hogy Esztergom ismét pol­gármesterválasztás előtt áll. Esztergom gondokkal terhelt és sok áldástalan izgalmat végigszen­vedett polgársága ma már meg­egyezik abban, hogy ennek a vá­rosnak és polgárságának elsősor­ban békére van szüksége. Min­dennél előbbrevaló az, hogy az új I polgármesterválasztásból a város : békéje és egyetértése kerüljön ki j győztesen, és hogy biztosíttassék a j városházán annak a békés, egyön­j tetű munkának folytonossága, amely a város polgárságára, közéletére is 'jótékony hatással van. Glatz Gyula két év óta közmeg­elégedésre tölti be Esztergom város polgármesteri székét. Amióta ő ve­zeti a város ügyeit, azóta még ke­vésszámú ellenfele is elismeri, hogy a városházán béke, nyugalom, egy­öntetű munka folyik. Elismerésre váró tény, hogy Glatz Gyula egyet­len cselekedetével, szavával békét­lenséget, visszavonást nem keltett a város polgársága között, és hogy finom, udvarias egyénisége minden I egyes polgárnak mindenkor készsé­; gesen állt szolgálatára a városházán. A személyt illetőleg sincs teháí semmi ok a változásra. A folyto­nosság és a közbéke szem előt­tartásával a város jól felfogott 1 érdeke az, hogy I egyhangú választás révén Glatz Gyula maradjon meg továbbra is a polgármesteri székben. Erre a békés megoldásra, — amely­nek keresztülvitele egyedül alkal­mas arra, hogy a polgárság egyet­értve egy táborban működhessen a köz javára és ne szakadjon pár­tokra a legnehezebb időkben, — hála az Istennek, megvan a remény. A polgármester választás egyetlen komoly jelöltje ugyanis Glatz Gyula. Dr Magoss Lajos helyzete meg­változott, Mint ismeretes, hívei a választás elleni panaszt is vissza­vonták. Dr. Magoss Lajos illetékes helyen kijelentette, hogy a polgár­mesteri állásra többé nem pályá­zik. Amint tudjuk, dr. Etter Jenő, dr. Brenner Antal és dr. Sántha József I éppen a városházi békére való tekin­tettel, magasabb szempontokból és, a jelenlegi polgármester személye iránti ragaszkodásból nobilisán visz- j szavonulnak, és ezzel is biztosítani \ kívánják a választás egyhangú­ságát. Abban a reményben, hogy a csü­törtöki polgármesterválasztás alkal­mából a közbéke mindenek felett álló szempontjai fognak érvénye­sülni, és hogy a város polgárságának képviselete lelkiismerete szerint Ítélve, igazságot szolgáltat annak a férfiúnak, aki kétesztendős hűséges és becsületes polgármesteri műkö­désével rászolgált a bizalomra, Isten áldásjit kérjük Esztergom jobb jövő­jéért való testvéries összefogásunkra és munkánkra! A bíboros hercegprí­más nem folyik be a polgármester­választásba. Érdeklődésünkre illetékes helyen azt az értesítést kaptuk, hogy dr. Serédi Jusztinán bíboros-herceg­prímás a küszöbön álló esztergomi polgármesterválasztásba ez alka­lommal semmi módon befolyni nem kivan. A polgármester­választó közgyűlés ideje. Palkovics László alispán Eszter­gom város polgármesterválasztó köz­gyűlését csütörtökre, azaz december hó 1-én délelőtt 11 órára tűzte ki. Az új stilus nagy sikere. Gömbös Gyula római tárgyalásai­nak eredményessége rövid napok alatt jelentkezik. Az Olaszországgal való kereskedelmi megállapodásokat nyomban követte a féléve húzódó osztrák-magyar kereskedelmi tár­gyalások utolsó felvonása, még pedig szerencsés befejezéssel. A miniszter­elnök a kereskedelmi tárgyalások­ban is új stílust honosított meg: az expeditív, gyors elhatárolása dön­tést és tempóját át tudta vétetni a tárgyaló partnerrel is. Előbb az osztrák alkancellár, majd maga Dollfuss kancellárt jött Budapestre a tárgyalások véglegesítése érdekében, és Gömbösnek néhány óra elég volt ahhoz, hogy a hosszú hónapok óta csigalépésben cammogó tanácsko­zások hosszadalmas fonalát tovább gombolyítani nem engedve a cse­lekvés terére lépjen és létrehozza a megegyezést. Olaszország után Auszt­riával is néhány nap alatt létesítette a gazdasági kapcsolatoknak olyan ki­építését, mely hosszabb időre bizto­sítja az élénk árucserét, a gazda­sági érintkezés megsokszorozódását a szerződő felek közt. És ezzel egy új gazdasági éra körvonalai rajzo­lódnak ki Magyarország jövőjének horizontján. A nagy esemény abban áll, hogy mezőgazdasági termelé­Szombaton, dec. 3-án Vasárnap, dec. 4-én PIRI MINDENT TUD a Korzó­Magyar vígjáték 10 felvonásban. — Rendezte Székely István. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom