ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-01 / 128. szám

síink előtt két jelentős külföldi piac ismét feltárja kapuit és ezzel az értékesítés nehéz problémája egy csa pással megoldódik. Ma már mindenki tisztában van azzal, — politikus, gazdasági szakember, sajtó, közvélemény és maga a nép is — hogy a magyar gazdasági krízis tengelye és alapja a mezőgazdasági termékek és termények értékesítésének nehézsége, sőt gyakran lehetetlensége volt. A veszteséges mezőgazdasági termelés az oka az áliampénzügyek leromlásának, mert a gazda nem tudott köztartozásokat teljesíteni. A hitelviszo nyok és a pénzforgalom leromlása ugyancsak erre az alaptényezőre vezetendő vissza, mert a veszteséges mezőgazdaság nem képes tartozásait fizetni és ez az egés« forgalomban és hiteléletben megrekedést idézett elő. Régi igazság Magyarországon, hogy ha a gazdának pénze^an, úgy mindenkinek van. Soha ez az igaz ság úgy be nem igazolódott, mint a néhány év óta tartó gazdasági krízisben. A segítés egyetlen módja tehát abban.rejlett, hogy mezőgazda Ságunknak biztos és kedvező exportlehetőségeket kell ismét termel nünk. Ha agrárfeleslegeinkkel kedvező körülményeink között ki tudunk jutni a külföldi piacokra, ugy idebenn az áralakulás nyomban megjavul, mert érvényesülni kezdenek az agrárvámok. Gabonaíelesle günket a külföldön elhelyezve, a a belföldi gabonaár nyomban emelkedik és ugyanez áll minden egyéb terményünkre és termékünkre. A nagyszerűen fejlődő magyar állattenyésztés nyomban jövedelmezővé válik, ha megfelelő számú marhát, sertést tudunk kiszállítani a külföldi vásárokra. Ugyanilyen jelentőségű a gyümölcs, a főzelék, a kereskedelmi növények, a vaj, a tojás, a baromfi, a disznózsír exportjának újrafelvétele és fokozása. A magyar gazdasági válság nem egyéb egyfokú egyenletnél, amelyben az X szerepét az agrárexport játssza. Mihelyt megoldódik az agrárkivitel lehetősége : megvan oldva az egész gazdasági válság. Mert a mezőgazdaság talpraállításainak hatásai nyomban jelentkeznek az egész gazdasági szervezetben : az iparban, a kereskedelemben és általában a kereseti és megélhetési viszonyok javulásában. Ezt a centrális problémáját gazdasági hjlyzetünknek most egy csapásra megoldja az olasz és az osztrák kereskedelmi kapcsolatok szerencsés kiépítése és kimélyítése. Nem ajándékképpen hullott az ölünkbe ez a siker. Magyarország egészséges, virágzó mezőgazdaság mellett még mindig értékes piaca a külföldi nyersanyagoknak, félgyártmányoknak és iparcikkeknek. Ha van mivel fizetnie, úgy a magyar gazdasági szervezet kifelé is felvevőktpcs és vásárlásra hajlandó. De fizetni csak agrártermékeinkkel tudunk: ez a mi pénzünk, ez a mi aranyvalutánk. Ezért döntő fontosságú reánknézve a piacszerzés, amit most az olasz és osztrák viszonylatban oly szerencsés kézzel valósít meg Gömbös Gyula friss, tetterős kereskedelempolitikai elhatározása. Nyugat felől tisztul a látóhatár, oszladoznak a viharfelhők. Nem lehet kétséges, hogy a kereskedelemi politikai hálózat további kiépítésére ugyanezt a gyakorlatias, erélyes és ügyes metódust fogja alkalmazni a Gömbös kormány, mint amely Olaszország és Ausztria felé is oly sikeresnek bizonyult. A gazdasági krizis jegét egy erős akarat ime rövid néhány hét alatt megtörte. Megnyílott az út a magyar termékek előtt és ezzel túl jutottunk a hosszú krizis delelőpontján. A döntő lépéseket továbbiak fogják követni és a biztató kezdet után nyugodtan bízza magát az ország hivatott vezérére, aki az eddigi sorsdöntő sikerrel megmutatta, hogy egyenes útja az áhított kibontakozás felé visz. R OY A S, Újságírás A mai magyar újságíráson azok, akik ismerik a dörgést, egy cseppet sem csodálkoznak ! Csodálkozni egyesegyedül csak afelett lehet, hogy a publikum beveszi azt a maszlagot, amelyet úgynevezett „magyar" újságjaink egy része neki bead. Mert figyeljük csak meg, évek, sőt évtizedek óta folyik a játék: ha egy katolikus papról van szó, hívják azt Molnár Jánosnak, Prohászka Ottokárnak, Zadravetz Istvánnak, Hász Istvánnak, vagy akár csak Mátéffy Viktornak, milyen kéjjel piszkolódnak, hogyan ferdítik el a tényeket, milyen körmönfont tudósításokat hoznak még a nyilvánosság előtt lefolyt bírósági tárgyalásokról is. Nem az igazság a fő, hanem az, hogy előkelő ka tolikus egyházi férfiak papi talárja bemocskoltassék. Ha egy bankpénztárnok sikkaszt, a hangzatos cím: a sikkasztó százados, mert történetesen a tisztelt defrandáns valamikor népfelkelő százados volt. Menynyire aláhúzzák azt, ha véletlenségből egy katona tántorodik meg és tér le a becsület útjáról ? Dehogy csinálnak ők felekezeti kérdést abból, hogy a valufasiber nagyüzem minden egyes tagja a választott nép köréből való. Emlékezzünk csak a frankperre; micsoda felhördülés volt akkor, persze a szereplők mind becsületes magyar emberek voltak. Most is nagyszámú fiatal gyerkőcöt ront meg egy Rosenblűth Miksa; ezt a Rosenblűthüt mindenütt mint Rónayt (még pedig ypszilonnal) szerepeltetik. Szegény jó magyarom, nem látod a tendenciát, nem látod, hogy az ilyen sajtókenézkedésnek mi a célja? Ébredjetek és utasítsátok vissza azt a megrontásunkra törekvő sajtóbandi;izmust, utasítsátok vissza az ilyen újságokat. Ez minden? Sok álmatlan éjszaka, Vad gyötrődés, letargia. Lágy mélabú, féltékeny vágy, Rémek réme nyugtot nem hágy. Nincs tavasszal a fán virág ? Nincs nyáron gyümölcsös ág ? Nincs ősszel őszi zivatar ? S nincs télen bú, mely eltakar ? Nincs semmi : Minden elmarad ? Az élet, vágy rohan, szalad ? S az ólmos szürke ég alatt, Valami furcsa hangulat, Ez minden ? Villám Margit. HIREK. Éjjeli szolgálatot nov. 26-tól dec. 2-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára teljesít. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Péntek, december 2. D. u. 5—6. Dr. Horváth Detre szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: A Niagarától a Jellowstone-parkig. Bemutatásokkal. Első óra : A Niagara vízesés. D. u. 6—7. Dr. Magasi Artúr szentbenedekrendi gimnáziumi tanár: A modern regényirodalmunk tipikus képviselői. Ne* gyedik óra: Zilahy Lajos és Földi Mihály. Az előadások helye: a gimnázium rajzterme (földszint balra). Leckedíj : 6 órára 1 P, 12 órára 1'60 P. Karácsonyíaünnepély. A Magyar Turista Egyesület, amelynek egyik osztályát az esztergomi turisták is képezik, — minden évben a környék valamelyik községében karácsonyfa-ünnepélyt rendez, mely alkalommal több szegény gyerme keket ruház fel. Két év előtt Pilisszentkereszten, mult évben Pilisszentléleken tartotta az egyesület ilyen ünnepélyét. Ezévben Nagykovácsiban tartja meg december 18-án. Az Esztergomi Osztály is részt vesz az ünnepélyen. Bármily csekély adományt szívesen fogad, mint az Osztály ajándékát, Kemény Miklós titkár a városházán (Iktaktóhivatal). Jön a Mikulás. A Stefánia Szövetség jótékonycélú Mikulás- és karácsonyi vásárja december hó 3 án, 4-én és 5-én lesz a Fürdő Szálloda nagytermében, ünnepélyes megnyitás december 3-án, szombaton délután fél 5 órakor. Kitűnő buffet 4-én délután 3 órakor feketekávé. Olcsó árak! Nagy választék. A vásár megtekintése díjtalan ! 3-án dél után fél 5 órakor 1 pengős, 4-én délután fél 5 órakor 80 filléres és 11-én délután fél 5 órakor 50 filléres helyárakkal gyermek-szindarab, jegyek a pénztárnál kaphatók. — A Mikulás- és karácsonyi vásárral egybekötött színielőadás műsora: Ünnepi Az áldozat. Eredeti énekes-zenés ifj. színműbemutató a vízivárosi zárda színpadán. A vízivárosi zárdaiskola kisdunaparti nagyterme szombaton és vasárnap d. u. 5 órakor megtelt nagy számú és előkelő közönséggel, hogy az érseki tanítónőképző intézet Má ria Kongregációjának rendezésében előadott „Az áldozat" c. énekes-zenés ifjúsági, társadalmi színmű bemutatójában gyönyörködjék. A színművet Goriczky Elvira néven a tanítónőképző egyik szerzetes-tanárnője irta, zenéjét pedig B. Büchner Antal főszékesegyházi karnagyba neves zeneszerző sze rezte. A szerzőknek ez már nem az első ilyn3mű műve. Élénken em lékezhetünk még a „Rákóczi leg szebb katonája" c. nagysikerű éne kes-zenés történelmi színművükre, még élőbbről pedig a „Harangszó"-ra, amelyet az intézet főnöknőjének, Benkő Szerénának félszázados szer zetesi jubileuma alkalmából adtak elő a tanítónőképző-növendékei a Kath. Legényegyletben. Annakidején mindkét színművet érdeme szerint méltattuk lapunk hasábjain. Most sem tehetünk mást, minthogy a legteljesebb elismeréssel szóljunk az új darabról és. annak remek hangszerelésű és bájos melódiákban bővelkedő zenéjéről. A darab kitűnően megkomponált hármas tagozódású nyitánya első részében azt a hangulatot festi, amelyet a mű első felvonása ébreszt lel vünkben. Nagy, gyászos családi tragédia előzménye és hatása dorn borodik ki a disszonáns akkordok gyakori felhangzásában és lassú, ötletes feloldásában. Majd a karita tív munka terhének és vigaszának változatos melódiái fogják meg lel künket, hogy azlán a végén a „Mag •ificat" örvendetes, széles vonalú, fenséges dalamának variációiban és egy kedves bölcsődal motívumaiban legyen teljessé az egész zenei köl temény. Az első f jlvonásban n tgyúri szoba pamlagján kesereg egy méltóságos asszony, orvostanár felesége (Jezi erski Ilona tanítónő), akinek elkényeztetve nevelt fia már harmadik napja nem mutatkozott otthon. Végre hazahozzák nagybetegen, eszmélet lenül. A könnyelmű fiú nővére, Mária fogadalmat tesz, hogy Istennek szenteli életét, ha súlyos b.te gen fekvő fivére, akit az életnek már megmenteni nem lehet, Istennel kibékülve hal meg. Mária (Prohászka Erzsike III. é. képzős) a fogadalom megtételekor énekli a darab első hatásos énekszámát, a Jó Pásztorhoz intézett imát szép csengő hangján. A szívből eredt ének az égben is meghallgatásra talált, jön a hír, hogy a nagybeteg eszméletre tért és papot kér. Míg Mária na*ybotdogan szalad a hózivataros, sö tét éjszakában papért, azalatt egy kedves jelenetben a gyermekéért aggódó anya és Bori néni, az öreg dajka (Szkocsovszky Emma tanítónő) visszaemlékezik a gyermekek kicsinykorára, miközben a képző ének kara a darai) egyik legbájosabb da lát, a „Rózsafelhő" c. altatódalt énekli. Ügyesen megírt rész az mya és leánya közt lefolyt rövid vita a nagybeteghez hívott pap mi att. E vitának a másik szobából át hallatszó csengetyűszó vet véget, amely a haldokló áldozását jelenti.. Jó szerepe van e felvonásban Borbély Erzsike tanítónőnek, aki a nagybeteg fiú mennyasszonyának alakításában, Farkas Lujza tanítónőnek, aki a nagynéni szerepében, és Kovács Margit III. é. növendéknek aki a szobalány szerepében élethű játékot mutatott be. A második felvonás a Jó Pásztor zárda egyik kórtermében hét év múlva játszódik le. Magdolna néven mint egyszerű ápolónő működik itt Mária, hogy teljesítse fivére megtérése esetére tett fogadalmát. Bár hívják, hogy lépjen be az apácák közé, ő egyrészt alázatosságból másrészt mert erre külön égi jelet vár, vonakodik. A betegek feltűnően szeretik. Nagy lelki harcai vannak, amelyeket egy csodálatosan szép álom szüntet meg. Az evangélium] okos szüzek jelennek meg mécseseikkel angyalkiséret mellett és magukkal viszik őt is az Ür fényességébe. E költői jelenet szépségét i finom zenei aláfestés méginkább ki emeli. Az elhunyt fivér halálán csakhamar megvigasztalódott mennyaszszony már négy éve hogy férjhezment s egy alkalommal megtudja, hogy Mária a zárdában van. Meg látogatja. Meglepődik, hogy Máris nem is apáca, hanem úgy él, minthí egy volna az oda befogadott szeren esetlen nők közül. A volt mennyasz szony megbotránkozva távozik, fel fonás hatásos végjelenete egy az életbe visszatérő szerencsétlei leány (Kuszkó Gizella III. é. n.) há lás kézcsókja. Felöltők, ruhák, kabátok, öltönyök Balog-nál!