ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-03 / 84. szám

Ára köznap 10 fill. GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill M gjelenik kedden, csütörtökön ós szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. -~ Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVI!. évfolyam, 84. szám. ficfe összehívásához szükséges aláírások nem gyűltek össze. Ha már az ellenzék köreiben is eltérők a vélemények a Ház összehívásának szükségességéről, akkor bízvást megállapíthatjuk, hogy semmiféle kül-, vagy belpolitikai ok az összehívást nem teszi szükségessé. A magyar kormány a kenyérkérdésről eddig is gondoskodott s a szakminisztériumok útján jelenleg is legszorgosabb megfigyelései tárgyává teszi ezt a tényleg nagyjelentőségű kérdést. Ugyan mivel haladna előbbre ez a kérdés, ha a Ház összeülne s az ellenzék részéről egy-két vehemens támadás hangozna el, amely a kenyérkérdést magát semmivel sem vinné előbbre, legfeljebb alkalmul szolgálna az ellenzéknek arra, hogy újból elmondja azokat akifogásokat, amelyeket már százszor elmondott s amelyekkel egy lépéssel sem vitte előre az ország sorsát. A német választások is ime lezajlottak anélkül, hogy a magyar képviselőház együtt ült volna. Szinte nevetséges ürügyül felhozni a német eseményeket a Ház összehívása szükségességének megindokolására, mert bármit is mondanának az ellenzéki képviselők a Házban, a német események egy jottával sem haladnának más vágányon, mint ahogy haladnak. Mindenki nagyjából előre látta és körülbelül úgy látta előre a német választások kimenetelét, mint ahogy az valóban történt, s szeretnők tudni, hogy milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház ülésezése ezekre az eseményekre. Németország elvégre szuverén állam s elképzelhetetlen, hogy akár a birodalmi elnök, akár a kancellár, vagy más politikai vezető a magyar képviselőházban elhangzott kritikák hatása alatt megváltoztatná szándékait s mást ennének, mint amivel véleményük szerint a helyzetet megoldani lehet. Egyébként az összehívást „indokoló" frázisok teljesen tartalomnélküliek. A betegszabadságra utazó pénzügyminiszter megadta erre a feleletet s úgyszólván indulásban lévő vonatjának lépcsőjéről jelentette ki, hogy mindig akadnak olyanok, akik kitalálnak dolgokat, hogy azIzal nyugtalanítsák a közönséget. „Megnyugtathatok mindenkit, semmi ok sincs az izgalomra, sem az államcsőd, sem az infláció nem fenyegeti államháztartásunkat sígy nagyon helytelennek tartom, |ha kétes kijelentésekkel nyugta lanítják a közönséget." Nagy lelkesedéssel, magyaros vendégszeretettel fogadta Esztergom az avangardistákat Az elmúlt hét szombatján lobogódíszbe öltözött a város az olasz avangardistáknak, Mussolini ifjú leventecsapatának fogadására. A délután 2 órára jelzett vonathoz seregestül sietett ki az állomásra az esztergomi közönség a fogadásra. Testületileg vonult ki a gimnázium, és a reáliskola ifjúsága, a cserkészcsapatok, a gimnáziumi cserkészzenekar és a leventezenekar. Megjelent testületileg a katonai tisztikar, a megyei és városi tisztikar, és nagyszámú közönség szorongott a pályaudvarelőtti téren, amikor az olasz ifjak szépen feldiszitett vonata Esztergom-táborból, ahol a ludovikások gyakorlatait nézték végig, befutott az állomásra a „Giovinezza" hangjai mellett. A közönség lelkes éljenzése mel-j lett elsőnek lépett ki a vonatból Arlotta olasz követ, majd Oxilia ^ ezredes, továbbá Ferjentsik altábor- j nagy, Jáni Gusztáv ezredes, Tolnay Dezső vezérkari őrnagy és több elő- ' kelő személyiség, akik az olasz vendégek kíséretében voltak. Elsőnek Glatz Gyula polgármes- j ter köszöntötte meleg szavakkal az ifjakat, majd az esztergomi katonaihelyőrség parancsnoka, vitéz Lánghy Emil alezredes mondott lelkes üd- j vözlőbeszédet, mely után Arlotta követ megbízásából Oxilia ezredes, mondott nagyhatású beszédet, kö( szönve a meleg fogadtatást, azután; Magyarországot és ifjúságát éltetve; hangsúlyozta, hogy eljöhet még azj idő, amikor a magyar és olasz ifjúság egymás mellett küzdhetik ki Magyarország igazságát. Zúgó taps és éljenzés fogadta Oxilia ezredesi szavait, mely után még Antonio Donato, magyarországi szaléziánus intézett gyönyörű buzdító beszédet a balillákhoz, hogy szeres sék a magyarok hazáját, a szentek, hősök és vértanúk hazáját. Don Ál berto, az avangardisták lelkésze szólalt fel végül, aki nemzete ifjúsága nevében megígérte a magyarsággal való testvéries együttküzdést az igazságért! Az üdvözlések után felsorakoztak az ifjak és a megjelent olasz és magyar előkelőségekkel élükön zeneszóval vonultak a városba mindenfelé az esztergomiak lelkes éljenzésétől kisérve. A Hősök szobránál megállottak a balillák ifjú csapatai. Arlotta követ babérkoszorút helyezett az emlékműre, az avangardisták pedig térdenállva tisztelegtek a magyar hősök emléke előtt. A lélekemelő aktus után a Kossuthutcán, a IV. Béla király-utcán, a Széchenyi-téren és a Ferenc József úton át a Bazilikába vonultak az olasz ifjak, megtekintették a város nevezetességeit. Délután a Fürdőben szórakoztak az avangardisták, ahol a város közönsége vendégül látta őket. Este 6 órakor vonultak a vasútállomásra és sok kedves emlékkel hagyták el városunkat. Arlotta követ őszinte elismeréssel és köszönettel nyilatkozott Glatz Gyula polgármester előtt az esztergomi fogadtatásról és megígérte, hogy beszámol Mussolininak az olasz ifjúság iránt tanúsított lelkes, magyaros vendégszereietről, amely alkalmas az olasz—magyar barátság további ki mélyítésére. Igy nyilatkozott Ferjentsik altábornagy is, aki a látottakról a honvédelmi miniszternek számol be. Idegenforgalmunk és társadalmi egyesületeink. Évek óta hangoztatjuk az idegenforgalom fokozását. Minden évben, vagy talán évszakban is merülnek fel újabb eszmék, melyek vagy elkésve vagy halva születnek meg. Működik a városban egy idegenforgalmi bizottság, mely néha ülésezik is és olyankor elhangzanak holmi szemrehányások is, de kellően eredményes munkát nem végezhet, mert hiányzik a végrehajtó hatalom: — a pénz. A város szegény, terhei nagyok. Ez a két szomorú tény oly mélyen rágódott Szerda, 1932. augusztus 3 be a közönség, de különösen a vezetőség tudatába, hogy csak némi kockázat mellett is nem mer belemenni még csekély összegű kiadásba sem. Igy azután csak természetes dolog az, hogy pl. az augusztus 15-.Í ünnepségeket reklamírozó falragaszok, állandó hirdetések, képes és rádió-propaganda nélkül 300 pengővel sikeresen, eredményesen megrendezni nem lebet. Valamint a néma gyermeknek az édesanyja sem érti meg szavát, éppen úgy nem fogja megérteni az idegen Esztergomnak lezárt ajkait, különösen a mai nehéz viszonyok között, amikor nagydobbal és cintányérokkal sem igen lehet garasokat kicsalni az agyonadóztatott közönségből. Nagy hibája városunknak, hogy minden történelmi nevezetessége, műkincse és természeti kincsei mellett is az ismeretlenség szürke fellegeibe van burkolva. Minden vasúti kocsiban, állomáson, villamos kocsiban, szállodában, hajón stb. ott kellene lennie egy darab beszélő és szemléltetett Esztergomnak. Itt bent pedig a városban hangos reklámot kellene csinálni a tisztességes ellátási és lakási árakkal. Eddig éppen ennek ellenkezőjét, az elriasztást csinálták. A hivatalos város nem fejthet ki nagy idegenforgalmi propagandát a fent említett okok és a bürokratikus adminisztráció miatt. Ami idegenforgalmunk pedig van, az nagyrészt mások érdeme. Esztergomnak egyik idegentvonzó mágnese a kiépített Szent István strandunk. Igazuk van azoknak, akik méltányolják azt az indirekt hasznot, amit a Szent István fürdőtelep forgalmával hajt a város közönségének. Ha figyelembe vesszük a Takarékpénztárnak az ország minden jelentősebb helyén elhelyezett propagandareklámjait, a fővárosi lapokban meg-megjelenő ismertető cikkeit, akkor azt kell mondanunk, hogy a Takarékpénztár igen nagy idegenforgalmi propagandát fejt ki városunk érdekében is. A Takarékpénztár tulajdonképpen üzleti vállalat, melynek elsősorban a saját anyagi hasznát keU tekintetbe vennie és ezt, amíg az a tisztesség keretei között mozog, rossz néven venni nem lehet, különösen akkor nem, amikor messzeható, a költséges városi reklamírozást is pótló hirdetései az egész országban felhívják az idegenek figyelmét nemcsak a takarékpénztári fürdővállalatra, ha-