ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-06-22 / 67. szám
ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. \fcgjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 67. szám. Öt esztendővel ezelőtt irta meg Rothermere lord hires cikkét a Daily Maiiban, amelyben feltárta Magyarország helyzetét, bebizonyította a trianoni szerződés tarthatatlanságát és követelte a sérelmek orvoslását, a békeszerződés revízióját. Hungary's place under the sun: helyet követelt Magyarországnak a nap alatt Rothermere lord a világ ítélőszéke előtt. A Daily Mail vezércikke felrázta a világ lelkiismeretét, a cikk megállapításai nemcsak a szenzáció erejével hatottak a világ összes intéző köreiben, hanem — ami a fő, és amiért Örökké hálásak leszünk a nagy újságírónak — felébresztette a világ lelkiismeretét, felkeltette az érdeklődést Magyarország iránt úgy, hogy az érdeklődés azóta sem lanyhult el, és a világ államférfiainak lelkiismerete azóta sem nyughatik, és úgy látszik nem is fog nyugodni addig, amíg Magyarországnak igazságot nem szolgáltatnak és a magyar nemzet el nem foglalhatja ismét azt a helyet a nap alatt, amely ezeréves kultúrájánál, életerejénél, elhivatottságánál fogva és az igazság alapján őt megilleti. Hálatelt szívvel emlékezik vissza minden jó magyar emSzerda, 1932. Junius 22 bei az 1927. június 21.-én megjelent cikkre. Nehéz napjainkban vigasztalódunk és reménykedünk a jobb jövőben, a magyar feltámadásban, ha Rothermere híres cikkének hatásaira gondolunk és az azóta eltelt öt esztendő történelmére emlékezünk, amely idő alatt a revizió gondolata megérett a megvalósításra. A Daily Mail öt év előtti cikke a csonka ország térképillusztrációjával jelent meg, amelyen vastag fekete vonal jelezte a trianoni határt és a határjelzésen túl széles sáv mutatta a tiszta magyar területeket. 1,000.000 hungarians, — 1,000.000 magyar: áll a Dunán futó vonal felett, amelynek kiszögellésében búslakodik Esztergom, a hajdani magyar főváros, a primási székhely. Itt búslakodik, mert elvették feje fölül a napot és itt reménykedik, hogy egyszer mégis csak felvirrad számára. Öt év után ma már bebizonyosodott, hogy Magyarországgal számolni kell, ha Európa élni akar, — bebizonyosodott, hogy „Magyarországnak helye van a nap alatt", — amelyét mielőbb el kell foglalnia. Ebben a helyzetben pedig Esztergom nem az ország határán, hanem az ország közepén van. Régen nem volt oly szép az esztergomi határ, mint az idén. Az idei terméskilátások. A mult esztendei rossz gabonatermésünk rendkívül nehéz helyzet elé állította Esztergom város gazdaközönségét. A takarmány és alomhiány arra kényszerítette őket, hogy pénzen vásárolt takaimányon és almon tartsák el valami módon állatjaikat, melyeket az alacsony árak miatt őszkor eladni sem lehetett az új btszerzés lehetetlenségének veszélye nélkül. A takarmány vásárlását pedig az tette nehézzé tőkeszegény gazdáinknál, hogy borukat már két éve értékesíteni nem birták. Ez évben, hála Istennek, a határbeli vetemények általánosan a legjobb reményekre jogosítják fel a gazdákat. Már évek óta nem volt oly szép a határ, mint ez évben. Ha nem éri terméseinket valami elemi csapás és csak némi ára is lesz a terménynek, sokkal könynyebb tél elé nézhetnek gazdáink, mint a mult évben. Vasárnap reggelre a város középületein mindenütt fekete j zászló hirdette, hogy [gyásza van Esztergom városának: meghalt Bleszl Ferenc, az Esztergomi Takarékpénztár R.-T. nyugalmazott elnökigazgatója. Bleszl Ferenccel ismét egy rész tünt el „a régi Esztergomból, az Ő jellegzetes alakja szinte hozzátartozott a város megszokott mindennapi képéhez, hiszen egyetlen alkalommal sem hiányzott sehonnan, ahol közügyekről volt szó! Mindenki ismerte Őt és épen ezért most, amikor eltávozott közülünk, rendkívüli nagy mértékben nyilvánult meg a részvét iránta és gyászbaborult családja iránt. Végtelenül jó családapa, fáradhatatlan közéleti ember és mély vallásosságú férfi volt: a mai korban ritka erények ezek! Nehéz a nagy veszteség felett enyhítő szavakat találni, de ha a részvét őszinte megnyilvánulása csillapíthatja a család fájdalmát, ha a remény, hogy a jó Isten értékelni fogja az Ő emberi értékeit, tompíthatja az elválás feletti végtelen bánatot, úgy hozzátartozói merítsenek némi vigaszt abból az együttérzésből, amellyel a megrendítő gyászeset alkalmával Esztergom lakossága osztatlanul velők érzett. * Bleszl Ferenc 1857. június 30-án született Esztergomban, jómódú kereskedő családból. Édesatyja — Bleszl Albert — az Esztergomi Takarékpénztár megalapításánál is élénk szerepet vitt, úgy hogy már az alakuló közgyűlésen, 1844-ben, beválasztották az első választmány tagjai közé. Édesatyját azonban korán elvesztette, úgy hogy édesanyja nehéz gondok között neveltette őt. Középiskoláit az akkor még 4 osztályú reáliskolában végezte, ahonnan 1872-ben a Budapesti Kereskedelmi Akadémiára ment. Itt szerezte meg 1875-ben az érettségi bizonyítványt. Könyvviteli tanára, a nemeslelkű Lubich Emil, akiről egész életén át mindig kegyelettel emlékezett meg, neki, az árva fiúnak, minden felkérés nélkül állást szerzett a Budapest-terézvárosi Takarék és Előlegezési Pénztárnál. Itt, ennél az azóta már megszűnt kisebb fővárosi pénzintézetnél, egy évig dolgozott, mikor is, 1876. május 2-án, az Esztergomi Takarékpénztár igazgatósága segédtisztté választotta. Fokozatos előléptetés útján az öszszes tiszviselői állásokban sikerrel működött, amíg 1906 év őszén Reusz József igazgató halála után az Esztergomi Takarékpénztár közgyűlése őt választotta meg a megüresedett igazgatói állásra. Az Esztergomi Takarékpénztár ebben az időben már országos jelentőségű nagy pénzintézet volt és így, mint ennek a nagy vidéki intézetnek a vezetője, rövidesen belekapcsolódott a fővárosi pénzintézetek életébe és élénk szerepet vitt a vidéki pénzintézetek országos egyesületében is, úgy hogy neve a pénzügyi körökben ismertté vált. Emellett azonban a helyi közéletben is tevékeny munkát fejtett ki, a vármegye törvényhatósági bizottságában, a közigazgatási bizottságban, a városi képviselő testületben és az Iskolaszékben egyike volt mindig a legagilisabb tagoknak. Szolgálatának 40 éves jubileumát 1916. évben ülte meg, amikor is a helyi közéleti vezetők és az országos pénzügyi körök részvételével az Esztergomi Takarékpénztár vezetősége páratlanul meleg ünneplésben részesítették. A pénzügyi téren szerzett érdemeit a kormány még ez évben királyi tanácsossá történt kinevezéssel ismerte el. Ugyanez évben alakult meg az azóta kitűnően bevált Pénzintézeti Központ, amely őt, mint az Esztergomi Takarékpénztár igazgatóját már az első igazgatóságba beválasztotta. Közéleti szereplésének élénkségét igazolja az a körülmény is, hogy 1917. évben, mikor gróf Széchenyi Emil lemondásával megüresedett az esztergomi országgyűlési képviselőség, a város akkori vezető emberei őt akarták megnyerni képviselőjelöltül, hogy ezzel is honorálják az Esztergomi Takarékpénztárnak a Ma, jún. 21-én a A torockói menyasszony.